Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 25., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Falumúzeum Üjlőrincfalván Jövőre lesz 125 éve annak, hogy a tiszai áradás elmosta, illetve romba döntötte Újlőrinc- falvát. A lakók akkor települtek át, és létesítettek új községet mostani helyükön. Az évfordulót 1994-ben megünneplik. Több rendezvényt is terveznek, és olyan elhatározás született, hogy arra az évfordulóra falumúzeumot hoznak létre. Hagyományőrzők Mezőszemerén Vasárnap, augusztus 29-én, délután 16 órától rendezik meg Mezőszemerén, a sportpályán a hagyományőrzők találkozóját. A fesztiválműsorban fellép a no- vaji asszonykórus, a nagyrédei népdalkor, a szurdokpüspöki, a sarudi, az ostorosi, az erdőkö- vesdi és a helyi hagyományőrző együttes. A találkozó díszvendége Nagy Miklós főiskolai docens, népzenekutató lesz. A megnyitót Bukta Ferenc polgármester tartja. Füzesabonyi Híradó Megjelent a Füzesabonyi Híradó augusztusi száma. A városi önkormányzat tájékoztatójának többsége ezúttal a rendeletek, a határozatok közléséről szól, de olvashatunk a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna történetéről is. A polgármester, dr. Pásztor József pedig az önkormányzati munkáról ad számot, illetve annak gondjairól és a hozzá érkező kritikákról. Pletykák keringenek a városban, ezért jónak tartaná, ha a testületi ülésekről készült videofelvételek „megvágás nélkül” az áruházban, a könyvtárban és a klubtalálkozókon megtekinthetők lennének. Sikeres gazdálkodás A minap megtartott ostorosi önkormányzati ülésen az idei első fél év gazdálkodását vette górcső alá a helyi képviselő-testület. A munkát sikeresnek értékelték, jónak minősítették, de szomorúan vették tudomásul, hogy a falu aktív dolgozó lakosságának már 10 százaléka munkanélkülivé vált. Tanszersegély Szihalmon Közeledik szeptember elseje, az új tanév kezdete. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is tanszersegélyben részesíti Sziha- lom önkormányzata a diákokat. Erre a célra 320 ezer forintot fordítanak. Ebből az összegből a több mint 300 gyereknek ingyen biztosítják a tankönyveket. „Jönni akart az egész falu” A favágók hozták a barátságot Manfred Kuhn polgármester kézjegyével hitelesíti a testvéri szerződést (Fotó: Perl Márton) Hivatalos volt Felsőtárkányba a német testvérközség, Dickenschied küldöttsége a tornaterem avatásával egybekötött Szent István-napi rendezvényre. A hatvan vendég többségét a fúvószenekar alkotta, Vocker Wes- termayer karnaggyal az élen, de eljött Manfred Kuhn polgármester is. Vele beszélgettünk a két község barátságának kialakulásáról. — Immár második alkalommal jöttem Felsőtárkányba — mondta. — Otthonosan érzem magam, mintha csak a saját falumban járnék. Sok hasonlatosság van a két település között. Az erdő, a hegyek, a völgyek. Most is megismétlem, amit már többször hangoztattam: a magyar nép utolérhetetlenül vendégszerető. Ezzel különbözik is a némettől. Rövid ittlétünk alatt jártunk Budapesten, Egerben és több más helyen. Csodálatos, szép dolgokat láttunk, de nekem Felsőtárkány áll legközelebb a szívemhez: hasonló a mi tájunkhoz. Mi 800 méter magas hegyek között élünk, 430 méterre a tengerszint felett a Rajna-Mozel- Nahe környékén, a Hunstück vidékén. A lélekszámúnk 714. Korábban ez mezőgazdasági terület volt, most már csak néhány ember él földművelésből. Gyárunk sincs, tíz kézműves, asztalos, lakatos van a faluban. A lakosok ingáznak, a környező településekre járnak be dolgozni. Ettől függetlenül erős a helybeliek ösz- szetartozásának igénye. A kulturális életből az itt is fellépő fúvós- zenekarunkat, sportkörünket, a néptánccsoportunkat és a tűzoltóegységünket emelném ki. Az is érdekes, hogy a faluban katolikus és evangélista kórus működött. Most egyesültek, azóta felváltva lépnek fel a két templomban. — Felsőtárkány és Dickenschied között nagyon nagy a földrajzi távolság. Még a térképen is nagy a távolság a francia határhoz közelfekvő község és az itteni, északi megyében lévő település között. Hogyan jött létre ez a kapcsolat, amelyet aláírásukkal szentesítettek is? — Egy tragédia, a fák halála hozott össze bennünket. Pusztult az erdő nálunk 1990-ban. Óriási orkán kerekedett, egy óra alatt egymillió köbméter tat tett tönkre. Ennyit kellett később kitermelni. 280 ezer márka kárunk keletkezett, amelybe az újratelepítés költségeit bele sem számoltuk. A feladatokkal nem tudtunk megbirkózni. Segítséget kértünk, és jöttek az osztrák, a norvég, a svéd és a magyar, felsőtár- kányi favágók. A családoknál laktak, és összebarátkoztak. Ekkor merült fel annak a gondolata: lépjünk testvéri kapcsolatba. A nagy távolság miatt voltak ellenvélemények is, de az első, négytagú delegációnk látogatása mindenkit meggyőzött arról, hogy ez nem lehet akadály. A „hírnökök” jó tapasztalatokról, nagy vendégszeretetről számoltak be. így aztán jönni akart most az egész falu. — Az erdők, a fák még halálukban is a barátságot építették... — így van! A tragédia nagysáát ecsetelve elmondhatom, ogy olyan nagy mennyiségű állományt kellett kitermelni, hogy még mindig nem tudtuk valamennyit eladni. Ötezer köbmétert locsolunk, ez vár gazdára. Azelőtt egy köbméter faért 180- 200 márkát adtak, ma jó, ha 90- et kapunk érte. Még ebben az esztendőben is 60 ezer márka veszteséggel kell számolnunk a tragédia miatt. — Mit várnak ettől a barátságtól? — A népek egybetartozásá- nak, Európa biztonságának szilárdítását, az előítéletek megszűnését. Legfontosabb feladat fiataljaink megbarátkoztatása. A sors, a jövő az ő kezükben van. Bakonai úrral ennek szellemében írtuk alá a kétnyelvű okmányt. Az egyezség szerint főleg kulturális vonalon működünk együtt. Jönnek-mennek a zenekarok, a hagyományőrzők, a labdarúgócsapatok, művészeti együttesek, énekkarok stb. Nagyon boldog vagyok, hogy kedves barátokra találhattunk a fel- sőtárkányiakban. Fazekas István Nem kell a rémhíreknek felülni Az egerfarmosi tervek megvalósulnak Hogy egy kis község önkormányzatának — a kötelező tennivalókon túl — milyen fejlesztési lehetőségei vannak, arról leginkább csak terveket lehet szőni. Hiszen a szükséges infrastruktúra kiépítése igencsak költséges, a helyi „büdzsé” pedig gyorsan fogyatkozik. Ilyenformán minden beruházásra szánt összeg nagy tehertétel egy lélek- számában kicsi településnek. A 752 lakosú Egerfarmos idei céljairól, helyzetéről Bocsi István jegyző tájékoztatta lapunkat. — Az önkormányzat költség- vetése 1993-ban mintegy 20 millió forint. Ebből természetesen jelentős tétel az intézmények fenntartása. így a művelődési ház, az általános iskola, az óvoda, az idősek klubja, és ide sorolható az orvosi rendelő is. A közelmúltban az utóbbihoz pályázati úton elnyertünk egy „kisla- bort”, ahol korszerű vizsgálatot lehet végezni. Ennélfogva a far- mosiaknak nem kell Egerbe utazniuk, mivel az általános vér- vizsgálat mellett a koleszterinszintet is megállapíthatják. Ehhez a megyei önkormányzattól és a budapesti székhelyű Szívügy Alapítványtól kaptunk támogatást. A 250 ezer forintos költség helyett — az említett adakozások révén — csak 60 ezer forintjába került a községnek a vásárlás. Az idei elképzelések között szerepel a gázprogram beindítása is. Szeretnénk, ha az idén a gázvezeték lefektetése megtörténne, és ha az 1994-es fűtési szezonban lehetne már ezt használni. A program megvalósulásához fel kell ugyan vennünk mintegy 5 millió forintos kölcsönt, s az egész beruházás Egerfarmosnak 18-20 millió forintjába kerül. Ez szinte annyi, mint az éves költségvetésünk. Pályázatot adtunk be, de sajnos még nincs kormányszintű döntés a kérdésben. Az állami támogatás esetleges elnyerése — gázprogramunkhoz — nagyon segítene, de a várakozás miatt, ha csak jövőre kezdhetnénk a beruházást, a költségek 15-20 százalékkal emelkednének. Célszerű tehát 1993-ban elkezdeni a beruházás alapját, a gázvezetékek lefektetését. — Milyen összeggel kell számolni annak a családnak, aki be kívánja vezettetni a gázt? — A községben ezzel kapcsolatosan különböző rémhírek terjednek, viszont az önkormányzat tartja a szavát, az eredeti elképzeléseknek megfelelően 50 ezer forint lesz a lakásonkénti befizetések összege. Fel lehet majd venni kedvezményes kamatozású kölcsönt. Részletes tájékoztatást erről a közeljövőben megtartandó falugyűlésen adunk. — A munkanélküliség ütemének növekedése milyen gondokat okozott? — A munkanélküliség fokozódása már csak azért is észlelhető, mert a munkanélküliek jövedelempótló támogatását egyre több személynek folyósítjuk, hiszen kikerülnek a munkaügyi központ ellátási rendszeréből. A nyári hónapokban a foglalkoztatási feszültség valamit csökken, az idénymunkák beindulása miatt. — Akadnak-e Egerfarmoson jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók? — Sajnos nincsenek nagyobb vállalkozások, amelyek valamelyest enyhítenének ezen a problémán. Bár sokat tárgyalunk vállalkozókkal, hogy jöjjenek, telepedjenek le, hiszen részükre igen kedvező községünk: még csak helyi adót sem kell fizetniük. Szajlai Csaba Mesél a múlt... Debrőiek emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban A feldebrőieket kezdettől fogva foglalkoztatja a település múltja. Most a legújabb ásatások és kutatások eredményeiből, látnivalóiból készült el egy tárló az ország legnagyobb jelentőségű tudományos gyűjteményének otthonában. Ennek debrői anyagairól és igen szép leleteiről kérdeztük Kovalovszki Júlia régésznőt, akinek sok-sok kedves emléke fűződik a Tama menti faluhoz, amelyet Magyarország újra és újra megújuló ekszerkövének tart. — A feldebrői templom régészeti kutatásakor több száz sír feltárására is sor került. A templom ugyanis, amely eredetileg királyi temetkezőhelynek, egyben búcsújáró helynek épült, a XII. századitól plébániatemplomként is szolgált. Ettől az időtol kezdve a mai temető megnyitásáig, vagyis a XVIII. század közepéig a falu népe ide temette halottak. Az előkelőbbek, a gazdagabbak a templom belsejében, a köznéphez tartozók a templomon kívül kaptak helyet. — Miről tanúskodnak a tárlóban kiállított leletek? — A temetőfeltárásból megismerhetjük az egykori debrői lakosságot. Az embercsontok jelenleg is folyó vizsgálata fényt dent a falubeliek embertani sajátosságaira, a sírokból származó tárgyi leletek pedig az évszázadok temetkezési szokásairól, viseletéiről és ezeken keresztül az Ki tudja még, mennyi királyi titkot rejt a templom? (Fotó: Perl Márton) egyes emberek társadalmi helyzetéről tanúskodnak. — Miről árulkodnak a korabeli temetkezési szokások? — Az egyszerű embereket általában olyan öltözékben fektették a koporsóba, amely nyomtalanul elenyészett. Régészeti szakkifejezéssel élve: ezek a melléklet nélküli sírok. A gazdagabbak viszont díszes, draga rúnákba öltöztették halottaikat, felék- szerezték, gyakran pénzt is adtak nekik útravalóul. Különösen a XVTXVII. századi temetkezések között találtunk gazdag sírokat. Ezek leletanyagából válogattunk egy tárlóra valót a Magyar Nemzeti Múzeum új kiállítására. — Mit mesélnek a régész szemével a bemutatott tárgyak? — A bemutatott tárgyak között kiemelkedően értékes egy bársonyból készült női vállfűzo, amelyet körös-körül aranycsip- kéveí szegtek, vállán selyem szalagcsokorral fogták össze. Az ék- szerfinomságú mellénykére emlékeztető ruhadarabot a patyolat ingváll fölött viselte a tulajdonosa. Itt megjegyzendő, hogy e gondos, szakszerű restaurálás Sif ios Enikő munkája. A tempómban eltemetett fiatal nő sírjából egy különlegesen szép, tulipánmintás rececsipke-töredék is előkerült, amely valószínűleg a fejéről leomló hosszú, finom fátylat díszítette. Más sírokban igen finom ötvösmunkával készült aranyozott, ezüst páros ruhakapcsokra, kisebb-nagyobb, gazdag díszítésű kontytűkre bukkantunk. Az utóbbiakkal a hajra boruló fátylat tűzték meg. A fiatal lányokat leányságuk jelképével, a gyöngyökkel, flitte- rekkel, változatos fonott csipkével, rezgő virágokkal díszített pártával temettek el. Ezeknek a szép viseleti daraboknak számos példánya látható itt a debrői temetőből. Mindezeken kívül külön ki kell emelni a nyakban viselt vagy a halott mellére helyezett kereszteket. Az értékes tárgyak mellett a szenteket ábrázoló egyszerűbb medáliák, a talán búcsújáráskor szerzett érmecs- kék, a kézre helyezett rózsafüzérek is felejthetetlen látnivalót, nagy élményt nyújthatnak a látogatóknak. Kelemen József Több mint 1500-féle víz- és fűtés- szerelési anyag kényelmes és gyors bevásárlóközpontja nyílik HATVANBAN, NAGYTELKEN Nyitás: aug. 26. de. 10 órakor * Színesfém félgyártmányok * Rézcsövek és idomok központi fűtéshez * Radiátorok * Gázkazánok * Kémény-béléscsövek * Nyomócsövek és PVC lefolyócsövek * Fürdőkádak és fürdőszobai berendezések * Csaptelepek és szerelvényáruk Nyitva: hétfőtől péntekig 8-17, szombaton 7-12 óráig. Telefon: 38/342-254 INGYENES PARKOLÁSI LEHETŐSÉG Megközelíthető személygépkocsival és helyi járattal. L __ A • R U H A Z 1 A Harmincnyolcán neveztek Noszvajon Átadták a virágositási verseny dijait Augusztus szép ünnepével egybekötve hirdették ki a helyi virágosítási verseny eredményét Noszvajon. A település korábban — Egerrel együtt — részt vett egy nemzetközi megmérettetésen, amelyen előkelő helyezést ért el. Mint Pintér Elemér polgármester elmondta, ez a siker buzdította aztán a helybelieket arra, hogy évente újból és újból meghirdessék a faluszépítő mozgalmat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben élnek az itt lakók, illetve, hogy milyen látvány emlékével távoznak az üdülő- és kirándulóhelyről a hazai és a külföldi turisták, vendégek. Az idei versenyre harmincnyolcán neveztek be: négy kategóriába sorolták a legszebbnek ítélt portákat, házakat. A legtöbben — tizenhármán — az élőkért kategóriában kívánták megmutatni, mennyire rendezett és szép a lakókörzetük. Az Egerből felkért független zsűrinek — Bartók Lajos kertészmérnök vezetésével — ugyancsak nehéz dolga akadt, amikor az értékeléshez végig árták a falut, hogy megszemléljék — s lefényképezzek — a színpompás kerteket, ablakokat. végül is megszületett a döntés, amelynek eredményeként a benevezők pénzjutalmat — ebből olyan növényeket vásárolhatnak majd, amelyekkel a saját elképzelésük szerint szeretnék még szebbé varázsolni a kisebb-nagyobb területeket, virágos részeket —, továbbá oklevelet és 2-2 színes fényképet vehettek át. íme, az eredmények. A legszebb erkély, terasz kategóriában: 1. Balázsné Nagy Ibolya (Béke u. 12.), 2. Tóth Zoltánná (Rákóczi u. 72.), 3. Erdős Csa- báné (Rákóczi u. 63.). A legszebb virágoskert kategóriában: 1. Balázs Ernő (Árpád u. 2.), 2. Kovácsné Stein Olga (Béke u. 54.), 3. Varga Jánosné(Dózsa u. 8.). A legszebb ablak kategóriában: 1. Erdős Csabáné (Rákóczi u. 63.), 2. Balázsné Nagy Ibolya (Béke u. 12.), 3. Varga Jánosné (Dózsa u. 8.). A legszebb élőkért kategóriában: 1. Szabó Sándor- né (Síkfőkút u. 36.), 2. Balázs Ernő(Árpád u. 8.), 3. SzabóEr- nőné (Rákóczi u. 9.). A virágosítási versenyt jövőre ismét meghirdetik. Nemcsak a kertekbe, a teraszokra és az ablakokba jutott a szép virágokból, hanem a közterületre is
