Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-07-08 / 183. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 7—8., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Kiállítás Hatvanban Még a nyár végéig megtekint­hető az a tárlat, amelyet Hatvan­ban rendeztek: Nagy József nyolcvanesztendős festőművész képeit a Zagyva-parti város mű­velődési hazában tekinthetik meg az érdeklődők. Apci szemétgyűjtők Nem kevés pénzébe került az apci önkormányzatnak, hogy több helyre szemétgyűjtőket he­lyezzen el. Ezeket a bebetono­zott hulladéktárolókat megron­gálták, s a polgármesteri hivatal arra kéri a vandálokat, hogy ere­jüket inkább a helyi konditerem­ben próbálják ki. Segítség a hirdetésben Ha munkát keres, úgy a hatva­ni családsegítő szolgálat elhelye­zi a hirdetését információs táblá­ján. Szlogenjük így szól: „Ne a falra ragaszd!” Tanszervásár Olcsó tanszervásárt szervez a Hatvani Családsegítő szolgálat: augusztus 12-én, 13-án és 14-én írószereket, festékeket, tolltartó­kat és más taneszközöket vásá­rolhatnak a nebulók kedvező árakon. Hétköznapokon 9 és 17 óra között, míg szombaton 8-tól 12 óráig kereshetik fel ilyen cél­ból az intézményt. Idősek klubja Apcon Immáron több mint öt éve, 1988 tavaszától működik Apcon a községi idősek klubja. Ez a nappali ellátást nyújtó intézmé­nyi forma a saját otthonukban élők részére nyújt lehetőséget a napközbeni „klubéletre”, étke­zésre, társas összejövetelekre, s bizonyos higiéniai szükségletek kielégítésére. Az egyébként húsz férőhelyes klub létszáma jelenleg huszonnyolc, s az oda rendszere­sen járó idős embereknek kelle­mesen telnek a napjaik: olvas­nak, kártyáznak, sakkoznak, ké­zimunkáznak, beszélgetnek. Mindezeken túl évente reszt ve­hetnek kirándulásokon is. Ha egészségház, akkor népszavazás Petőfibányán (Folytatás az 1. oldalról) Ez valamennyi bérlakásra vo­natkozik, kivételt csupán a sza­nálási és felújítási tervben sze­replő ingatlanok, illetve a szolgá­lati lakások képeznek. Az ár­meghatározás a „beköltözhető” forgalmi érték alapján történik, ez az adott település piaci muta­tóinak maximum 50 százaléka lehet. Az első befizetés ezen ösz- szeg maximum 10 százaléka, a további részletekre 25 év áll ren­delkezésre. Petőfibánya eseté­ben ez kiemelt jelentőségű kér­dés, mivel a községben több mint 900 bérlakás található. Vala­mennyit segíthet a gondokon, hogy lakásfelújításokra a kor­mányzat hitelgaranciát tud biz­tosítani, ám egyéb támogatások­ra nincs lehetősége. Az országos helyzetet elemez­ve az államtitkár vázolta az ön­kormányzatiság lényegét, főbb ismérveit. Elmondta: a közvéle­mény megelégedésére alakultak a helyi képviseleti szervek, ame­lyek a legkisebb települések önállóságát vonták maguk után. A korábbi 1700 tanáccsal szem­ben hazánkban mintegy 2600 önkormányzat alakult. Felhívta a figyelmet, hogy a hatalom leté­teményese a lakosság, és nem azok egyes körei. Természetesen ez a mechanizmus csak képvise­lők útján valósítható meg, ám meghatározott ügyekben lehet­séges a demokrácia közvetlen úton való gyakorlása. Ez külö­nösen aktuális Petőfibánya ese­tében, mivel minden jel szerint népszavazás előtt áll. S ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, melyben a legheve­sebb vita bontakozott ki. Az előzményekhez tartozik, hogy a jelenlegi egészségügyi létesítmé­nyek műszaki állapotának elég­telenségére való hivatkozással a képvisdő-testület új, „mindent egy helyre” típusú intézmény lé­tesítését határozta el, amely megépítése esetén mintegy 20 millió forintjába kerülne a helyi adófizetőknek. Az MDF itteni szervezete tiltakozásul aláírás- gyűjtésbe kezdett, amelynek cél­ja a népszavazás kiírása. A kép­viselő-testület a kezdeményezest azzal utasította el, hogy költség­vetést érintő kérdésekben a tör­vény nem nyújt lehetőséget nép­szavazás megtartására. A másik fél szerint viszont — és ezzel Jó- zsa Fábián is egyetértett — a dol­gok ilyetén való megközelítése a település vezetése részéről min­dennemű népszavazást lehetet­lenné tenne, így formailag is hi­básnak mondható. Az érvek el­hangzása után a gyűlés levezető elnöke, Tarcsa Sándor megsza­vaztatta a jelenlévő több száz embert, akik szinte egyöntetűen a már megkezedett földmunkák felfüggesztése mellett foglaltak állást. Papp István polgármester nem volt irigylésre méltó hely­zetben, amikor választ kellett ad­nia az olykor a kelleténél indula­tosabbra sikeresedett felvetések­re. Képviselőtársai — többek kö­zött Mede Ilona, CzakóAndrás­áé, valamint Forral Ivánné jegy­ző — próbáltak ugyan kiállni a döntések mellett, am helyzetü­ket nehezítette, hogy az államtit­kár zömmel a lakossági vélemé­nyeket vette pártfogás alá. Az elején említett „hangulatkeltés” így akarva-akaratlanul bekövet­kezett, amelyhez hozzájárult Fe­kete László — a másfél éve lekö­szönt polgármester — ésszerű­nek tűnő ervekkel alátámasztott kritikája is. A lakosság körében problé­maként vetődött fel a helyi ká­beltelevízió kérdése, amellyel a jelek szerint az a legnagyobb gond, hogy egyes lakásokban el­fogadhatatlan a vétel minősége. Mint megtudtuk, a javításokra nincs pénz, miután a szolgálta­tást igénylőknek mindössze az egyharmada fizette ki a bekerülé­st összeget... (A lakbérek eseté­ben sem jobb a helyzet: a bérla­kások csaknem egyharmadában nem fizetnek...) A szépszámú hallgatóság jócs­kán megfogyatkozott, amikor — úgy este 9 óra tájban — az is kide­rült, hogy a település jó eséllyel pályázik a csatornázási céltámo­gatás elnyerésére. Többen szóvá tették a helyi munkanélküliség valóban kritikus helyzetét, ami annak következménye, hogy a környéken csaknem minden vál­lalat megszűnt. Ez azt jelenti, hogy az aktív lakosság túlnyomó többsége nem rendelkezik állan­dó munkahellyel. Egyéb kérdésekre válaszolva Papp István polgármester kije­lentette, hogy a templom építése elől elhárultak az akadályok, s hogy a rászorulók továbbra is számíthatnak szociális támoga­tásra. A közönség soraiból ne­hezményezték, hogy sokan nem ismerik a képviselő-testület tag­jait, míg mások időszerűnek érezték, hogy a település városi rangot kapjon... Az esemény végeztével az MDF helyi szervezete zártkörű beszélgetésre invitálta a minisz­térium képviselőit. Fari Ottó Ilyen még nem volt Renault-szalon nyílik Lőrinciben Az egyik legújabb helyi beru­házásnak lehetünk tanúi Lőrin­ciben, az erőműhöz vezető Bajcsy-Zsilinszky úton. Még a minden nap arra járók is elcso­dálkoztak, milyen gyorsan emel­kedett ki környezetéből az az im- ozáns építmény, amely mind üllemével, mind leendő szol­gáltatásaival eltér a kisvárosban eddig megszokottaktól. S aki mindezt tető alá hozta, Képe Ti­bor autószerelő kisiparos, „mel­lesleg” szakmájának hosszú idő óta az egyik legelismertebb kép­viselője a településen. Mint megtudtuk, a nagysza­bású vállalkozás keretében Re­nault márkakereskedés és szerviz nyitja meg itt kapuit heteken be­lül. A személygépkocsikon kívül haszonjárműveket is árusítanak majd, de foglalkozni kívánnak garanciális javításokkal, illetve új alkatrészek értékesítésével is. A feltételek minden igényt kielégí­tenek: a hetven négyzetméteres alapterületű szalon, valamint a csaknem négyszer akkora mű­hely és mosó mind külalakjával, mind felszereltségével, szociális kiszolgáló helyiségeivel egyaránt felveheti a versenyt a hazánktól nyugatra lévő, hasonló jellegű lé­tesítményekkel. Amint azt Képe Tibor el­mondta, a szeptember elejei nyi­tást követően nívós kiszolgálás­sal, a korábban már megszokott szolgáltatások bővítésével, vala­mint rövid határidők garantá­lásával vátják az érdeklődő­ket. (tori) Tájház Boldogon Számos érdekességgel ta­lálkozhat az a látogató, aki felkeresi Boldogon a tájhá­zat. A megye határán fekvő nagyközség mindig is híres volt a helyi népviseletről — legutóbb például a parádi palócnapon aratott nagy si­kert a boldogi csoport —, s ezeket a ruhákat is meg le­het tekinteni a folyamatosan bővülő, gazdagodó táj ház­ban. De ugyanígy láthatók ott különböző használati eszközök, s meg lehet tudni azt is, mi az a menyasszony­kalács. (Fotó: Perl Márton) Múltidéző A hatvani uradalom kialakulása A török elleni háborúk elmúl­tával városunk megmaradt ma­gyar lakosságát fokozatosan ki­egészítették az itt letelepülő új családok. (27 magyar család „él­te túl” a törököket Hatvanban. Szepes-Schütz Béla jóvoltából 14 családot név szerint ismerünk közülük, éspedig: a Berta, Boldi­zsár, Fácán, Kassa, Kasza, Kis, Moharai, Maczkó, Nagy, Pataki, Sipos, Szabó, Szőke és Tóth csa­ládot). A fegyverrel visszaszerzett te­rületek feletti birtokviszonyokat /. Lipót király és az úgynevezett „Neoaquistica Comissio” (Új- szerzeményi Bizottság) szabá­lyozták. A hatvani uradalom fe­letti földesúri jogok szabad gya­korlata 1701-ig Rákóczi Ferencé volt. (A szomszédos Gyöngyö­sön is ő volt a földbirtokos.) Hat­vanban birtokai voltak még Kon­dor János prépostnak, a hatvani lelkésznek, Újvári Ferenc har- mincadosnak és Szabó Máté postamesternek. A Zagyva-híd vámját nem a hatvani birtokosok élvezték, hanem a budai kamara. A kamara két ízben is panaszt tett Heves vármegyéhez (1692- ben és 1700-ban), miszerint a hatvaniak nem akatják a Zagy­va-híd karbantartásához szüksé­ges fákat szállítani, és az egyéb, itt felmerült munkákat teljesíteni — pedig e feladatokat a hídvám- mentességük fejében kötelesek megoldani. Heves vármegye ve­zetői e panaszra azt felelték: ez az ügy a vámszedőre tartozik, és nem a megyére. Erre Ploss Fe­renc tanácsos, budai kamarai ad­minisztrátor elrendelte, hogy a kijavítandó hatvani híd felépíté­séhez igénybe kell venni a Pest- Pilis-Solt vármegyéhez tartozó Zsámbok, Túra, Hévíz, Bagh, Szent László, Valkó, Dán és Al­más falvak lakóit, kiket ennek fejében a vámfizetés alól felmen­tenek. A kamara utasítását Pest vármegye az 1692. április 21-i képviselő-testületi gyűlésen tár­gyalta meg. A képviselő-testület az 1698. június 10-11-i ülésén is foglalkozott egy hatvani vonat­kozású üggyel. Közzétették ek­kor a comissio azon levelét, melyben fa szállítását kérték a hatvani gabonaház építéséhez. A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy van elég gabonaháza, s más vármegyéknek nem áll módjában kedvezni. Ezért a fa szállítását nem vállalja. Az 1701. január 19-i ülésen Pest vármegye képviselői felszó­lították Heves vármegyét, hogy az a szekérrel való szállításokat változtassa meg, vegye bele az aszódi comissiot, kiket a hatvani provizor irányított át. Az 1702. március 29-i ülésen tette közzé Pest vármegye Salm Theodor Ottó herceg 1702. február 22-én kelt, Bécsbenírt levelét, melyben közli, hogy a hatvani domínium prefectusának Ozoróczy Ottlyk Györgyöt nevezte ki, s közli, hogy — mint a hatvani uradalom birtokosa — Pest-Pilis-Solt vár­megye tagjává óhajt lenni. (Pest vármegye képviselői utóbbihoz nem járulták hozzá, sőt már 1701. december 5-én levelet ír­tak a Bécsben tartózkodó jegy­zőjüknek, hogy a hatvani urada­lom Salm herceg általi „megszál­lása” ellen az udvari kancelláriá- bann tiltakozzék.) Az 1702. má­jus 18-i gyűlésén ismét foglalko­zott Pest vármegye a hatvani ura­dalommal: közzétették azon föl­dek birtokosainak levelét, mely földeket a hatvani és bujáki ura­dalomhoz csatolták. E levelet az Újszerzeményi Bizottsághoz utazó Nedeczky Sándorhoz és Sőtér Tamás szolgabíróhoz, me­gyei követekhez adták át. A kö­vetek utazásának célja a várme­gyének a fegyverváltság alóli mentesítése volt. A kérést 12 pontban fogalmazták meg. (Csak részsikert értek el: Pest vármegye és a hatvani uradalom területén a lakott helyeken job­bágyonként 6 forintot, a puszta telkek után telkenként 15 forin­tot és 45 dénárt kellett fegyver- jog-megváltásként kifizetni.) Salm herceg tehát a Heves, Pest és Nógrád vármegyék terü­letén kialakított Hatvan-bujáki uradalmat 1701 végén vette bir­tokba. Hatvan mezőváros, vala­mint 32 község és 20 puszta tar­tozott az uradalomhoz. (Apc, Aszód, Bag, Beer, Boldog, Bo­kor, Buják, Csány, Győri birtok, Dán, Debercsény, Dengeleg, Ecséd, Fancsal, Felsőbokor, Ge- de, Gombospuszta, Gödöllő, Gyömrő birtok, Halas, Heréd, Héhalom, Hényel, Hévíz, Hé- vízgyörk, Jobbágyi, Kartal, Ke- lecsény, Kökényes, Lőrinci, Mo­nostor, Nándor, Palotás-Hatvan, Pethery puszta, Sáp, Surány, Szántó, Szecső, Szent László, Szentipuszta, Szentkirálypuszta, Tartsa, Tetery, Túra, Turapuszta, Varsány és Zsámbok stb.) A ha­talmas birtokrendszer kialakítá­sa ellen Pest vármegyén kívül Nógrád vármegye is élesen tilta­kozott. (Nógrád vármegye már 1689 októberében vitába szállt Heves vármegyével Hatvan ho­vatartozását illetően. Egyébként városunkat abban az évben kap­csolták be az országos postahá­lózatba.) Salm herceg még alig vehette birtokba a király és az Üjszerze- ményi Bizottság által kialakított hatalmas hatvani uradalmat, és városunk is csak igen rövid ideig lehetett az uradalmi rendszer központja, mert a hamarosan ki­törő — II. Rákóczi Ferenc feje­delem vezette — felkelés az or­szágban kialakult birtokviszo­nyokat felborította. Demény-Dktel Lajos Heves Kereskedőház Rt. Heves, Egri út 26. PÁLYÁZATOT HIRDET A GÓBIS ÁRUHÁZ ÜZLETVEZETŐ munkakör betöltésére. Munkakör betöltéséhez szükséges feltétel: — szakirányú végzettség, — 5 éves szakmai gyakorlat, — erkölcsi bizonyítvány. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen HEVES KERESKEDŐHÁZ RT. HEVES, EGRI ÚT 26. FŐKÖNYVELŐNÉL J Kőbányai Sör Diszkont ajánlata: Ve Kristálycukor 1/1 69 Ft/kg Finomliszt 34 Ft/kg Étolaj 84 Ft/lit. Sertésmájkrém 22 Ft/db Nyitva: 06-18 óráig Eger, Szarvas G. u. (garázssor) ^ tel: 312-552. ^ T SAJT- és OLASZ TÖLTÖTT TÉSZTA VÁSÁR a NAP-ban Tésztakóstoló szombaton 9-13 óráig Jöjjön hozzánk! Meglátja, megéri! Nap ABC Eger, Napsugár u. 40. Vas-műszaki kereskedés 3300 Eger, Puky Miklós u. 3. Tel.: (36) 317-364 GÁZKÉSZÜLÉKEK VÁSÁRA! KAZÁNOK HOTERM 20:31.000 Ft HŐTERM 25: 33.700 Ft HŐTERM 35: 39.700 Ft SZIKRA 23: 33.000 Ft SZIKRA 30: 35.100 Ft VEZÚV C-24: 52.900 Ft C 12: 32.900 Ft C 18 : 39.900 Ft C 24 : 46.900 Ft C 30 : 53.700 Ft GÁZBOJLEREK V4:19.000 Ft KF125: 34.000 Ft SIESTA-SLIM palackos gázkandalló 12.000 Ft Hűtőgépek, fagyasztók széles választéka! Áraink az AFÁ-t is tartalmazzák! AZÉRT, MERT KICSI, A LEGOLCSÓBB RICSI! Nyitva: H: szünnap. K—P: 8.30— 17-ig. SZ: 9—12 óráig ^Megközelíthetőj^4átyás^drály^ítról a Sas úti sorompó előtt jobbra. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom