Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

HÍRLAP, 1993. augusztus !7„ kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5.

Műsor, üdülőknek

Nemrégiben Nagy Enikő, Gellert Éva, Koncsár József és Pistyur Attila, a Gárdonyi és a Nemzeti Színház fiatal, lelkes tagjai vidám előadásokat tartottak a megyében, több, főleg turisták által látogatott helyen. így kerekedett két műsor Mátrafüre- den is az Avar Szállóban és a Zsófia Kallómalomban. Karinthy és Rejtő műveinek színre- állítása után beszélgettek a színészmesterségről, s a kulisszák mögötti világról. A közönség többsége az üdülő, nyaraló emberekből tevődött össze.

Támogatják a szlovák klubot

Augusztus 21-én nemzetiségi nap lesz Kisnánán: reggeltől estig szlovák, illetve magyar népdalkörök, táncegyüttesek, kórusok lépnek majd a közönség elé. A helyi önkormányzat nemcsak ezt az egy nagyszabású program- sorozatot támogatja, hanem — igaz, hogy évente csupán tízezer forinttal — a népdalkor és a szlovák klub fenntartását, működését is. Amennyiben e két csoport törekvése, hogy feldolgozzák Kisnána történetét, komolyabb szakaszba érkezik, úgy a helyi képviselő-testület valószínűleg ezt az összeget jelentősebben megemeli.

Adácsi kábeltévé

Megindult Adácson a kábeltelevíziós hálózat megszervezése. Miután felmérik majd az igényeket, döntenek majd a konkrét kivitelezésről, ami azért is fontos, mert most kedvező feltételek között tudnák megépíteni a rendszert. Jelen pillanatban tíz csatornát ígér egy vállalkozó, de ez természetesen bővíthető — az igények szerint.

Markazon

helyreállítják a járdát

A napokban aki Markazon járt, észrevehette, hogy a község egy szakaszán felújítják a járdát. Voltaképpen arról van szó, hogy miután a telefont bevezették, s az ehhez szükséges oszlopokat felállították, a helyreállítás is kötelessége a kivitelezőknek.

Ludas: az elmúlt iskolaévről

Az elmúlt héten szerdán tartott ülést Ludas önkormányzata. Egyetlen fő napirend szerepelt a tanácskozáson, mégpedig az általános iskola igazgatónője számolt be az elmúlt évükről, a személyi és tárgyi feltételek alakulásáról. Ugyancsak szóba került a gáz és telefon ügye is, valamint a jegyzőnő a polgármesteri hivatal biztonságának megőrzésére hívta fel a figyelmet, ugyanis két hete betörték az épületbe, és noha csak 900 forintot vittek el a le* mezszekrényből, az ajtókat és az íróasztalokat alaposan megrongálták.

Rendhagyó irodalmi est

Mátrafüreden, a Kóborlóborkóstolóban nemrégiben a gyöngyösi Kerékpár Klub tagjainak egy irodalmi est adott apropót az ismerkedésre, bemutatkozásra. Berecz Piroska, a helyi színjátszó kör tagja lépett fel. Jól műsort hallhattott a közönség, szép előadásban.

f A Futball Club ^ Hatvan

felvételre keres elektromos és diesel

targoncavezetőket.

Jelentkezni lehet: Futball Club Hatvan Hatvan

^ Népkerti pálya J

Pártüdülő, te drága!

(Folytatás az 1. oldalról)

Molnár Gusztáv a pártüdülő közvetlen szomszédságában lakik. Véleménye szerint nem vet jó fényt a szerződéskötőkre, hogy négymillió forintot „bukott” a város, és akkor még el sem adták az ingatlant. Úgy véli, egyébként sem lesz könnyű áruba bocsátani az üdülőt, amelynek reális értéke 17-20 millió forint körül mozog (az ő becslése szerint), de a piaci viszonyok most mindenképpen lejjebb szorítják az árakat. Füreden ugyanis viszonylag sok eladásra kínált épület vár most gazdára.

Molnár úr jól ismeri az üdülő történetét, hiszen még az édesanyja is dolgozott ott, amikor a házban gyógyszertár és orvosi rendelő működött. Később a helyi nyugdíjas szervezet tartotta benne összejöveteleit, majd az MSZMP tulajdonába került. Néhány éve még Grósz Károly is eltöltött e falak között egy-két napot, amikor a környéken vadászott. A szomszéd azt is elmondja, úgy hallotta, hogy a berendezés a helyén maradt, ám néhány színes tévének lába kélt, már a Skorpió Kft. tulajdonlása idején.

Szuromi László füredi képviselő nem köntörfalaz, amikor a véleményét kérdezem erről az ügyről:

— Ilyet a hat elemis nagyanyám sem csinált, amikor a vásárban eladott két választási malacot. A szépemlékű passzusos világban addig oda sem adták az árut, amíg a pénz gazdát nem cserélt. Erre a mostani ügyre igazából semmi értelmeset nem lehet szólni, hiszen a felfogóképesség határán túl megy, hogy a hivatali szakemberek, jogi végzettséggel, kellő szakmai rutinnal nem kötötték feltételhez a tulajdonjog átírását.

— A testületi ülésen a vádakat részben a polgármesternek címezték.

— Azt gondolom, ő tehet erről a legkevésbé, hiszen meg kell bíznia a munkatársaiban, és minden papír után, amit elétesznek, nem nyomozhat.

Keresztes György, Gyöngyös polgármestere írásban válaszolt Nagy Gyula interpellációjára. Ebből idézünk:

”Az ügy valóban nem tanulság nélküli, de az elmúlt hetekben egyébként is új fejlemények következtek be, melyekről nem minden képviselő rendelkezik információval. A képviselő úr

kérdéseire a válaszom: a kihasználatlan, illetve ráfizetéssel üzemeltetett ingatlanra vonatkozó, igen kedvező ajánlat elfogadására és az adásvételi szerződés megkötésére egy 1991-es határozat jogosított fel. A vevő a vételár megfizetésére 45 napos kötelezettséget vállalt, amelynek nem tett eleget. Elkövettük azt a hibát, hogy nem zártuk ki a vételár kifi- zetéséég az ingatlannyilvántartási bejegyzést. A vevő ezt a körülményt kihasználta, és a nevére szóló tulajdoni lap birtokában hitelszerződést kötött a Bakony- vidéke Takarékszövetkezettelj...). A földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát ez év március 31-én helyreállította. (...) A takarékszövetkezet március 30-i leveléből nyilvánvalóvá vált, hogy követelésének behajtása érdekében árvereztetni akar. Érdekeinkkel ez mindenképpen ellentétes lett volna, mert a bírósági végrehajtó által meghirdetett árverés csak szűk körben érvényesül. Fennállt annak a veszélye, hogy így értéken alul kel el, mert a takarékszövetkezet csak abban érdekelt, hogy az őt megillető tartozást a vételár elérje.

Ezért vállaltuk az eladás meghirdetését országos és helyi lapban, de ajánlatot nem kaptunk.”

A fentiek alapján az a döntés született, hogy kifizetik a takarékszövetkezetnek a jelzálogot, kamatokkal együtt: azaz négymillió forintot. Kérték a főügyészséget, hogy büntető eljárásban a polgári jogi igényüket érvényesítse a Skorpió Kft-vel szemben. A végrehajtási jog eltörlése ügyében intézkedtek. Potenciálisan tehát az ingatlan tehermentes, ám eladására jelenleg nincs esély. Hasznosítására két irányban folytatnak tárgyalásokat, ezek eredményét a polgár- mester a megfelelő időben közli a testülettel.

Keresztes Györgynek az interpellációra adott válaszát az ön- kormányzat nem fogadta el, két bizottságot megbíztak azzal: vizsgálja meg részletesebben az ügyet, és keresse meg a felelősDoros Judit

A „fehér-ház” most csendes

A Bugát Pál Alapítvány három esztendeje

( Tudósítónktól)

Az alapítványok korát éljük, Gyöngyösön is több létrejött. Ezek közül az egyik a Bugát Pál alapítvány, melyet a városi kórház orvosai hívtak életre még 1990-ben. Dr. Lukács Tóth Gyula igazgató-főorvossal beszélgettünk arról, milyen is most a helyzetük.

— Azért hoztuk létre, hogy segítsük Gyöngyös és vonzáskörzetének betegellátását — idézi a kezdeteket. — Az elmúlt években, évtizedekben jelentősen elmaradt a szükségestől a kórház felszereltsége. Emiatt azt a célt tűztünk ki, hogy olyan diagnosztizáló eszközöket vásároljunk, amelyek gyorsabbá tehetik a gyógyítást es a kezelést, valamint a kórházban dolgozó orvos és ápolószemélyzet magasszintű továbbképzését. Az 1990-ben bejegyzett alapítvány 500 ezer forint alaptőkével indult, s mostanra maja három milliót sikerült az intézmény javára fordítani. A kuratórium elnöke dr. Fábián Ferenc ügyvéd, aki a törvényességre is felügyel. Alapítványunk teljesen nyitott, mind magánszemélyek, mind jogi személyek felé, s az „adakozás” lehet, tárgyi vagy pedig pénzbeni. Örömmel beszélnetek a sikerekről, hisz valóban sok segítséget kaptunk már eddig is. Van egy olyan műszerünk, amelyet így, amerikai támogatásból tudtunk megvenni. Sokan szeretnének ;,anonimak” maradni, nem vezérli őket a szereplési vágy, így sok támogatót nem tudok megnevezni.

— Másik célunk a tudományos munka és a továbbképzéseken való részvétel. Egy szakdolgozónk nemzetközi kongresz- szusra jutott ki előadóként, ami azt hiszem, ma még ritkaság, de egy orvosunk ausztráliai tanul- manyútját ,is tudtuk segíteni anyagilag. Évente legalább kétszer ülésezünk, s az idei első félévi találkozónkon pályázatokat bíráltunk el. A kórház minden dolgozója pályázhat az alapítványnál saját képzésre, vagy tudományos munkához való segítségnyújtásra.

(Az alapítvány számlaszáma: 044-00017, kezelője pedig a Postabank.) (sziráki)

A jegyző minden percben „fogadóképes”

• Elfoglalt * a nánai jegyző

Mivel Kisnánán a polgármester társadalmi megbízatásban dolgozik, ezért a hétköznapi terhek nagyobb része a jegyzőre, Búzás Istvánnéra, illetve munkatársaira hárul. Amikor a községháza irodájának ajtaján kopogtatunk — pedig meg kora reggel van —, sorban állnak szó- baja előtt a panaszosok, illetve a tanácsra szorulók

— Ez amiatt van — magyarázza a középkorú agilis asszony —, mert nem tűztünk ki különféle fogadóórákat, így a nap bármelyik órájában megkereshetnek bennünket. Ez jó is, meg rossz is. Jó azért, mert az itt élőkben kialakul az a tudat, hogy bármikor számíthatnak ránk, de rossz akkor, amikor a belső hivatali munka csorbát szenved emiatt.

— Milyen ügyekkel keresik meg önöket?

— Teljesen változatos. Nemcsak közigazgatási problémák, hanem olyan nem is egészen ránk tartozó dolgok miatt jönnek ide, mint például a nyugdíj vagy a kárpótlás. Ez utóbbinál nekünk voltaképpen csak anya- könyyvi okmányokat kellett volna kiadnunk, mégis a hozzánk fordulók közel 90 százalékának segítettünk kitölteni a bonyolult okmányokat. Olyan is van, hogy valaki a rádióban vagy a tévében hall egy rendeletről, nem nagyon érti, ae úgy véli, hogy rá is vonatkozik, ezert idejön.

Nyelvi tábor Hidegkúton

Nyelvi tábort szerveztek a Mátra egyik erdészházában, Hidegkúton. Dr. Sibelka György ügyvezető igazgató elmondta, hogy a házigazda OTK Marker valaha a Külkereskedelmi Minisztérium háttérintézete volt, amely a munkatársak felkészítését vállalta. Később egyre nagyobb igény mutatkozott, s így született meg a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ. Az egész országban létrehozták irodáikat, és elkezdték a képzéseket. Heves, Nógrád és Szolnok megye tartozik együvé. Sokfélébe belevágtak, ami eddig hiányzott. Tehát a klasszikus, jól bevált külkereskedő tanfolyamaik mellet, elkezdték a kereskedőképzést is, sőt, a ma nagyon divatos ügynöki munkát is tanítják. Lakberendező kurzusuk is sikeres, de képeznek babysitte- reket is.

— Itt az előszobában főként idősebbeket láttam. Kisnánáról elmennek a fiatalok?

— Nem jellemző, sőt inkább mostanában máshonnan is ide telepednek, s ebben a faluban építkeznek. Korábban, a tanácsi rendszerben még mód nyílt arra, hogy kedvezményes telekvásárlással segítsék a fiatalokat, ez sajnos mára megszűnt. Az embereknek kevesebb a pénze, így az utóbbi időben kicsit visszaesett az építkezési kedv is. Az önkormányzat nem rendelkezik lakásalappal, így a fészekrakók leginkább magukra vannak utalva.

— Ha már a szociális kérdéseknél tartunk: milyen az egészségügyi ellátás a faluban?

— Ebből a szempontból Vécshez csatolt község vagyunk, az orvos is onnét jár at ide, hétfőn, szerdán és pénteken. Most készítjük a társulási szerződést a vécsiekkel, ugyanis ez határozza majd meg, hogy a TB ellátás pénzéből mennyi jut nekünk. Nem várhatunk azonban amíg mindez ontosan körvonalazódik, a szo- ásos nyári takarítást kisebb-na- gyobb karbantartást már most elvégeztük.

(Amikor búcsúzom, látom, hogy a folyosó a beszélgetésünk idején „megtelt”. Hárman várakoznak, ügyes bajos dolgaikkal a jegyzőre, türelmesen...)

(doros)

Varga Györgyné lakásügyben érdeklődik

Egy ÁYÜ-döntés után

Mint más állami gazdaságban a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban is — az előkészítő munka után — az elmúlt évben indult meg a privatizáció. A gazdaság — az ÁVÜ jóváhagyásával — a decentralizációs privatizáció folyamatában kívánta a különböző összefüggő vagyontárgyait működőképes egysegekként értékesíteni. A növénytermesztő farmok és bizonyos kiszolgáló részlegek — műhely, munkász- szállók — is így „keltek el”, s az idei tavasztól már az új tulajdonosok vetettek, dolgoztak ezekben. Emellett eszközöket és földet kapott az ÁVÜ-PM-FM döntés következtében a két gyöngyösi mezőgazdasági oktatási intézmény — szakközépiskola és a főiskola — is, de a kárpótlási földalapra kijelölt termőföldekre is megtörtént a licitálás.

A gazdaság termelési szerkezetében meghatározó súlyú mintegy 340 ha szőlő, 150 na gyümölcs és 80 ezer hektoliteres tárolóterű borászati vertikum értékesítését felfokozott várakozás előzte meg. Ennek alapvetően két oka volt. Egyrészt a vertikum egyike a mátraaljai borvidék azon üzemeinek, melyek révén a gyöngyösi és Gyöngyös környéki mintegy 1200 szőlőtermesztő család szőlőjét értékesítheti, megélhetésének lényeges forrását jelenti. Másrészt az, hogy a felszámolási eljárások során a szőlőtermesztők a borászattal csak mint vevő-eladó kapcsolatban lehetnek, kiszolgáltatottá válhatnak a borászat új tulajdonosainak.

A szőlészeti-borászati vertikum értékesítésének meghirdetésére az első fordulóban — ez év januárjában — az állami gazdaság dolgozói nyúj tottak be vásárlási ajánlatot, majd ismételten júniusban a második pályázati kiírásra is, de ott már másik érvényes pályázat is akadt. Az az Ag- riavin Kft., amely az Egervin privatizációjában már részt vett, és alulmaradt.

A munkavállalók időközben megalakították a Gyöngyös- Debrői Termelő és Értékesítő Pinceszövetkezetet. Az új típusú pinceszövetkezet célja a történelmi borvidék régiójába tartozó szőlőtermesztők gazdasági érdekeinek érvényre juttatása és védelme szőlőfelvásárlás, borászati tevékenység és értékesítés révén.

A pinceszövetkezetet — a régió és az ágazat érdekeire tekintettel — támogatta az FM és Gyöngyös város önkormányzata azzal, hogy az ÁVÜ a nyitott szövetkezés keretei között, tagsági vagyoni hozzájárulással és a tagok személyes közreműködésével létrejött, a mátraaljai borvidék termelőinek érdeket szolgáló pinceszövetkezeti pályázó javára döntsön.

A döntés ezekután 1993. augusztus 4-én megszületett. A pályázatot az Agriavin Kft. nyerte (!) jobb ajánlatával, hiszen 264 milliót ígért, míg a pinceszövetkezet csak 141 milliót. Most következik a leltározás a vagyon átvétele és a fizetési garanciák beváltása. Természetesen, ameny- nyiben az Agriavin ezt nem tudja letenni, akkor még van reménye a gyöngyösi pinceszövetkezetnek is.

Levél a Don partjáról

Boldog István küldött a napokban érdekes írást szerkesztőségünkbe. Megemlíti, hogy egy yöngyösi származású tábori lelősz, Szabó Sándor az orosz frontról küldött lírai hangú leveleket a Katolikus Tudósító című havilapnak. Tartalmi és stiláris értékei miatt az egyikből közlünk részleteket.

„Eszembe jutott a mindig virágdíszes főoltár, hol első szentmisémet mondottam, a gyöngyösi harangok zúgása, orgonánk búgása, Mátránk kéklő hegyorma, s egy kicsi ház, hol remegve sokszor imádkoznak értem.

Járom a vonalakat. Pár száz méterre vannak az orosz állások. Néha kattog a gépfegyver, puska dörren, s a kis földgödrokben gyóntatok, áldoztatok. A katonazubbony alól előkerül a frontjáró Krisztus: az oltári szentség. Itt nem számít az, hogy délután, este vagy éjszaka van. Itt már öt órakor esteledik. Nincs virágos oltár, pár lőszeresládán pihen

Krisztus teste, nincs orgonaszó, helyette golyók fütyülnek a levegőben, s ellenséges gép kering fölöttünk. De annál buzgóbb az ének! Annáljobban érik a lélek! Úgy szeretnem sok káromkodó, vallástalan és otthon nagyhangú ember kezét megfogni, idehozni a halálhörgéses percekre, hogy akkor legénykedjen, amikor önkéntelenül is feltör a szívből a fohász: Istenem, csak még ez egyszer segíts meg. (...)

Hányszor volt körülöttünk halálhórgés, amikor a két gyöngyösi orvossal, dr. Örkényi Gyu- lávalésdr. Molnár Jánossal a véres sebesültek fölé hajoltunk. A sok jaj, panasz, végbucsú között mennyi erő kell orvosnak, papnak egyaránt. (...) Mind jó, kedves fiuk ezek a gyöngyösi bajtársaim, s ha néha-néha összetalálkozunk (hisz nekem huszonöt kilométeres távolságban vannak szétszórva katonáim a Don mentén), a testvérek szeretetével szorítjuk meg egymás kezét...