Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

TVR-EXTRA — JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓMŰSOR 16 OLDALON HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 13. PÉNTEK S HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. V Videoton I V csere­AKCIÓ A 20001 benzin mellett 10.000 Ft-ot is nyerhet! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 Előleg nélkül részletre is! Kárpótlási jegyet is .... elfogadunk!!! .. %— ____r Jogt alanul igénybe vett támogatások Csupán egy önkormányzatnál derítettek fényt súlyos vissza­élésre az Állami Számvevőszék szakemberei a megvizsgált ezer önkormányzat közül az elmúlt két évben — közölte Sándor Ist­ván, az ÁSZ alelnöke sajtótájé­koztatón. Gondokat találtak vi­szont a központilag kiutalt álla­mi hozzájárulásokkal, az ellen­őrzések eddig összesen 700 mil­lió forint jogtalanul igénybe vett központi támogatást mutattak ki. A Romániába utazók figyelmébe A Magyar Államvasutak Rt. értesíti a Romániába utazókat, hogy a szomszédos ország moz­donyvezetőinek sztrájkja miatt a határállomástól bizonytalan a továbbutazás. A MÁV kéri, hogy az utazás megkezdése előtt mindenki érdeklődjön a vasúti információs szolgálatnál az uta­zási lehetőségekről. Üdvözlő távirat II. Albertnek Belgium új királya: II. Albert Göncz Árpád köztársasági el­nök tegnap, trónralépése alkal­mából táviratban üdvözölte. II. Albert belga királyt — tudatta a Külügyminisztérium a távirati irodával. Hatékony az ötven kilométeres sebességkorlátozás Az első fél évben mintegy 25 százalékkal csökkent a közleke­dési balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest — közölték a közlekedési miniszté­rium sajtótájékoztatóján. Gyur- kovics Sándor államtitkár el­mondta, hogy különösen az 50 kilométeres sebességkorlátozás bevezetése után volt érzékelhető a javulás. Augusztus 23-tól 27-ig • • Uvegműzeum Parádsasváron A július elején megrendezett nemzetközi üveg­fúvó-verseny alkalmával egy állandó üvegművé­szeti kiállítás nyílt Parádsasváron, az üveggyár­ban. A tárlat látogatói megtekinthetik a ma és a sok évvel ezelőtt készült parádi alkotásokat, s emellett megismerkedhetnek azzal is, hogy mi­képpen készül az üveg. (Fotó: Perl Márton) Kérdőjelek Temetés, ingerültségekkel? Valóban elképzelhetetlen ingerültségek nélkül Horthy Miklós újratemetése szeptember elején? Úgy tűnik, igen: hiszen 1993- at írunk, Magyarországon élünk, s Európának éppen azon a pontján, ahol minden téma kényes, ha történelmi, s főként, ha a huszadik századhoz kötődik. Tehát tényként kell kezelni min­denkinek, hogy mindmáig vannak — nem kevesen —, akikben az egykori kormányzó személye indulatokat ébreszt, s ezt nem is tit­kolják. Sokan amiatt aggódnak — nem indokolatlanul —, hogy milyen következményei lehetnek a temetésnek itthon és határa­inkon túl? Mindezt azoknak, akik Horthy Miklós hazahozatalát kezdeményezték és megszervezték — s ők sincsenek kevesen — gondosan számításba kell venniük minden lépésüknél. Mást ne­hezen is tehetnek. Érdemes-e még vitázni azon: kell-e egyáltalán az újrateme­tés? Ez a kérdés eldőlt, feleslegesnek tűnik ezért most erről ha­dakozni, miközben úgyis sok az indulat. Horthy Miklós szerepé­ről lehet, sőt kell vitázni, de arról aligha, hogy illyési értelemben „magyar az, aki magyarnak vallja magát”, magyarként szerepelt a világban haláláig, s ezt ő akarta így. O kívánta azt is, hogy végül hazai földbe kerüljön, s hívei — családjával együtt — most látták kedvezőnek a körülményeket arra, hogy e végakaratot teljesít­sék. Jól ítélték-e ezt meg, vagy sem? Erre csak az idő ad majd vá­laszt. De tény, hogy ma csak arról érdemes még véleményeket gyűjteni: milyen legyen a temetés tényleges jellege? Milyennek fogja látni Kenderest Magyarország, és milyennek Magyarorszá­got a világ? Mert ez közös felelőssege az újratemetés híveinek és kritikusainak, ha akarják, ha nem. Magántemetés lesz Kenderesen? A tervek szerint az, ameny- nyire egy ilyen szertartás magánügy lehet Magyarországon és jó néhány szomszédunk szemében. Ezért országos közügy az: szol­gáltasson a temetés minél kevesebb ürügyet arra, hogy „ügy” le­gyen. (FEB) Tv-film ’56-ról Kamondy László Fegyencek szabadsága című novellájából forgat tévéfilmet Kenyeres Gá­bor rendező. A történet az 1956- os forradalom idején, október 25. és november 4. között játszó­dik, ekkor nyitották ki a börtö­nöket — tájékoztatta a rendező tegnap az újságírókat a forgatás egyik helyszínén, a váci fegyház- ban. A film hat olyan emberről szól, akik bent maradtak a bör­tönben: két politikai fogoly, egy kommunista, egy közbűntényes, egy fegyőr és a pap. A rendező az alkotásról szólva elmondta: a fegyház falain belül ugyanaz ját­szódik le, mint kint. Ugyanazok az összefüggések, a tragédiák. A 85 perces tévéfilmet p tervek sze­rint október 23-án láthatják a nézők. Leszereltek a sorkatonák Sorkatonai szolgálatuk befejeztével csütörtökön 22 ezren szerel­tek le, közülük 3 ezren a határőrség alakulataitól — tájékoztatott a Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztálya. Fegyelmi okok miatt 287 katonát visszatartottak, ők büntetésük letöltése után mehetnek vissza a civil életbe. Kormányszóvivői tájékoztató Elfogadta a kormány a ven­dégforgalom és a gyógyturizmus fejlesztési koncepcióját. Ennek alapján elkészülhet — szeptem­ber-októberi határidővel — a fej­lesztés részletes munkaterve. Az irányelvek szerint a legfontosabb követelmény, hogy az expo ide­jére jelentősen javuljon a magyar turizmus nemzetközi versenyké­pessége. Antall József kormány­fő ma reggel sajtótájékoztatón számol be németországi útjáról. (MTI) Mátraaljai körkép Alibi-esok után Alig jutott valami az elmúlt hetek esőzéseiből a Mátraal- jára. Helyenként ugyan dörgött-villámlott, de a haragos ég­zengést alig-alig kísérte csapadék. Amiből bizony nagyon jó lenne több. Jobbak-e valamivel a terméskilátások, mint néhány héttel ezelőtt? — kérdeztük a mátraalji szövetkeze­teknél. — Nálunk semmit nem javult a helyzet, mivel egyszerűen nem volt mitől — mondta Csépány László mezőgazdasági integráció­vezető a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezetnél. — Kikerült ben­nünket az eső, így aztán változat­lan a helyzet. A kukoricáról szin­te már lemondtunk, de a szőlő minden fajtája is érzi a szárazsá­got. Legjobban talán még az olaszrizling tartja magát, de a hárslevelű, a zöld veltelini, a ki­rályleányka, a rizlingszilváni és a zenit fajták nagyon megérezték az asztályt. — Milyen termésátlagra szá­mítanak? — A normális 5-6 tonna/ hektárnyi helyett jó, ha 2,5 ton­nát le tudunk szedni hektáron­ként. Sajnos, korai szüret várha­tó — de nem a bogyók magas cu­korfoka miatt, hanem azért, mert az aszály következtében a szőlő hamar fonnyadásnak indul majd. Ä markazi Mátravölgye Szö­vetkezetben sem volt ok az örömre az esőzések nyomán, mintegy 3 millimétemyitkaphat- tak belőle. — A napraforgónál a nálunk szokásoshoz képest 60-65 szá­zalékos termésátlagra számítunk — tudtuk meg Gáli József nö­vénytermesztő szakmérnöktől. (Folytatás a 3. oldalon) SZDSZ: nincs még listavezetői?) Az SZDSZ sajtóirodája csü­törtökön az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Szabad Demokraták Szö­vetsége májusi küldöttgyűlésén elfogadott alapszabálya szerint az országos listát az SZDSZ Ügyvivői Testületé állítja össze és az SZDSZ Országos Tanácsa hagyja jóvá. Ennek értelmében az országos lista vezetőjéről és a miniszterelnök-jelölt személyé­ről is e két testület dönt. Mint azt a sajtónak az SZDSZ vezetői többször elmondták, az illetékes testületek ez ügyben november elején fognak döntést hozni, ed­digi napirendjükön a kérdés nem szerepelt. Ennek megfelelően a ma reggeli Nap Tv-ben az SZDSZ listavezetőjének szemé­lyéről elhangzott kijelentés téves információn alapult.” Az MTI bővebb információkért megkereste Magyar Bálintot, az SZDSZ ügyvivőjét, a párt kampányfőnökét, ám a szabaddemokrata politikus elhárította a nyilatkozatot, mondván: a közlemény önma­gáért beszél, ahhoz nincs hozzáfűznivalója. A Napkelte csütörtöki adásában egyébként az az információ hangzott el: az SZDSZ már döntött arról, hogy országos listáját Pető Iván pártelnök vezeti, s így egyúttal ő a szabaddemokraták kormányfőjelöltje. „Megyek élő testvéremhez” Harmadik finnugor írótalálkozó — Egerben Sajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt Budapesten, az író- szövetség székhazában, ahol is elsőként Tornai József elnök kö­szöntötte a résztvevőket. Az összejövetel célja az volt, hogy az újság­írók megismerkedjenek az augusztus 23-tól 27-ig Egerben megren­dezésre kerülő III. finnugor írótalálkozó programjával, illetve az erre az alkalomra kiadott „Megyek élő testvéremhez” című antoló­giával. MDF-„nem” az MSZP-nek Domokos Péter, az ELTE finn­ugor tanszékének vezetője az eg­ri konferencia előzményeiről szólva elmondta, hogy 1989-ben mali (cseremisz) földön szervez­ték meg az első összejövetelt, amelynek akkor még nem volt fő témája, csupán a finnugor köl­tők, írók, filológusok beszélget­tek egymással, s találtak közvet­lenül is közös gyökerekre. Má­sodszor Finnország adott ennek otthont, s akkor az anyanyelv, a szülőföld szeretete került a ta­nácskozások középpontjába. Ott vetette fel a magyar küldött­ség, hogy a legközelebbi ilyen jellegű eseményre már nálunk kerüljön sor. Az említett kötet szerkesztője, Koczkás Sándor azt ecsetelte, miért éppen Egerre esett a vá­lasztás, amikor az egyhetes prog­ramsorozatnak helyet kerestek. Pesten egy ilyen rendezvény szétfolyna, talán egy lenne a sok közül. Ezúttal körülbelül száz ér­deklődőre számítanak a határa­inkról túlról: finnekre, észtekre, nyenyecekre, hantikra, udmur- tokra, vótokra, lappokra. Né­hány felvidéki, illetve erdélyi, kárpátukrajnaiíró, költő is jelez­te, hogy eljönne e találkozóra, köztük például Kányádi Sándor is. Augusztus 23-án — hétfőn — az egri tanárképző főiskolán nyitja meg a tanácskozást Tornai József, majd a Volga környéki finnugor népek helyzetéről hal­lanak előadást a résztvevők. E napon nyitják meg Viktor Vasa­rely életmű-kiállítását is. A konferenciára napvilágot látó „Megyek élő testvéremhez” című antológiában tizenhat finn­ugor nép élő költészetéből is­merhetünk meg néhány szép da­rabot. (doros) Az MDF szervezetei a 176 egyéni választókerület közül már több mint 60-ban kiválasztották képviselőjelöltjüket, akiknek kétharmada ma is parlamenti képviselő — mondta el Herényi Károly szóvivő tegnap délelőtt az MDF szerda éjszakai ügyve­zető elnökségi üléséről rendezett sajtókonferencián. Az ügyveze­tő elnökség megítélése szerint a választási kampánynak rövid­A Munkáspárt Elnöksége ar­ra kéri a magyar kormányt, hogy — az ENSZ Biztonsági Tanácsá-' ban — ne támogassa a NATO ka­tonai beavatkozását Boszniában —jelentette be tegnapi sajtótájé­koztatóján Thürmer Gyula pár­telnök. Hozzátette: pártja úgy nek, olcsónak és tisztességesnek kell lennie. A szerda éjszakai ülésen vá­lasz született Horn Gyula MSZP-elnök levelére is. Az ügy­vezető elnökség úgy döntött, hogy az MDF nem kíván részt venni az MSZP által javasolt megbeszéléssorozaton. Ennek két fő oka van — mondta a szóvi­vő -: olyan témák is szerepelnek a javaslatban, amelyek a válasz­véli, hogy a NATO döntése — az esetleges légicsapásokról — a nyílt külső erőszak alkalmazását jelentheti, és ez lehetetlenné te­heti a délszláv válság politikai rendezését. A Munkáspárt sze­rint a magyar kormánynak meg kellene tiltania a NATO tójogi törvény módosítását igé­nyelnék, tehát azokról csak a . Parlament dönthet. A másik ok, hogy a részt venni kívánók kö­zött van néhány olyan szervezet, amelyekkel az MDF nem kíván leülni tárgyalni. Újságírói kér­désre Herényi Károly elmondta, hogy ilyen Torgyán József és a Munkáspárt, de nem tartozik ezek sorába a Magyar Igazság Párt. AWACS-gépeinek járőrözését hazánk felett, ugyanis egy esetle­ges katonai akció esetén Ma­gyarországnak csak az adhat ga­ranciát, ha nincsenek légterében idegen repülők és területén ide­gen katonák. (MTI) Munkáspárt: nyílt külső erőszak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom