Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-21-22 / 194. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus 21-22., szombat-vasárnap PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. és Szentdomonkoson Tekintettel az iskoláztatás egyre magasabb költségeire, amit a családok jó része már alig­ha tud kigazdálkodni, jelentős támogatásokat szavazott meg az önkormányzat Fedémesen és Szentdomonkoson. A képvise­lő-testület döntése értelmében az általános iskolások könyveit a polgármesteri hivatal fizeti ki, ezen felül még kétezer forint pénzbeni juttatást is kapnak. A középiskolások háromezer fo­rintos segélyben részesülnek, amit szintén az iskolakezdéssel kapcsolatos vásárlásokra fordít­hatnak. Nem maradnak ki a sor­ból az óvodások sem: minden gyermek óvodai térítésének felét az önkormányzat állja Fedéme­sen. Lottögála Szilvásváradon A szép fekvésű bükki község­ben, Szilvásváradon húzzák a Hatos lottó nyerőszámait au­gusztus 23-án. A gálaműsorral egybekötött eseményt a Kastély­üdülőben rendezik: a délután 5 órakor kezdődő számsorsolást a Magyar Rádió egyenes adásban közvetíti. Erdőt a meddőhányóra Tizennégy közhasznú munkás dolgozik jelenleg Egercsehiben. Ezekben a napokban a futball- pálya rendbetételén dolgoznak, de az ő feladatuk az árkok, a pa­takmeder, a parkok és a temetők tisztán tartása is. A tervek szerint a volt bánya meddőhánnyójára erdőt telepítenek. E nagy munka idejére újabb tíz közmunkással akarja bővűteni az önkormány­zat a közhasznú munkások bri­gádját. Hagyományőrzők a falunapon A fedémesifalunapok rendez­vénysorozatának záróakkordja­ként a környékbeli hagyomá­nyőrző együttesek lépnek majd fel a község művelődési házá­ban. A program augusztus 22-én este hét órakor kezdődik. A legfontosabbak a személyes kapcsolatok A régi-űj igazgató ( Tudósítónktól) A pétervásárai önkormány­zat júliusi ülésén a városi műve­lődési ház korábbi vezetőjének, Gál Sándornak a pályázatát ítélte a legjobbnak, s újra őt bíz­ta meg az intézmény igazgatói teendőinek ellátásával. A „régi-új” igazgatót ebből az alkalomból kerestük meg, s első­ként arra kértük, meséljen az ed­dig a városban töltött nyolc év történéseiről. — 1985-öt írtunk, amikor megpályáztam az akkori nagy­községi közös tanács művelődési intézményeinek igazgatói poszt­ját. Szívesen jöttem ide, közel szülőfalumhoz, hiszen arra min­dig büszke vagyok, hogy Fedé­mesen születtem. A kinevezést követően, amikor posztomat el­foglaltam, az első feladat a szük­séges információk megszerzése, a helyzet felmérése volt. Az ak­kori Nagyközségi Művelődési Ház, de a társközségek — Ivád, Váraszó, Kisfüzes, Erdőkövesd — hasonló intézményei is eléggé lerobbant állapotban voltak, s éves költségvetésük összesen nem érte el a félmillió forintot. A tervszerű közművelődési tevé­kenység nem igen volt jellemző. Pétervasárán az Új Tükör Baráti Társaság — amely időközben megszűnt — működése jelentett csupán szűkebb körű kulturális munkát. A hagyományőrzés alapjai elsősorban a társközsé­gekben voltak meg, gondolok itt az erdőkövesdi tánccsoportra, vagy a váraszói citerazenekarra. A szélesebb térségben — Tarna- lelesz, Fedémes, Bükkszenterzsé- bet, Recsk, Párád — semmilyen kapcsolatrendszer nem létezett. — így foglalható tehát össze a kiinduló helyzet. Hogyan lehe­tett ezen változtatni? — Csakis tervszerű közműve­lődési munkával. A személyes kapcsolatok kialakítását elsődle­gesnek tartottam. Meghatároz­tam a legfontosabb teendőket, így például azt, hogy a működés tárgyi feltételei legalább az alap­szintet éljék el, az épületek rend- behozatala, technikai eszközök vásárlása révén. Ez részben a fenntartó nagyközségi közös ta­nács támogatásával valósult meg, ugyanakkor pályázatokon keresztül is pénzhez jutottunk, és segítettek bennünket a különbö­ző gazdálkodó szervezetek is. Célként tűztem ki a hagyomá­nyőrzés újra indítását, a létező csoportok támogatását