Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

12. ÜNNEPI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. augusztus 19—20., csütörtök-péntek Okra Az okra termései legjobbak a virágzást követő héten Kertész leszek A ma hazánkban termesztett kertészeti növények nagy része más földrészekről származik. Vannak, amelyek már több száz éve élnek itt és már magyar nö­vénynek tartják. Nem csak mi, hanem más országbeliek is (lásd: ilyen a paprika, az akác). Van­nak, amelyek csak néhány éve is­mertek, gyors „karriert” csinál­tak, mint például a csillagtök, cukkini. Olyanok is akadnak, amelyek nehezen terjednek, an­nak ellenére, hogy számos jó tu­lajdonsággal rendelkeznek. Kö­zéjük tartozik az okra is, latin ne­vén: Hibiscus esculentus. Ma már tavaszonként rendszeresen kapható a magja a kertészeti szakboltokban. Az okrán kívül pombónak vagy bámiának is ne­vezik. Felhasználása sokoldalú, lehet dísznövény, vagy zöldség­növény. Szép sárga, lila közepű virágai a többi hibiszkuszéhoz hasonlóak. A csészelevelek vi­szonylag korán lehullanak, hagyják érvényesülni a sziromle­veleket. A csővé összenőtt por­tokok körülfogják a szabadon ál­ló bibeszálakat. Termése a fű- szerpaprikáéhoz hasonló (faj­tánként változó). A nálunk kap­hatóké ujj szerűen hosszú, kissé görbülő, zöldessárga színű. Ter­mése felfelé áll. Folyamatosan virágzik, így a termésérés is elhú­zódó. Többüregű a belseje, ami­ben kerekded, éretten szürkésfe­kete magok találhatók. Levelei szórt állásúak, karéjosak. Fiatal korban fényes zöldek, később szürkés, matt. Melegigényes nö­vény, csírázásához legalább 14- 15 Celsius-fok kell. Szaporíthat­juk palántázással vagy helybeve- téssel. A palánták felnevelésé­hez 4-6 hét szükséges. Kis csere­pekben (tejfölöspohárban) ne­veljük a paprika- vagy a paradi­csompalántához hasonlóan. Az okra termesztésével ebben az évben én is megpróbálkoz­tam. Mivel a palántaneveléssel már elkéstem, így közvetlenül a végleges helyére (szabadföldbe) vetettem, május közepén. Ez sokkal egyszerűbb megoldás, és így is biztonságosan kel. A nö­vény 20 Celsius-fok felett fejlő­dik legjobban, így nem kell sietni a vetéssel. Lehet szakaszosan is vetni a folyamatos termésszedés érdekében, egészen június elejé­ig. A magvakat egymástól 30 cm távolságra lévő fészkekbe tettem (fészkenként 2-3 darabot), de le­het sorba is vetni 8-10 cm magtá­volságra. A sűrű kelést később ki kell ritkítani 20-30 cm-es tőtá­volságra. A kiszedett palántát át lehet ültetni. Az sortávolságot a művelőeszközhöz (rotakapa vagy kézi kapa) igazítsuk. A napfényes helyeket kedveli. Kö­zepesen vízigényes. Ha palánta­korban egy-két pótöntözést kap, később a természetes csapadék­kal már megelégszik. Még az idei, közismerten száraz nyáron is elég volt egy közepes termés­hez. Növényvédelemre nincs szükség, szinte csak a lisztharmat bántja, az is csak a nyár vége felé. Mire lehet az okrát használni? Zsenge terméseit a virágzást kö­vető héten már szedhetjük, ami­ből levest, salátát, főzeléket ké­szíthetünk. Reformkonyhák ve­gyes zöldségtáljainak elenged­hetetlen része. Jól illik a hagymá­hoz, paradicsomhoz, sárgarépá­hoz, káposztához. Sajnos a ter­més fala hamar keményedik, szálkásodik. Ezekből ki lehet fej­teni a magot, ami borsóként használható. Az egészen száraz termések magja pörkölve a kávé­hoz hasonló. A hasmenés, gyo­morpanaszok gyógynövénye. Száraz toktermése mutatós „szá­razvirág”, virágkötészeti mun­kákban. V. Pénzes Judit £ Mindennapi nyelvünk Pártpolitikai szó- és nyelv­használatunk buktatói és csapdái Napjainkban a nézetek, az el­vek váltásának, változásának ko­rát éljük meg. Hogy milyen ter­mészetű és jellegű ez a váltás és változás, arról szó- és nyelvhasz­nálatunk mai állapota is tanús­kodik. Nem véletlen például, hogy nyelvhasználatunkban a leggyakrabban szóban és írásban egyaránt a politika szó vállal hat­ványozott mértékben szerepet. Különösen a politikai szócsalád bővüléséről árulkodnak ezek a szóváltozatok: belpolitika, kül­politika, művelődéspolitika, gazdaságpolitika, stb. De a legy- gyakrabban hallhatjuk és olvas­hatjuk a pártpolitika szóösszetételt. Mindegyik fent említett politi­kai változat sajátos szóhasználat­tal vállalja a megnevező, az in­formációt közvetítő szerepét. S hogy nem mindig egyértelmű ez a szerepvállalás, annak az az oka, hogy az egyes politikai szakkife­jezések nem egyértelműek. Sok­szor kiegészítik ugyan egymást, de legtöbbször a megértés ne­hézségét éppen az okozza, hogy országosan jelentkezik az a szó- és nyelvhasználati jelenség és gyakorlat, miszerint elszaporod­nak a minősítő jelzővel ellátott szavak és szóösszetételek. A hét­köznapok gyakorlatában tapasz­talhatjuk leginkább, hogy a jelző és a jelzett szó ellentmondásos, s éppen ez okozza azt, hogy nap mint nap panaszkodunk az egy­mást nem értés buktatói és csap­dái miatt. Különösen tapasztal­ható mindez a pártpolitikai szó- és nyelvhasználatban. A politi­kai elvekre vonatkozó megneve­zések tartalma sokszor nélkülözi az egyértelműséget, elősegíti a csúsztatást és gyengíti a nyelvi formában jelentkező felelősség- vállalást. Amikor nap mint nap találkozunk ezzel a nyelvi fordu­lattal: "politikai mozgástér”, a hétköznapok embere nem tud mit kezdeni vele, nem érti, és be­leesik abba a csapdába, hogy maga is ehhez hasonló kifejezé­sekkel éljen. A rádiós és televízi­ós adásokban gyakran hallha­tunk olyan szakértői megjegyzé­seket, amelyek ugyancsak nem segítik elő az egyértelmű közlést, sőt ha ugyanabban a beszélgetési alkalomban szerepet vállalók ugyanazt a kifejezést használják, teljesen megzavarnak bennün­ket, mert nem ugyanazt a tartal­mat közvetítik teljes hitelesség­gel. Ezt tapasztaltuk például, amikor a nyugdíjemelés mérté­kéről szóltak a szakértők. Tele volt a szóhasználatuk általános­ságokkal, s nem értettük valójá­ban, mi volt a célja ennek a be­szélgetésnek. Mintha tudatosan vakvágányra vitték volna a mon­danivalót, pedig az ilyen típusú közlésekben célravezetőbb, ami­kor ilyen jelzős szerkezetekre bízzák a szakértők az egyértelmű mondanivalót: ”karvaly kama­tok”. Ezt mindenki megérti, s nem nagyon bántó a kifejezés kritikája sem. Éppen azért, mert a probléma elevenére tapint, és mindenki vagy elfogadja, vagy visszautasítja a benne jelentkező kritikát. Napjainkban a sajtó hasábjain is egyre több cikk jelenik meg a pártpolitikai szóhasználat nem­kívánatosjelenségeiről. Különö­sen tanulságosak ezek a közle­mények: „Pártpolitikai körma­gyar” (Magyar Hírlap, 1993. júl. 8.), „Fölöttünk beszélnek!” (Magyar Nemzet, 1993. aug. 4.1, „Ragály és aggály: Sajtótisztaság és — tisztesség” (Új Magyaror­szág, 1993. júl. 3.), „A szavak le­fekvése” (”A hír szent, a véle­mény szabad”) (Magyar Hírlap, 1993. júl. 8.) Pártpolitikai nyelvhasznála­tunk egyre terjedő nemkívánatos szóhasználatában megszaporod­nak az olyan kifejezések, ame­lyek azt bizonyítják, hogy a szer­zők nem képesek fékentartani a felhasznált szavakat, kifejezése­ket, s előtérbe kerülnek a pártér­dekek a nyelvhasználatukban is. Hogy ez mennyire zavarja az ol­vasókat, bizonyíték rá, hogy gyakran jelentkeznek a sajtó ha­sábjain olyan olvasói hozzászó­lások, amelyek elítélik ezt a szó- használati gyakorlatot. Különö­sen veszélyesenk tartják azért, mert a pártpolitikai gyűléseken és a parlamentben is terjedőben van ez a gyakorlat. A baj azon­ban az, hogy ezeknek a felszóla­lóknak, megnyilatkozóknak az anyanyelvi kultúrája is szegé­nyes, egyéni szókincsük szűk. Sajnos, az egyes önkormányzati összejöveteleken szintén elural- kodóban van a pártpolitikai érde­keket előtérbe állító nyelvi kifeje­zések használata. A rádiós és tele­víziós riportokban mind a riporte­rek, mint a riportalanyok ma már szinte csak ezekről a szó- és nyelv- használati buktatókról árulkod­nak, s így nem csodálkozhatunk, ha általános az a nézet, hogy nem értéik meg, vagy éppen tudatosan félrevezetik egymást, és bennün­ket. Dr. Bakos József A divat jolly-jokere: horgolt szegély „Feldobott" miniruha, kompié, trikó Manapság újra hódít a horgo­lás, s egyre népszerűbb díszítő elem a horgolt szegély. Méltán, mert jól mutat, s „feldob” ruhát, trikót, pulóvert és sok egyéb régi holmit. A/ Testre simuló mini-ruha, aminek egyetlen dísze a fényes, selyemfonalból horgolt szegély az alján és a nyakkivágáson. At­tól lesz igazán egyéni, ha viselője is hozzátervez valamit. B/ Blúz-kiskabát kompié, ami készülhet könnyű szövetből vagy jó tartású selyemből. Ebben az esetben fényes selyem fonal­ból horgoljuk a szegély díszt, ami Chanel-stílusúvá teszi. C/ Trikót is igen újszerűvé te­hetünk horgol pikóval — a rajzon látható módon; így esti, alkalmi felsőrészként is viselhetjük. Horgolásban ugyan alapmin­tának számít a cakkos szegély­csipke, de azért emlékeztetőül íme, a pikoszerű „félcakk” elké­szítésének menete: Először megfelelő hosszúságú láncszemsort horgolunk. 1. sor: 1 kispálca minden szembe; 2. sor: 3 láncszem, 1 egyráhajtásos pálca a 2. kispálcába, a sort 2 egyráhajtásos pálcával fejezzük be; 3. sor: 1 kispálca az előző sor 2 pálcája közé, majd 6 egyráhaj­tásos pálca 2 láncszemes ívbe, a sort 1 kispálcával fejezzük be. Záhonyi Lujza (FEB) Meghalt egy 15 éves kisfiú Stephane Gatidin 15 éves volt. Hemofíliában szenve­dett. Könyvet is írt. Megírta családjának történetét. Ő és öccse, aki szintén hemo- filiás volt, a vérátömleszté­sek során AIDS-t kapott. Laurent 11 éves korában, 1992-ben meghalt. Most meghalt a 15 éves Stephane is. A (hindin család gyerek nélkül maradt. (FEBfotó) Shaw egyik mondása A rejtvényábra fő sorai Geor­ge Bemard Shaw egyik mondá­sát tartalmazzák. Megfejtendőkavízsz. 1., vala­mint függ. 35. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: S, É) 13. Vízió 14. Beteget kórházi kivizsgálásra küld 15. Motorolaj-márka 16. Folyadék 17. Csinált 18. Helyettesít 20. Költő, műfordító (Anna) 22. Növényi forrázat 24. Jegyzetelés 25. Ruháját lehúzza magáról 27. Kálium és kén 28. A hét vezér egyike 29. Pénzt kölcsönző 31. Róma része! 32. Filc 33. Kőze­tek repedéseit kitöltő anyag 35. Nagyot hall 37. Kiváló opera­énekes (György) 39. Kettőzve: szerencsejáték 40. Erre a helyre dobják 42.... Ferrer 43. Udvari­atlan megszólítás 45. Felfrissítik 46. Bírságot mér valakire 47. Részben odamegy! 49. Zuhan 50. Kesernyés üdítőital 51. Köny- nyezett 53. Európa Kupa, röv. 54. Húsvágó eszköz 55. Munká­ra készen megjelenik 57. Dél­walesi kikötőváros FÜGGŐLEGES: 1. Intézményt létrehozó 2. A kígyó neve a Dzsungel könyvé­ben 3. Állat ellátása folyadékkal 4. Ő következik 5. Földre rogy 6. Alszik — régiesen 7. Az arzén vegyjele 8. Délben táplálkozik 9. Kiss .. Kate 10. Csúnya 11. Táp­lál 12. Iskolai tantárgy a diákok nyelvén 16. A földszintre kísérik 19. Időmérő szerkezet része 20. Elhantolják 21. Táplálják 23. Mosás kelléke (névelővel) 25. Lom ikerszava 26. Palacsinta jel­zője 29. Bizonyos hányadrésze 30. Visszalő! 32. Finom itóka 34. Légiesen könnyed 35. Az idézet folytatása (zárt betűk: O, M, K) 36. Melyik személy 38. Lyuk — népiesen 4L Ruhát magán hor­dott 42. Állandóan 44. Zola sze­mélyneve 46. Kétkerekű taliga 48. Izmos 50. Partner 52. Test­rész (ford.) 54. Denevér — ango­lul (BAT) 56. A mélybe 57. Részben pucér! 58. Fluor és bór. Báthory Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom