Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-07-31-08-01 / 177. szám
HÍRLAP, 1993. július 31—augusztus 1., szombat—vasárnap 7. Síron túli üzletek Hamburgban minden negyedik elhunytat névtelenül temetik el. Kiel és Hannover térségében minden második eltávozott jut erre a sorsra. A hamvaikat tartalmazó urna közös sírba kerül, csak a temető igazgatósága ismeri nyughelyüket. Hasonló tendencia mutatkozik Németország déli tartományaiban is, bár a konzervatív Stuttgartban a jeltelen sírok aránya egyelőre még csak három-négy százalék. A temetkezési kultúra változásának egyik oka a társadalmi változásokban keresendő. A mai emberek egy része nem tud mit kezdeni a fényűző temetkezési kultusszal. Emellett a költségek is döntő szerepet játszanak. Drága a temetés. Stuttgartban egy egyszerű sírhely 2800 márkába kerül, a hamvasztásos temetés 1920 márkába. Egy negyven évre megvásárolt családi sírhelyért húszezer márkát kell leszurkolni a városi közigazgatásnak. A temetkezési vállalkozók is felhajtják az árakat, összekevervén a kegyeletet a kapzsisággal. Az üzletág hivatalos képviselői szerint a vállalkozók húsz százaléka tisztességtelen haszonra tör, ugyanazon koporsó ára cégenként akár ezer márkával is különbözhet. Az ügyintézési költségek vagy a szállítás vonatkozásában gyakran több száz százalék is lehet az eltérés egyes cégek ajánlatai között. Egy tisztességes vállalat 10-15 százalékot keres egy-egy temetésen. Egyikük- masikuk mégis úgy érzi: nem fizetik meg eleggé. A hozzátartozóknak gyakran a temetkezési vállalatok alkalmazottai nyújtanak először vigaszt. Ezért a „minőséget” kínáló vállalkozások úgynevezett beszélgetőköröket szerveznek, amelyeknek célja: a f yász lelki feldolgozása. Egy ölni temetkezési vállalkozó még tovább ment: vállalta, hogy munkatársa a haldokló mellett van annak végső óráiban. Életbiztosítással foglalkozó társaságok bevonásával létezik a csoportos halálbiztosításnak is nevezhető szolgáltatás. Ez a temetéssel járó költségekre nyújt fedezetet, tíz százalékkal előnyösebb feltételekkel, mintha az ügyfél egyénileg kötné meg a szerződést. Nagy a kereslet iránta, különösen az ötven év körüliek körében. Minél korábban kötik meg, annál alacsonyabb a havi díj: tízezer márkás biztosítási összegre egy harmincéves 13,90 márkát fizet, egy ötvenéves már 29,60-at. A nők — mivel várható életkoruk magasabb — némileg alacsonyabb hozzájárulást fizetnek. A temetési költségek viselője az adózásnál beszámíthatja a temetés során felmerült kiadásait: levonják a hagyaték értékéből, csökken az örökség adóköteles része. Az adóhivatallal szemben tízezer márka temetési és hagyatékfelosztási költségátalány érvényesíthető, akkor is, ha a temetést a törvényes betegbiztosító kifizetéséből fedezték. A temetési költségeket ezenfelül a jövedelemadó megállapításakor is lehet érvényesíteni, mint rendkívüli anyagi megterhelést. Meg akarta-e támadni Sztálin a németeket? Meg akarta-e támadni Sztálin a németeket? A kérdés nem új, a hitleri propaganda megelőző csapásnak is beállította „az oroszországi hadjáratot”, hogy a Szovjetunió lerohanásának egyéb motívumait most ne feszef essük. A vita a nyolcvanas évek özepén fellángolt, amikor egy Nyugatra szökött szovjet tiszt, Viktor Szuvorov 1985-ben egy brit szaklapban, majd egy könyvben közzétette feltételezéseit. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Szuvorov közléseit és a legújabb szovjet-orosz publikációkat vegyítve, összemosva vizsgálta meg a kérdést, a szovjet diktátor halálának közelmúltbeli évfordulóján. A publikációk legújabbika az Österreichische Mintrische Ze- itschrift-ben (osztrák katonai folyóirat) látott napvilágot: Valerij Danyilov hadtörténesz közli a szovjet vezérkar 1941 tavaszáról származó, Mérlegelések címmel készített memorandumát. Az irat állítólag hiteles, szerzői nem akárkik: Timosenko hadügyi népbiztos és Zsukov vezérkari főnök. A memorandumot a két tiszt feltehetően 1941. május 15- én adta át Sztálinnak, s valószínűleg ugyanarról a tervről van szó, amelyet Vlagyimir Karpov ezredes 1990-ben egy szovjet folyóiratban már ismertetett, akkor még eredeti szöveg nélkül. Az osztrák folyóirat 1991-ben erről a publikációról is közölt ismertetést, s abban még az olvasható, hogy Sztálin elutasította a támadási tervet, sehogy sem akarta provokálni Hitlert. Sztálin nem szignálta a „Mérlegelésekkel, de Danyilov szerint elképzelhetetlen, hogy Timosenko és Zsukov ne az o megbízásából állította volna azt ösz- sze. Sztálin nem írta alá a memorandumot, de azt megvalósították — állítja Szuvorov. A „Mérlegelések”-ben — a Frankfurter Allgemeine utánközlése nyomán — az olvasható, hogy a német hadvezetésnek nem szabad átengedni a kezdeményezést, az ellenséget még a felfejlődés szakaszában kell megelőzni, meg kell támadni, akkor, amikor még nem építette ki a frontot. A focsapást Nyugat-Ukrajna felől kell rámérni, a Szovjetunióhoz csatolt Lvov környékéről, egy másikat pedig Fehér-Oroszországból kell indítani. A két of- fenzívával az első harminc napban el kell érni az Ostrolenkát Olmoutz-cal összekötő képzeletbeli vonalat. A fő előrenyomulást a lengyel-szlovák határ mentén kell folytatni, el kell vágni Németországot a román kőolajtól, el kell szakítani a német erőket a szövetséges magyar és román haderőtől. Erre 122 hadosztály állt volna rendelkezésre, a belorusz szakaszon 45. A német lapban közölt összeállítás szerint a támadó alakzatok kiépítése meg is kezdődött, a mozgósítást természetesen titokban tartották, annak gyakorlatozás látszatát kellett keltenie. Május végén csaknem 800 ezer tartalékost hívtak be, május köze- étől a belső katonai körzetekül négy hadsereget, repülőegységeket indítottak útnak, a nyugati katonai körzetekben lévő katonaságot pedig közvetlenül a határhoz „tolták . Danyilov ugyan megkockáztatja, hogy ezek a lázas mozgások mégis az egyre nyilvánvalóbb német támadási előkészületek ellensúlyozására, a támadás felfogására zajlottak. Ennek ellentmond — közli a FÁZ forrás- megjelölés nélkül —, hogy a felvonuló szovjet csapatokat nem csoportosították át védelemre. Az első hetek, hónapok óriási szovjet veszteségei, a német behatolás gyorsasaga is azzal magyarázható, hogy az egységek támadásra, s nem védelemre voltak berendezkedve. A Szovjetunió megtámadásának hírére Sztálin megzavarodott, valószínűleg lehetetlennek tartotta, hogy Hitler hamarabb készen álljon a támadásra, mint ő. De mikor is következett volna be a feltételezett szovjet támadás? A német lappublikációban legkésőbb 1941 szeptembere olvasható, tovább várni kontraproduktiv lett volna. Mindenesetre az időponttal kapcsolatban szovjet dokumentum eddig még nem bukkant fel, a „Mérlegelesek”- ben sem említenek ilyesmit. Égi titkok________________________________________________________________________ Védelem atombombákkal A Föld tömege a felszínre záporozó mikrometeoritok miatt naponta kb. 500 tonnával nő. Ugyancsak figyelemre méltó az az anyagmennyiség, mely néhány gramm tömegű hullócsillagként megfigyelhető részecskék formájában érkezik a világűrből. Ezek még nem jelentenek semmiféle veszélyt. Köztudott, hogy a Naprendszer nagyobb égitestjei — kisbolygók, üstökösök — keresztezhetik a Föld pályáját. Ezért előfordulhat, hogy 200-300 évenként ejy 50 és 100 méter közötti átmérőjű test eltalálja a bolygónkat. Egy ilyen test becsapódásakor annyi energia szabadul fel, mint 15 millió tonna TNT felrobbanásakor. Ez közel ezerszerese a Hirosimára ledobott atombomba pusztító erejének. Az ilyen becsapódások azonban hihetetlenül ritkán következnek be, így kis kockázatot jelentenek. A NASA-szakértők számítása szerint annak a valószínűsége, hogy valaki egy éven belül áldozatává válik egy ilyen becsapódásnak, 1 a 30 millióhoz. A kutatók szerint a Tunguz meteor ezek közé tartozott. A Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársai egy átfogó tanulmányban hasonlították ösz- sze a különböző méretű, kémiai összetételű és sebességű behatoló testek pusztító hatását az 1940 és ’50-es években végrehajtott légköri atomrobbantások adataival. A vizsgálat szerint a Tun- guz-test hatása legjobban egy másodpercenként 22 kilométeres sebességgel érkező, és körülbelül 80 meter égitest hatásának felel meg. Nagyobb veszélyt jelentenek az 1 kilométer átmérőjű vagy annál nagyobb égitest-törmelekek. A becslések szerint egy ilyen becsapódás bolygónk felszínébe csupán 500 ezer évenként következhet be. Ez esetben pedig legalább 1000 milliárd tonna TNT robbanásának megfelelő energia- mennyiség szabadul fel. Ezt az óriási erejű becsapódást — egyes kutatók szerint — az emberiség egynegyede nem élné túl. És annak az esélye, hogy valaki egy év leforgása alatt egy ilyen katasztrófa áldozatává válik, csupán 1:2 millióhoz. Ez a kockázat elhanyagolhatónak tűnik, de csak addig, amíg a következő összehasonlítás adatait nem mérlegeljük. A volt Nyugat-Németország 25 modem biztonságos atomreaktorában csak 500 ezer évenként egyszer lehetséges egy akkora reaktorbaleset, mely 10 halálos áldozatot követelne. Ezt összehasonlítva az átlagosan ugyanannyi idő alatt bekövetkező, az emberiség negyedét elpusztító kozmikus katasztrófával — érzékelhetővé válik ez utóbbi sok nagyságrenddel naf yobb kockázata. Más NASA- utatók szerint nem feltételezéseket kell gyártani a pusztítás idejét és mértékét illetően, hanem tenni kell valamit. David Morisson véleménye szerint az egy kilométernél nagyobb égitesteket figyelemmel kell kísérni. Egy másik N ASA-kutatócsoport már jóval korábban indítványozta, hogy minden 50 méternél nagyobb átmérőjű testet követni kell. Csakhogy ez a feladat korántsem olyan egyszerű. Ezt a következő eset is jól bizonyítja. 1991 januárjában egy 10 kilométeres test száguldott el a Földtől 170 ezer kilométer távolságban. Í Ez a távolság nagyjából a Föld- lold távolság fele.) Sajnos, az objektumot a földközelsége előtt csak 12 órával sikerült felfedezni. Ez az idő rendkívül rövid ahhoz, hogy veszély esetén az érintetteket figyelmeztetni lehessen, így merült fel annak a lehetősége, hogy ezeket az apróbb égitest-törmelékeket a Nap által felmelegített felszínének infravörös sugárzása alapján derítsék fel. Csakhogy ez a megoldás egyelőre rendkívül költségesnek bizonyulna. A Kaliforniai Műszaki Egyetemen számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy a jelenleg fegyverarzenállal felvehetnek-e a küzdelmet a bolygónkat összeütközéssel fenyegető kisbolygók és égitest-törmelékek ellen. Jelenleg kb. 150 olyan Óriáskráter Kanadában. A 65 km átmérőjű kráter olyan hatalmas, hogy csak űrfelvételeken figyelhető meg tisztán. A kráter becslések szerint 214 millió évvel ezelőtt keletkezett kisbolygót ismerünk, amelyek keresztezik a Föld pályáját. De az egy kilométernél nagyobb átmérőjű darabok teljes száma 2000 körül is lehet. A meteoritot 1903-ban találták Mexikóban A kutatók szerint egy Földet veszélyeztető, kb. 100 méter átmérőjű égitestnél egy 200 kg tömegű rakétával el lehetne érni a kívánt hatást (fel lehetne robbantani). A nagyobb testek esetében már atombombákra lenne szükség. A kisbolygó közelébe juttatnak a bombát, és ott robbantanák fel... A robbanás következtében a kisbolygó felszínének a robbanás felőli oldala hirtelen felforrósodik, és pillanatok alatt elpárolog. A felszabaduló anyag egy irányban történő hirtelen kiaramlasa az impulzus megmaradása törvénye következtében kilendítené pályájáról a kisbolygót. A mentőakcióhoz az égitest tömegétől függően 10 kilotonna és 100 megatonna közötti robbanóerejű bombát kellene felhasználni. Befejezésül: meglepő továbbá az a tény, hogy a volt Szovjetunióban már 1991- ben tartottak egy össz-szövetségi konferenciát, melynek témája a „világűrből érkező kozmikus vendégek” reális veszélye. Ekkortájt még csak 107, Földet megközelítő kisbolygót ismertek. De a szakértők már ekkor is hangoztatták, hogy becslésük szerint legalább 20-szor ennyi olyan égitest létezik, amelynek pályája közelít, vagy keresztezi a Földet. v Tana Judit A FÜZES SZÖVKER RT. 10. sz. Áruház ruházati és cipőosztályán NYÁRI VÁSÁR augusztus 2-14. között. A CIPŐOSZTÁLYON minden szandál és nyári cipő 30 %-os ENGEDMÉNNYEL egyes férficipők reklámáron. A RUHÁZATI OSZTÁLYON konfekcionált, kötött nyári áruk 30 %-os ENGEDMÉNNYEL. Köszönjük, ha nálunk vásárol. j-----------------------------------------------------------------------------v A ugusztus 2-án nyílik Makiáron (Széchenyi u. 18. sz.) a Füzesabonyi Tüzép-telep lerakata. Kínálatunk: cement, mész, téglák, hullámpala, betonáruk, farostlemez, faforgácslap, vasáruk. Tüzelőanyag-megrendelés felvétele. Már Makiáron is „ott, ahol a fecske száll... ránk talál”.