is. Lé­nyeges volt emellett az intézmé­nyek közhasznú és kulturális szolgáltatási körének bővítése. Ennek keretében különböző művészeti tanfolyamok indul­tak: balett- és táncoktatás, kép­zőművészkor, kézműves kismes­terségek kurzusai. De nyelv-, gépjárművezetői-, szabás-var­rás-, számítástechnikai tanfolya­mokat is szerveztünk. Rendsze­ressé vált a helyiségek kiadása intézmények, avagy vásározók részére, s újszerű szolgáltatás­ként jelentkezett a kölcsönzés la­kodalmakra, s egyéb hasonló eseményekre. Az első nyári al­kotótábort 1987-ben rendeztük meg Vezekényben. Ez egy új fe­jezetet nyitott. — Hallhatnánk a további ter­vekről? — Jelenleg a lényegesen meg­változott körülményekhez — Pé- tervására várossá nyilvánítása, rendszerváltás — igazodva kell a munkánkat végezni. A társköz­ségek művelődési intézményei leváltak, s az ottani vezetőkkel elvi megállapodás született a kapcsolattartásról, s az együtt­működésről. A városi művelő­dési háznál az önkormányzat fel­kérésére megtettük az első lépé­seket a korszerűsítés irányá­ban. Zay József in* Mrtfemping a vár alatt IJjabb és újabb autók érkeznek a kempingbe A siroki vár romantikus romjai vonzzák az érdeklődőket, ám a történelmi emlék iránt érdeklődők nemigen találtak a községben szállást. Ezen a gondon segít a Várkemping, amelyet a Németh család működtet. A sátorhelyek mellett vizesblokk szolgálja a vendégeket, ahol a főzés feltételei is adottak, a szabadidő eltölté­sében pedig lengőteke segít. A kemping attrakciója a pónifogat, amelyet a gyerekek nagyon élveznek. A magyarok mellett első­sorban hollandok, németek, osztrákok veszik igénybe a vár aljá­ban található szálláshelyet. Egy kis tekézés... Erre a szép látványra ébrednek a turisták (Fotó: Koncz János) Kié a parádi erdő? Árverésből háború Néhánny nappal ezelőtt erdő­árverést rendeztek Párádon, a polgármesteri hivatalban. Az esemény nem éppen békés kö­rülmények között zajlott, hiszen nagy vitába keveredtek a helybé­liek s a más településekről érke­ző igénylők. A történtekkel kap­csolatosan eljuttatta véleményét szerkesztőségünkbe Pifkó And­rás, a parádi földrendező bizott­ság elnöke. Mint úja, a község lakossága azzal a gondolattal gyülekezett az árveresre, hogy ott visszakap­ja a tőle negyven éve elbitorolt erdőt. Ám megjelentek a rendez­vényen olyanok is, akiknek Pá­rádon erdejük soha nem volt. Az „idegenek’’ annnyira erőszako­san leptek fel, hogy ez szinte gyű­löletet váltott ki a parádiakbol. A földrendező bizottság a bemuta­tott aranykoronaértek után föl­mérte a helyzetet, és ajánlást tett arra, hogy na megegyezés szüle­tik, akkor jut mindenkinek egy hektár erdő. Ezt a parádi lakos­ság el is fogadta. Ami ezután történt — folyta­tódik a levél — az a törvény hiá­nyosságából ered, ugyanis min­denki erezheti, hogy ez a törvény nem a szegény embereket helyezi előnybe, hanem azokat, akikösz- szeharácsolt pénzen most a volt tulajdonosok erdejét is meg akar­ják szerezni. Ezt a parádiak nem fogadhatják el. A kárpótlási hi­vatal szerintük rosszul értelmezi a törvényt, ugyanis ez az erdő nem az erdőgazdasági privatizá­ciós rendelet szerint árverésre bocsátott erdő, hanem a paró­diáktól elvett erdő, így a helyiek joggal utasítják el az „idegenek” követelését. Az árverés meghiú­sult, mert egy egri, árverezni akaró polgár annyi kárpótlási jeggyel érkezett, hogy a paró­diáknak egy hektár erdő sem maradt volna, s ezzel még a re­ménye is elszállt volna annak, hogy volt tulajdonukból valamit visszakapjanak. Ezért a földrendező bizottság arra kéri a nem parádiakat, hogy lássák be: a parádiak nem enge­dik meg, hogy a tulajdonukat el­vigyék az „ idegenek. ” Ha vissza­kapták jussukat, s marad többlet, akkor egyenlő partnernek tekin­tik a máshol élőket, de addig nem. Kérik ugyanakkor a kár­pótlási hivatalt, s a megye olyan vezető testületéit, amelyek érde­keltek a kárpótlásban, hogy ülje­nek össze, tárgyaljanak a parádi bizottsággal az erdő sorsáról, hogy ne forduljon elő még egy­szer olyan, ami az augusztus 10- diki árverésen történt. Gáz, saját erőből? A közelmúltban tartotta meg soron következő ülését Váraszó ön- kormányzata. A testület elsőként a gázprogram helyzetével foglalko­zott: a tervek szerint öt község — Sírok, Váraszó, Ivád, Kisfüzeséi Is­tenmezeje— együtt valósítaná meg a beruházást. Ehhez támogatást is kaphatnak, hiszen az elmaradt térségek fejlesztésére vonatkozó tava­lyi kormányrendelet csaknem ötvenmillió forintos segítséget helye­zett kilátásba. S bár az említett települések önkormányzatainak pá­lyázatára érdemi válasz eleddig nem érkezett, azonban a tervről még­sem mondtak le. Ha nincs más megoldás, saját erőből kell finanszí­rozniuk a gázhálózat építését: ennek lehetőségéről tárgyaltak most Váraszón. A kisközségben a gáz bevezetésének összköltsége 31 mil­lió forintra tehető. Ezen belül a pétervásárai fogadóállomástól a nagyközépnyomású vezeték kiépítésé 17 millió, s ezt a költséget Vá­raszó Istenmezejével közösen viselné. Lakásonként várhatóan 50 ezer forintot kell majd fizetni, természetesen a hitelfelvétel lehetősé­ge adott. A képviselők az ülés második részében az önkormányzat idei elsőjélévi gazdálkodásáról szóló beszámolót vitatták meg. Az el­múlt időszak jelentős eredménye volt a temetőhöz vezető út felújítá­sa, melyre több, mint egymillió-kétszázezer forintot fordítottak. Ez­zel egyidőben elkészült a temető kapuja is, s megvásárolták a kerítés­hez szükséges anyagokat. A félév folyamán gyermeknevelési támo­gatásra körülbelül 51 ezer forintot, a munkanélküliek jövedelempót­ló támogatására 153 ezret áldozott az önkormányzat, s csaknem 150 ezer forint szociális és nevelési segélyt fizettek ki. A testület végül a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendelet-tervezetet tárgyalta meg. Megérkezett az ebéd Cserkésztábor Bélapátfalván Hatvan évvel ezelőtt, 1933- ban Gödöllőn rendezték meg a Í V. Világ-Jamboree-1. Az akkori találkozó jubileumi emléktábo­rának az idén Bélapátfalva adott otthont: agusztus 12-22. között csaknem 300 kiscserkész tölt­hette napjait a tó mellett a sza­badban. A rendező, a Magyar Cser­készcsapatok Szövetsége (nem keverendő össze a Magyar Cser­készszövetséggel) környezet- és természetvédelmi tábornak hir­dette az eseményt, s ennek meg­felelően alakult a program is, melynek egyébként kötelező ré­sze nem volt, hanem az egyes al- táborokban minden cserkészcsa­pat a saját életét élhette. Gondot csupán a szárazság jelentett, a források kiszáradtak, így lajtos kocsival kellett a táborba hozatni az ivóvizet: ebben — ahogyan a tábor létrehozásában is — a helyi önkormányzat segítette a cser­készeket. A huszonnyolc részt­vevő csapat tagjai holnap utaz­nak haza: ki Debrecenbe, ki Bu­dapestre, ki pedig Lévára, Skóci­ába, Ausztriába, Olaszországba, avagy Franciaországba... Erdei kártyaparti (Fotó: Koncz János) Siroki tenderbontás Tizenegy ajánlat a Fémművekre Mint lapunk is hírül adta, az Állami Vagyonügynökség nyil­vános pályázatot hirdetett a siro­ki Mátravidéki Fémművek üze­mágainak értékesítésére. A szigorú fizetési feltételekkel meghirdetett pályázatra beérke­zett ajánlatok bontását hétfőn tartották közjegyző jelenlétében. Mint Éles Pál vezérigazgatótól megtudtuk: összesen tizenegy pályázati ajánlatot nyújtottak be, a letöbben — a várakozásoknak megfelelően — az aerosol- és a tubus-üzletág, azaz a modem csomagolástechnika iránt érdek­lődtek. A korábban titkosan ke­zelt üzletágra csak egyetlen — la­punk információi szerint kana­dai — cég érdeklődött. A Fémművekből a vagyo­nügynökséghez továbbítják az ajánlatokat, és azok újbóli érté­kelése után kezdődhetnek az ér­tékesítési tárgyalások az előnyös ajánlatot tevő, ugyanakkor lein­formálható cégekkel a Liszkó- völgyi gyár további sorsáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom