Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-13 / 161. szám

HÍRLAP, 1993. július 13., kedd HEVES ÉS KÖRZETE 5. Holnap ülést tartanak Heves- vezekény község önkormányza­tának képviselői, amelyen beszá­molót hallgathatnak meg a helyi általános iskola oktató-nevelő tevékenységéről, majd ehhez kapcsolódóan a hevesi általános iskolában tanuló hevesvezekényi diákok tanulmányi eredményei­ről. Ezek után a szociális ellátá­sokról szóló rendelettervezet megvitatása következik, majd bejelentések, indítványok hang­zanak el. A szociális rendeletről Amint azt Kalmár Mária pol- gármesterasszonytól megtudtuk, a napokban képviselő-testületi ülést tartott Pély község önkor­mányzata, amelyen a fő napiren­di pont keretében a szociális ren­deletet fogadták el. A továbbiak­ban szó esett még a nemrégiben benyújtott gáz- és útpályázatról, és a képviselők döntöttek még a beiskolázási támogatásokról is. Vásárok Hevesen Július harmadik vasárnapján — 18-án — országos állat- és ki­rakodóvásár színhelye lesz He­ves. A következő ilyen jellegű eseményre augusztus második vasárnapján kerül sor: ekkor — 8-án — autóvásárt rendeznek a Bővült a hevesi munkaügyi központ Mit tehetnek az állástalanokért? — Sajnos nőtt az ügyfélforgal­munk, és így növekedett az ügy­intézőink száma is. Olyan hely­zet alakult ki, hogy minden asztal sarkán négy ügyintéző ült. Rá­adásul nagyon sok plusz felada­tot is kaptunk, gondolok itt pél­dául a TB-kártyák kezelésére. — mondja a Heves Megyei Munka­ügyi Központ hevesi kirendeltsé­gének vezetője, Urbán Zoltánné. — Ezért 1992 decemberétől egy kb. 100 négyzetméteres épület­ben látjuk el a munka nagy ré­szét, azelőtt ugyanis a polgár- mesteri hivatalban kaptunk he­lyet. De szervezetileg is átalakul­tunk. Úgynevezett „szintes mo­dellt” alakítottunk ki, amelynek lényege az, hogy a munkatársa­ink egy bizonyos területre speci­alizálódtak, míg azelőtt a mun­kaügyi ügyintézés minden terü­letével fogalkoztak. Azóta nin­csen „tömegnyomor”, míg az­előtt az ügyfelek gyakran zúgo­lódtak a hosszúra nyúlt várako­zási idő miatt. Volt úgy, hogy reg­gelente nekünk is „közelharcot” kellett vívnunk, hogy bejussunk a munkahelyünkre... Egyébként már tizenhárom számítógépünk is van, ami jelentősen meggyor­sítja a munkát. A kirendeltségvezetővel ter­mészetesen a hevesi régió mun­kanélküliéinek helyzetét, vala­mint a terület munkaerőigényé­nek alakulását is áttekintettük, mindezt adatokkal támasztva alá. — A havi ügyfélforgalmat rendszeresen mélyük — mondja —, és ez idén júniusban mintegy 6500-as volt, a félévi mérések szerint pedig 39 520 fővel foglal­koztunk. Ez a szám persze na­gyon magas, hiszen Hevesen a munkanélküliség országos szin­ten is igen jelentős, eléri a 20 szá­zalékot... Ennek többek között az az oka, hogy a termelőszövet­kezetnél, a finomszerelvény- gyárban, valamint a Mezőgép vállalatnál is létszámleépítések voltak. Vagyis, az igazság az, hogy nem tudnék olyan munka­helyet említeni, ahol ne lettek volna elbocsátások. Ezzel szem­ben a nemrégiben alakult, kisebb vállakózásoknak csak nagyon kevés alkalmazottra van szüksé­gük. — Mégis, mekkora a munka­erőigény a területen? — A félév folyamán az igény 513 volt, ez az imént említett majd 40 ezerhez képest semmi. A feldolgozóipar 211 emberre tartott igényt, az építőipar 82-re, a közigazgatás pedig 63-ra. — A központ milyen tanfolya­mokat, átképzéseket szervez? — Számítógépkezelő, szöveg- szerkesztő tanfolyamot szervez­tünk, ezt az Universal kft. bo­nyolítja, aztán van kesztyűkészí- to-képzés a Moligantnál, ez utóbbi cég egyébként az oktatás után állást is ad. Ezen kívül most szervezünk egy cipőfelsőrész­készítő tanfolyamot, s majd szeptemberben kezdődik újabb számítógépkezelő-, gépíró okta­tás. E tanfolyamoknál elsősor­ban a pályakezdőkre gondol­tunk, de akadnak az ügyfeleink között diplomások is, elsősorban az agrár-, valamint a műszaki ér­telmiségiek közül. — Hány segélyben részesülő, ellátott van a térségben? — 3501 a passzív ellátottak száma, közülük 373-an előnyug­díjasok, 108-an pedig pályakez­dők — bár ez júniusi adat, így ez a szám valószínűleg már nőtt az­óta.... 673-an pedig az önkor­mányzattól kapnak jövedelem­pótlójáradékot. Az aktív ellátot­tak száma 71, őket átképezzük. De adunk pénzt munkahelybő­vítésre — ezt eddig 17 vállalkozó kérte, ők összesen 68 embert foglalkoztatnak így —, és mun­kahelyteremtésre is. Ez utóbbi esetben korábban vissza nem té­rítendő támogatást adtunk. Ez már megszűnt, ezért vagy kama­tátvállalást biztosítunk, vagy pe­dig minél kedvezőbb kamatot. Ebben az évben munkahelyte­remtésre senki nem adott be pá­lyázatot, míg tavaly tíz vállakozó kapott vissza nem térítendő tá­mogatást. (kácsor) A tűz után Már állnak a falak (Fotó: Szántó György és Gál Gábor) A hitel nehezen csordogál, de... Újraépül a Holdfény Panzió településen. Az orosz kapcsolat Nemrégiben érkezett vissza az a delegáció Oroszországból, amelynek tagja volt többek kö­zött dr. Hegedűs György hevesi polgármester, és több más gaz­dasági szakember. A küldöttség az orosz fővárosban, Moszkvá­ban, valamint Jaroszláv megyé­ben járt, hogy elősegítse a két ré­gió közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok beindítását. A té­máról — és az út eredményeiről — rövidesen részletesen is beszá­molunk lapunkban. Felvételünkön a hevesi Kále Romane (Fekete cigányok) nevű együttes látható, akik 1986 óta játszanak együtt. Elsősorban ci­gány népdalokat adnak elő, de a fiatal zenészek saját dalokat is ír­nak, természetesen cigányul, s a szerzett zenét is a cigány folklór­ból merítve... A zenekart a városi művelődési központ karolta föl, hiszen a Kále Romane az intéz­ménytől kapott egyforma fehér ingeket. Vagyis „fellépő ruhát”, hiszen az együttes már nem egy­A két fénykép — múlt és jelen. Mint annak idején, lapunk is beszámolt róla, a tavalyi év má­jusában valaki felgyújtotta He­ves város egyetlen panzióját: gyúlékony anyaggal locsolta fel a helyiségeket, majd lángralob- bantotta. írtunk arról is, hogy a riasztóberendezés — mondjuk ki — nem riasztott időben, beszá­moltunk arról, hogy a rendőrség erőfeszítései ellenére sem sike­rült megtalálni a bűnöst. szer bemutatkozott a nagykö­zönség előtt. A közelmúltban a recski cigányfesztiválon léptek föl nagy sikerrel, de a néhány he­te Hevesen megrendezett Idősek III. Nemzetközi Fesztiválján is bemutatkoztak. Aki közelebbről is meg szeretne ismerkedni a ze­néjükkel, az megvásárolhatja a közelmúltban megjelent kazet­tájukat, vagy ellátogathat a mű­velődési központba, hiszen ott gyakorolnak rendszeresen. Ugyanakkor ezév szeptembe­rében elkezdődött a helyreállí­tás. Először statikai szempont­ból hozták rendbe az épületet, majd idén márciusban megindult a felújítás, kívülről már szép a panzió, ám még hátra vannak a belső munkák. De a falak már állnak, s mindez biztató. Lapunkat felkereste Holló Fe­renc, aki elmondta, hogy az épít­kezés finanszírozásával kapcso­latban bizony vannak gondok. Annak idején 6 millió forintos világbanki kölcsönből valósítot­ták meg a beruházást, s a tűz után a biztosító vissza is fizette ezt az OTP-nek. Ezt követően újra kérték a pénzt — tehát újból pá­lyáztak —, ám a pénzintézettől csak szakaszosan kapják a sum­mát, miközben a 22 százalékos hitelkamat már „ketyeg,” s ez igencsak megterheli a vállalko­zás kasszáját. Aztán nemrégiben kint járt az OTP az építkezésen, s az ellenőr­zés során arra a megállapításra jutott, hogy a helyszínen csak 4 millió 3 ezer forintos munkát vé geztek el Hollóék, ést nem fordí­tottak annyi pénzt, amennyit a tulajdonosok állítanak. Akik 5 millió 290 ezer forintot igazol­nak számlával. Ezután került sor arra, hogy összevetik a két állás­pontot, ám az idő múlik és a bel­ső teendőket nem tudják folytat­ni. Az OTP Heves Megyei Igaz­gatóságának illetékesét is meg­kerestük, aki elmondta, őket is kötik a szigorú szabályok, de en­nek ellenére mindent megtesz­nek azért, hogy rendeződjenek a vitás kérdések. Megtudtuk azt is, hogy éppen ma — kedden — mennek ki újra a helyszínre, hogy tisztázzák a helyzetet. A hevesiek csak remélhetik, hogy minél előbb sikerül egyez­ségre jutni, hiszen a városban nincsen szálloda. Arról nem is beszélve, hogy augusztus elején rendezik meg a hevesi napok kul­turális programsorozatot, (h) Alkohol, mocsok, csendháborítás A Kale Románé Vajon ki a felelős? Kiskörén égig ér a gaz Orosz István, Bagi József, valamint Oláh Ferenc, az egyeztető fó­rum elnöke a parlagon heverő földeken: „A kisköreiek megélheté­se és becsülete forog kockán...” (Fotó: Gál Gábor) — A kiskörei határban járva szégyellem, hogy idevalósi va­gyok — mondja Bagi József, a helyi földvisszaadó bizottság el­nöke. — A földeken ugyanis égig ér a gaz, és valószínűleg jövőre hasonlóan parlagon hever majd a terület, hiszen a gyomnövé­nyek magjai már elhulltak, s így 1994-ben is csak vegyszeres ke­zeléssel lehetne kiirtani a gyo­mokat. De honnét vegyük erre a pénzt? Orosz István polgármester csak megerősítheti Bagi úr sza­vait. Mint mondja, a múlt év de­cemberében felszámolt Vörös Hajnal Termelőszövetkezet há­rom évvel ezelőtt még egyen­súlyban tartotta a gazdálkodást, most viszont a község, s így a földművelő lakosság helyzete katasztrofális. — Az 1992-ben megjelent szövetkezeti és végrehajtási tör­vény rendelkezései szerint — mondja a polgármester —, a föl­deket megművelhető állapotban kell átadni. Mivel Kiskörén ez nem így történt, ezért nálunk a földalapok képzése és kiosztása „közelharcot” okozott. Azonkí­vül rengeteg hibás adatot talál­tunk a kiosztás közben, de elő­fordult olyan is, hogy a már kije­lölt területek kiestek a kárpótlás­ból. A helyes eljárás az lett volna, ha mindenki megkapja az alapot arra, hogy gazdálkodjék. A köz­ségnek élni kell, a parasztoknak dolgozni kell. A faluban nagyon sok, száznál több a mezőgazda- sági munkából élő munkanélkü­li, a föld megművelése pedig egyelőre kizárt. A múlt év során többször is a testületi ülés elé vit­tem a parlagon heverő földek problémáját. A tsz vezetősége arra hivatkozott, hogy „a tör­vény és a kormány hitelpolitikája rossz”. Csak éppen az nem hibás, aki felelős. Vagyis ők. — Aki a kiskörei határban jár — mondja Bagi József—, az ne a lakosságot ítélje el a megműve- letlen földek miatt, hanem azo­kat, akik ezt okozták. A téesz tagsága leváltotta az egyik elnök- helyettest, mert nem volt vele megelégedve. Ezzel szemben a felszámolási biztos a leváltott ve­zetőt bízta meg azzal, hogy a gaz­tól tisztítsa meg a területeket. így a tagság szinte „pofont kapott”, hiszen a biztos semmibe vette az emberek döntését. Ráadásul a gaz még mindig tenyészik a terü­leten. Es így adták ki azt az em­bereknek megművelésre. A ké­résünk az, hogy próbálják össze­hangolni a dolgokat, a földeket ugyanis megművelhető állapot­ban kell átadni, ezt kimondja a törvény. Amint beszélgetőtársaim mondják, a tagság kilencven szá­zaléka a csőd szélén áll, a többi azonban éli a vüágát. A tagság így csak annyiban hibás, ameny- nyiben a vezetőket — az általuk csak együttesen „klikknek” ne­vezett felelősöket — nem váltot­ta le idejében. Egy konkrét esetet is említenek a „klikk” működé­sével kapcsolatban: a tagság kér­te, hogy a felszántott földekre búzát vessenek, a vezetők azon­ban azt mondták, hogy e terüle­teket „háztájiban” osztják majd ki. Ez azonban nem történt meg, mivel a szóban forgó földön ké­sőbb cukorrépát termesztett a „klikk” , mégpedig „maszek ala­pon”, s nem téesz-keretek kö­zött. A felszántatlan földeket pe­dig kiosztották a tagság között háztáji művelésre. — Ez nem intrika, és nem gyű­lölet — mondja Bagi úr —, itt a kiskörei nép megélhetése és be­csülete forog kockán. Ahogyan Orosz István és Bagi József véleményének helyt ad­tunk, úgy természetesen más, esetleg ettől eltérő gondolatokra is kíváncsiak vagyunk. Egy azon­ban bizonyos, és ez felvételün­kön is látható: a háromezer hek­tárnyi kiskörei határ legnagyobb része parlagon hever. (kácsor) A városi művelődési központ támogatja a zenekart Szülők, ébresztő...! Hevesen — ebben a kis alföldi városban — a gyermekeket ve­szélyeztető jelenségek tűntek fel. Ezekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat Francsics Ottó, a város rendőrkapitánya, aki há­rom-négy munkatársával együtt rendőri ellenőrzésen vett részt. Ennek során — mint a kapitány úr beszámolt róla — a város köz­területén és szórakozóhelyein többszáz gyereket látott a hajnali órákban, szülői felügyelet nél­kül. Mint elmondta, a város egy csatatérhez hasonlított, a kosz és a szemét szinte elöntötte a Hu­nyadi utcai diszkót és környékét. Ezt a látványt tovább „fűszerez­ték” az ittas, bódult állapotban fetrengő fiatalkorúak. Francsics Ottó felteszi a kér­dést: a szülők hogyan engedhetik el gyerekeiket ilyen késői órák­ban, honnan van italra pénzük? Hogyan üzemelhet a város köze­pén, lakóépületek mellett egy ilyen diszkó? Hogyan változha­tott természetes közegünkké az a levizelt, lehányt terület? A helyi rendőrség vezetője szerint a családoknak jobban kellene figyelniük gyerekeikre, annál is inkább, mivel a legtöbb bűncselekmény az éjszaki órák­ban következik be, és épp a szó­rakozóhelyeken, vagy azok kör­nyékén. Nem szabad ugyanis olyan vendéglátóipari egységek működését engedélyezni, ahol a szabályos működés szabályait megszegik, ezért aztán állandó ellenőrzésre van szükség. Nem célszerű továbbá a szükségesnél több zsebpénzt adni a fiatalok­nak: érdemes lenne a gyerekek nyomába szegődniük, s megnéz­ni, mit csinálnak éjszakánként. Francsics Ottó elmondta: — Le kell szögeznem, hogy nem va­gyok diszkóellenes. Tudom, hogy a fiataloknak kell a közös szórakozás, az együttlét, a tánc, a zene. Ám a jelenlegi hevesi meg­oldás nem jó. Ezt ebben a formá­ban minél előbb meg kell szűn­tetni. A városnak ugyanakkor gondoskodnia kell olyan szóra­kozóhelyekről, amelyben kultu­ráltan szórakozhatnak a gyere­kek. Az említett ellenőrzés kap­csán számos alkalommal talál­koztam botrányos részegséggel, azzal, hogy szeszesitallal szolgál­ják ki a fiatalokat, de volt csend­háborítás, valamint számos felje­lentés köztisztasági és közegész­ségügyi szabálysértés miatt. Jó tudni, hogy a törvény 10 ezer fo­rinttal sújtja azt, aki nyilvános helyen „megbotrákoztató” ré­szeg állapotban jelenik meg. Aki pedig fiatalkorút szolgál ki alko­hollal, azt 20 ezer forintra bün­tethetik. A mások nyugalmát za­varó tevékenységet folytató sze­mélyt 10 ezer forintot is fizethet, aki pedig a megengedett zajter­helési vagy rezgésterhelési határ­értéket túllépi, az 20 ezer forint­tal sújtható. A közegészségügyi szabálysértést elkövető 30 ezer forintot fizethet, és a példák még sorolhatók. Mint a hevesi kapitányvezető hangsúlyozta: mindannyiunk ér­deke, hogy összefogjunk gyer­mekeink védelmében, s ne ve­gyük zaklatásnak azt, ha történe­tesen rendőrség figyelmezteti a gyerekeket, valamint azokat, akiket felelősség terhel a fent részletesen felsorolt szabályta­lanságok és visszásságok elköve­téséért. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom