Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-21-22 / 194. szám
HÍRLAP, 1993. augusztus 21-22., szombat-vasárnap PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. és Szentdomonkoson Tekintettel az iskoláztatás egyre magasabb költségeire, amit a családok jó része már aligha tud kigazdálkodni, jelentős támogatásokat szavazott meg az önkormányzat Fedémesen és Szentdomonkoson. A képviselő-testület döntése értelmében az általános iskolások könyveit a polgármesteri hivatal fizeti ki, ezen felül még kétezer forint pénzbeni juttatást is kapnak. A középiskolások háromezer forintos segélyben részesülnek, amit szintén az iskolakezdéssel kapcsolatos vásárlásokra fordíthatnak. Nem maradnak ki a sorból az óvodások sem: minden gyermek óvodai térítésének felét az önkormányzat állja Fedémesen. Lottögála Szilvásváradon A szép fekvésű bükki községben, Szilvásváradon húzzák a Hatos lottó nyerőszámait augusztus 23-án. A gálaműsorral egybekötött eseményt a Kastélyüdülőben rendezik: a délután 5 órakor kezdődő számsorsolást a Magyar Rádió egyenes adásban közvetíti. Erdőt a meddőhányóra Tizennégy közhasznú munkás dolgozik jelenleg Egercsehiben. Ezekben a napokban a futball- pálya rendbetételén dolgoznak, de az ő feladatuk az árkok, a patakmeder, a parkok és a temetők tisztán tartása is. A tervek szerint a volt bánya meddőhánnyójára erdőt telepítenek. E nagy munka idejére újabb tíz közmunkással akarja bővűteni az önkormányzat a közhasznú munkások brigádját. Hagyományőrzők a falunapon A fedémesifalunapok rendezvénysorozatának záróakkordjaként a környékbeli hagyományőrző együttesek lépnek majd fel a község művelődési házában. A program augusztus 22-én este hét órakor kezdődik. A legfontosabbak a személyes kapcsolatok A régi-űj igazgató ( Tudósítónktól) A pétervásárai önkormányzat júliusi ülésén a városi művelődési ház korábbi vezetőjének, Gál Sándornak a pályázatát ítélte a legjobbnak, s újra őt bízta meg az intézmény igazgatói teendőinek ellátásával. A „régi-új” igazgatót ebből az alkalomból kerestük meg, s elsőként arra kértük, meséljen az eddig a városban töltött nyolc év történéseiről. — 1985-öt írtunk, amikor megpályáztam az akkori nagyközségi közös tanács művelődési intézményeinek igazgatói posztját. Szívesen jöttem ide, közel szülőfalumhoz, hiszen arra mindig büszke vagyok, hogy Fedémesen születtem. A kinevezést követően, amikor posztomat elfoglaltam, az első feladat a szükséges információk megszerzése, a helyzet felmérése volt. Az akkori Nagyközségi Művelődési Ház, de a társközségek — Ivád, Váraszó, Kisfüzes, Erdőkövesd — hasonló intézményei is eléggé lerobbant állapotban voltak, s éves költségvetésük összesen nem érte el a félmillió forintot. A tervszerű közművelődési tevékenység nem igen volt jellemző. Pétervasárán az Új Tükör Baráti Társaság — amely időközben megszűnt — működése jelentett csupán szűkebb körű kulturális munkát. A hagyományőrzés alapjai elsősorban a társközségekben voltak meg, gondolok itt az erdőkövesdi tánccsoportra, vagy a váraszói citerazenekarra. A szélesebb térségben — Tarna- lelesz, Fedémes, Bükkszenterzsé- bet, Recsk, Párád — semmilyen kapcsolatrendszer nem létezett. — így foglalható tehát össze a kiinduló helyzet. Hogyan lehetett ezen változtatni? — Csakis tervszerű közművelődési munkával. A személyes kapcsolatok kialakítását elsődlegesnek tartottam. Meghatároztam a legfontosabb teendőket, így például azt, hogy a működés tárgyi feltételei legalább az alapszintet éljék el, az épületek rend- behozatala, technikai eszközök vásárlása révén. Ez részben a fenntartó nagyközségi közös tanács támogatásával valósult meg, ugyanakkor pályázatokon keresztül is pénzhez jutottunk, és segítettek bennünket a különböző gazdálkodó szervezetek is. Célként tűztem ki a hagyományőrzés újra indítását, a létező csoportok támogatását is. Lényeges volt emellett az intézmények közhasznú és kulturális szolgáltatási körének bővítése. Ennek keretében különböző művészeti tanfolyamok indultak: balett- és táncoktatás, képzőművészkor, kézműves kismesterségek kurzusai. De nyelv-, gépjárművezetői-, szabás-varrás-, számítástechnikai tanfolyamokat is szerveztünk. Rendszeressé vált a helyiségek kiadása intézmények, avagy vásározók részére, s újszerű szolgáltatásként jelentkezett a kölcsönzés lakodalmakra, s egyéb hasonló eseményekre. Az első nyári alkotótábort 1987-ben rendeztük meg Vezekényben. Ez egy új fejezetet nyitott. — Hallhatnánk a további tervekről? — Jelenleg a lényegesen megváltozott körülményekhez — Pé- tervására várossá nyilvánítása, rendszerváltás — igazodva kell a munkánkat végezni. A társközségek művelődési intézményei leváltak, s az ottani vezetőkkel elvi megállapodás született a kapcsolattartásról, s az együttműködésről. A városi művelődési háznál az önkormányzat felkérésére megtettük az első lépéseket a korszerűsítés irányában. Zay József in* Mrtfemping a vár alatt IJjabb és újabb autók érkeznek a kempingbe A siroki vár romantikus romjai vonzzák az érdeklődőket, ám a történelmi emlék iránt érdeklődők nemigen találtak a községben szállást. Ezen a gondon segít a Várkemping, amelyet a Németh család működtet. A sátorhelyek mellett vizesblokk szolgálja a vendégeket, ahol a főzés feltételei is adottak, a szabadidő eltöltésében pedig lengőteke segít. A kemping attrakciója a pónifogat, amelyet a gyerekek nagyon élveznek. A magyarok mellett elsősorban hollandok, németek, osztrákok veszik igénybe a vár aljában található szálláshelyet. Egy kis tekézés... Erre a szép látványra ébrednek a turisták (Fotó: Koncz János) Kié a parádi erdő? Árverésből háború Néhánny nappal ezelőtt erdőárverést rendeztek Párádon, a polgármesteri hivatalban. Az esemény nem éppen békés körülmények között zajlott, hiszen nagy vitába keveredtek a helybéliek s a más településekről érkező igénylők. A történtekkel kapcsolatosan eljuttatta véleményét szerkesztőségünkbe Pifkó András, a parádi földrendező bizottság elnöke. Mint úja, a község lakossága azzal a gondolattal gyülekezett az árveresre, hogy ott visszakapja a tőle negyven éve elbitorolt erdőt. Ám megjelentek a rendezvényen olyanok is, akiknek Párádon erdejük soha nem volt. Az „idegenek’’ annnyira erőszakosan leptek fel, hogy ez szinte gyűlöletet váltott ki a parádiakbol. A földrendező bizottság a bemutatott aranykoronaértek után fölmérte a helyzetet, és ajánlást tett arra, hogy na megegyezés születik, akkor jut mindenkinek egy hektár erdő. Ezt a parádi lakosság el is fogadta. Ami ezután történt — folytatódik a levél — az a törvény hiányosságából ered, ugyanis mindenki erezheti, hogy ez a törvény nem a szegény embereket helyezi előnybe, hanem azokat, akikösz- szeharácsolt pénzen most a volt tulajdonosok erdejét is meg akarják szerezni. Ezt a parádiak nem fogadhatják el. A kárpótlási hivatal szerintük rosszul értelmezi a törvényt, ugyanis ez az erdő nem az erdőgazdasági privatizációs rendelet szerint árverésre bocsátott erdő, hanem a paródiáktól elvett erdő, így a helyiek joggal utasítják el az „idegenek” követelését. Az árverés meghiúsult, mert egy egri, árverezni akaró polgár annyi kárpótlási jeggyel érkezett, hogy a paródiáknak egy hektár erdő sem maradt volna, s ezzel még a reménye is elszállt volna annak, hogy volt tulajdonukból valamit visszakapjanak. Ezért a földrendező bizottság arra kéri a nem parádiakat, hogy lássák be: a parádiak nem engedik meg, hogy a tulajdonukat elvigyék az „ idegenek. ” Ha visszakapták jussukat, s marad többlet, akkor egyenlő partnernek tekintik a máshol élőket, de addig nem. Kérik ugyanakkor a kárpótlási hivatalt, s a megye olyan vezető testületéit, amelyek érdekeltek a kárpótlásban, hogy üljenek össze, tárgyaljanak a parádi bizottsággal az erdő sorsáról, hogy ne forduljon elő még egyszer olyan, ami az augusztus 10- diki árverésen történt. Gáz, saját erőből? A közelmúltban tartotta meg soron következő ülését Váraszó ön- kormányzata. A testület elsőként a gázprogram helyzetével foglalkozott: a tervek szerint öt község — Sírok, Váraszó, Ivád, Kisfüzeséi Istenmezeje— együtt valósítaná meg a beruházást. Ehhez támogatást is kaphatnak, hiszen az elmaradt térségek fejlesztésére vonatkozó tavalyi kormányrendelet csaknem ötvenmillió forintos segítséget helyezett kilátásba. S bár az említett települések önkormányzatainak pályázatára érdemi válasz eleddig nem érkezett, azonban a tervről mégsem mondtak le. Ha nincs más megoldás, saját erőből kell finanszírozniuk a gázhálózat építését: ennek lehetőségéről tárgyaltak most Váraszón. A kisközségben a gáz bevezetésének összköltsége 31 millió forintra tehető. Ezen belül a pétervásárai fogadóállomástól a nagyközépnyomású vezeték kiépítésé 17 millió, s ezt a költséget Váraszó Istenmezejével közösen viselné. Lakásonként várhatóan 50 ezer forintot kell majd fizetni, természetesen a hitelfelvétel lehetősége adott. A képviselők az ülés második részében az önkormányzat idei elsőjélévi gazdálkodásáról szóló beszámolót vitatták meg. Az elmúlt időszak jelentős eredménye volt a temetőhöz vezető út felújítása, melyre több, mint egymillió-kétszázezer forintot fordítottak. Ezzel egyidőben elkészült a temető kapuja is, s megvásárolták a kerítéshez szükséges anyagokat. A félév folyamán gyermeknevelési támogatásra körülbelül 51 ezer forintot, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására 153 ezret áldozott az önkormányzat, s csaknem 150 ezer forint szociális és nevelési segélyt fizettek ki. A testület végül a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendelet-tervezetet tárgyalta meg. Megérkezett az ebéd Cserkésztábor Bélapátfalván Hatvan évvel ezelőtt, 1933- ban Gödöllőn rendezték meg a Í V. Világ-Jamboree-1. Az akkori találkozó jubileumi emléktáborának az idén Bélapátfalva adott otthont: agusztus 12-22. között csaknem 300 kiscserkész tölthette napjait a tó mellett a szabadban. A rendező, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége (nem keverendő össze a Magyar Cserkészszövetséggel) környezet- és természetvédelmi tábornak hirdette az eseményt, s ennek megfelelően alakult a program is, melynek egyébként kötelező része nem volt, hanem az egyes al- táborokban minden cserkészcsapat a saját életét élhette. Gondot csupán a szárazság jelentett, a források kiszáradtak, így lajtos kocsival kellett a táborba hozatni az ivóvizet: ebben — ahogyan a tábor létrehozásában is — a helyi önkormányzat segítette a cserkészeket. A huszonnyolc résztvevő csapat tagjai holnap utaznak haza: ki Debrecenbe, ki Budapestre, ki pedig Lévára, Skóciába, Ausztriába, Olaszországba, avagy Franciaországba... Erdei kártyaparti (Fotó: Koncz János) Siroki tenderbontás Tizenegy ajánlat a Fémművekre Mint lapunk is hírül adta, az Állami Vagyonügynökség nyilvános pályázatot hirdetett a siroki Mátravidéki Fémművek üzemágainak értékesítésére. A szigorú fizetési feltételekkel meghirdetett pályázatra beérkezett ajánlatok bontását hétfőn tartották közjegyző jelenlétében. Mint Éles Pál vezérigazgatótól megtudtuk: összesen tizenegy pályázati ajánlatot nyújtottak be, a letöbben — a várakozásoknak megfelelően — az aerosol- és a tubus-üzletág, azaz a modem csomagolástechnika iránt érdeklődtek. A korábban titkosan kezelt üzletágra csak egyetlen — lapunk információi szerint kanadai — cég érdeklődött. A Fémművekből a vagyonügynökséghez továbbítják az ajánlatokat, és azok újbóli értékelése után kezdődhetnek az értékesítési tárgyalások az előnyös ajánlatot tevő, ugyanakkor leinformálható cégekkel a Liszkó- völgyi gyár további sorsáról.
