Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

8. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. július 3—4., szombat—vasárnap Ha Ámor nyila tiniszívet talál... Mielőtt hátrakötnénk a sarkukat, jusson eszünkbe, hogy már átlép­ték a felnőttség küszöbét A bakfis- és kamaszszív köny- nyű célpontja Ámor nyilainak. Az elsöprő erejű tiniszerelem pe­dig fontos állomás: jelzi, hogy gyermekünk életében megjelent a legnagyobb és legősibb ösz­tön, a szexualitás, a maga pszi­chológiai és biológiai jegyeivel együtt. A testiség ébredése önmagá­ban is válságos, nehéz szakasz, szerelemmel tetézve még inkább az. A serdülő bizonyos értelem­ben védtelen: felfokozódik érzé­kenysége, nem tud mit kezdeni önmagával és a külvilággal. Hangulata, magatartása szélső­séges, kiszámíthatatlan. Szinte lehetetlen prognosztizálni, hogy melyikük hogyan éli meg az első szerelmet. A passzív, bátortalan bakfi­sok, kamaszok igyekeznek pa­lástolni érzelmeiket. Nagy titku­kat nemigen osztják meg szüleik­kel, gyakran még szívük válasz­tottjával sem. Talán éppen ez utóbbi ok miatt hódítás, látvá­nyos siker aránylag ritkán adatik számukra. Közeli rokonaik az álmodozó, titkos imádó típusú tinik, akik­nek szíve ünnepelt sztárokért, hírességekért lángol. Sokszor versben, zenében, imádottjuk utánzásában élik át az első sze­relmet. Számukra egy autogram, egy „tőle” származó fotó, emlék­tárgy, egyéb apróság is maga a boldog beteljesülés. A harcos, agresszív típusúak- nak — akik között talán több a lány, mint a fiú — a szerelem rö­gös útjai kevesebb buktatót tar­togatnak. Tudnak és akarnak küzdeni a sikerért, a kudarc sem szegi kedvüket, sőt... Tudnunk kell, hogy a tinédzserszerelem érzelmi viharaitól a legjobb szü­lői, pedagógusi szándék sem óv­hatja meg gyerekeinket. Köny- nyebb megfogalmazni, hogy e kritikus szakaszban mit ne te­gyünk, mint azt, hogy mit igen. Ne tekintsük például tragédiá­nak, hogy a nagy lángolás idején háttérbe szorul a tanulás, egy-két tantárgyból romlanak a jegyek. Ne próbálkozzunk prédikációk­kal, kijózanító, lebeszélő manő­verekkel — könnyen ellenkező hatást érünk el vele. (A felvilá­gosító, komoly beszélgetés ter­mészetesen más kategória^ Visz- szás és felesleges a leskelodés, a napló, a „tőle” érkező vagy „hozzá” íródó levél elolvasása. Serdülőink szemében az effajta titoksértés — érthetően — meg­bocsáthatatlan bűn. Kétes érté­kű módszer a szabadidő eltölté­sének számonkérése is, mert szinte belekényszeríti lányunkat, fiunkat a füllentésbe vagy súlyo­sabb válfajába, a hazudozásba. És mielőtt a fülig szerelmes ti­ni „kalandja” miatt nagyon fel­háborodnánk, idézzük fel saját, hasonló élményeinket. Mielőtt pedig hátrakötöznénk „a tak- nyos” sarkát, jusson eszünkbe: ez a bakfis vagy kamasz bizony átlépte a felnőtté válás küszö­bét. Kubai archív anyagok a Kennedy-gyilkosságról Kína: földrengésre várva... Kínának fel kell készülnie egy erős földrengésre, amely hasonló leliet a tangsanihoz. 1976-ban a tangsani katasztrófa 240 ezer ember életét követelte. Ezt a véleményt Geng King- ku, a Kínai Földrengés-előrejel­ző Központ munkatársa tette közzé Kína központi ifjúsági lap­jában. — A legutóbbi időkben bekövetkezett mérsékelt erejű földmozgásokból arra kell kö­vetkeztetni, hogy rossz idők jön­nek — mondta Geng. Szakértők szerint 1993-ban Kína nyugati részén a Richter- skála hetes fokozatát meghaladó földrengésre lehet számítani, míg a keleti partokon egy hatos fokozatú valószínű. Kína keleti és déli határvidékeit a közel­múltban három földmozgás ráz­ta meg. Nemrégiben Hszinanban 5,4, Jiinan tartományban pedig 5,3, majd 6,3 fokozatú földren­gést észleltek. Az utóbbinál hatvanhatan se­besültek meg, és több mint hate­zer ház dőlt romba. Geng azt mondotta, mindinkább aggódik amiatt, hogy a következő evek­ben a fővarosnak is földrengést kell átélnie. Pekingben 263 év óta nem volt nagyobb földmoz­gás. 1991-et és 1992-t az jelle­mezte, hogy egyáltalán nem volt jelentős földrengés. Hosszú idők tapasztalatai alapján a harmadik év veszélyes szokott lenni — mondta. Kína nyugati részén és Tibet- ben általában a mélyebb földré­tegek szoktak megmozdulni, míg az épületeket romba döntő fel­színi földrengések a keleti, sű­rűbben lakott térséget fenyege­tik. Geng azt mondta: bár a kínai előrejelző szolgálat a világ leg­jobbjai közé tartozik, Pekingnek gyorsan kell cselekednie, hogy felkészüljön egy lehetséges ka­tasztrófára. — Problémát jelent — fűzte hozzá —, hogy a hatóságok ha­boznak tájékoztatni a lakossá­got, mert attól félnek, hogy feles­legesen megriasztják az embere­ket. „Rettegve a lakosság reagá­lásától, a központ szinte soha­sem mondja meg, hol és mikor várható a legközelebbi földren­gés” — írta az ifjúsági lap. — „Tangsanban az embereket ágyukban, alvás közben érte a katasztrófa”. A pekingi városi szabályzat előírja ugyan, hogy a nagyobb épületeket úgy kell megépíteni, hogy ellenálljanak egy akár nyol­cas erősségű földrengésnek is, a gyakorlatban azonban ezt sok­szor nem hajtják végre. „Ha ma Pekinget olyan föld­rengés sújtaná, mint 1976-ban Tangsant, a városban valószínű­leg csak a Mao Ce-tung1emlék- mű és a földalatti maradna sér­tetlen” — jegyezte meg az ifjúsá­gi lap. Három személy lőtt John F. Kennedy elnökre Dallasban 1963. november 22-én, de egyi­kük sem volt Lee Harvey Os­wald. Ezt állapítja meg Claudia Furiati brazil újságírónő, aki nemrégiben fejezte be a kubai titkosszolgálat archívumában fellelhető anyagokon alapuló könyvét. A Rio de Janeiró-i televízió egykori sztárriportere elmondta az AFP francia hírügynökség tu­dósítójának, hogy könyvét, ame­lyen egy éven at dolgozott Ha­vannában, a kubai titkosszolgá­lat segítségével írta. Claudia Furiati állítása szerint a dallasi merénylet elkövetésére szövetkezett az Amerikai Hír­szerző Hivatal (CIA), a maffia és a Castro-ellenes emigránsok. 1961-ben szupertitkos ügyosz­tályt hoztak létre a CIA kebelé­Michael Jackson, a popvilág megasztáija olyan bőrbetegség­ben szenved, amely tönkreteszi bőrpigmentációját. Jackson az elmúlt tíz év első önálló interjújában a nem kevés­bé híres Ophrah Winfrey műsor­vezetőnek nyomatékosan hang­súlyozta: „csak egy picike” lasztikai sebészi beavatkozást ajtottak rajta végre. A tévéinterjúban a megasztár elmondta, hogy sajnálja, amiért dolgoznia kellett gyermekkorá­ban, és hogy az apja gyakran megverte. De a sajtóban a róla keringő történeteket „szemét­nek” titulálta. A váll-lapos, piros inget, sötét nadrágot és díszes karszalagot viselő popénekes a 90 perces beszélgetés alatt fel­szabadultnak látszott, gyakran kuncogott. Amikor bőre fakuló színéről kérdezték, Jackson kifejtette, hogy szó sincs fehérítésről. — Nem is láttam, milyen, az sem tudom, mi az — tette hozzá. Elmondta, hogy bőre egy pig­mentbetegség miatt fakul. A ren- dellenesseget nem nevezte meg, de elmondta, hogy az a Thriller című albumának kiadása után, 1982-ben jelentkezett. Jackson bevallotta, hogy egy kis plasztikai „faragást” hajtot­tak végre az orrán, de arca „többi része érintetlen”. A sztár úgymond „megvédte” a tánc közben előforduló gyakori „sliccfogásait”. — Akaratlanul történik. Erre a zene késztet. A ritmus rabja va­gyok. Ne is törődjenek vele — mondotta. Nem szereti a találkákat, de azért egy barátnője meglátogatja a Neverland nevű farmján. Be­vallotta, hogy valamikor bele­ben azzal a céllal, hogy a világ legkülönbözőbb részein politikai gyilkosságokat hajtsanak végre. A brazil újságírónő állítása szerint a hatvanas évek elején konfliktus támadt Kennedy, a CIA és a Pentagon egy szárnya között. Ez a konfliktus 1963 kö­zepére kulminált, amikor McGeorge Bundy, Kennedy el­nök nemzetbiztonsági főtaná­csadója alternatív javaslattal állt elő: vizsgálják meg annak lehe­tőségét, hogy „kapcsolatot léte­sítsenek Castróval”. „Olyan könyvet írtam — nyi­latkozta Claudia Furiati —, ame­lyet Clinton elnöknek el kell ol­vasnia”. Hozzátette, hogy a „ZR/Rifle — A merénylet had­művelet” című könyv választ ad a Kennedy elleni merénylet által felvetett kérdésekre, nevezete­sen a gyilkosok kilétére. Az író­szeretett Diana Rossba, de elke­rülte a választ a szüzességét firta­tó kérdésre. — Nevezhetnek akár régimó­dinak is — mondotta. A műsorban maga Elizabeth Taylor is nyilatkozott — persze, elismerően — Jacksonról. — Ha van is valami különcsé­ge, akkor az az életnél is na­gyobb, és egyes emberek ezt nem tudják megérteni — mondta az ibolyakék szemű filmsztár... Gyermekkoráról sajnálkozva beszélt, hiszen testvéreivel együtt a Jackson 5 nevű együt­tesben kellett énekelnie, így gyermekéveit elvesztette. Magá­nyos tinédzseréveiről is panasz­kodva beszélt Jackson. Tinikorában annyi pattanása volt, hogy nem is akart tükörbe nézni. — Sötétben mostam arcot — nyilatkozta. A megasztár végigvezette farmján a riporternőt, és bemu­tatta az ott felépített saját Dis- neyland-változatát, ahol gyak­ran mozgássérült vagy különféle betegségekben — például rák­ban — szenvedő kis gyermekba­rátait szokta szórakoztatni. Michael Jackson legújabb al­bumából eddig 4 millió példány kelt el. A korábban kiadott Thriller és a Bad igazi rekordo­kat döntöttek: a Thrillert 1982- ben 40 millió példányban adták el. A Forbes magazin készítette azdagok listája szerint az 1991- 2-es évben a legjobban kereső sztárok között Jackson a 6. he­lyen van 51 millió dollárral. In- terjúbeli faggatója, Ophra Winf­rey pedig a második helyet fog­lalja el — 88 millió dolláros jöve­delemmel. nő egyébként nem volt hajlandó ismertetni könyvének tartalmát annak nemzetközi megjelenése előtt. Egy jól tájékozott kubai forrás megerősítette az AFP-nek, hogy Castro kormánya egészen 1978- ig elküldte az amerikai vizsgáló- bizottságoknak a Kennedy-gyil- kossággal kapcsolatban rendel­kezésre álló bizalmas okmányo­kat. „A Kennedy-gyilkosság szá­munkra nem elsőrendű kérdés” — jelentette ki a kubai forrás, s kifejezte véleményét, hogy a Warren-bizottság „intézménye­sítette” Oswaldot, mint magá­nyos gyilkost, és hogy a washing­toni képviselőház vizsgálóbizott­sága nem vette figyelembe a Ku­ba által szolgáltatott jelentése­ket. Fricska a modern művészeteknek A manchesteri Szépművészeti Akadémia kiállított egy abszt­rakt vízfestményt szokásos évi bemutatóján — nem tudván, hogy azt egy ötéves gyermek fes­tette. A Carly Johnson által alko­tott, „A fák ritmusa” című kép egyike annak a 150 festmény­nek, amelyeket az akadémia a beküldött több ezer alkotás kö­zül érdemesnek talált arra, hogy hat hétre kiállítsa a városi galéri­ában. A hattagú zsűri úgy találta, hogy a kép „bizonyos minőséget képvisel a színek egyensúlyával, a kompozícióval és a festési tech­nikával.” A „művész” édesanyja, a 28 éves Helen Johnson kijelentette, hogy tréfából küldte be a képet, amely — szerinte — „azt bizo­nyítja, hogy mindenki képes mo­dem műalkotást létrehozni”. Johnson asszony, aki „szabadú­szó művész”, a BBC-nek nyilat­kozta ezt. Glenys Latham, az akadémia elnöke viszont védelmébe vette a zsűri döntését, mondván, hogy „az ügyes technika gyakran fel­ülkerekedik az ösztönös megnyi­latkozáson”. Ugyancsak a BBC-nek nyilat­kozva Latham kijelentette: „Gondoljanak arra, hogy a gyermekek művészete gyakran rendelkezik olyan ártatlansággal és nemesen egyszerű kvalitással, amelyet a felnőttek szeretnének maguk is felmutatni. Ezért a leg­kevésbé sem vagyok zavarban”. Johnson asszony szerint öté­ves leánya a nagypapa által elne­vezett „festményről” azt mond­ta, hogy az „csak egy egyszerű motívum”. Mitől fakul a megasztár? Felpofozható-e a honatya? Leszek Goiba, a Független Lengyelország Konföderációjának (KPN) parlamenti képviselője nem mondható szerencsés embernek — a közelmúltban már másodszor verték meg alaposan... Az első incidens ügyében igencsak hosszan nyomozott a rendőr­ség, ugyanis a honatya szerint politikai merénylet áldozata lett, ami­ért Tarnówban, városában a közhivatalokban saját kezűleg próbálta végrehajtani a kommunisták eltávolítását a közigazgatási apparátus­ból. Az újabb incidens mögött ismét politikai okokat sejtett, bár a Sztandar Mlodych című lap beszámolója másra utal. Goiba pártjának szóvivőjével jelent meg a rendőrségen, ahol feljelentést tett „parla­menti képviselő érinthetetlenségének arculcsapással történő megsér­tése miatt”. Mindkét úr olyan különösen viselkedett a rendőrparancsnoksá­gon, hogy a pártszóvivőt véralkohol-vizsgálatnak vetették alá (a kép­viselőnek ezt még ajánlani se merték), ami kimutatta, hogy az úr bi­zony teljesen részeg. A tanúk beszámolója szerint a „képviselő érinthetetlensége politi­kai célzatú megsértésének” színhelye egy tamówi éjszakai lokál volt, ahova Goiba búfelejteni ment. Előzőleg ugyanis kidobták a Tamowia szállóból: részegen bot­rányt okozott, követelve, hogy adjanak neki szobát, bár közölték ve­le, hogy az egész hotel foglalt. Ezután a bárban tovább ivott, s a tánc­parketten kikezdett egy nővel, akinek partnere az ittas honatyát ala­posan orrba vágta. E tanúvallomások ellenére Goiba fenntartja állí­tását, hogy kommunista összeesküvők ismételt támadásának volt ál­dozata... Gorbacsov és a francia filmsztárok Szereti Pierre Richard-t, tiszteli Depardieu-t A volt szovjet elnök szereti Pi­erre Richard-t, a Magas szőke férfi felemás cipőben című film főszereplőjét, és tiszteli Gérard Depardieu-t, a másik francia filmsztárt, mégpedig a XX. szá­zad című filmben nyújtott alakí­tásáért. Minderre akkor derült fény, amikor Mihail Gorbacsov alapítványának székházában várta a Moszkvában időző filmes nagyságokat. Richard és Depardieu egy francia filmművész küldöttség tagjaiként jártak Moszkvában. Az orosz fővárosban olyan sűrű­re szervezték programjukat, hogy a délelőtti eseményeket több ízben is egyszerűen átalud- ták... Depardieu-nek állítólag csak úgy sikerült némi betekintést nyernie a moszkvai éjszakai élet­be és pillantást vetni fiatal orosz hölgyekre, hogy az esetek több­ségében a delegációtól különvál­va bonyolította programját. Nem hagyta ki viszont a Gorbacsov- alapítványt, ahol a névadó exel- nök igen színpadiasán, a keblére ölelve üdvözölte őt. A volt szovjet elnök kezet szo­rítva Pierre Richard-ral, rögtön a sztár lábára nézett: hátha hozzá is felemás cipőben jött... A három nevezetes férfiú kö­rül akkora volt a nyüzsgés, hogy a tolmácsnő egyszerűen a köze­lükbe sem jutott, így azután — mit sem értve a másik mondóká- jából — mosolyogva és láthatóan jókedvvel, kézzel-lábbal muto­gatva társalogtak. Gorbacsov — később már a tolmácsnő segítsé­gével — egyebek között megis­mertette vendégeit a Narzan ne­vű kaukázusi eredetű ásványvíz­zel, részletesen ecsetelve gyógyí­tó hatását. Az exelnök annyira meggyőző volt, hogy Pierre Richard nyom­ban felhajtott egy pohárral a gyöngyöző nedűből... Mindezek után a sajtónak tá­voznia kellett a bankett-terem­ből, ahol vendéglátó és vendégei zárt ajtók mögött és terített asztal mellett folytatták beszélgetésü­ket. Hogy az elmélyült eszmecsere a filmművészet vagy a politika körül forgott-e, az nem derült ki. Sportoló művészek A sport mindenki számára nagyon hasznos, egyben pedig rendkí­vül fontos foglalatosság. Ez különösképpen igaz a színészekre is, hiszen számukra az erőnlét legalább annyira lényeges, mint a vér­beli sportolóknak. A sportoló színészeknek hosszú sora van — Se­an Connervtól Robert de Niróig —, akárcsak az általuk űzött sportágaknak. Felvételünkön Robert Redford a baseballnak hó­dol... MÉLTÁNYOS ÁR - MEGBÍZHATÓSÁG - CENTRUM

Next

/
Oldalképek
Tartalom