Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-03 / 179. szám

AZ EGRI ZENEISKOLA VOLT NÖVENDÉKÉKÉNT — KÉT FIATAL BECSBŐL HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HAINAN, HEYES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. AUGUSZTUS 3„ KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJ A IV. ÉVFOLYAM 179. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE Videoton televíziók széles választékban! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 r 3—3,1 tonna körüli átlagtermés Aratás, finisben Az idén az ország egész területén várhatóan augusztus közepére fe­jeződhet be a gabona aratása — tájékoztatta az MTI-t a szaktárca ille­tékese hétfőn. Bállá István elmondta: július végéig az aratás 85-90 százalékát vé­gezték el a gazdálkodók. Az eddigi felmérések szerint a hektáronkénti hozam átlagosan 3-3,1 tonna körül mozog. Az aratás azért húzódik el, mert a gyengébb adottságú gazdaságok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy ele­gendő gépet vegyenek bérbe. A bevetett terület nagyságát és az aratás eddigi tapasztalatait figye­lembe véve, gabonából összesen 3-3,1 millió tonna termés várható. (MTI) Megszűnt a dunai blokád A Mahart információi szerint a szerb szervezők a múlt hét vé­f én feloldották a Duna Belgrád örnyéki blokádját — nyilatkoz­ta Koszonics László, a Mahart Folyamhajózási Főosztályának vezetője. A július 18-án kezdő­dött demonstrációval a szerve­zők a kis-Jugoszláviával szembe­ni ENSZ-embargó ellen tilta­koztak. A blokád ideje alatt nem közlekedett Mahart-najó a kriti­kus szakaszon. A területre érkező első magyar jármű pedig remél­hetően akadály nélkül folytat­hatja útját. Megmozdult a gabonapiac Eddig mintegy 150 termelő, il­letve termeltető jelezte, hogy in­tervenciós felvásárlást szeretne kérni az államtól. Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal ve­zetője szerint ez mintegy 500 ezer tonna gabonát jelent, ám pontos adatokkal még nem ren­delkeznek. Örvendetes, hogy az intervenciós felvásárlás nyomán megmozdult a hazai gabonapiac, és a 7000 forintos allami felvá­sárlási ár hatására a szabadpia­con jelenleg már ennél jobb árat — tonnánként 8500-9000 forin­tot — is megadnak a búzáért. Rendőrbérek A Belügyi Dolgozók Szak- szervezete 25-30 százalékos bér­emelést tartana indokoltnak a rendőrségnél 1994-re az elő­irányzott 7 százalékkal szemben — mondta Bárdos Judit főtitkár, a BDSZ hétfői sajtótájékoztató­ján. A tájékoztatót abból a célból rendezték, hogy felhívják a köz­vélemény és az országgyűlési képviselők figyelmét a rendőrök — szavaik szerint — tarthatatlan anyagi helyzetére. Bárdos Judit hangsúlyozta: nem fenyegetőz­nek demonstrációval, minden­képpen a tárgyalásos megoldá­sok hívei. Ausztria-lottó A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 30/93. játékhét ered­ményei a következők: a 3 darab 6 találatos nyereménye egyen­ként 3.542.170 schilling, a 4 da­rab 5-ös pótszámmal nyeremé­nye egyenként 885.542 schilling, a 386 darab 5 találatos egyen­ként 13.765 schilling, a 16.318 darab 4 találatos nyereménye egyenként 434 schilling, a 285.002 darab 3 találatos nyere­ménye egyenként 30 schilling. A nyerőszámok: 2 4 6 26 29 42. Pótszám: 32. 1 darab Joker, nyereménye 3.218.222 schilling. Joker-nye­rőszámok: 5 5 3 2 2 3. Szabadon védekezhetnek Nem járult hozzá a Debreceni Városi Bíróság az „ olajügy ” kap­csán július 2 7-én őrizetbe vett N. András és Sz. Sándor előzetes le­tartóztatásához, így a két gyanú­sított szabadlábon védekezhet. Az ügyben szereplő harmadik személy, J. Ferenc azonban to­vábbra is előzetes letartóztatás­ban várja a nyomozás eredmé­nyét — jelenti az MTI. Határhelyzet Nőtt a tiltott ki- és belépők száma A hét végén az átlagosnál is jó­val nagyobb volt a zöldhatáron a tiltott ki- és belépők száma — tá­jékoztatta az MTI munkatársát hétfőn reggelKrisán Attila, a Ha­tárőrség Országos Parancsnok­ságának szóvivője. Elmondotta, hogy összesen 154 személyt füleltek le tiltott határátlépés közben a határ­őrök. Magyar területről 99-en, köztük 75 román és 14 jugoszláv ‘ ;ár próbálkozott határ- s ugyanakkor a szomszédos országokból 55-en akarták illegálisan átlépni a ma­gyar határt. Közülük 14 román állampolgár, 10jugoszláv, ^kí­nai, 4 indiai és kisebb számban lengvel, német, pakisztáni, bosz- nia-hercegovinai volt. Az útle­vélkezeléseknél viszont kiderült, hogy 36-an hamis útiokmányok- kal rendelkeztek. A határőrség feltartóztatott két albán és egy jugoszláv állampolgárt is, mert tiltott határátlépéshez nyújtottak segítséget. A határőrök ugyan­csak feltartóztatták és átadták a rendőrségnek azt a horvát, bol­gár és csert ál egy lopott gépkocsit csempészni az országból. (MTI) i állampolgárt, aki egy- próbált ki­Tengizi sztrájkolok Segítségre számíthatnak A Tengizben dolgozók illet­ményének gyorsabb hazai átuta­lásával, esetleg a helyszíni kifize­tés megteremtésével próbálkoz­nak a Vegyépszer Rt. vezetői — mondta az MTI érdeklődésére Dérczy Ferenc vezérigazgató. In­formációja szerint a Tengizben dolgozó 1800 ember közül 300 sztrájkolt amiatt, mert budapesti vagy vidéki OTP-számlájukon nem jelent meg a pénze. Az ügy háttereként az igazga­tó elmondta, hogy áprilisban megváltozott az a korábbi rende­let, amely a tengizi munkaválla­lók egyedi fizetési rendszerét szabályozta. Eredetileg az itt dolgozók illetményük nagy ré­szét forintban, kisebb részét va­lutában kapták. Az áprilisi jog­szabály szerint azonban a ka­zahsztáni beruházásoknál dol­f ozók illetményét is a tartósan ülföldön foglalkoztatottakéhoz hasonló rendszer szerint kell fi­zetni: bizonyos részét forintban, egy másik részét valutában. Ez az átállás időt vett igénybe, hi­szen májusban valamennyi Ten­f Ízben dolgozó emberrel uj mun- aszerződest kellett kötni. Időbe tellett az is, hogy a Vegyépszer — nem lévén devizapénztara — a Chemokomplexet kérte fel az ezzel kapcsolatos feladatokra. Az új fizetési rendszerre való át­térés nem volt igazán zökkenő- mentes. (MTI) Ha ital és cigaretta nincs is, az egri zsibvásár még tartja magát (Fotó: Perl Márton) Tiltott zugaink, itt-ott més Dúlt alól Folyamatosan ellenőrzik az utcai árusokat Július elsejétől életbe lépett a jövedéki törvény, és az egy hónap türelmi idő leteltével augusztustól már folyamatosan ellenőrzik az utcai árusokat megyénkben is. Bisztriczki László, a Heves Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője elmondta, hogy a közte­rület-felügyelettel, a köztársasági megbízotti hivatallal közösen a következő időszakban is rendszeresen megvizsgálják az utcai eláru­sítóhelyeket. Nem tartják indokoltnak ezek engedélyezését, miután az üzletekben kapható elegendő mennyiségű kávé, szeszes ital és dohányáru. Arra vonatkozóan, hogy mit vizsgálnak, kiemelte, hogy az el­lenőrök kíváncsiak, hogy az ut­cai árusoknak van-e közterület­foglalási engedélyük, vállalkozói igazolványuk, és rendelkeznek-e megfelelő bizonylatokkal. Ez utóbbiak arról nyújtanak felvilá­gosítást, hogy honnan szerezték be az áruikat. Amennyiben sza­bálytalanságot tapasztalnak, úgy helyszíni bírságokat szabnak ki, súlyosabb esetben pedig értesítik a vám-és pénzügyőrség illetékes parancsnokságát, illetve felje­lentéseket tesznek. Az ellenőrzésekre tervet dol­gozott ki a Vám- és Pénzügyőr­ség Borsod-Heves Megyei Pa­rancsnoksága is. Földesi Balázs alezredes, parancsnok elmond­ta: a két megyében az APEH igazgatóságaival, a közterület­felügyelettel, valamint a köztár­sasági megbízotti hivatalokkal együttesen folytatnak ellenőrzé­seket. A jövedéki törvény ugyanis az említett szervezeteknek felha­talmazást ad ezekre a vizsgála­tokra. Ezeket főként azokon a te­lepüléseken tartják majd — szú­rópróbaszerűen —, ahol bizo­nyosak abban, hogy szabálysér­téseket, visszaéléseket követnek el. Körképünkben nemcsak er­ről, hanem a hónap első napjával életbe lépett árváltozások hatá­sával is foglalkozunk. (Folytatás a 3. oldalon) Egy híján húszéves nyári egyetem Végre mozizunk! Jó dolog ismerős arcokat látni egy olyan kurzuson, amelyet im­máron 19. alkalommal rendez­nek meg Egerben: a Filmművé­szeti Nyári Egyetemet. Mert itt van a francia fiímrajongó, s me­f int elkísérte őt a felesege és két amasz gyermeke. Mint aho­gyan eljöttek a németek közül is sokan, s megérkezett a szovjet — vagyis ma már ukránná nemzeti­ségűit — mozgóképes archívum munkatársa is. És jó dolog az is, hogy mindig vannak újak. Ahogyan azt Okos Oszkártól, a nyári egyetem titká­rától, illetve Kiss Lajostól, a me­gyei moziüzemi vállalat vezető­jétől megtudtuk: legnagyobb örömük, hogy lehetőségük nyílt külföldön élő magyarokat ven­dégül látni. Nemes felajánlásként egy-egy cég, vállalat, intézmény fizette ki például a kolozsvári vagy az ungvári résztvevők költ­ségeit. De talán a legnagyobb öröm, hogy végre mind több egri fiatal érdeklődik a programok iránt, hiszen akár a szombati megnyi­tón, akár az azt követő ősbemu­tatón — Sára Sándor Vigyázok című filmjének vetítésén — so­kukkal lehetett találkozni. A megnyitón egyébként Hab is László alpolgármester is kö­szöntötte a vendégeket, és el­mondta: nagy boldogsága, hogy ez a nyári egyetem a gazdasági recesszió közepette is él, és re­mélhetőleg — tovább él. El kell fogadni, bármennyire is fáj, hogy a moziba egyre kevesebben men­nek be, ám aki ezt megteszi, arra szükséges odafigyelni. Ő maga egyébként — mondta — nagy ra­jongója a magyar filmnek, s ha ideje engedi, hódol is e szenve­délyének. Ugyancsak a megnyitón szólt Grünwalsky Ferenc filmrende­ző, akinek kollázsaiból egyéb­ként a kurzus ideje alatt egy kiál­lítás is látható. A Falfúró és más, társadalmi feszültséget boncol­gató alkotás létrehozója azt (Folytatás a 3. oldalon) Újabb pedagógus-könyvesbolt Az Országos Közoktatási In­tézet pedagógus-könyvesboltot nyitott az V. kerület Dorottya ut­cában — tájékoztatta az MTI-t hétfőn Salné Lengyel Mária, az OKI tudományos munkatársa. A könyvesboltban nemcsak a tanárok, hanem a szülők is talál­nak hasznos könyveket: pszi­chológiai, gyógypedagógiai, lo­gopédiai és képességfejlesztő ki­adványokat. Kisgyerekek szá­mára kreatív játékokat árusíta­nak. Kaphatók az OKI tan­könyv- és taneszköz-fejlesztésé­re kiírt pályázatának nyertes ki­adványai is. A szakemberek pedagógiai szaktanácsadással is segítik a vá­sárlókat. Kisvállalkozói oklevelek Kisvállalkozói okleveleket ad­tak át h étfőn Pécsett, a m őst befe­jeződött kisvállalkozói tanfo­lyam záróeseményeként. A Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ és a Svájci- Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Prosystem Bt. szer­vezte négyszázhatvannégy órás tanfolyamon tizenhárom hallga­tó szerzett kisvállalkozói kép­zettséget. Az Országos Képzési Tanács által is támogatott kurzus újdonsága, hogy a jelentkezők­nek, illetve a résztvevőknek kö­telező volt egy konkrét üzleti terv bemutatása. A tanfolyam során a szakmai ismeretek elsajátítása mellett megtanulták a hallgatók a vállalkozásuk megindításához és működtetéséhez szükséges üzleti tevékenység menetét. Lakásépítés Megyénkben: visszaesés Ez év első fél évben 6821 la­kást építettek hazánkban, ami 7 százalékos növekedést jelent 1992 hasonló időszakához ké­pest. Ez fontos változást mutat, hiszen az elmúlt évekre a folya­matos csökkenés volt a jellemző — többek közt erről ír a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelentése, melyet hétfőn juttattak el az MTI-hez. A jelentés szerint az első fél év lakásépítései 1990-ben 5, 1991- ben 16, az elmúlt évben pedig 37 százalékkal csökkentek a meg­előző év azonos időszakához mérten. Az 1993-as tendencia az év végére már enyhe növekedést valószínűsít. Ez azonban vi­szonylag kis területre érvényes: az ország legnagyobb részében továbbra is a visszaesés a jellem­ző. Budapesten több mint három­szor annyi lakás (1360) épült az idei első fél évben, mint 1992 ha­sonló időszakában, Pest megyé­ben pedig 84 százalékos az emel­kedés. Bács-Kiskun, Hajdú-Bi- har, Nógrád és Vas megyékben nem változott jelentősen a hely­zet. Ugyanakkor 25-50 százalé­kos csökkenés mutatható ki Ba­ranya, Békés, Borsod-Abaúj­Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom me­gyékben. A vidéki városokban 16 százalékkal visszaesett, a köz­ségekben nem változott a lakás­építések száma. Továbbra is jelentéktelen az önkormányzati lakásépítés, mindössze 66 lakás épült az első fél évben ilyen forrásból. Az el­készült új lakások 83 százalékát — szám szerint 5686-ot — a la­kosság építette. Némileg nőtt a gazdasági szervezetek által fi­nanszírozott építkezések száma, arányuk azonban továbbra is alacsony: mindössze 13 száza­lék. A fővárosban két és félszere­sére nőtt a lakosság (860), tizen­ötszörösére a gazdasági szerve­zetek (491) készíttette lakások száma. Mindezekkel szemben a meg­szűnt lakások mérlege 18 száza­lékos növekedést jelez az első fél évre az 1992-es hasonló időszak­hoz képest. Akkor 936, idén 1101 lakás szűnt meg. A tavalyi évhez hasonlóan Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében (133) szűnt meg a legtöbb lakás, Buda­pest után (212). (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom