Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-09 / 184. szám
LÉTEZIK ERŐS, HUMOROS ÉS SZEMETELŐ TURISTA HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 9. HÉTFŐ megyei HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 184. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Zártszerelvények 20x20 40x20 40x40 60x40 80x40 120x60 Horganyzott gépfonat 125-ös 138 Ft 150-es 167 Ft VASUDVAR Eger, Nagyváradi u. 18. Tel: 36/324-606 Baldvin király temetésén Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége szombaton a késő esti órákban érkezett haza Brüsszelből. Az államfő és felesége I. Baldvin belga király temetésén vett részt. Drágul a Skoda A Skoda-Volkswagen Group hétfőtől átlag 8 százalékkal emeli a Skoda személyautók árát. Ezt J. Hrabovsky, a mladá-boleslavi autógyár szóvivője közölte a Li- dové Noviny című lapban. Hrabovsky elmondta még, hogy augusztus 9-től a gyár a Skodák minden típusát csak az új, 1994- es kivitelben fogja gyártani. A már raktáron lévő kocsikra nem vonatkozik az áremelés. A legolcsóbb Skoda — a Favorit LX (ajánlott ára eddig közel 160 ezer korona volt) hétfőtől mintegy 13 ezer koronával lesz drágább. A Pickup furgon (ára eddig 205-210 ezer korona volt) 10-15 ezer koronával drágul. Fő tér avatás Tatabányán Szombaton ünnepélyes külsőségek között felavatták Tatabányán a felújított Fő teret. Több mint 30 millió forintot költöttek az Árpád Szálló, a Centrum Áruház és több más üzlet által határolt, a település legforgalmasabb terének szépítésére. Csaknem 6000 négyzetméteren díszburkolatot fektettek le, belvárosba illő autóbusz-várakozót emeltek, kényelmes padokat, hangulatos kandelábereket helyeztek el, virágágyásokat, gyepes részeket alakítottak ki. Negyven éves a Szolnoki Rádió Négy évtizeddel ezelőtt, 1953 augusztus 9-én vasárnap este kezdte meg műsorszolgáltatását a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. A Magyar Rádió Szolnoki Körzeti Szerkesztősége ma 17 belső és 50 külső munkatárssal az „Alföld rádiója”-ként öt megyét érintő adókörzettel, a 222 méteres középhullámon naponta 3,5-4 órában sugároz köz- szolgálati és kereskedelmi műsort. Üjra autocross a Töviskes völgyben Az autósport kedvelőinek a nagy meleg ellenére is kellemes szórakozást nyújtott tegnap az Egerhez közeli Töviskes-völgy ben megrendezett autocross országos bajnokság hatodik futama. Az indulók két kategóriában 1600 köbcenti felett és alatt mérték össze tudásukat. Részletes beszámolónkat a 7. oldalon olvashatják. (Fotó: Perl Márton) A mátrai hotelek és az idegenforgalom Manapság egyre több szó esik arról, hogy csökken a Mátra látogatottsága, kevés a vendég. A nem éppen kedvező híresztelések kapcsán kerestünk fel három hegyi szállodát, s kértük vezetőik véleményét. A mátrafüredi Hotel Avar igazgatója, Mák Zoltán: — Nálunk eddig a tavalyinál jobb eredmények születtek, s ez az új utazási irodák tevékenységének köszönhető. De visszatértek a régi, tradícióval rendelkező partnereink is... Úgy érzem, a kiváló kapcsolatok, s a kölcsönös előnyök a jövő zálogául szolgálnak. Tudjuk, nem könnyű az idegenforgalommal foglalkozni, s űj vendégeket szerezni — gondolok itt az egyéni vendégkörre —, ezért az a feladatunk, hogy jó érzékkel alakítsuk ki az árakat, rugalmasan feleljünk meg a piaci igényeknek. Ezekhez igazodva, szállodánk a szolgáltatásaihoz képest mérsékelt áron üzemel: júliusban 70 százalékos volt a kihasználtság, s ebben húsz százalékkal több külföldi akadt. A bevételeink is növekedtek, azonban az eredményes gazdálkodást nehezítik „bizonyos” körülmények. Folyamatosan kedvezménynyel üdülhetnek nálunk a nászutasok és a nyugdíjasok, ősztől pedig űjabb vendégcsalogató kínálattal szeretnénk idevárni honfitársainkat. Mátraháza, a Hotel Ózon igazgatója: — A statisztikák valóban a mátrai idegenforgalom visszaesését mutatják, de nálunk ez nem jelentős. (Folytatás a 3. oldalon) MSZDP: nemzeti lakásépítő koncepciót! Az űj lakástörvény kapcsán a kormány lakáskoncepciójáról, a törvény várható hatásairól, az önkormányzatok ellehetetlenüléséről és az MSZDP lakáspolitikájáról tartottak szombaton egésznapos tanácskozást a párt székházában. A párt lakáspolitikai koncepcióját Kaszás Iván, a párt országos választmányának elnöke ismertette. Mint mondta: a lakás- problémák megoldására csodarecept nincs, ugyanakkor a lakhatást piacosítani illúzió. Ki kell alakítani a rászorultsághoz kötött szociálpolitikai rendszert. Kaszás Iván kifejtette: nem a lakást, nem a lakhatást, hanem a lakót kell támogatni. Szükség van egy nemzeti lakásépítő koncepcióra. Az állam nem vonulhat ki a lakásszektorból, nem lehet minden állami feladatot az ön- kormányzatokra hárítani. Szükség van a szociális bérlakásépítésre, amely nem nélkülözheti az állami segítséget, a költségvetési támogatást. Erthetelen az a jelenlegi gyakorlat, amely a banki kölcsönnél nem veszi figyelembe, hogy az igénybe vett kölcsönre fedezet lesz a felépített lakás, hogy a saját erőből építő a nemzeti vagyont gyarapítja. Olyan kölcsönfeltételeket kellene kialakítani, amely kisebb magánerő esetén is biztosítja az építkezéshez szükséges bankkölcsönt. A terhelhető lakásra az állam vállalna garanciát, így nem fizetés esetén a lakás az állami szociális lakásállományt gyarapítaná. A tanácskozásoon szó volt még a gazdasági átalakulást követő űj helyzetről, amelyben egyre többen képtelenek fizetni lakhatásuk költségeit. Ezzel kapcsolatban György Ilona, a pártvezetőség tagja elmondta: olyan szociálpolitikát kell kialakítani, ahol a hangsúly a családon van. Család pedig nem képzelhető el lakás, lakhatás nélkül. Gondolni kell azokra a létminimum alatt élőkre is, akik átmenetileg váltak fizetésképtelenné. Számukra ki kell alakítani egy olyan rendszert, amelyben fizetési kötelezettségeikre átmeneti haladékot kapnának — hangsúlyozta befejezésül Györgyi Ilona a párt szombati lakáspolitikai szemináriumán. (MTI) Dezertőrök védelmében Mintegy ötven osztrák, magyar és a volt Jugoszláviából érkezett tüntető követelte szombaton a magyar határon lévő Nickelsdorf osztrák faluban, hogy a környező államok nyújtsanak menedékjogot azoknak, akik a katonai szolgálat elől menekülnek az egykori Jugoszláviából. A dezertőrök tájékoztatására szerveződött bécsi csoport és a magyar Álba kör tagjai bírálták az osztrák menedékjogi előírásokat és követelték a katonai szolgálatot megtagadók befogadását. Debreceni sikerrel Mazsorettek első országos táncversenye A debreceni Pódium Valcer nevű tánccsoport győzelmét hozta az első ízben, s hagyományteremtő céllal a Komárom- Esztergom megyei Kömlőd községben szombaton megrendezett mazsorettek első országos táncversenye. A rendezők, lcét helyi együttes és az önkormányzat azzal a céllal hirdette meg az egész napos népünnepéllyé vált találkozót, hogy a pattogós ütemű zenére akrobatikus ügyességgel táncoló ifjú hölgyek neves szakemberek előtt adhassanak számot tudásukról, felkészültségükről. A 12 csapat három kategóriában, az úgynevezett menettáncban, a színpadi álló mazsorett- ben és a színpadi szórakoztató táncban mérte össze tudását. Ezt követte az összetett táncverseny, amelyben azok vehettek részt, akik mindhárom kategóriában indultak. Végezetül mind a négy alkalommal a debreceni együttes produkcióját találta a legjobbnak a zsűri. Tekintettel a nagy sikerre, ezentúl minden évben megrendezik a vetélkedőt. (MTI) A fegyvercsempészetről Dieter Hoffmann addig élt az ügynökök képzelt világában, amig a képzelet valósággá nem lett. Reszkethet sok magas beosztású támogatója és cinkosa, míg a szerb titkos- szolgálat a Hoffmann magyarországi letartóztatásához szükséges információk átadásával sikeresen gördített akadályt a boszniai muzulmánoknak címzett fegyverszállítmányok útjába — írta a Kurier című bécsi lap vasárnap a Budapesten őrizetbe vett Hoff- mannról szóló egész oldalas cikkében. A Kurier szerint ljubljanai megfigyelők a fegyverszálhtási útvonal leleplezése mögött a szlovéniai titkosszolgálatok közötti háborúságot és a kormányon belüli hatalmi harcokat sejtenek. E feltételezések hihetővé teszik magyar források azon vélekedését is, amely szerint a magyar hatóságoknak a szerb titkosszolgálat adta meg a Hoffmann letartóztatásának alapjául szolgáló információkat, hogy ezzel véget vessen a boszniai muzulmánok fegyverellátásának. „Megint nagyot akartunk emelni...” Oktatási törvény — vegyes kistelepülési fogadtatás A törvény már megszületett, de csak 1996-ban, a világkiállítás évében lép hatályba az oktatásról, a tíz osztályról. Már előre látható: sok gond lesz vele, annak ellenére, hogy úgy tűnik, van idő a felkészülésre, a várható nehézségek áthidalására. Tantermek, felszerelések, tanárok, meg hát sok-sok pénz kell a megvalósításához. Egyáltalán megéri-e majd az átállás? Hogyan fogadták a hírt, a törvényt az érintettek, főleg a kisebb lélekszámú településeken? Néhányuk véleményére voltunk kíváncsiak a füzesabonyi körzetben. Kelemen József, Feldebrő polgármestere: — Gondolkodtunk már róla, s nem ódzkodunk ellene. Pedagógusunk van, gondunk csak a tanteremmel lesz. Bárha időközben a szolgálati lakás megüresedne az iskola mellett, akkor a terem kialakítása elvégezhető. Véleményem szerint az utolsó két évben a gyerekeknek a házvezetői feladatokat és gazdaképzést kellene oktatni. Tanulják meg a háziasszonyi teendőket, s igénybe lehetne venni óraadóként a mezőgazdasági mérnökeinket... Viszont kevés a pénz: évente két millió forintot kap az önkormányzat, ilyen állami támogatás mellett súlyos helyzet állhat elő. Nálunk 13-14 gyerek jár egy osztályba, s ha ebből 3-4 gyerek elmegy, a létszám tovább csökken. Pedagógusra akkor is szükség van, ám ha a tíz tagú osztályból eltávozik öt tanuló, mi történik az ott maradó többivel... Lendvai Mátyás, Kápolna polgármestere: — A témáról most nem tudok mit mondani, mert még alaposabban nem gondolkodtam el rajta. Mindenesetre pénz kell hozzá. Úgy hiszem, a megvalósításán alapvetően majd a jövő választásokon hatalomra kerülő új önkormányzatnak kell majd dolgozniuk. Molnár Sándor, Nagyút iskolaigazgatója: — Legutóbb 1986-ban született oktatási törvény. Ennek voltak jó és rossz oldalai. A jót meg kellett volna tartani, a többit, a feleslegest, a túlzott maximumot meg el kellett volna hagyni. A nyolc osztályt, mint alapképző iskolát én elfogadtam, mert bevált, így nem nyúltam volna hozzá. Az új elképzelés elkapkodott, mert nincs rá fedezet, a minisztériumnak nincs elképzelése arról, hogy a 9-10. osztályban mit tanítsunk. (Folytatás az 5. oldalon) Torgyán-indítványra: G. Nagyné Maczó Ágnes alelnök Országos kisgazda nagygyűlés Torgyán József elnök indítványát egyhangúan támogatva a Független Kisgazdapárt alelnö- kéve választották G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselőt a párt vasárnapi országos nagygyűlésén. A budapesti MOM székház zsúfolásig megtelt színháztermében előzőleg Torgyán József tartott beszámolót, nevesen bírálva a kabinet lépéseit. Meglátása szerint az Antall-kormány három év alatt porig rombolta az országot: színes üveggyöngyökért eladta a gyárakat, miközben növelte az állam adósságát és a munkanélküliséget. A vezetés számlájára írta azt is, hogy a termelés a nulla felé közelit, a magyar termékek pedig kiszorulnak a hazai piacokról. „A Kisgazdapárt eszköz próbál lenni, hogy megvalósítsa a nép akaratát, ezért döntöttem Önök mellett”— mondta Maczó Ágnes, a párt új alelnöke ünnepi beszédében megindokolva, miért választotta a kisgazdatagságot. A Kisgazdapárt meglátása .szerint mindig népi politikát folytatott, s ő, csak ehhez csatlakozhatott. A külföldön élő magyarok nyugdijáról A társadalombiztosítási jogszabályok 1991 elejétől lehetővé tették, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok is nyugellátásban részesüljenek, amennyiben Magyarországon a jelenleg érvényben lévő nyugdíjjogosultsági rendelkezések alapján megszerezték az előírt szolgálati időt. A nyugdíj igénybejelentésével kapcsolatos eljárásról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felkérésére a társadalombiztosítás sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Eszerint az öregségi, rokkantsági és hozzátartozói nyugellátás alapfeltétele a bizonyítottan megszerzett szolgálati idő, amely általánosságban legalább 10 év. Azoknál azonban, akik ez év július 1-je után töltötték be a nyugdíjkorhatárt, már 15 év. A kérelmeket a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál írásban, az erre rendszeresített igénybejelentőn kell beadni. Az igénybejelentő mellett ugyanakkor szükség van a szolgálati idő és annak tartamát bizonyító okiratokra, okmányokra és igazolásokra is. Azok az édesanyák, akiknek 1968 január 1-je előtt gyermekük született, szolgálati idejüket annyiszor 365 nappal megnövelhetik, ahány gyermekük van. Ebben az esetben szükség van a gyermek születését igazoló dokumentumra is. A katonai szolgálatban, hadifogságban töltött idő igazolására — amennyiben az igénylőnek nincs bizonyító okmánya — érdemes közvetlenül a Magyar Honvédség Központi Irattárából kérni az igazolást. Hasonló a helyzet, ha munkaszolgálatról, illetve deportálásról van szó, de ez esetben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének vagy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez kell fordulni. (MTI)
