Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-07-31-08-01 / 177. szám
HÍRLAP, 1993. július 31—augusztus 1., szombat—vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Vásári tippek Az egri körcsarnokban és az Érsekkertben csaknem száz bélés külföldi kiállító kínálja portékáit szeptember 1-5. között. A Vásár Agriában elnevezésű rendezvénysorozat keretében számos termékbemutató, különféle nemzeti napok, szórakoztató programok ígérnek kellemes ki- kapcsolódást. Erre az alkalomra a vásár szervezői háromfordulós totójátékot is Hirdetnek, melynek feladványait a Hírlap augusztusi számában olvashatják majd. A vásár ideje alatt sorsolják ki a helyes megfejtők közül a szerencsés nyerteseket, akik jutalmul értékes ajándékokat, „vásárfiákat” vihetnek haza. Újra az éterben Nemrégen nagy sikerrel fejezte be alkalmi sugárzását a Rádió Eger, amely egy hét alatt számos tudósításban számolt be a megyeszékhelyen történt eseményekről, elsősorban a barokk fesztivál rendezvényeiről. A hallgatók körében kedvelt műsort minden alkalommal sok-sok telefonos játék teszi érdekessé. Augusztusban és szeptember elején újra az éterben sugározza adását, különös tekintettel a vásári eseményekre. Újra Vitkovics-tábor Német nyelvű, természetbarát és manuális képzést nyújtó ötnapos napközis tábor indul újra a Vitkovics-házban. Augusztus 9-től 13-ig, délelőtt fél 9-től délután fél 4-ig tartanak a foglalkozások, melyekhez még meleg ebédet is biztosítanak a résztvevőknek. Azokat a gyerekeket vátják, akik még kezdők a német nyelv tanulásában. Gergely Róbert énekel A népszerű színész-énekes, Gergely Róbert Egerben, a Szép- asszony-völgy szabadtéri színpadán koncertezik augusztus 9-én, este kilenc órától. Amennyiben esik az eső, az előadást 12-én rendezik meg. „Természetesen, anyatejjel” Ezzel a címmel nyitja meg — hagyományteremtő céllal — vasárnaptól a Magyar Védőnők Egyesülete országos rendezvénysorozatát. Egerben a kórház szülészeti osztályán az anyatejes táplálást mutatják be kiállítás keretében. Augusztus 4-én, szerdán délelőtt 10-től 15 óráig a főiskola aulájában termékbemutatót és vásárt rendez az Avent cég szoptatási segédeszközökből. Az érdeklődők ugyanitt megtekinthetik továbbá a Zwitsal-gyár babaápolási termékeit, a Hero cég bébiételeit, valamint a Medicina kiadó legfrissebb könyveit terhes nőknek, szoptatós anyáknak. Szepesi Quartett Örökzöld jazz-melódiákat játszik augusztus 3-án, kedden este 8 órakor az egri Vitkovics- ház kisszínpadán a Szepesi Quartett. Havi 10% profitot hozó vállalkozásba fektetjük pénzét! ONINVEST Kft. Tel.: 36/319-857 hétvégén is! . Exhumálni kell a sírokat? Vihar a keleti tehermentesítő út körül Eger város rendezési terve, tervei a sajátságos földrajzi helyzet, illetve a megkülönböztetett jelentőségű múltból fakadóan évtizedek óta forrásai különböző vitáknak, nézetkülönbségeknek. Ezúttal annak a keleti tehermentesítő útnak a kijelölt nyomvonala ellen szólaltak fel érintettek, amellyel kapcsolatban már az '50-es években is csatáztak a szakemberek. A közel negyven év alatt eddig csak abban volt egyetértés, hogy szükség van rá. — A keleti tehermentesítő kijelölt nyomvonala nagy ellenállást váltott ki a lakosságból — állítja dr. Lukács Tamás kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. — Az urbanisztikai bizottság által elfogadott terv szerint ugyanis az út a Rozália temetőt érintené, így ott 94 sírt kellene exhumálni. Úgy vélem, hogy ez az elképzelés mindamellett, hogy kegyeletsértő, gazdaságilag irracionális is, hiszen az exhumálás igen költséges eljárás. Az eredeti elképzelések szerint a nyomvonal lényegesen keletebbre húzódott volna, ám költségmentés címén jóval beljebb hozták az utat. Gondoljunk csak a Vörösmarty út esetére, amelyet ugyanezen érvek miatt vezettek keresztül a városon annak idején. A kisajátítások, illetve a rezonancia és az egyéb káros hatások nyomán keletkező problémák miatt tulajdonképpen többe került ez a megoldás, mintha nyugatabbra vezetik. Tartok tőle, hogy ezúttal is drágább lesz az olcsóbb... Nem tartom ugyanakkor szerencsésnek azt a lépést sem, hogy már most kihirdették az exhumálandó sírokat, hiszen a városnak belátható időn belül aligha lesz pénze a tehermentesítő útnak a megvalósítására. A főépítészeti irodán azonban másként látják a dolgot. Dely György szerint az 1983-as általános rendezési tervben, az 1991- es országos közútfejlesztési programban, az 1992-es általános rendezési tervben is szerepeltek már az úttal kapcsolatos elképzelések. A keleti tehermentesítő útról a közúti igazgatóság megrendelésére a Pro Űrbe Kft. készített egy részletes tanulmánytervet, amelyet tavasszal a közgyűlésnek is bemutattak. — Igaz — teszi hozzá —, a képviselők nem hagyhatták jóvá azt, hiszen ez felsőbb szervek hatáskörébe tartozik. Tény, hogy ezt a problémát meg kell oldanunk, hiszen a Vörösmarty út lassan „bedugul”. Voltak olyan elképzelések, hogy kintebb menjen a nyomvonal, vagy hogy nyugatról kerülje meg a várost, sőt az ötvenes-hatvanas években egyesek a vár alatt akarták elvezetni a forgalmat. Úgy véljük, hogy a várostól azonban nem szabad túl messzire vinni, mert abban az esetben az egriek nem használnák, holott ez nekik készülne, mivel a mérések szerint az átmenő forgalom mindössze 10 százalékos. Az érintett területekre természetesen részletes rendezési terv készül. Az egyeztetéseken az egyház képviselője is jelen volt, ő sem emelt kifogást a nyomvonal ellen. A terv ütemekre van osztva, amelyből az első, ha 10-15 év alatt elkészül, a város elégedett lehet önmagával. A Rozália temetőt érintő második ütem csak ezután következhetne, úgy a 2010-es, ’20-as évek tájékán. Az úttervezetet készíttető közúti igazgatóság eredeti koncepciója egyébként az volt, hogy a lehető legjobban a vasút mellé szorítsa az utat. Ezen terv alapján a vasúti töltéstől a temető új kerítése körülbelül 18 méterre kerülne. Mindezen túl természetesen minden érdeklődőnek részletesen ismertetjük a tervet a félreértések elkerülése miatt, bár eddig senki sem kopogtatott be hozzánk — fejezte be Dely György. Khüne Gábor Gál Gábor: Kati arca Koncz János: Arezzo Fotótárlat az IH-ban Két fotóriporterünk, Koncz Jánosés GálGaóorfelvételeiből rendeztek kamarakiállítást az IH Kísérleti Galériájában. Koncz színesben, Gál fekete-fehérben adja elő témáit. Koncz egy olasz kisváros ünnepi játékait örökítette meg, azokkal a színes ruhákkal, a reneszánsz világot idéző környezettel várja látogatóit, amely atmoszféra a magunkfajta közép-európait fogadja, de egyben meg is lepi, ha elszánja magát a turistáskodásra. Itt a színek pompáznak, azok a kisebb-na- gyobn mozzanatok fontosak, amikben a múlt és a néplélek „kifekszik a térre”, izgalomba hozva a hazaiakat, ámulásra késztetik az idegeneket, akik a közösségi szellem ilyetén megnyilvánulásait csak kápráztató mutatványként ismerik. Ha a néplelket idézzük, nem engedhetjük el annak a felvételnek a közlését, amelyen a fiatal fiú térdre esve, vagy csak lekuporodva, két karját magasba emeli, villaszerűén kinyitott négy ujiával az ördögöt űzi, miközben el is hiszi, hogy a f onosz erre az elhárításra ménéül. De lehet, hogy ez a négy ujj mást akar kifejezni? Gál Gábor jár az utcán és a világban. Embereket kap el, életképeket komponál akkor is, amikor a bazilika lépcsőién, a két oszlop között ballag felfelé a nagymama az unokájával. Nem hagyja ki azt a látványt sem, amikor a csupasz fatörzsek közül az egyik — kikorhadva — úgy hajlik előre, mintha a Laokoon-csoport atya-figuráját utánozná. Portrék is felvillannak itt, játékosak. Úgy fogja a fotós a látványt, mintha nem is a jellemet kutatná, csak a hirtelen támadt ötletet valósítaná meg azzal, hogy takarásba viszi a fél arcot, mintha a női rejtőzés egy mozzanatával igyekezne érdekessé tenni egy férfit, egy múló pillanatot, ötletet, vagy egy változó és változékony egyéniséget. Azért lesz számunkra érdekessé ez a szemle, szemlézés, mert a mindennapi munkájukat ismenük, elfogadjuk. Ismeijük a szemléletüket, a kettejük munkájában, munkájából adódó és felfedezhető különbségeket. Mégis úi nekünk, bizonyára a Hírlap olvasóinak is az, ahogyan a két Karakter, a két szemlélet, a két ember elkülönül, mondja a magáét. Mert bár mindketten közelesen egy korosztály szülöttei, az már csak úgy van, hogy a génekben hozott tartalom meg az eddig megesett-megtett útszakasz rájuk települt, rajuk tapadt a megtett út pora. És az kitetszik, ahogyan és amikor a gépet elkat- tintják. Az is kiderül, hogy a pillanat melyik törtrésze ragyog nekik vissza, kacsint rájuk sikerrel. Ilyen ez a szakma is! Túl azon, hogy egy díjnyertes felvétel is akad Gál Gabor sorozatában. (farkas) Egy nyár — huszonhatezer virág Tényként könyvelhetjük el ma már, hogy az utóbbi két-három évben sokat szépült, barátságosabb és tisztább lett Eger belvárosa. Kevesebb lett a szemét, és jóval több a virág, mint korábban. Különösen szembeötlő a változás az Eger-patak esetében, amit korábban közönséges szemétlerakóhelynek használtak sokan. Sajnos, a külső területekre ez még mindig igaz, ám amióta a Tűzoltó tértől a Mocsári Lajos útig terjedő, mintegy két és fél kilométeres szakaszt a Közmű és Rekultivációs Gmk kezeli, mintha egy másik patakot látnánk. — Elhiszi vagy sem: az első nagytakarításkor száz tonna szemetet és hulladékot termeltünk ki a mederből! — emlékezik Szegedi Attila, a gmk vezetője. — Volt ott minden a rossz biciklitől a lyukas matracon át a kereke vesztett babakocsiig. Sőt szép számmal találtunk állati tetemeket is. Igencsak neki kellett feküdni a munkának, de szerintem megérte. Jelenleg hetente ellenőrizzük a meder ránk bízott szakaszát, és szükség szerint beavatkozunk. Van dolgunk, mert nem tudom miért, de az emberek valami titkos késztetést éreznek, hogy mindenfélét a vízbe hajigál- janak. Rendszeresen kaszálunk is, hogy még rendezettebb legyen a látvány, bár ha már a látványról beszélünk, arra kétségkívül a virágok teszik fel a koronát. — Ügy tudom, hogy a virágo- sítás színvonalát a tavalyi nemzetközi verseny zsűrije is magasra értékelte... — Úgy ítélték, hogy Európa- szerte ritkaságnak számít az ilyen egybefüggő díszítés, és a virágfajták megválasztásáról is elismerően nyilatkoztak. Az összeállításban nagy szerepe volt szak- tanácsadónknak, Ferenczy Tamásnak, akinek javaslatára a szárazságot viszonylag jól tűrő, mégis dekoratív növényeket ülPatakszépitők tettünk. így került a támfalra többek között a sok petúnia, büdöske, verbéna, cineraria, vízi- fukszia, liliann. Több mint huszonhatezer tövet ültettünk ki, és ezeket napos időben a patakból mindennap végiglocsoljuk, amihez harmincezer liter víz szükséges. — Ismétlődő jelenség, hogy a kiültetett palánták egy része a patakpartról magánkertekbe vándorol. Mekkora kárt okoznak a lopások? — Sajnos, több ezer tövet ellopnak minden évben, de olyan vandalizmussal is találkoztunk, hogy kitépték a helyükről a virágokat, és behajigálták a vízbe. Tavasszal még pótoljuk a palántákat, de utána már nem tudjuk kiegészíteni a foghíjakat. Van olyan gondunk is, hogy három év alatt négyszeresére emelkedtek a virágárak, és bizony egyre nehezebb kigazdálkodni a telepítésükhöz szükséges összeget. Ez azonban nem azt jelenti, hogy jövőre lemondanánk a virágosítás- ról, hiszen ez ma már szervesen hozzátartozik a városképhez. — A gmk csatornatisztítással is foglalkozik, ha jól tudom, a város nyugati fele az önök felségterülete. — Valóban, ezt a munkát is öt évre nyertük el a polgármesteri hivatal pályázatán. A csatornákkal egyre több gondunk van: a harmincöt éve lefektetett hálózat kezd elavulni, egyre több a dugulás, a javítanivaló. Az is problémát jelent, hogy az Eger-patak medre erősen eliszaposodott, A látványra a virágok teszik fel a koronát megemelkedett az utóbbi években, és nagy esőzések idején nem tudja befogadni elég gyorsan a csapadékvizet. Egy alapos kotrás igencsak időszerű lenne, tárgyaltunk is már róla, de egyelőre nincs rá keret a polgármesteri hivatalban. — Szegedi úr, ha ön most üzenhetne az olvasóknak, mit mondana? — Inkább kérnék tőlük valamit: szeretnénk a munkánkat mindenki megelégedésére végezni, de ehhez a lakosság segítségére is szükség van. Jó lenne, ha a szemetet a szemétkosárba dobálnák, a kijelölt hulladéklerakó-telepekre szállítanák, higy- gyék el, hogy az Eger-patak nem erre való. Újra elszaporodtak benne a halak: jó lenne, ha még sok évig békességben úszkálhatnának az ismét tiszta vízben... Koncz János „Elveszett” két egri ut A Heves Megyei Hírlap 1993. július 21-i számában jelent meg dr. Pásztor £/m7„Utak és utcák Égerben” című írása. Ebben a varos „út”-jainak felsorolásából véletlenül kimaradt kettőnek a neve, ezért most az „elveszettekkel” kiegészítve újra közöljük a cikk hiányosán nyomtatott bekezdését. Ütcáink ábécérendben a következők: 1. Baktai út (Egerből Egerbakta felé), 2. Bervai út, 3. Deméndi út (De- ménd, vagy mai hivatalos nevén Demjén felé), 4. Egri «/(Felnémetről Eger felé), 5. Kistályai út (az egykori Kistálya község felé), 6. Makiári út, 7. Mátyás Király út (Kerecsend felé), 8. Nagy Ko- porosi út (a Kőporos nevű natár- rész felé), 9. Ostorosi út, 10. Sza- lóki út (Egerszalók feléj, 11. Szarvaskői út, 12. Tárkanyi út (Felsőtárkány felé). Tizenharmadikként ezekhez sorolható még a Kis Kőporosi dűlőút. Egernek és a közigazgatásilag hozzá tartozó Felnémetnek együttesen mintegy 380 közterülete van: utcák, utak, közök, terek és sétányok. SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Wilbur Smith: Amikor az oroszlán zabái Steve Terry: Alien 4. (második kötet) Eizsi Jósikába: Muszasi (második könyv) Féláras könyvek nagy választékban! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel: 36/316-998 Eger, Érsek u. 2. Tel: 36/323.393 Sipo téka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. Tel: 322-562.
