Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-25 / 197. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 25., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Falumúzeum Üjlőrincfalván Jövőre lesz 125 éve annak, hogy a tiszai áradás elmosta, il­letve romba döntötte Újlőrinc- falvát. A lakók akkor települtek át, és létesítettek új községet mostani helyükön. Az évfordu­lót 1994-ben megünneplik. Több rendezvényt is terveznek, és olyan elhatározás született, hogy arra az évfordulóra falu­múzeumot hoznak létre. Hagyományőrzők Mezőszemerén Vasárnap, augusztus 29-én, délután 16 órától rendezik meg Mezőszemerén, a sportpályán a hagyományőrzők találkozóját. A fesztiválműsorban fellép a no- vaji asszonykórus, a nagyrédei népdalkor, a szurdokpüspöki, a sarudi, az ostorosi, az erdőkö- vesdi és a helyi hagyományőrző együttes. A találkozó díszvendé­ge Nagy Miklós főiskolai docens, népzenekutató lesz. A megnyi­tót Bukta Ferenc polgármester tartja. Füzesabonyi Híradó Megjelent a Füzesabonyi Hír­adó augusztusi száma. A városi önkormányzat tájékoztatójának többsége ezúttal a rendeletek, a határozatok közléséről szól, de olvashatunk a pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna történe­téről is. A polgármester, dr. Pásztor József pedig az önkor­mányzati munkáról ad számot, illetve annak gondjairól és a hoz­zá érkező kritikákról. Pletykák keringenek a városban, ezért jó­nak tartaná, ha a testületi ülések­ről készült videofelvételek „megvágás nélkül” az áruház­ban, a könyvtárban és a klubta­lálkozókon megtekinthetők len­nének. Sikeres gazdálkodás A minap megtartott ostorosi önkormányzati ülésen az idei el­ső fél év gazdálkodását vette gór­cső alá a helyi képviselő-testület. A munkát sikeresnek értékelték, jónak minősítették, de szomorú­an vették tudomásul, hogy a falu aktív dolgozó lakosságának már 10 százaléka munkanélkülivé vált. Tanszersegély Szihalmon Közeledik szeptember elseje, az új tanév kezdete. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is tanszersegélyben részesíti Sziha- lom önkormányzata a diákokat. Erre a célra 320 ezer forintot for­dítanak. Ebből az összegből a több mint 300 gyereknek ingyen biztosítják a tankönyveket. „Jönni akart az egész falu” A favágók hozták a barátságot Manfred Kuhn polgármester kézjegyével hitelesíti a testvéri szerző­dést (Fotó: Perl Márton) Hivatalos volt Felsőtárkányba a német testvérközség, Dicken­schied küldöttsége a tornate­rem avatásával egybekötött Szent István-napi rendezvényre. A hatvan vendég többségét a fú­vószenekar alkotta, Vocker Wes- termayer karnaggyal az élen, de eljött Manfred Kuhn polgármes­ter is. Vele beszélgettünk a két község barátságának kialakulá­sáról. — Immár második alkalom­mal jöttem Felsőtárkányba — mondta. — Otthonosan érzem magam, mintha csak a saját fa­lumban járnék. Sok hasonlatos­ság van a két település között. Az erdő, a hegyek, a völgyek. Most is megismétlem, amit már több­ször hangoztattam: a magyar nép utolérhetetlenül vendégsze­rető. Ezzel különbözik is a né­mettől. Rövid ittlétünk alatt jár­tunk Budapesten, Egerben és több más helyen. Csodálatos, szép dolgokat láttunk, de nekem Felsőtárkány áll legközelebb a szívemhez: hasonló a mi tájunk­hoz. Mi 800 méter magas hegyek között élünk, 430 méterre a ten­gerszint felett a Rajna-Mozel- Nahe környékén, a Hunstück vi­dékén. A lélekszámúnk 714. Ko­rábban ez mezőgazdasági terület volt, most már csak néhány em­ber él földművelésből. Gyárunk sincs, tíz kézműves, asztalos, la­katos van a faluban. A lakosok ingáznak, a környező települé­sekre járnak be dolgozni. Ettől függetlenül erős a helybeliek ösz- szetartozásának igénye. A kultu­rális életből az itt is fellépő fúvós- zenekarunkat, sportkörünket, a néptánccsoportunkat és a tűzol­tóegységünket emelném ki. Az is érdekes, hogy a faluban katoli­kus és evangélista kórus műkö­dött. Most egyesültek, azóta fel­váltva lépnek fel a két templom­ban. — Felsőtárkány és Dicken­schied között nagyon nagy a föld­rajzi távolság. Még a térképen is nagy a távolság a francia határ­hoz közelfekvő község és az itte­ni, északi megyében lévő telepü­lés között. Hogyan jött létre ez a kapcsolat, amelyet aláírásukkal szentesítettek is? — Egy tragédia, a fák halála hozott össze bennünket. Pusztult az erdő nálunk 1990-ban. Óriási orkán kerekedett, egy óra alatt egymillió köbméter tat tett tönk­re. Ennyit kellett később kiter­melni. 280 ezer márka kárunk keletkezett, amelybe az újratele­pítés költségeit bele sem számol­tuk. A feladatokkal nem tudtunk megbirkózni. Segítséget kér­tünk, és jöttek az osztrák, a nor­vég, a svéd és a magyar, felsőtár- kányi favágók. A családoknál laktak, és összebarátkoztak. Ek­kor merült fel annak a gondola­ta: lépjünk testvéri kapcsolatba. A nagy távolság miatt voltak el­lenvélemények is, de az első, négytagú delegációnk látogatása mindenkit meggyőzött arról, hogy ez nem lehet akadály. A „hírnökök” jó tapasztalatokról, nagy vendégszeretetről számol­tak be. így aztán jönni akart most az egész falu. — Az erdők, a fák még halá­lukban is a barátságot építették... — így van! A tragédia nagysá­át ecsetelve elmondhatom, ogy olyan nagy mennyiségű ál­lományt kellett kitermelni, hogy még mindig nem tudtuk vala­mennyit eladni. Ötezer köbmé­tert locsolunk, ez vár gazdára. Azelőtt egy köbméter faért 180- 200 márkát adtak, ma jó, ha 90- et kapunk érte. Még ebben az esztendőben is 60 ezer márka veszteséggel kell számolnunk a tragédia miatt. — Mit várnak ettől a barátság­tól? — A népek egybetartozásá- nak, Európa biztonságának szi­lárdítását, az előítéletek megszű­nését. Legfontosabb feladat fia­taljaink megbarátkoztatása. A sors, a jövő az ő kezükben van. Bakonai úrral ennek szellemé­ben írtuk alá a kétnyelvű ok­mányt. Az egyezség szerint főleg kulturális vonalon működünk együtt. Jönnek-mennek a zene­karok, a hagyományőrzők, a lab­darúgócsapatok, művészeti együttesek, énekkarok stb. Na­gyon boldog vagyok, hogy ked­ves barátokra találhattunk a fel- sőtárkányiakban. Fazekas István Nem kell a rémhíreknek felülni Az egerfarmosi tervek megvalósulnak Hogy egy kis község önkor­mányzatának — a kötelező ten­nivalókon túl — milyen fejleszté­si lehetőségei vannak, arról leg­inkább csak terveket lehet sző­ni. Hiszen a szükséges infra­struktúra kiépítése igencsak költ­séges, a helyi „büdzsé” pedig gyorsan fogyatkozik. Ilyenfor­mán minden beruházásra szánt összeg nagy tehertétel egy lélek- számában kicsi településnek. A 752 lakosú Egerfarmos idei cél­jairól, helyzetéről Bocsi István jegyző tájékoztatta lapunkat. — Az önkormányzat költség- vetése 1993-ban mintegy 20 mil­lió forint. Ebből természetesen jelentős tétel az intézmények fenntartása. így a művelődési ház, az általános iskola, az óvo­da, az idősek klubja, és ide sorol­ható az orvosi rendelő is. A kö­zelmúltban az utóbbihoz pályá­zati úton elnyertünk egy „kisla- bort”, ahol korszerű vizsgálatot lehet végezni. Ennélfogva a far- mosiaknak nem kell Egerbe utazniuk, mivel az általános vér- vizsgálat mellett a koleszterin­szintet is megállapíthatják. Eh­hez a megyei önkormányzattól és a budapesti székhelyű Szívügy Alapítványtól kaptunk támoga­tást. A 250 ezer forintos költség helyett — az említett adakozások révén — csak 60 ezer forintjába került a községnek a vásárlás. Az idei elképzelések között szerepel a gázprogram beindítása is. Sze­retnénk, ha az idén a gázvezeték lefektetése megtörténne, és ha az 1994-es fűtési szezonban lehet­ne már ezt használni. A program megvalósulásához fel kell ugyan vennünk mintegy 5 millió forin­tos kölcsönt, s az egész beruhá­zás Egerfarmosnak 18-20 millió forintjába kerül. Ez szinte annyi, mint az éves költségvetésünk. Pályázatot adtunk be, de sajnos még nincs kormányszintű döntés a kérdésben. Az állami támoga­tás esetleges elnyerése — gáz­programunkhoz — nagyon segí­tene, de a várakozás miatt, ha csak jövőre kezdhetnénk a beru­házást, a költségek 15-20 száza­lékkal emelkednének. Célszerű tehát 1993-ban elkezdeni a be­ruházás alapját, a gázvezetékek lefektetését. — Milyen összeggel kell szá­molni annak a családnak, aki be kívánja vezettetni a gázt? — A községben ezzel kapcso­latosan különböző rémhírek ter­jednek, viszont az önkormányzat tartja a szavát, az eredeti elkép­zeléseknek megfelelően 50 ezer forint lesz a lakásonkénti befize­tések összege. Fel lehet majd venni kedvezményes kamatozá­sú kölcsönt. Részletes tájékozta­tást erről a közeljövőben megtar­tandó falugyűlésen adunk. — A munkanélküliség ütemé­nek növekedése milyen gondokat okozott? — A munkanélküliség foko­zódása már csak azért is észlelhe­tő, mert a munkanélküliek jöve­delempótló támogatását egyre több személynek folyósítjuk, hi­szen kikerülnek a munkaügyi központ ellátási rendszeréből. A nyári hónapokban a foglalkozta­tási feszültség valamit csökken, az idénymunkák beindulása mi­att. — Akadnak-e Egerfarmoson jelentősebb létszámot foglalkoz­tató munkáltatók? — Sajnos nincsenek nagyobb vállalkozások, amelyek valame­lyest enyhítenének ezen a prob­lémán. Bár sokat tárgyalunk vál­lalkozókkal, hogy jöjjenek, tele­pedjenek le, hiszen részükre igen kedvező községünk: még csak helyi adót sem kell fizetniük. Szajlai Csaba Mesél a múlt... Debrőiek emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban A feldebrőieket kezdettől fog­va foglalkoztatja a település múltja. Most a legújabb ásatások és kutatások eredményeiből, lát­nivalóiból készült el egy tárló az ország legnagyobb jelentőségű tudományos gyűjteményének otthonában. Ennek debrői anya­gairól és igen szép leleteiről kér­deztük Kovalovszki Júlia régész­nőt, akinek sok-sok kedves em­léke fűződik a Tama menti falu­hoz, amelyet Magyarország újra és újra megújuló ekszerkövének tart. — A feldebrői templom régé­szeti kutatásakor több száz sír feltárására is sor került. A temp­lom ugyanis, amely eredetileg ki­rályi temetkezőhelynek, egyben búcsújáró helynek épült, a XII. századitól plébániatemplomként is szolgált. Ettől az időtol kezdve a mai temető megnyitásáig, vagy­is a XVIII. század közepéig a falu népe ide temette halottak. Az előkelőbbek, a gazdagabbak a templom belsejében, a köznép­hez tartozók a templomon kívül kaptak helyet. — Miről tanúskodnak a tárló­ban kiállított leletek? — A temetőfeltárásból megis­merhetjük az egykori debrői la­kosságot. Az embercsontok je­lenleg is folyó vizsgálata fényt dent a falubeliek embertani sajá­tosságaira, a sírokból származó tárgyi leletek pedig az évszáza­dok temetkezési szokásairól, vi­seletéiről és ezeken keresztül az Ki tudja még, mennyi királyi titkot rejt a templom? (Fotó: Perl Márton) egyes emberek társadalmi hely­zetéről tanúskodnak. — Miről árulkodnak a kora­beli temetkezési szokások? — Az egyszerű embereket ál­talában olyan öltözékben fektet­ték a koporsóba, amely nyomta­lanul elenyészett. Régészeti szakkifejezéssel élve: ezek a mel­léklet nélküli sírok. A gazdagab­bak viszont díszes, draga rúnák­ba öltöztették halottaikat, felék- szerezték, gyakran pénzt is adtak nekik útravalóul. Különösen a XVTXVII. századi temetkezé­sek között találtunk gazdag síro­kat. Ezek leletanyagából válo­gattunk egy tárlóra valót a Ma­gyar Nemzeti Múzeum új kiállí­tására. — Mit mesélnek a régész sze­mével a bemutatott tárgyak? — A bemutatott tárgyak kö­zött kiemelkedően értékes egy bársonyból készült női vállfűzo, amelyet körös-körül aranycsip- kéveí szegtek, vállán selyem sza­lagcsokorral fogták össze. Az ék- szerfinomságú mellénykére em­lékeztető ruhadarabot a patyolat ingváll fölött viselte a tulajdono­sa. Itt megjegyzendő, hogy e gondos, szakszerű restaurálás Si­f ios Enikő munkája. A temp­ómban eltemetett fiatal nő sírjá­ból egy különlegesen szép, tuli­pánmintás rececsipke-töredék is előkerült, amely valószínűleg a fejéről leomló hosszú, finom fátylat díszítette. Más sírokban igen finom ötvösmunkával ké­szült aranyozott, ezüst páros ru­hakapcsokra, kisebb-nagyobb, gazdag díszítésű kontytűkre bukkantunk. Az utóbbiakkal a hajra boruló fátylat tűzték meg. A fiatal lányokat leányságuk jel­képével, a gyöngyökkel, flitte- rekkel, változatos fonott csipké­vel, rezgő virágokkal díszített pártával temettek el. Ezeknek a szép viseleti daraboknak számos példánya látható itt a debrői te­metőből. Mindezeken kívül kü­lön ki kell emelni a nyakban vi­selt vagy a halott mellére helye­zett kereszteket. Az értékes tár­gyak mellett a szenteket ábrázo­ló egyszerűbb medáliák, a talán búcsújáráskor szerzett érmecs- kék, a kézre helyezett rózsafüzé­rek is felejthetetlen látnivalót, nagy élményt nyújthatnak a láto­gatóknak. Kelemen József Több mint 1500-féle víz- és fűtés- szerelési anyag kényelmes és gyors bevásárlóközpontja nyílik HATVANBAN, NAGYTELKEN Nyitás: aug. 26. de. 10 órakor * Színesfém félgyártmányok * Rézcsövek és idomok központi fűtéshez * Radiátorok * Gázkazánok * Kémény-béléscsövek * Nyomócsövek és PVC lefolyócsövek * Fürdőkádak és fürdőszobai berendezések * Csaptelepek és szerelvényáruk Nyitva: hétfőtől péntekig 8-17, szombaton 7-12 óráig. Telefon: 38/342-254 INGYENES PARKOLÁSI LEHETŐSÉG Megközelíthető személygépkocsival és helyi járattal. L __ A • R U H A Z 1 A Harmincnyolcán neveztek Noszvajon Átadták a virágositási verseny dijait Augusztus szép ünnepével egybekötve hirdették ki a helyi virágosítási verseny eredményét Noszvajon. A település koráb­ban — Egerrel együtt — részt vett egy nemzetközi megméretteté­sen, amelyen előkelő helyezést ért el. Mint Pintér Elemér pol­gármester elmondta, ez a siker buzdította aztán a helybelieket arra, hogy évente újból és újból meghirdessék a faluszépítő moz­galmat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben élnek az itt lakók, illetve, hogy milyen látvány emlékével távoznak az üdülő- és kirándulóhelyről a ha­zai és a külföldi turisták, vendé­gek. Az idei versenyre harminc­nyolcán neveztek be: négy kate­góriába sorolták a legszebbnek ítélt portákat, házakat. A legtöb­ben — tizenhármán — az élőkért kategóriában kívánták megmu­tatni, mennyire rendezett és szép a lakókörzetük. Az Egerből fel­kért független zsűrinek — Bar­tók Lajos kertészmérnök vezeté­sével — ugyancsak nehéz dolga akadt, amikor az értékeléshez végig árták a falut, hogy meg­szemléljék — s lefényképezzek — a színpompás kerteket, abla­kokat. végül is megszületett a döntés, amelynek eredménye­ként a benevezők pénzjutalmat — ebből olyan növényeket vásá­rolhatnak majd, amelyekkel a sa­ját elképzelésük szerint szeret­nék még szebbé varázsolni a ki­sebb-nagyobb területeket, virá­gos részeket —, továbbá okleve­let és 2-2 színes fényképet vehet­tek át. íme, az eredmények. A leg­szebb erkély, terasz kategóriá­ban: 1. Balázsné Nagy Ibolya (Béke u. 12.), 2. Tóth Zoltánná (Rákóczi u. 72.), 3. Erdős Csa- báné (Rákóczi u. 63.). A leg­szebb virágoskert kategóriában: 1. Balázs Ernő (Árpád u. 2.), 2. Kovácsné Stein Olga (Béke u. 54.), 3. Varga Jánosné(Dózsa u. 8.). A legszebb ablak kategóriá­ban: 1. Erdős Csabáné (Rákóczi u. 63.), 2. Balázsné Nagy Ibolya (Béke u. 12.), 3. Varga Jánosné (Dózsa u. 8.). A legszebb élőkért kategóriában: 1. Szabó Sándor- né (Síkfőkút u. 36.), 2. Balázs Ernő(Árpád u. 8.), 3. SzabóEr- nőné (Rákóczi u. 9.). A virágosítási versenyt jövőre ismét meghirdetik. Nemcsak a kertekbe, a teraszokra és az ablakokba jutott a szép vi­rágokból, hanem a közterületre is

Next

/
Oldalképek
Tartalom