Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-11 / 186. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. augusztus 11., szerda Támogatják a bombázás tervét Warren Christopher amerikai külügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy a 16 NATO-tag- ország nagykövetei elfogadták a Szarajevó körüli szerb állások esetleges bombázását előirányzó hadműveleti tervet. E hétfői döntéssel az atlanti szövetség immár rendelkezik minden szükséges eszközzel, hogy erőt alkalmazzon a szerbekkel szemben, ha azok nem hagynak föl „tűrhetetlen magatartásukkal” — jelentette ki Washingtonban Christopher. Kurd engedékenység A törökországi kurd szakadá- rok kedden szabadon engedték négy francia túszukat. A turistákat július 24-én rabolták el Dél- kelet-Törökországban. A négy francia férfit a Kurd Munkapárt (PKK) fegyveresei a Tatvan és Van városok közötti országúton engedték el fogságukból. A hírt a tatvani hatóságok közölték, s beszámoltak arról, hogy a francia állampolgárokat autóbusszal Vanba szálh'tották, s egy szállodában helyezték el őket. Kubai-amerikai csúcs? Fidel Castro kubai elnök szerint a szigetország kész javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, s ennek keretében nem zárkózott el egy Bili Clintonnal való találkozótól sem. A kubaiamerikai csúcstalálkozó kérdésében a labda a Fehér Ház térfelén van, s Washingtontól függ, sor kerülhet-e a tárgyalásokra. Ezt a bolíviai elnök beiktatására La Pazba érkezett Fidel Castro jelentette ki. Letartóztatások Tiranában Albánia egykori miniszterelnöke és a szocialista ellenzék jelenlegi vezetője, Fatos Nano július végi letartóztatása után a volt kormány újabb tagját tartóztatták le hétfőn Tiranában. Farudin Hokhát, a kommunista kormány volt külkereskedelmi miniszterét az' olaszországi segélyek elsik- kasztäsa vádja vaj vették őrizetbe ^életttWtdfégh'áp áz albáii'híV- ügynökség. Az albán főügyészség szerint a volt miniszterelnök és munkatársai hivatali idejük alatt korrupciós ügyleteik révén százmillió schilling kárt okoztak Albániának. Nano letartóztatása ellen tiltakozva több ezer ember tüntetett Tiranában és más nagyvárosokban. Moszkva ellenzi... Oroszország ellenzi, hogy az erő alkalmazására helyezzék a hangsúlyt a jugoszláviai válság megoldása során. Moszkva a délszláv válság politikai eszközökkel történő mielőbbi rendezésének a híve. Ezt Andrej Kozi- rev közölte az amerikai és jugoszláv vezetőkkel folytatott keddi telefonbeszélgetése során. Az orosz külügyminiszter tárgyalásáról Grigorij Karaszin orosz külügyi szóvivő számolt be keddi moszkvai sajtóértekezletén. A szóvivő szerint a legfontosabb jelenleg az, hogy elejét vegyék az olyan boszniai cselekményeknek, amelyek alapul szolgálhatnak a katonai erő alkalmazására — hangsúlyozta Karaszin. Cseles szerb visszavonulás Bosnyák taktika: várják a nyugati légicsapást Sok vagy kevés a belföldi adósság? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn felszólította Jugoszláviát, hogy vizsgálja felül azon döntését, amely szerint nem engedélyezi az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) emberi jogi megfigyelőinek Koszovó, Szandzsák és a Vajdaság helyzetét tanulmányozni. A határozat szorgalmazza, hogy a jugoszláv hatóságok biztosítsák az EBEÉ-alkalma- zottak biztonságát, és tegyék lehetővé a feladatuk elvégzéséhez szükséges anyagokhoz való szabad hozzájutást. Nem került sor érdemi tárgyalásokra Genfben hétfőn a három boszniai frakció képviselői között. Alija Izetbegovic bosnyák Az RMDSZ változatlanul kész a tárgyalásokra, de immár nem az ígéretekről, hanem a konkrét lépésekről — a párbeszédre való készség nem jelent lemondást. Erről beszélt kedden a washingtoni törvényhozás könyvtárában tartott előadásában Tokay György, a romániai magyar part képviselőcsoportjának elnöke. elnök ugyan megérkezett a megbeszélések színhelyére, de nem találkozott szerb es horvát tárgyalópartnerével. — Nem voltak tárgyalások, mivel megállapítottuk: a szerbek nem vonultak ki a Bjelasnica-magaslatról és az Ig- man-hegyről — mondta Izetbegovic. (Az AFP biztos forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a boszniai szerb erők egy rövid reggeli visszavonulás után ismét elfoglalták állásaikat a Bjelasni- ca-magaslaton.) Radovan Karadzic bosznai szerb vezető Genfben azzal vádolta Izetbegovicot, hogy késlelteti a tárgyalásokat és ki akatja várni a nyugati katonai beavatkozást. Karadzic végül azonban A politikus a Camegie-alapít- vány etnikai munkacsoportja és a washingtoni Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására tesz újabb látogatást az Egyesült Államokban. Tájékoztatja a romániai magyarság helyzetéről a külügyminisztérium, a törvényhozás illetékeseit, amerikai magyarokkal találkozik. Azt a véleményt képviseli • •• megígérte, hogy a boszniai szer- bek meggyorsítják a Szarajevó körüli két stratégiai pontról való kivonulást, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a tárgyalások folytatására. — Az a beke, amely a mostani tárgyalásokból esetleg megszületik, a pokolban készül, és nagyon távol van attól, amit akartam — mondta rezignáltan Lord Owen, az EK jugoszláviai közvetítője a BBC tévének hétfőn este. Thorvald Stoltenberg jugoszláviai ENSZ-megbízott hozzáfűzte: — A mohamedán bosnyá- koknak elvileg igazuk van, hogy elutasítják a mindenáron való békét, de nem gondolják meg, mit nyerhetnek a tárgyalásokon. amerikai hallgatósága, tárgyaló- partnerei előtt, hogy a csend és a béke nem azonos: Romániában viszonylagos csend van a boszniai harcokhoz, a 300.000 mene- külthöz képest, de egy instabil ország elnyomott kisebbsége, amely megunta a papíron maradt ígéreteket, nem biztosíték a békére. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az államháztartás összes belföldi adóssága lényegében olyan szám, amely a számviteli elszámolások alapján alakul ki. Közgazdaságilag azonban megfoghatóbb a jegybanki és költségvetési mérlegek összevonásával kialakuló konszolidált adósság. Ez ugyanis azt mutatja, hogy az állam összesen mennyivel tartozik a belföldi és külföldi hitelezőknek. Ez az összeg 1990-ben 1260 milliárd forint volt, mégpedig úgy, hogy a belföldi tartozások 74 milliárd forintot, a külföldi tartozások pedig 1185 milliárd forintot tettek ki. A konszolidált adósság 1992-ben elérte az 1919,5 milliárd forintot, ami a GDP 69 százalékát jelenti. Ebben az összegben a külfölddel szembeni tartozások 1564 milliárd forinttal, a belföldi tartozások pedig 355,4 milliárd forinttal növekednek. (1991-ben a konszolidált adósság összege 1675,5 milliárd forint, ami 137,8 milliárd forint értékű belföldi és 1537,7 milliárd forintnak megfelelő külföldi tartozás eredményeként jött létre.) Mindez bruttó adósságállományt jelent, amiből a tisztánlátás érdekében érdemes levonni az állam követeléseit, és így alakul ki a nettó adósságállomány. Ez lényegesen kisebb, 1992-ben 961,2 milliárd forint volt. A közgazdasági elemzés szempontjából lényeges az is, hogy az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése milyen terheket ró az országra. Ézeket a terheket a jegybank és a költségvetés által a belföldi gazdasági szereplőknek és a külföldnek kifizetett kamat mutatja. A múlt esztendőben az adósságszolgálattal kapcsolatos nettó kamatfizetés 146,5 milliárd forint volt. Ebből 113,1 milliárd forintot a külföldi hitelek kamatai után kellett kifizetni, 33,4 milliárd forint pedig a belföldi tartozások kamatköltsége volt. Kétségtelenül jelentősek az adósságterhek, mivel ezek nélkül a nagymértékben deficites költségvetés többé-kevésbé egyensúlyban lenne. (MTI) RMDSZ-vezető Washingtonban Kérdőjelek Kém-dömping? Lehet, hogy csak a véletlen hozta ennyire gyors egymásutánban az azonos jellegű eseményeket: az utóbbi napokban valóságos kém-dömping zúdult a nemzetközi hírpiacra. Dieter Hofmann Budapesten várja ügye kivizsgálását, azt, milyen szerepet is játszott az újabb fegyvercsempészési botrányban, kémkedett- e, és kinek a javára, kihez volt bejáratos, és így tovább. Csehországban a Wallis-ügy kapcsán emlegetik magas rangú politikusok neveit, némi homoszexuális kapcsolatokkal megfűszerezve és pontos áradatokkal kiegészítve: ma mennyit kell fizetni egy külföldi érdekeltségnek, ha mondjuk bizalmas gazdasági információkra kíváncsi. A NATO-n pedig „végigsöpört a „Topáz” kódnevű kém esete, akinek keletre irányuló kiszivárogtatásaira csak nemrégiben derült fény. Tényleg kém-dömpinggel állunk szemben? Vagy csak arról van. szó, hogy „rendszerváltozás” történt a titkosszolgálatok sokáig viszonylag átlátható, a szuperhatalmak politikai logikája alá rendelt „piacán” is? Úgy tűnik, csakugyan több lett a zavaros ügy, a saját szakállára dolgozó „magánzó” e sajátos szférában, s nehezebben átlátható a szálak, érdekek szövevénye. Aki azt várja, hogy a hidegháború befejezése után fegyverletétel következik be a titkosszolgálatok közt is, csalatkozik. E kulisszák mögött zajló csata megmaradt, csak épp a szereplők változtak kissé. Már nemcsak a két nagy amerikai Cl A és az immár orosz KGB van a színtéren, néhány közepes méretű szervezettel együtt, hanem helyettük — pontosabban mellettük — régi és új, kicsi és szétágazó, betiltott és frissen alakult konkurensek kusza iszapbirkózását is láthatjuk. Kiknek dolgoznak, és hogyan? A jelek szerint e témakörben manapság is több a kérdés, mint a válasz. S ez gyaníthatólag így is marad: ahogyan az évezredek óta divat ebben — a híres másik mellett — ugyancsak ősi szakmában. (FEB) Hiányzó tízmilliárdok Fékezik az amerikai úrkutatást Amikor a Discovery űrrepülőgép fellövését júliusban először az indítás előtt 30 másodperccel, azután ismételten, végül hetekkel el kellett halasztani, már senki nem lepődött meg; az elmúlt években szinte az volt a rendkívüli, amikor a gépek elsőre, a kitűzött időpontban elindultak. A maximális óvatosság érthető, hiszen ki feledhetné a Challenger szörnyű tragédiáját, amikor 1986 januárjában, élő tv-közvetítésben az egész világ láthatta a robbanást, hét űrhajós drámai halálát. Azóta a három maradék gép túlnyomórészt tudományos feladatoknak tesz eleget, de nyűt kérdés, hogy meddig. Szavazatok A közeledő választásokon várhatóan 40.000, külföldön élő lengyel állampolgár fog szavazni. Ennek költségei a lengyel külügyminisztérium becslései szerint elérik az 1 millió dollárt. A szejm határozatot hozott arról, hogy külföldön is okvetlenül — külföldről meg kell szervezni a választásokat, illetve lehetővé kell tenni a lengyel állampolgároknak, hogy leadhassák voksukat. Ez lényegében gesztus a lengyel emigráció, illetve a lengyel emigráns szervezetek irányában. Indok az olcsóság A gépek kifejlesztésének fő indoka ugyanis az volt, hogy olcsó, megbízható űrjármű álljon rendelkezésre az állandó amerikai űrállomáshoz, ahonnan a 21. században a Mars, majd a többi bolygó meghódítására indulnak az asztronauták. A politikailag megváltozott világban és az anyagi lehetőségeit illetően megváltozott Amerikában azonban egyre kétségesebb, hogy lesz-e valaha űrállomás, és hogy meddig repülnek még a Discovery és társai. Az űrállomásról 1958-ban beszéltek először a NASA, az újonnan létrehozott amerikai űrhajózási hivatal tudósai. A cél az volt, hogy látványos választ adjanak a „Szputnyik-sokkra”, a szovjetek előnyére az űrkutatásban. Mivel azonban nem volt világos, mikorra készülhet el és milyen célokat szolgálhat egy űrállomás, John Kennedy elnök elutasította a tervet, és úgy döntött, hogy az amerikaiak lesznek az elsők a Holdon. Tíz évvel később, száz- milliárd dollár felhasználásával, Armstrong és társai eljutottak a Holdra —■ a NASA pedig tovább tervezte az űrállomást, mondván, hogy az 8 milliárdból kifejleszthető. 1980-ra lett volna kész, száztagú személyzettel. Egy út 1,7 milliárd A grandiózus terv jelzett költségéről a tervezők is tudták, hogy képtelenül alacsony, ám úgy gondolták, hogy többet — nyilvánosan — nem lehet kérni, és idővel majd csak megszerzik a szükséges forrásokat. Megindult az űrrepülőgép-program, 1981- ben fellőtték az első, ismételten felhasználható űrjárművet, és a NASA azzal érvelt: mennyire olcsó, hiszen egy repülés „csak” 414 millióba kerül. Kiderült azonban, hogy a fejlesztési és egyéb járulékos költségeket is számítva, valójában 1,7 milliárd egy út — tehát a gép sokkal drágább, mintha a terheket hagyományosan, rakétákkal juttatnák az űrbe. A NASA azonban nem adta fel, akkor sem, amikor kitűnt, hogy a Freedom (Szabadság) űrállomás végül is több mint 30 milliárdba kerülne. A terv támogatói azzal érvelnek, hogy elsőrendű foglalkoztatási kérdésről van szó, hiszen a NASA kereken 20.000 mérnöknek, technikusnak ad munkát, a beszállító cégeknél pedig további 55.000 munkahely függ az űrállomástól. Az ellenfelek szerint viszont, akik között immár a törvényhozók többsége is ott van, az ország egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy a súlyos költségvetési hiány, az orvoslásra váró szociális gondok közepette további tízmilliárdokat költsön űrkutatásra. A szaktudósok többsége eleve ellenezte az állomást, mondván: a pénzt a presztízsvállalkozás helyett sokkal hatékonyabban fel lehetne használni, a feladatok jelentős részét robotok is elvégzik az űrben — sokkal olcsóbban, emberi életek kockáztatása nélkül. Már nem kell versengeni a SZU-val A NASA a folyó költségvetési évben 2,1 milliardot kapott az űrállomásra, jövőre lényegében ugyanennyit irányoztak elő, azzal a kikötéssel, hogy a programot alapvetően át kell dolgozni, a költségeket radikálisan le kell szorítani. A NASA a sorozatos űrrepülőgép-kudarcok után is fogadkozik, és lobbyzik az új, az „olcsó” űrállomás érdekében, amely „csak” feleannyiba kerül. A tervek készülnek, de egyre kevesebben hiszik, hogy a Freedom belátható időn belül keringeni fog a Föld körül. Hiányzik ugyanis a fő mozgató erő: nem kell már a Szovjetunióval versengeni a legkorszerűbb, katonai célra is felhasználható technológia alkalmazásában, hivatalosan is felhagytak már az űrvédelmi programmal. Sőt: legutóbb arról született megállapodás, hogy a szovjetek által kifejlesztett Mir űrállomás eredményeit a két fél közösen használja majd fel az űrkutatásban. HeltaiAndrás f 21 %-os \ ÁTLAGKAMAT Minden Philips és Whirlpool termékre. Mosógépek, hűtőszekrények, mikrohullámú sütők, konyhai gépek, hi-fi rendszerek. Minden Whirlpool termékre egy telefonkártyát adunk ajándékba! Várjuk kedves vásárlóinkat SZABÓ-NÁDORFI BT. Eger, Dr. Hibay K. u. 19. I Tel.: 320-727 ^ / IMPORTÉRA kilós ruházati bolt nyílik aug. 11 -én, szerdán Eger, Bástya u. 38. alatt, a várállomástól 3 percre. Nálunk a bébitől a kamaszig minden korosztály számára talál ruhaneműt! Figyelem férfiakra is! Naponta változó kilós árak! Kaphatók kiegészítők: övék, táskák, cipők! Kereskedőket is kiszolgálunk, kedvezményes árakkal!!! Nyitva: 10-13-ig, 14-18-ig. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik CSIKOR LÁSZLÓ temetésén részt vettek, és részvétüket nyilvánították. Gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik ERŐS MIHÁLY temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Ä gyászoló család
