Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

KIS CSALÁDI HÁZ NÁSZAJÁNDÉKBA — AZ INTÉZETBŐL EGY ÚJ OTTHONBA (5. oldal) // HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. AUGUSZTUS 4., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 180. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT EGER HŰTŐVÁSÁR! 1751,4 fiókos fagyasztószekrény 29.700 Ft 170 I "hűtőgép 18.200 Ft Hűtó' vásárlásakor 1 db Remington kézi varrógépet kap ajándékba! VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház. Tel: 36/312-636 Előleg befizetése nélkül részletre is. I^tárpótlási jegyet is elfogadunk^ Lelkigondozók konferenciája Európai Lelkigondozó Kon­ferencia kezdődött Debrecen­ben 120 lelkész részvételével. A konferencia célja többek között a térség etnikai feszültségeinek enyhítése. Önálló számlázás A Fővárosi Távfűtő Művek az önálló számlázás és díjbeszedés bevezetését vizsgálja, mert kint­levősége 1 milliárd forintra nőtt. A Fővárosi Közgyűlés még a fű­tési szezon előtt foglalkozik a je­lenlegi díjbeszedési rendszer mó­dosításával. Ötvenöt kiló heroin Ötvenöt kiló heroinra buk­kantak a nagylaki vámosok. Egy hazánkba belépett török kami­onban a több mint 100 millió fo­rint értékű kábítószert vörös­hagymát szállító teherautóba rej­tették, és Németországba kíván­ták szállítani. Az ok: baktériumfertőzés Nem találtak természetvédel­mi, illetve vízügyi mulasztásra utaló jeleket a Kis-Balatonnál — közölte az Országos Természet- védelmi Hivatal vezetője a mina­pi madárpusztulással kapcsolat­ban. Tardy János helyettes ál­lamtitkár az MTI-nek elmondta, hogy a sás rothadása miatt kelet­kező baktériumfertőzés okozta mintegy 360 madár pusztulá­sát. Elhunyt Gundel Imre Gundel Imre muzeológus, gasztronómus életének 67. évében, július 26-án elhunyt — tudatta a gyászhírt kedden a Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum a távirati irodával. Gundel Imre temetése augusztus 4-én, szerdán 14 óra­kor lesz a Farkasréti temető­ben. Mennyit érnek a kárpótlási jegyek? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátásra ke­rülő kárpótlási jegyek augusztus 1-jei értéke 136,9 százalék. Ezek szerint a háromféle cím­letű kárpótlási jegy kamattal nö­velt névértéke a következők sze­rint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1369 forint, az 5000 forintosé 6845 forint, a 10.000 forintosé pedig 13.690 forint. A kárpótlási jegyek kamattal nö­velt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tu­lajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegye­ket önkormányzati lakás megvé­telére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel sa­ját részének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fize­tésekre vesznek igénybe kárpót­lási jegyet. Madártávlatból csendesnek tűnik a város, a nyár nyugalma lengedezik fölötte. Ám, ha nyitott szemmel járja valaki az egri utcákat, figyelemmel kíséri a helyi közéletet — mint teszik ezt kollégáink —, kide­rül: pezseg az élet. Alapítványról dönt az önkormányzat a „lila'’ iskola ügyében, a dohánygyár támo­gatásával jön újabb mozgásba az Atellana, a mozgásszínház, s a lap 5. oldalán arról is szó esik: mi talál­ható a panelek között? A pavilontűz ellenére is lesz BNV A péntek délutáni pavilontűz ellenére sem lesz fennakadás az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron: valamennyi rendezvényt a program szerint megtartanak. A Hoventa szakkiállítást viszont, melyet a BNV-vel párhuzamo­san kívántak lebonyolítani a helyhiány miatt október 12-16. között, a Compfair fémjelezte kiállításblokkban rendezik meg — közölte a kedden tartott sajtó- tájékoztatón Kovács István, a Hungexpo Rt. elnök-vezérigaz­gatója. A tűzben a Hungexpo összes fedett kiállítási területének csak­nem egyötöde, 4200 négyzetmé­ter vált használhatatlanná. A kár mértékét még nem sikerült fel­mérni, de a közeli napokban tisz­tázódik: teljesen új pavilont kell emelni, vagy az eredeti épület még helyrehozható. Még az sem világos, maradt-e valami a pavi­lonban lévő irodák értékes fel­szereléséből és dokumentumai­ból. Ezek pótlásához továbbra is kérik partnereik segítségét, és a sajtó útján szeretnének köszöne­tét mondani az eddigi szolidari­tásért. Az irodák új helyeiken már működnek, régi telefonvonalaik élnek. A kiállításszervezés za­vartalan, a fontos adatok a köz­ponti számítógépen voltak, így nem sérültek. A pavilon biztosítási összege függ a tűz okát megállapító szak­értői véleménytől. Mulasztás, szándékos gyújtogatás esetében kisebb lehet. Az elnök-vezér­igazgató szerint ezek azonban majdnem kizárhatók. 100-150 millió forintos biztosítási díj va­lószínűsíthető, ez azonban előre­láthatóan nem lesz elegendő a szükséges munkálatokra. Remé­lik, nem kell új pavilont építeni, hiszen az 5-700 millió forintba kerül, még ha nem is akarnának korszerűbb pavilont létrehozni. A biztosítási díjon felüli költ­ségeket a Hungexpo Rt.-nek magának kell előteremtenie le­het, hogy magas kamatú bankhi­telből. Esetleg kormánytámoga­tásra is számíthat a cég, habár ez rendhagyó eset volna — mondta Kovács István. A Hungexpónak azonban nagy a jelentősége az ország számára: a magyar cégek számára rendkívül fontos nem­zetközi bemutatkozási lehetősé­get kínálnak. Indokolatlanul magas cukorárak Indokolatlanul magasak a jelenlegi hazai cukorárak — jelentette ki az MTI kérdésére válaszolva a Földművelésügyi Minisztérium illeté­kese. Rámutatott: annak érdekében, hogy a magyar cukor­árak reálisan köze­líthessenek az ala­csonyabb világpiaci árakhoz, azt fontol­gatják: az állami tar­talékkészletekből felszabadítanak egy bizonyos mennyisé­get. Kifejezetten az­zal a céllal, hogy be­folyásolják a piacot. A szakértők a jelen­legi árakat annak tu­datában sem tartják megfelelőnek, hogy az aszályos időjárás jelentős mértékben csökkenti az idei cu­korrépa-termest. Egyes szakemberek véleménye szerint a helyzet megoldásá­nak kulcsa az lenne, ha közgazdasági esz­közökkel lehetne olyan módon befo­lyásolni a termelő­ket, hogy adminiszt­ratív kényszer nélkül adják el a cukorrépát a hazai feldolgozók­nak. Kistérségek, közös települési célokkal A megyei önkormányzat támogatja a gyorsabb fejlesztést Általános tapasztalat: a koráb­binál nehezebben boldogulnak manapság a községek. Jelentős beruházásokat kellene végre­hajtaniuk, ha haladni akarnak a korra), ám ezekre nem könnyű előteremteni az anyagi fedeze­tet. Egy-egy pályázat megírásá­hoz olyan jogi, közgazdasági is­meretekre van szükség, ame­lyekkel nem bír minden önkor­mányzat, arról nem is beszélve, hogy az infrastrukturális fej­lesztéseket sokszor érdemesebb több település összefogásával végrehajtani. Többek között ezek az igények vezettek oda, hogy egyre-másra érkeznek a hírek a kistelepülések szövet­ségre lépéséről. Megyénkben két területfej­lesztési társulás is alakult Bátor, illetve Bélapátfalva székhellyel, és tudomásunk szerint már szer­veződik a harmadik is Heves tér­ségében. Bélapátfalva, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Bekölce, Balaton, Bükkszentmárton, Mónosbél és Mikófalva március 5-én kötötte meg a társulási szerződést, a ki­lencedik tag a megyei önkor­mányzat. Tíz pontban foglalták össze a legfontosabb célokat, így a kistérségi együttműködés ko­ordinálását, a problémák feltárá­sát, és ezek megoldására a tervek készítését, a területükön műkö­dő vállalkozások segítését, a kör­nyezetvédelmi, a szociális mun­ka összehangolását, a munkanél­küliség kezelését. Áz eltelt rövid idő alatt már két pályázatot is el­készítettek a megyei önkor­mányzat munkatársainak szak­mai segítségével: Balaton, Be­kölce, Bükkszentmárton és Mi­kófalva szennyvízhálózatot sze­retne kiépíteni közös tisztítóte­leppel, míg Nagyvisnyó, Szilvás­várad, Bekölce, Balaton, Mikó­falva és Bükkszentmárton a gáz­program közös megvalósítására adott be pályázatot. ­(Folytatás a 3. oldalon) Kérdőjelek Mire vár a vár? Újabb Expo-vita fenyeget? Ezúttal a Budai Vár ügyében, mi­ként ezt a kormányzati és főpolgármesteri nyilatkozatok sejtetik. A miniszterelnökség szívesen felköltözne a Várnegyedbe, fel­ajánlva ugyanezt a lehetőséget a köztársasági elnöknek és hiva­talának is. A főpolgármester ezzel szemben a Dísz tér és a Szent György tér által határolt területet a kultúra és a művészetek fel­legváraként kívánja gazdagítani. Miért baj az, ha vita van a tervről? Nem a vita okoz gondot a fejleményeket nyomon követő érdeklődőknek, hanem az, hogy a vélemények „elhúznak” egymás mellett, egyszerűen szólva, mindenki mondja a magáét. S jószerivel nem is egymásnak, ha­nem mindenki egy másnak: a kormány a Parlamentnek, a főpol­gármester az önkormányzati testületnek. Mit tükröz ez a gyakorlat? Közéleti kultúránk kezdetlegessé­gét. S ez az a pont, ahol az egész ügy túlmegy a Budai Vár hasz­nosításának ügyén. Ismét tanúi lehetünk a kormány és a főváros, a kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés súrló­dásainak, esetenként a felelős testületek, politikusok közötti — természetesnek tekinthető, erősebben fogalmazva: megkövetel­hető — párbeszéd hiányának. Márpedig közügyeket, legyen az országos vagy fővárosi jelentőségű, csak közös erővel lehet meg­oldani, akár a Parlamentből, akár a Városházáról néaüc a dolgo­kat. Mit vár az állampolgár? Működő demokráciát, amelynek mo­torja sok-sok fogaskerékből tevődik össze. Ő azért választotta küldötteit az ország és a városok házaiba, hogy érdekeit képvi­selve nap mint nap vessék össze a különböző politikai, társadal­mi, gazdasági elképzeléseket, s együttesen kristályosítsák ki a legjobbakat. Ez pedig közös fejtörést és együttes munkát igé­nyel. így olajozható meg a demokrácia ma még csikorgó gépeze­te. (Ferenczy-Europress) Augusztus hatodikán: Hirosima-nap A hazai békemozgalmak idén is megrendezik a Hirosima-na- pot — az atombomba ledobásá- nak évfordulóján — augusztus 6-án. Áz emlékezők a Kossuth téren virrasztanak majd; hajnali negyed kettőkor — az atomtá­madás időpontjában — gyújtják meg gyertyáikat. A virrasztást közös séta előzi meg, amelyen közéleti személyiségek monda­nak rövid beszedeket. Erről az Álba Kör és az Erőszakellenes Fórum keddi sajtótájékoztatóján értesültek az újságírók. Elhangzott: az Arge Wien (bécsi békeszervezet) és az Álba Kör augusztus hetedikén de­monstrációt szervez a hegyeshal­mi határátkelőhely osztrák olda­lán a volt Jugoszlávia területéről menekülő katonai szolgálatot megtagadók támogatására. A tüntetés résztvevői felépítenek egy jelképes falat, amelyet elké­szülte után lerombolnak. A nyugdíjasok nyomorognak Az év végére elkészül az új tb-székház Ma még nem tudni, hogy a két biztosítási ágazat közül melyik költözik majd az új épületbe, az viszont már szinte biztos, hogy határidőre, vagyis ez év decem­ber 31-re elkészül a társadalom- biztosítás új budapesti székháza — mondta az MTI érdeklődésére Gricser Péter üzemeltetési főosz­tályvezető. Á régi Váci úti toronyház mel­lett épülő új székház megépítése összesen 3 milliárd 236 millió fo­rintba kerül. A ház hírközlési és belső kommunikációs rendsze­rének kialakításához mintegy 100 millió forintra van szükség. A beruházást — mondta a főosz­tályvezető — két keretből finan­szírozzák. Forrásként szolgál egyrészt az a körülbelül 900 mil­lió, 1 milliárd forint, amelyet a társadalombiztosítás az 1989- 1991 közötti években „spórolt meg” másfél százalékos műkö­dési költségéből. Ezenfelül az Országgyűlés az építkezésre jó­váhagyott további 2 milliárd 99 millió forintot. E pénzkeretből épül fel tehát az a bruttó 29 ezer négyzetméter alapterületű új székház, amelyben egy csaknem hétezer négyzetméteres mélyga­rázs is helyet kap. (Összehason­lításul: a mai tb-szekház 16 ezer négyzetméter alapterületű, és parkolni csak az épület előtt le­het.) Gricser Péter elmondta még, hogy az építkezéssel párhu­zamosan megkezdik az ügyfél- szolgálati helyiségek bővítését is. Megfigyelői szolgálat Cipruson és Ugandában ENSZ­katonákat búcsúztattak Nyolc ENSZ-katonát búcsúz­tatott kedden délelőtt a Magyar Honvédség Művelődési Házá­ban Bíró József vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének el­ső helyettese. Négyen Cipruson, négyen pe­dig Ugandában kezdenek egy­éves fegyvertelen megfigyelői szolgálatot. Rajtuk kívül jelenleg 30 ma­gyar ENSZ-katona teljesít szol­gálatot: Mozambikban 18, Ku- vaitban hat, Angolában öt, míg Grúziában egy megfigyelő kép­viseli hazánkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom