Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-29 / 175. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1993. július 29., csütörtök Hogyan privatizálnak a németek? Tőke, tudás, aktivitás Németország keleti tartományaiban befejezéséhez közeledik a privatizáció. A mintegy tizen- ketezer vállalat közül immár csak néhány száz eladása várat magára. A német vagyonügy- ryjkség, a Trauhandstalt képviseletet nyitott Magyarországon, melynek vezetője dr. Arndt Fleischer, akit legelébb arról kérdeztünk, miért fontos Németországnak a budapesti jelenlét. — Valamennyiünknek érdeke, hogy ez a bizonytalanság, amely a többi között a privatizáció miatt létezik még keleten, megszűnjön, és stabilizálódjon a helyzet ebben a térségben. Németország olyan know-how-val rendelkezik, amely máshol is használható, ahol a tervgazdaságról a piacgazdaságra térnek át. — Milyennek látja Ón a magyarországi privatizációt? — Magyarországon még haboznak a nagyvállalatok „felaprításával”. Ez kezdetben így volt nálunk is, aztán rájöttek: ahhoz, t a válla- nincs más lehetőség: fel kell darabolni a nagy gyárakat, és úgy kell eladni, így ugyanis könnyebben lehet vevőt találni. — Magyarországon azért másként megy végbe a privatizáció, mint Németországban. Önöknél ugyanis jelentős összeget fordítanak a költségvetésből erre a célra. — Ez így igaz. Ugyanakkor Magyarországon a vállalatoknak már mintegy 25 százalékát sikerült magánkézbe adni, ez a többi kelet-európai országhoz viszonyítva jó aránynak mondható. Mégis azt kell mondanom, hogy önöknek aktívabban kellene fellépniük a vevőkkel szemben. Amíg korábban Magyarország egyedül volt a privatizálandó vállalataival, azóta a többi keleti ország is beállt a sorba. — Az embereknek kétfajta agf odalmuk van a privatizációval apcsolatban: egyik, hogy nem jön a külföldi tőke, a másik épp az ellenkezője: kiárusítják az országot. — Hallottam én is olyan véleményeket, miszerint Magyarországon sokat adnak el külföldieknek. Ez így azonban nem igaz. Egyrészt: fontos, hogy bejöjjön a toké, másrészt a management know-how-t is meg kell vásárolni. Ez főleg a nagyvállalatokra vonatkozik. Ugyanis csak a kisebbeknél lehet rávenni a ma- anak. , _ _ hogy a privatizációs folyamat mind gyorsabban megy vegbe, hiszen a cél az, hogy a gazdaságtalanul működő vállalatok minél kevesebb deficitet termeljenek. Szomszédaink szigorítottak Pénzügyi és kereskedelmi változások Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Heves Megyei Képviseletén megtudtuk, hogy Oroszország a jövőben szigorúan ellenőrzi a kulturális kincsek exportját. Az utóbbi években az orosz templomok, múzeumok, apátságok és a privát gyűjtők értékes műtárgyai ellenőrzés nélkül kerültek Külföldre. Az új törvénykezés megtiltja a történelmi, művészeti vagy tudományos értékkel bíró, valamint a 100 évnél idősebb műtár§ yak exportját. A rendelkezés etartásanak felügyeletére egy speciális szövetségi hatóságot hoztak létre, amely szorosan együttműködik az orosz kultuszminisztériummal és az állami vámhivatallal. Ukrajnában kedvezményeket élveznek azok a barterügyletek, amelyek ellentételei az ukrán mezőgazdaság áruellátását szolgálják. A Minisztertanács 1993. február 19-i dekrétuma a Krími • Köztársaságnak, a közigazgatási kerületeknek (Obasti), Szevasz- topol és Kiev városának biztosítja a jogot arra, hogy a területükön lévő üzemek termelési értékének 2 százalékát barterüzletek finanszírozására fordítsák, amennyiben az ellentétel a mezőgazdaság számára fontos árucikk. Az exportoldal állami megrendelésként bonyolítható le, értéktöbbletadó és exportvám nélkül. A dekrétum nem vonatkozik a külön engedélyhez kötött termékekre (pl. alkohol és alkoholtartalmú italok). A kedvezményezett importtermékek listájába tartoznak az ásványolajtermékek, a földgáz, a műtrágya, a növényvédő szerek, a vetőmagvak, a gabona és a darált olajos magvak (takarmánynak előkészítve). Moldávia megnehezítette a használt gépkocsik importját. Azok a teherautók, autóbuszok, motorkerékpárok, utánfutók, amelyek hétévesek vagy annál régebbiek, nem hozhatok be az országba. A rendelkezés alól kivételt képeznek azok a gépjárművek, amelyeket beépített műszaki vagy orvosi berendezéssel láttak el. Horvátország új jogszabályokat léptetett életbe a koncessziók elosztása (külföldieknek is) területén. A koncessziókat a Horvát Köztársasági Parlament adja ki, elsősorban a fémkitermelésre, idegenforgalmi berendezésekre (hotel és jacht-kikötők), az infrastruktúra fejlesztéséé (közúti, vasúti és légi közlekedés.) A koncessziók 99 évre szólnak. Hollandiában a jövőben szigorúan büntetik az illegális adatmásolást és adattárolást. Saját célra vagy harmadik személy részére történő illegális másolásért legnagyobb büntetésként 4 évi szabadságvesztés vagy 25 HFT pénzbírság is kivet- JSD= 1,80 Holland Foezer hető(lUS rint). Belgiumban a jövőben az illegális pénzek tisztára mosását az eddigieknél szigorúbban büntetik. A törvéhyek megszegése 50 millió BFR értékű pénzbüntetést vonhat maga után, és büntethető minden résztvevő, illetve azok is, akiknek a tranzakcióról tudomásuk volt. A törvénykezés vonatkozik a pénz- és hitelintézetekre, a tőzsdékre, a vagyonügynökségekre, a postára, a nemzeti bankra, és bizonyos körülmények között a biztosítási intézetekre is. A pénzintézetek kötelesek ügyfeleik személyazonosságát megállapítani már 10 ezer ECU (420.000 BFR) feletti devizatranszfer esetén. A gyanús pénzügyi tranzakciókat azonnal jelenteni kell. (1 USD = 33,11 Belga Frank). Hányán vannak munka nélkül? A regisztrált munkanélküliek száma idén februárban érte el az eddigi legmagasabb értéket, a 705 ezret. Azóta ugyan minden hónapban csökken, de a regisztrációból kikerülők számának növekedése miatt nincsenek pontos adatok a valós munkanélküliségről. Az Országos Munkaügyi Központ átfogó felmérést készít annak megállapítására, hogy mennyi lehet a munkanélküliek száma — jelentették be az illetékesek. A regisztráltak létszámcsökkenésének egyik oka, hogy a járadékra való jogosultság lejárta után a munkanélküliek megszakítják a kapcsolatot a munkaügyi központokkal, így kikerülnek a AJÁNLATI FELHÍVÁS A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat meghirdeti az 1988. október 22-én alakult TELESTÁR — KÁBELKOM Kft. állami tulajdonban lévő' üzletrészét egyfordulós pályázat keretében történő' értékesítésre. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a TELESTÁR-KÁBELKOM Kft. törzstőkéje 91.350.000.- Ft, amely törzstőke 7,2 %-a, 6.390.000.- Ft kerül értékesítésre. Az ajánlatokat 3 példányban zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. Az ajánlati kötöttség időtartama 60 nap. A pályázat eredményeként megkötendő szerződés érvényességéhez az Állami Vagyonügynökség hozzájárulására van szükség. Az ajánlattevőnek vételi szándéka bizonyítására 600.000.- Ft-ot a pályázat benyújtásának határidejéig a kiíró 0KHB RT. Eger, 350-05412 sz. egyszámlájára letétbe kell helyezni. A letét bánatpénzként funkcionál. A pályázat érvényes beadásának feltétele a tender 1000.- Ft-ért történő megvásárlása titkossági nyilatkozat ellenében. A HÁÉV fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1993. augusztus hó 31. nap. Az ajánlatok benyújtásának helye: Eger, Mátyás király út 62. További információért szíveskedjenek Pálinkás József vállalati biztoshoz fordulni. Telefon: 36/310-256 nyilvántartásból. Tavaly több mint százezer, idén az év első öt hónapjában 117 ezer főnek járt le a jogosultsága. Az előzetes becslések szerint ebben az évben 300 ezer fő kerül ki majd a járadékfizetésből. Az Országos Munkaügyi Központ országos felmérést indít, amelynek során információkat gyűjtenek azokról, akik tavaly kerültek ki a járadékfolyósításból, és a munkaerő-piaci helyzetükről nincsenek adatok. A felmérés a tavaly az ellátottak köréből kikerült közel 42 ezer főből 22 ezerre terjed ki. A beérkező adatok feldolgozása után lehetőség nyílik annak felmérésére, hogy hányán tudtak elhelyezkedni, illetve hányán maradtak munkanélküliek, amióta megszakították kapcsolatukat a központtal. Az ÁVÜ-nél hallottuk Üj tulajdonosok a gabonaiparban A napi sajtóban Ön is rendszeresen olvashat a magyar élelmiszeripar privatizációjáról. A különböző vélemények gyakran homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Ezúttal Hutera Erzsébet, az ÁVÜ Mezőgazda- sági, Élelmiszeripari és Humán Privatizációs Igazgatóság igazgatóhelyettese tájékoztatott az elvekről, arról a gyakorlatról, amelynek jegyében az élelmi- szeripari privatizáció zajlik. — Az állami monopóliumok lebontása — a termelői és felhasználói oldalról immár kialakulóban lévő piaci sokszínűség — nem hagyhatja érintetlenül a gabonaipart sem. Ez az ágazat eddig — a többszektorú mező- gazdaság, kül- és belkereskedelem, valamint sütőipar mellett — megtartotta a „megyei közigazgatási elv” szerint szervezett „állami ipari” jellegét, annak előnyeivel, de még inkább hátrányaival együtt. — Milyen nagyságot képvisel ez az iparág, s melyek a főbb jellegzetességei? — A gabonaipar eszközeinek értéke 20 milliárd forint, s több mint 15 ezer embernek ad munkát. Az ágazat jellegzetessége, hogy — az évi egyszeri termés miatt — magas a forgóeszközigénye. Ezt Kereskedelmi hitelekkel finanszírozzák, melyek fedezeti és jelzálog-igénye 16-18 milliárd forint. A hazai gabonaipar azon túl, hogy a mezőgazda- sági termelőket finanszírozza, alkalmazkodott a hazai, és bizonyos mértékig a külpiaci igényekhez is. — Ha ilyen nagyfokú rugalmasság és alkalmazkodóképesség jellemzi az iparágat, miért van szükség a privatizációra? — Igazi tulajdonviszonyok nélkül ma már képtelen az ágazat a fejlődésre. A tulajdonváltás módja ma Magyarországon a piaci alapon szervezett privatizáció. A szakmai koncepciót, amely alkalmasnak látszik a privatizáció végrehajtására úgy, hogy közben figyelemmel van a hazai gabonaipar jelenlegi sajáváltozásokra is. Ennek lényege olyan szervezeti és tulajdonosi szerkezet megteremtése, amely fokozza a leendő társaságok jövedelemtermelő képessegét és javítja pénzügyi helyzetüket. A tulajdonosok között megtalálhatjuk majd a hazai mezőgazda- sági termelőket is, akiknek a részvételhez rendelkezésre állnak a kár nyok fs. Ugyanakkor nein hagyható figyelmen kívül, hogy egyes területeken a szükséges fejlesztésekhez elengedhetetlen az új tőkebevonás. — A közelmúltban Körösi Imre országgyűlési képviselő a következőket nyilatkozta: A legnagyobb disznóság, hogy az ÁVÜ csak készpénzért hajlandó eladni, E-hitel vagy termelői tulajdon szóba sem jöhet. — Való igaz, hogy a decentralizált privatizáció keretében 70 malmot, 38 takarmánykeverő üzemet, több mint 100 tárházat, boltot értékesítünk. Ezekre nem vehető fel E-hitel, ám e vagyontárgyak üzleti értékének viszonylag alacsony volta miatt a hazai kis- és kózéptulajdonosi réteg számára elérhető privatizációs lehetőséget jelentenek. Az E-hitelt egyébiránt mint köztudott, kizárólag az államadósság törlesztésére fordíthatjuk. Mi viszont az előbb említett vagyontárgyak privatizálásából szármázó bevételek egy részét magukat a vagyontárgyakat terhelő jelzálog levételére, azok hiteltörlesztésére fizettetjük be. A bevételek másik része is a vállalatnál marad, egyéb hitelek törlesztésére. E privatizációs technika célja tehát éppen a — Körösi úr által kifogásolt — banki árverések, az „üzleti érték alatti” értékesítések megakadályozása. Természetesen a vevők számára a készpénz- fizetés mellett ezekben az esetekben is rendelkezésre áll mind a Start, mind pedig reorganizációs hitel. E-hitel az eszközként értékesíthető, nagyobb kapacitású malmokra igényelhető. A hazai befektetők védelmében egyébként többféle automatizmust is nagyobbl lajdoni hányad is megszerezhető, illetve kisebb tulajdoni hányad megvásárlása esetén is nyerhető befolyásoló szerep. A hazai gabonafelvásárlás biztonságát három regionális gabonatermelő és -forgalmazó cég létrehozásával teremtettük meg. 530 ezer tonna tárolókapacitással létrehoztunk ugyanakkor egy „közraktári hálózatot”, amely lehetővé teszi a hazai — közraktár-jegyekkel finanszírozott — felvásárlást, készletezést és szakszerű tárolást. — Mi lesz a szervezetek sorsa? — Az említett társaságok privatizálása elsősorban tőzsdei Bevezetés révén képzelhető el. Az állam ellenőrző funkcióját a megtartott tulajdoni hányad segítségével gyakorolhatja, ezért a privatizáció során elsősorban kisebbségi tulajdonrészt kivásárló pénzügyi befektetők jöhetnek számításba. Ugyancsak értékesítik azokat a társaságokat, amelyek a decentralizált privatizáció es a közraktározási hálózat kialakítása után megmaradó állami vállalatok jogutódjaként jönnek létre. Itt nyilvános pályáztatások várhatók. — Körösi képviselő úr az új tulajdonosok miatt is aggódik. Mint írja: „A gabonaipar elárverezésével nemcsak a malmok, hanem kétmillió hektár gabona- terület is idegen kézre kerül. Az új tulajdonos pedig annyiért vásárolja és adja tovább a gabonát, amennyiért akarja. ” — Körösi úr feltételezése, mely szerint az új tulajdonosok határozzák meg a felvásárlási árakat, jogos. De vajon nem ép- ~>en a gabonafelvásárlás és -külereskedelem állami monopóliuma teremtette meg a múltban a termelői jövedelmek elvonását, s egy részének „szétosztogatá- sat?” Úgy vélem egy többszereplős piac létrejöttének éppen hogy örülni kellene, hiszen itt a manipulációra, a termelők kijátszására sokkal kisebb a lehetőség. E Megszületett a törvény, jöhet a csőd! A kényszeregyezséggel kapcsolatban már élesen elhatárolódtak egymástól az elemzők. Egyesek a kishitelezők védelmére helyezték a hangsúlyt, és kifejezetten károsnak ítélik a kényszeregyezség bevezetését. Számukra a problémát az jelenti, hogy a megállapodásból általában majd azok a kisebb hitelezők fognak kiesni, akiknek a legfontosabb lenne a gyors pénzáramlás. Ezzel szemben a másik tábor magának az egyezségnek a fontosságát helyezte előtérbe, és támogatott minden olyan változtatást, ami az egyezség megkötését egyszerűsíti. Az utóbbi érvelésre hallgatott a Parlament is, amikor becikkelyezte azt a részét a törvénynek, hogy az eddigi helyett már a hitelállomány kétharmadát képviselő hitelezők szavazata is elegendő legyen az egyezség megkötéséhez. A törvénymódosítás legnagyobb vitája viszont a zálogjog körülfolyt. Ehhez képest kompromisszumos megállapodás jött létre, aminek elfogadtatásában nagy szerepet vállalt a bizottsági munkálatokon végig jelenlévő Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára. A mindent tudó diagnosztikai táska Az Agria Med már a jövő századot írja A magyar egészségügy jövője tárul szemünk elé, ha végigjárjuk az Agria Med bemutatótermét, amely Egerben, a Szarvas tér 1. szám alatt kapott helyet. Azok, akik az egészségügyben dolgoznak, vagy betegként jártak kórházakban, rendelőkben, tapasztalták, ismerik jól az ottani állapotokat, így nem találják túlzásnak a címben foglaltakat. Az Agria Med tulajdonosa is egészségügyi szakember, soksok évet töltött műtősnőként a főváros gyermek-szívsebészetén, majd az egri kórházban. Szakmai kongresszusokon, külföldi tanulmányutakon szeretné még jobban megtanulni: hogyan kell az egészségügyet szakszerűen ellátni. — Minden álmom az volt, hogy egyszer olyan klinikán dolgozhassak, amit csak a filmekben láttam. Elérhetetlen volt számomra minden olyan eszköz, amit ott az ápolónők használtak. És íme, itt most sokféle található közülük — büszkélkedett Boldi- zsárné Kezes Zsuzsanna. — Azért dolgozom, hogy segítsek, elsősorban a háziorvosoknak. A versenyhelyzet is azt diktálja, hogy minél korszerűbb és jobb minőségű termékek álljanak a rendelkezésükre, melyeket az otthoni gondozásnál a hozzátartozók is nehézségek nélkül használhatnak. Sokat lendít majd a dolgon, ha a társadalom- biztosítás beindítja az új finanszírozási rendszert, és a vállalkozó kedvű orvosok is jobban beruházhatnak. — Nemcsak dísznek ajánljuk a bejáratnál látható szőnyeget — kalauzolt tovább Boldizsárné. — Egy-egy influenzás időszak esetén még a magánlakásokba is ajánlom a kisebb változatát a lábtörlőnek, hiszen a cipőről leszedi a nemkívánatos anyagokat, és egyben fertőtleníti is a lábbelit. A kórházakban, különösen a műtők bejáratánál nélkülözhetetlenek, de említhetném a gyermekintézményeket, a szállodákat, a vendéglátóegységeket, ahová szintén elkelne a fertőtlenítő szőnyegekből. Nagy segítséget és kényelmet jelentenek továbbá az egyszer használatos lepedők, a vizsgálatokhoz használt takarók, amelyekről tudni kell még, hogy környezetkímélők, a papír újrefelhasználásával készültek. Több referenciahelyünk is van, ahol termékeinket használják, például az ózdi szülészeten, illetve a miskolci sebészeten. Nehéz lenne felsorolni, menyA kéztörlő-adagolókat szállodáknak is ajánlják (Fotó: Szántó György) nyi praktikus eszköz kínálja magát. Az egyik ilyennel a kullancsot könnyűszerrel eltávolíthatjuk a bőr alól. Az ügyes kis szerkezet pillanatok alatt kiszippantja az élősködőt. Az itt kiállított Kimberly-Clark termékeit többnyire repülőtereken, luxusszállodákban láthattuk, most — elérhető áron — az Agria Mednél is megvásárolhatók. A kéztörlők nemcsak esztétikusak, hanem kellemesen puhák is. Ugyanez mondható el az eldobható fogorvosi kesztyűkről is, amelyek kámforosak, és levételük után is sokáig érezni a kézen a frissítő illatot. Az Agria Med büszkesége továbbá az a belgyógyászati diagnosztikai táska, amely minden fontosabb műszert tartalmaz, és elsősorban a háziorvosoknak segítheti a munkáját. A táskáknál maradva: minden igényt kielégítenek — küllemükről nem is beszélve — a Dürasol márkájú, formatervezett orvosi táskák, melyekre két év garanciát adunk. A Kendell cég berendezése pedig az allergiás, asztmás betegeknek, szénanáthában, légúti problémákban szenvedőknek enyhít a baján. > Külön standon kínalják a legújabb kozmetikai cikkeket, többek között azt a szenzációs zselét, ami megszabadítja a hölgyeket felesleges zsírpárnáiktól. Az Agria Med állandó kiállítását elsősorban a szakembereknek ajánljuk, de a laikusoknak sem akármilyen látványt nyújtanak a bemutatott tárgyak. Szüle Rita követően, rendkívüli ülésszakának utolsó napján döntött a Parlament a csődtörvény módosításáról. A kényszeregyezség bevezetésével, a kötelező öncsőd eltörlésével és a zálogjog újraszabályozásával kompromisszumos törvényszöveg született. A kötelező öncsőd eltörlése már régóta várható volt, a szakma egyöntetűen a változtatás mellett foglalt állást. Érvelésük arra épült, hogy az eddigi indokolatlan automatizmus teljesen megbízhatatlanná és kiszámíthatatlanná tette a gazdálkodást.
