Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-07-31-08-01 / 177. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. július 31—augusztus 1., szombat—vasárnap Kertész leszek Fontosabb kétnyári növények Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) írástörténeti érdekességek (I.) A kétnyári növények választéka — az egynyáriakhoz viszonyítva — nem olyan bőséges. Tálán azért, mert virágzást idejük nem olyan hosszú, zömében a kora tavaszi hónapokra esik. Köztereken, közparkokban, de házikertekben is utánuk még más növényt ültetnek. A legismertebb, legnagyobb mennyiségben ültetett" kétnyári az árvácska, a százszorszép, a nefelejcs (és nem ne felejts!). Az árvácska, a százszorszép Európában őshonos, apróbb virágú változatai vadon is előfordulnak. Hazai szokások szerint az erkély- vagy ablakládákba csak májustól kerül növény. Ezekkel a kétnyáriakkal megnyújthatjuk a virágdíszítés idejét úgy, hogy őszszel a kiszedett muskátli, petúnia helyére ültetjük, majd júniusban, amikor a kétnyáriak elvirágza- nak, tehetjük a megszokott egy- nyáriakat. Ezek a növények kiválóan alkalmasak virágágyak (nagyobb felületek), sírok beültetésére is. Kissé költségesebb megoldás, de nagyon mutatós, ha virághagymákkal együtt alkalmazzuk. Az árvácskának — kétéves volta ellenére — vannak olyan fajtái is, amelyek tavaszi magvetéssel is szaporíthatok. Aki elkésett a vetéssel, ilyen magot keressen. Méltatlanul elhanyagoljuk a nefelejcset. Mind a Piros gyűszűvirág napos, mind a félárnyékos helyet lennek meg, s illatosak! Leg szereti. Kék virágú változata ismert és kedvelt, bár van fehér és rózsaszínű is. Vágott virágként alkalmazva, bájos csokrokat készíthetünk belőle. Anyák napjára kedvesebb virágdíszt el sem lehet képzelni. A három közismert kétnyári mellé szeretném ajánlani a már kissé feledésbe merült sárga violát. Magassága 50-70 cm. Bokrosán nő, hajtásai mereven elágaznak. Virágai fürtökben jetöbbször sárgák, ami azért fontos, mert ezelcet a virágokat nagyon korán — sokszor már márciusban — hozza, s ilyenkorra szemünk már nagyon „kiéhezik” (a tél szürkesége után) a színekre, különösen a sárgára. A sárga mellett van barna es piros változata is. Tavaszi virágagyak beültetésére, cseijecsoportok szegélyezésére, valamint vágásra és cserepes növénynek is használhatjuk. Magja június-júliusban érik, ha valakitől kapunk belőle, utána mindjárt elvethető. Védett fekvésben, déli falak mellett virágzik a legszebben. Ilyen helyeken, különösen, ha talajtakarással a téli fagytól megvédjük, több évig is elél. Ha nem akarunk magot fogni — és több évig akarjuk tartani —, a virágpkat elnyílás után le kell vágni. így új hajtásfejlesztésre serkentjük, ami a következő év virágfelületét adja. Évelő növény, de nálunk kétévesként termesztik a törökszegfűt. Jó vágott virág vagy virág- ágyi növény. Virága illatos, s nagyon sok színváltozata ismert. Szaliterként is használhatjuk a piros gyűszűvirágot, ami egyébként gyógynövényként is ismert. Levágás után tegyük azonnal vízbe, mert hamar hervad. Ez a gyökeres növényre is vonatkozik. Sokat kell öntözni. Sárga viola V. Pénzes Judit Beszédünk nemkívánatos jelenségei mai nyelvhasználatunk görbe tükrében Egyéni és közéleti beszéd- használatunkkal kapcsolatban egyre nagyobb mértékben jut közlő, kifejező szerephez az élőszóbeli megnyilatkozás. Beszédesebb lett emberi környezetünk, megszaporodtak a beszédtevékenységek, a beszédalkalmak lehetőségei: rádiós és televíziós riportok, szakértői viták, politikai beszámolók, parlamenti szereplések, stb. A nemkívánatos jelenségek között most elsősorban beszédünk hangzásjellemzőit emeljük ki. Nem véletlen például, hogy sok kritikával illetik a beszéd ritmustalanságát, a hangzás monotóniáját és a feleslegesen felgyorsult beszédiramot. Sok a hadaró ember, és a másik véglet, a „gombócos” beszédű. A hallgatóságot különösen in- gerli és bosszantja a nyögetek és nyögések, a nyögdécselések elszaporodása: az ő-kegők, az e-kegők felesleges ö-ö-ö és e-e-e féle hangokkal tűzdelik tele beszédük hangzását. Van olyan érzésünk is olykor, hogy a nyöge- tők mintha rá is játszanának, abban a hiszemben, hogy nyögdé- cselésnél „a gondolatait megrágó” szakemberek tipikus beszédmodorával állunk szemben. Pedig rossz nézni a nyökögést kísérő szájrándításokat, s hallgatni az ezt követő, feleslegesen megnyújtott hangzásformákat. A mesterségesen formált fintorok szinte kísérik a nyújtottan éneklő és felfelé szaladó szóvégeket. A fülünket is sértő nyökögés, nyökdelés kritikáját ezzel a jellemző szóláshasonlattal fogalmazta meg egy olvasónk: „A televízióban sokan nyögnek, nyö- kögdélnek, mint a beteg tehén.” A nyelvi, nyelvhasználati rövidzárlat okozta megtorpanás árnyékában jelentkezik a motyogás, a motyorékolás és a habla- tyolás, az orrára bukott félmondatok és a modorosán üres töltelékszavak elszaporodása. A politikai összejöveteleken elhangzó élőszóbeli közlések, tisztelet a kivételnek, hangzásukban is uniformizálódtak: a szűk hangterjedelmű lejtésformák, az alig érthető hangzóejtések, a szóvégek „elharapása”, a helytelen hangsúlyeltolódások általánosan jelentkező típushibák. Különösen gyakori, hogy szinte minden mondatbeli szót főhangsúllyal emelnek ki, s ennek valójában a lényeges mondanivaló látja kárát, hiszen a hangsúly lényegkiemelő szerepe jut kelepcébe. Még azt is tapasztalhatjuk, hogy a helytelen légzéstechnika miatt is csorbát szenved beszédhangzásunk, s az eredmény: a mondatok egybemosása, egybe- keverése. A helyes lélegzetvétel ugyanis nem tűri a túlméretezett mondatformákat. Ez a hiba különösen azoknál gyakori, akik nem szabadon mondják el gondolataikat, hanem mindig csak leírt szöveget olvasnak fel, ugyanakkor nem ismerik a felolvasás sajátosan jellemző módjait. Végül röviden arról szólunk, hogy az élőbeszéd természetességét is tükrözze a beszéd hangzása. Ezért követelmény: a közvetlen hang, a tiszta beszédhangzás, mindenekelőtt a beszédfegyelemre való törekvés. Sajnos, még arról is külön kell szólnunk, hogy g nyilvános élőszóbeli megnyilatkozásokat vállalók nem ismerik a természetes, az érthető beszélés hangtani követelményeit sem. A helyes beszéd érthető hangzásának legfontosabb előfeltétele és legbiztosabb alapja a helyes, a szép, a romlatlan kiejtés. Ide tartozik a tiszta, a helyes és a pontos hangképzés. Gyakori hiba például az orrhangúsítás, az „r” hang racs- csolásba hajló ejtése, kevered- nak a zöngés és zöngétlen hangpárok, és kismértékben egy zön- gétlenedési folyamat is megindult. Különösen jellemzi ez a hibásjelenség a szakszerűsködésre rájátszó szakemberek beszédét. A rövid hangok megnyújtása jelentkezik, de a fordítottjával is találkozhatunk. Hiba a betűejtés, a látja, mondja, kardja stb. ejtések jelentkezése. Aki nyilvánosan szerepel, és élőszóval mondja el mondanivalóját, az ne selypítsen, ne hebegjen, ne akadozzon a beszédben, ne énekeljen, vagy nagyon halkan ne beszéljen, de a nagyon megemelt hangerőt is kerülje, tisztán ejtse a szótagokat, s ne nyelje el a szavak végső hangjait. A torokköszörülés is rossz szokás, különösen akkor, amikor ezzel pótolja a beszélő hiányos mondanivalóját. Dr. Bakos József „Egymillió éve születnek és halnak meg emberek, de írni csak ötezer éve írnak.” (Etiemb- le) Krisztus előtt húszezer évvel Lascaux-ban keletkeztek az ember első rajzai. Az első rajzok után még tizenhét évezredet kellett várni, amíg kezdetét vette az emberiség történelmének legcsodálatosabb fejezete, az írás. Sokan úgy képzelik, hogy akik az írást feltalálták, mondáik emlékét akarták megőrizni. Ám az írás regényének kezdetei nem is annyira regényesek. Az ilyen rendszer nem egy nap alatt jön létre. Hosszadalmas, lassú és bonyolult az írás története, izgalmas regény, amelynek néhány lapját még ma sem ismerjük igazán. Minden a Tigris és az Eufrá- tesz között, Mezopotámiában kezdődött, i. e. 6000 évvel. E nagy műveltségű és kultúrájú népek kis közösségekben, egy uralkodó fennhatósága alatt éltek, városállamokban. A legrégebbi, katalogizált írásos emlékünk egy agyagtábla i. e. 4000-ből. Su- mérban, Uruk városa egykori nagy templomának a helyén találtak rá. Az „uruk táblák” gabonazsákok és állatok számbavételei, valamiféle templomi könyvelés emlékei. Az írás típusa ékírás. Ezt puha agyagtáblákba vésték rézsútosan faragott nádvéggel. (1. sz. ábra.) Nagyon érdekes, ahogyan a képírás átalakul fogalomírássá. Ha a nőt jelentő háromszöget (benne a hüvely vonalával) kiegészítették a hegyek képjelével, ezzel azt közölték, hogy a hegyeken túlról jött idegen, azaz rabszolganő (2. sz. ábra). Az ékírás szigorú, geometriai formáival szemben szinte ugyanabban az időben kialakult egy elbűvölő, költői és eleven írásforma — az egyiptomi hieroglif írás. A „hieroglifa” szónak, amellyel az egyiptomi írás jegyeit jelöljük, csakugyan „az istenek írása” a 3. sz. ábra TT TTT T<*" -Tp D A R H E ^ÍT « U S 1. sz. ábra ÍÍ ^4 2. sz. ábra ^niu-no szén • f u boldog 4. sz. ábra jelentése. (A görög hierosz „szent”, és gluphein „bekarcol” szavakból). Az első dokumentumok, amelyeken hieroglif írás látható, az i. e. 3000 körüli időkből maradtak ránk, s tulajdonképpen semmiféle változás nem történt velük egészen 390-ig. Tehát még a római megszállás idejére számuk hétszázról ötezerre nőtt. A hieroglifás sorokat legtöbbször jobbról balra olvassuk: az írás irányát az ábrázolt emberfejek vagy madarak jelzik. Az olvasónak az arc vagy a csőr irányában kell haladnia. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ha például egy templom falán elhelyezett felirat valamelyik nagyobb isten (Ozirisz, Anubisz), vagy egy fáraó szobrának közelében van, a feliratokon levő arcok e szobor felé fordulnak, ami megváltoztatja az olvasás irányát, és bonyolítja értelmezését. Ez a hieroglifás jelegyüttes (3. sz. ábra) kivételes, balról jobbra olvasandó. A bal oldali első jel olvasata: „hb.” A második deter- minatívum: a láb azt mutatja, olyasmiről van szó, amit lábbal kell csinálni. A harmadik alakos piktogram: egy táncoló ember. Az egész jelentése: táncol. Ugyanabban az időpontban, amikor az ékírás elnyerte csaknem végleges alakját, amikor az egyiptomi civilizáció mesésen kivirágzott, az i. e. 2000 körüli időkben Krétán (és minden bizonnyal a görög szárazföldön is) olyan írások fejlődtek ki, amelyet a mai napig sem sikerült megfejteni a tudósoknak. Milyen érdekes, hogy szintén ugyanebben az időben a világ másik végén Kína feltalálja azt az írást, amelyet még ma is használ. A kínai írás egyedi eset: az i. e. II. évezred táján keletkezett, i. e. 1500-ban alkották meg szabályait. Egységes rendszerré alakították i. e. 200 és i. sz. 200 között, és ez az írás megközelítőleg azonos azzal, amelyet a kínaiak napjainkban is használnak. Minden írásjegyet egy négyzetbe kell beírni. Ez két részből áll: egy, az értelmét megadó kulcsjel és egy ún. fonetikai jel, amely a kiejtéssel kapcsolatos információt adja. A kínai írás egy sor bonyolult szabályt követ, s valóságos műalkotás, Kína kulturális egységének fő hordozója. (4. sz. ábra.) Katona Ágnes grafológus Egy filozofikus megállapítás A rejtvényábra fő soraiban egy filozofikus megállapítás olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1., valamint a függ. 15. és 35. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: E, T, D) 13. Norvégia fővárosa 14. A jelzett helyre csábítani 15. Régi, zsinóros felsőkabát 17. Szálhúzással készített szegélydísz 18. Középen adni! 19.... világát (jól él) 20. A mélybe 22. Növényi forrázat (ford.) 23. Halkan mond 24. Kiejtett mássalhangzó 25. Jókedv 27. Fertőzőbetegség 29. Róma folyója 31. Mázolna 32. A sí német neve 34. Ezt megelőző helyre 36. Pan filmbeli társa 37. Dong ikerszava 39. Kilátásba helyezett valamit 41. Ford. vonatkozó névmás 42. Kárpát-ukrajnai népcsoport tagja 44. Pusztított 46. Esőtől nedvessé válik 48. Fátyolszerű anyag 49. Húros fegyver 50. Gyomnövény 51. Tagadószó 53. Kicsinyítő képző 54. Spanyol női név 55. Rangjelző szócska 56. A piros szín egyik sötétebb árnyalata 58. Hármas találat a régi lottón 61. Más gondolkodásmódra formálják 64. Kínai súlymérték. FÜGGŐLEGES: 1. Alom egynemű hangzói 2. Kocsonyás édesség 3. Létezni 4. A lengyel légitársaság 5. Kettőzve: sportfogadás 6. Holland úszónő (Kok) 7. Nem feszes 8. Lakodalmas játékáról ismert település Pest megyében 9. Mándy Iván regényhőse 10. Felső végtag 11. Létezik 12. Útnak erednek 15. A mondás második része (zárt betűk: I, R, Z) 16. Kezdettől fogva 21. Levélmintázattal látja el 23. Bicékéi 25. Azonban 26. Föld alatt élő nyúl jelzője 28. Germánium és kén 29. íráshoz használt festékkel beszennyez 30. Valahova jutott 33. A lakást hatóságilag rendelkezésre bocsátotta 35. A mondás befejező része: 38. Sebkötöző anyag 40. A mozdony hátrafelé halad 43. Ősi mezopotámiai város 45. A tallium vegyjele 47. A mell költői neve 49. Erről a helyről 52. Lágy hangsor 54. Akta 56, Labdarúgó-trófea 57. Hegység Marokkóban 59. Komárom-Esztergom megyei település 60. Becézett Olivia 62. Nemzeti Tanács, röv. 63. Melyik személy. A megfejtéseket augusztus 5-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila
