Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-30 / 176. szám

HÍRLAP, 1993. Július 30., péntek 13. ö> '(5 a­S'° C á II 3 J2 u o> u9 > ° a cm y CO * S' s| ro U ^ Eg u U­N — u!z 3 vo r a> j *r * & * 2 u 8 a g u > £ . 0 00 U _: C 3 *'ö C </> N </> 3 SS J CD ■ *r a> O) LU HATVAN ÉS KÖRZETE Téves riasztások a tűzoltóknál Apcon tarlót égettek Vijjogó szirénájű tűzoltóautók verték fel a békés hatvani főutca csendjét a hét elején. A helyi tűz­oltóságtól kapott azonnali infor­máció szerint arról érkezett beje­lentés, hogy Apc és a Nógrád megyei Jobbágyi között ég az er­dő. Ám mire — viszonylag rövid idő alatt — munkatársaink a helyszínre értek, a tűzoltóautók már visszafelé jöttek, láthatóan dolgukvégezetlenül. Az erdő szélén valóban látható volt némi füst — mint ahogyan képünkön is —, azonban avatatlan szem is azonmód konstatálhatta: ez nem erdőtűz, nem lehet tartani attól, hogy lángba borul a hegyoldal. A megyei tűzoltó-parancs­nokságon megtudtuk: gyakori mostanában az, hogy feleslege­sen riasztják őket. Ez főként nem rosszindulatból történik, nem kacsákkal kívánják átverni Szent Flórián védenceit, hanem figyel­metlenségből, viszont nem a te­lefonáló a figyelmetlen. Ebben az időszakban ugyanis sok he­lyüttégetnek tarlót, akár magán- személyek, akár téeszek, akár az erdőgazdaság. Utóbbiak figyel­mét már fel is hívták többször, hogy a hasonló akciókat jelent­sék be előre, mert akkor nem any- nyira nagy erőkkel vonulnak fel az esetleges bejelentésekkor. Az ilyen égetések ugyanis tisztes tá­volból nézve — ahonnan csak a nagy füst látszik — tűnhetnek tűznek is, éppen ezért, akik fel­veszik a kagylót, teljesen jóhisze­műen járnak el. Ez történt Apcon is, ahonnan rádiótelefonon értesítették a szakembereket, akik 54 perc alatt értek a helyszínre, s megál­lapíthatták, hogy az erdőgazda­ság keze van a dologban, s nin­csen veszély. A tűzoltóknak persze már né­mi rutinjuk is van, hiszen Apcra is minimális készültséggel, két autóval mentek. Ennél kevesebb — egy kocsi — csak akkor érke­zik, ha tudják előre, hogy ott szakavatott tarlóégetés zajlik, ám akkor is megvan az esélye, hogy valami lángot kap. A vesz­teség ebben az esetben tízezer fo­rint volt, s ez magában foglalja a gépkocsi és a tűzoltók kilométer­pénzét. Erre fel találtak egy nagy kiterjedésű fakitermelést, aho­gyan ezt szaknyelven fogalmaz­zák. — Soha nagyobb tüzet — mondták erre a faluban, kacagva a lángoló erdőt kutató hírlapíró­kon. (-ács) Nagyobb a füstje, mint a lángja A döntés előtt véleményezhetnek Hatvanban Reprezentatív szakszervezetek A közalkalmazotti tanácsok választásáról készült jelentések alapján a hatvani szavazatössze­sítő bizottság megállapította, hogy a városban a Pedagógusok Szakszervezete, valamint az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervete repre­zentatív szakszervezetek. Ez azt jelenti, hogy ezek az önkor­mányzat döntései előtt vélemé­nyezhetik a közalkalmazotti il­letmény alapjául szolgáló költ­ségvetést, valamint a közalkal­mazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések alapterveze­tét. Ezek mellett az érdekvédel­mi szervezetek mellett az érdek- egyeztetésekben még egy-egy hely illeti meg a Vasas-szakszer- vezetet, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezetét és a közgyűjteményi és közmű­velődési dolgozók hasonló tö­mörülését. A fehér köpeny itt is előírás A miniszter a szarvasmarhatelepen A megyénkben dolgozó me­zőgazdasági szakemberek nyil­ván láttak már minisztert is. meg szarvasmarhatelepet is. Ám a kettő találkozását már valószF- nűleg nem, s talán ez is lehetett az oka, nogy sokan — ötven-hatva- nan — keresték fel kedden dél­után a gödöllői egyetem tangaz­daságát, amelyik immáron rész­vénytársaságként működik. Az eredeti program kissé csúszott, így előtte a telep vezetőjével, Ko­csonya Lász/óva/alkalmunknyí- lott szót váltani arról, hová is lá­togatott aznap délután dr. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöke, népjó­léti miniszter. A gazdaság egésze 7000 hek­táron működik — tudtuk meg —, s Budapest határától egészen Nógrád megyéig húzódik. Egyi­ke azon egységeknek, amelyeket nemrégiben úgynevezett tartós állami tulajdonba vettek. Terüle­tükön található még sertéstelep is, ahol 1000 koca fejlődhet egy­szerre, s Hatvan-Nagygombo- son, a találkozó színhelyen 1040 szarvasmarha férne el, ám ebből jelenleg csak 800-zal bírnak. Ezek 6500 liter tejet adnak, s nem is elégedett Kocsonya Lász­ló. Panaszkodik arra, hogy kevés a takarmány, pedig ottjartunk- kor is éppen érdeklődtek nála te­lefonon: tud-e szállítani. Ezzel egyelőre nincsen gond, s érde­kességképpen említi meg, hogy egykoron aámvadjaik is voltak, s azok közül néhány például Tito kedvelt üdülőhelyére utazott, hogy az azóta ott létrejött turista- paradicsomban — amely néhány szerbnek ma is kedvelt zarán­dokhelye — legeltessék rajtuk a szemüket a bámészkodók. Mindezeket az információkat megkapta Sutján László is, aki a látogatás végen elismerte, hogy nem éppen az ő szakterületéről van szó — bár nézetünk szerint a népjóléthez hozzátartozhat akár a bélszín is —, de egy pártelnök nem foglalkozhat csak egy terü­lettel még akkor sem, ha egy má­sik tárcát irányít. Az Antall-ka- binet kereszténydemokrata tag­jával olvasható interjúnk szerdai számunkban megjelent, ám helyhiány miatt ebből kimaradt egy kérdés, amely történetesen sem a mezőgazdasággal, sem a politikával nem foglalkozott, így azt most adjuk közre: — Az elnök úr autóját szom­baton feltörték. Megvan-e már a tettes? — A rendőrségen azt mond­ták, hogy naponta több mint öt­ven hasonló eset történik. így én még csak nem is reménykedem. Ezután találkozott a politikus a mezőgazdászokkal, am hogy ott mi történt, arról nincsen in­formációnk, tudniillik a minisz­ter személyes kérése az volt: az eszmecserén ne vegyen részt a sajtó. (kova) „Baba-barát kórház” Hatvanban — Mit jelent a három „L”? — Amerikában, pontosabban Chicagóban 1956-ban, hazánk­ban pedig az idén alakult meg a La Leche Liga. Nem profitorien­tált, önkéntesekből, laikus anyákból szerveződött szövet­ség, amely tanácsot, bátorítást ad a kismamáknak, akik szoptatni kívánják gyermekeiket. Felada­tuk, hogy Hasznosan egészítsék ki az orvosok és más egészség- ügyi dolgozók tevékenységet. Fontosnak tartják, hogy az egyik anya megtanítsa a másikát arra, miként érzékelje, elégítse ki gyermeke szükségleteit. Meg­győződésük továbbá, hogy a szoptatás — fiziológiai, pszicho­lógiai előnye mellett — a legideá­lisabb módja a szülő-gyermek kapcsolat kialakításának. Fon­tos, hogy erről az ideális táplálás­ról már a terhesség ideje alatt tá­jékoztassuk a leendő mamákat. A hatvani kórházban pedig már a szülést követő első órában arra ösztönözzük őket, tegyék mellre kicsinyeiket, próbálkozzanak a szoptatással. — A hatvani kórházban meg­teremtették a feltételeket ahhoz, hogy az újszülött babák az első perctől érezhetik édesanyjuk kö­zelségét. Miért tartják fontosnak ezt az egy ült létet? — Nálunk csak nappal van­nak együtt, nagyon idilli, békés, családias a hangulat. Az anyuka ez idő alatt háborítatlanul ellát­hatja csecsemőjét, megtanulja az új táplálási módszert, amelynek lényégé: csak anyatejet kapjon a gyermek hat hónapos koráig. Míg eddig meghatározott időn­ként szoptak a gyerekek — kez­detben háromoránként — ná­lunk a „baba-szobában” akár óránként megetethetik, ha a pi­cik igénylik. Cumit viszont nem kapnak, mert ez összezavarhatja a tejelválasztás folyamatában még kezdő, próbálkozó aprósá­got. A fiatal édesanyák szívesen elfogadják tanácsainkat, amely­nek lényégé: ismerjék meg gyermekeik igényeit, szokásait. — A gyermektápszereknek búcsút mondhatunk? — A legideálisabb az lenne, hogy hat hónapig csak anyatejet adjunk a babáknak, még teát és gyümölcslevet se, hacsak orvos nem javasolja. Sajnos, felnőtt egy olyan generáció, amely sok­szor azt látta, hogy az anyukák tápszeres üveget nyújtottak kis­testvéreiknek, ahelyett, hogy a legtermészetesebb táplálást, az anyaméhét nyújtottak volna. Nem mindig jó, ami új, illetve ami jó, az nem mindig uj. Vissza kell kanyarodnunk a múlthoz, hiszen a szoptatásnál higiéniku- sabb, egészségesebb, kényelme­sebb foglalatosság nem létezik sem az anyának, sem pedig a ba­bának. A szoptatás Grantly Dick Read angol szülészorvos szerint három dolgot egyszerre elégít ki: „Az újszülöttnek szüksége van az anya karjainak melegére, em­lőjének táplálékára, biztonságra, mit az édesanya egyszerre elégít ki”. — Meg lehet-e különböztetni az anyatejjel vagy tápszerrel ete­tett csecsemőt? — Az első szembetűnő vonás, hogy az a baba, amelyik szopik, sokkal vidámabb, kiegyensúlyo­zottabb, és rendkívül ellenálló a betegségekkel szemben. Azt szoktuk mondani, hogy az anya­tej az újszülött első „védőoltá­sa”, amely segít az allergiák, a cukorbetegség és az elhízás meg­akadályozásában is. (szüle) Pozsgay Imre Hatvanban Nem először és vélhetően nem utoljára látogat a közeljövőben Hatvanba Pozsgay Imre, országy- gyűlési képviselő, a Nemzeti De­mokrata Szövetség elnöke. A vendéget ezúttal a Vasutas-szak­szervezet Liszt Ferenc Művelő­dési Házában fogadják augusz­tus 12-én, délután fel hétkor. A beszélgetést Moldvay Győző ve­zeti. Dinnyeszezon Sokan élnek Csány környékén a dinnyéből. Közülük jó néhá- nyan az ország más tájait — a Ba­latont s a budapesti piacokat — is felkeresik, hogy értékesítsék a mézédesnek mondott gyümöl­csöt. Mások azonban helyben kereskednek, s mostanra már nem is olyan drágán. A hét elején a hatvani piacon 16 forint volt ki­lója, de az országút mentén ennél olcsóbban is hozzá lehetett jutni. Fiatal rockzenekarok bemutatkozása Hatvani és környékbeli kezdő rockzenekarok is bemutatkoz­nak azon a fesztiválon, amelyet szombatról vasárnapra virradó éjjel rendeznek a szomszédos Nógrád megyei Pászt ón. Az ese­ményen emellett lesz még töb­bek között divatbemutató, s éj­félkor a titokzatos elnevezésű Bugyi-shownak tapsolhatnak az egybegyűltek. Természetgyógyász­szakrendelés Egyre többen foglalkoznak természetgyógyászattal, ám a ta­pasztalatok szerint közülük nem mindenki szakavatott értője a te­rületnek. Garanciát jelent azon­ban, ha egy olyan intézmény ke­retein belül zajlik ez a tevékeny­ség, mint a hatvani Városi Műve­lődési Központ. Ha valaki igény­be kívánja venni a természetgyó­gyász szolgáltatásait, annak elő­zetesen kell jelentkeznie a 38/ 342-384-es telefonszámon. Kóbor kutyák Sokan panaszkodnak amiatt, hogy a községekben elszaporod­tak a kóbor kutyák. Ezek sok­szor hosszú ideig barangolnak az utcán, s egy idő után már főleg a kisgyerekekre jelentenek ve­szélyt. Ezt a problémát kívánta orvosolni Szűcsi önkormányza­ta, amely több más faluval közö­sen vásárolt egy kábító légpus­kát. Ezzel hódítják el azokat az állatokat, amelyek feltűnően hosszú ideje róják már az utakat. Ezután nehány napra ketrecbe zárják ezeket, s ha a hirdetésre nem jelentkezik senki, akkor az állatorvos örök álmot bocsát a kutya szemére, s a dögkútba szál­lítják az ebet. ■» fmZ. ’5“ A munka a Nemcsak a külcsín a fontos héten kezdő­dött (Fotó: Gál Gábor) Meglehetősen rozzant pótban állt már a boldogi sport­telep öltözőépülete, s erre igen kényesek lehetnek a helyiek, hi­szen a vendégcsapatok és szur­kolóik szemének rögtön az szúrt szemet. A tető már kissé meg­roggyant, attól lehetett tartani, Megújul a boldogi sporttelep zant álla- hogy beomlik, s az ablakok, ajtók rintos ígért összeget, s így már ott műnk: hogy beomlik, s az ablakok, ajtók is elkorhadtak — egyszóval: ne­migen lehetett nyugodt körül­mények között készülni a mécs­esekre. A helyzet most változik, hi­szen végre az egyik szponzoruk kifizette nekik a négyszázezer fo­lgert összeget, s így belevághattak a felújításba. Má­sok is segítettek. így például az önkormányzat biztosítja szá­mukra a cserepet, s munkásokat is küldtek. Ez azonban még min­dig nem lenne elegendő, ha so­kan a faluból nem vállaltak volna munkát díjazás nélkül. Fő­ként a mostani hétvégére ígérték sokan a segítségüket. így — a ter­vek szerint — a bajnoki szezon kezdetére, augusztus tizenötödi­kére már a megújult sporttelep várja a versenyzőket, s akkor már csak a gáz bevezetése lesz hátra. * te Éiimim sÉiiiiiiisi hit M KÖZÖNSÉGET ilIIMIilTlIl ÉS I MLYIT BETILTJUK QTSH-HL$Z Nagy József kiállítása Egy jellegzetes életkép a tárlatról Egy idős ember, egy több mint nyolcvanéves virágkertész festményei láthatóak a nyár elejétől a Hatvani Városi Művelődési Központban. Nagy iozse/munkáin látszódik, hogy mivel foglalkozott szinte egész életében, hiszen az alkotások között jobbára csendéletekkel, s a ter­mészetet ábrázoló képekkel találkozhatunk, közöttük olyanokkal is, amelyek a szignó tanúsága szerint nemrégiben készültek. A művek­nek nincsen címük, ám Nagy József bizonyára számára kedves embe­rekről készült portréi talán nem is igénylik ezt. Akik kíváncsiak a tár­latra, azok még a nyár végéig az intézmény nyitvatartási ideje alatt megtekinthetik. Az fcgeszsegugyi Világszervezet es az kiNsZ, tiyemiekalapja az el­múlt ev elején indította útjára a „Baba-barát kórház" kezdeménye­zést, amely arra ösztönzi az anyákat, hogy újszülöttjeiket az első 4-6 hónapon keresztül csak anyateijel táplálják. Az európai kórhá­zak közül tavaly novemberben a debreceni női klinika érdemelte el­sőnek ezt a címet, őket néhány nappal később a dánok követték a sorban. Heves megyében a hatvani kórház szülészeti osztálya is büszkén viseli ezt a titulust. Az intézmény védőnőjével, Tóth Györgynével beszélgettünk e nagyszerű programról, valamint a La Lecne Lisáról. amelvben medvénket szintén Tóthné képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom