Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-28 / 174. szám
HÍRLAP, 1993. július 28., szerda SPORT 7. Tenken a játékvezetők A játékot aktívan is rendszeresen folytató megyei labdarúgó- játékvezetők augusztus 30-án, pénteken újabb mérkőzést játszanak Tenken. A Heves megyei futballbírák vendégei Jász- Nagykun-Szolnok megye sípmesterei lesznek. Képviselőház a pekingi olimpia ellen Az Egyesült Államok képviselőháza határozatban tiltakozott az ellen, hogy 2000-ben Peking rendezhesse a nyári olimpiai játékokat. A 286:99 arányban elfogadott határozatban, amelynek egyik kezdeményezője Tom Lantos, a Ház magyar származású tagja volt, felhívták az USA olimpiai bizottságát, hogy Kína ellen foglaljon állást, mert az ország, ahol tartósan és súlyosan megsértik az emberi jogokat, nem megfelelő helyszín az ötkarikás játékokra. Lantos szerint a kínai kormány, magatartásának megváltoztatásával, módot szerezhet arra, hogy 2004- ben olimpiát rendezhessen. Profiboksz az étteremben Folklórműsorral egybekötött „bokszvacsorát” rendez Budapesten a kaposvári Golden Ring Bt. augusztus 29-én, 19.30 órakor. Három profi bokszoló feszül egymásnak a fővárosban. Várhatóan a 63.523 kg-osok rangadója ígéri a legtöbb látványosságot: a magyar földön élő orosz Szergej Balalajev az Erdélyben készülő, Szatmárnémetibe való Veres Attilával vív meg. Az eseményről — s ez a jelek szerint jelzi rangját is — összefoglalót sugároz a Eurosport, Magyarországon pedig a Falu TV es a Duna TV is. Pillantás a bukszákba... A WTA közreadta a női teniszezők kereseti listáját, amelyet Steffi Graf vezet több mint másfél millió dollárral. Szeles Mónika 437 ezre csak a tizedik helyhez elegendő. íme a lista: 1. Steffi Graf (német) 1.668.837 dollár, 2. Arantxa Sánchez-Vicario (spanyol) 857.989, 3. Jana Novotna (cseh) 626.471,4. Conchi- ta Martinez (spanyol) 588.395, 5. Mary-Joe Fernandez (amerikai) 560.519, 6. Natalja Zvereva (fehérorosz) 534.048, 7. Martina Navratilova (amerikai) 533.044, 8. Gabriela Sabatini (argentin) 453.305, 9. Gigi Fernandez (amerikai) 441.613, 10. Szeles Mónika (jugoszláv) 437.588. Hallássérültek csúcsai A bolgár fővárosban a hallás- sérültek 17. olimpiáján három új világcsúcs született. A cseh Dieter Sulaka kerékpárosok 35 kilométeres versenyében, míg az amerikai Wendell Gaskin a 100 méteres síkfutásban, a norvég Öle Sponberg pedig a rúdugrásban ért el új reKordot. Kerékpározás. 35 km: 1. Dieter Sulak (cseh) 51:13 p. Atlétika. 100 m: 1. Wendell Gaskin (amerikai) 10.62 mp. Rúdugrás: 1. Öle Sponberg (norvég) 4.78 m. Vereség a Rákospalotától Az Eger SE labdarúgócsapata edzőmérkőzést játszott hétfőn, az Északi-sporttelep pályáján az újonc NB II-es Rákospalotával. Az egriek a félidőben még 2-0-ra vezettek, Berecz és Le/jnerígóljaival, de a második félidő mar az ellenfélé volt, és így alakult ki a 2-3-as végeredmény. Az ESE legközelebb szombaton tíz órakor vív felkészülési mérkőzést a városi stadionban, NB III-as ellenféllel, a Szolnoki MÁ VMTE- vel. PROF I a legeredményesebb bámulás, a legprofibb napstúdió! MEGNYÍLT! ÚJ, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, TURBO SZOLÁRIUM várja Kedves Vendégeit Eger, Knézich K. u. 24. sz. L alatt, az udvarban. Á A Forma-1-ről három héten át A három A három Fittipaldi valójában négy. A negyediknek köszönhető, hogy újra felmerült egy valójában sohasem feledett név a Forma-1 forgatagában. Ha Wil- sonnak nincs egy briliáns tehetségű fia, Christian, akkor nem fordul a figyelem erre a benzingőzös dinasztiára. A papa nem tartozott a világ- klasszisok közé. Talán ezért nem is jutott neki egy igazi jó kocsi. Tíz évvel fia előtt állt először rajthoz, Brabham-ForddalSpanyoV országban, és 36 versenye során egy ötödik és egy hatodik helyet szerzett. Ha testvére, az első Fittipaldi, Emerson, nem lett volna autóversenyző, senki sem emlékezne erre a névre. Pedig pestiesen még ma is azt mondják: „úgy vezet, mint Fittipaldi. Emerson ugyanis a nagy bajnokok közül való. Tizenegy szezont nyomott le a Forma-1-ben, 144 versenyen indult, ezek közül tizennégyet megnyert, 1972-ben és 1974-ben ő volt a világbajnok, kétszer második lett. A szuperpilóta a nagy lesipuskások közül való, sok világbajnoki pontot szerzett úgy, hogy kipotyogtak az előtte robogók. Ám amikor kellett, mindig a megfelelő helyen volt. 1984-ben például az amerikai Indy Car bajnokságban, s ezzel eltűnt a szemünk elől. Abban az időben figyelt erre a versenyágra a magyar autósport- rajongó. És ez a második Fittipaldi! Az, aki képes volt egy merőben új szakágat megtanulni, és ott is a legjobbak közé küzdeni magát. Az Indycar-kocsik ugyan megtévesztésig hasonlítanak a Forma- 1-esekhez, ám csak külsőre, és csak a laikus számára. A versenyek pedig egészen másfélék! S Emerson a nagy vízen túl is bevezette Brazíliát az autós nagyhaFittipaldi talmak közé. 1989-ben megnyerte az Indy 500-at, és ő volt az első autóversenyző, aki 2 millió dollárnál többet keresett. Összesen 18 győzelmet szerzett, és ma már jóval tízmillió fölött van a nyereményeinek összege. Ebben már benne van az a summa is, amit az idei pünkösdvasárnapi, Indianapolis 500 megnyeréséért vehetett fel. A ma 47 éves száguldó brazil kétla- ki életet él. Sohasem hagyta el Sao Paulo környéki otthonát, ám a floridai Miamiban is van háztartása. Példás családapa, és Teresa, a felesége öt gyermekkel ajándékozta meg. Lányai, Juliana, Titiana és Joana aligha követik a versenypályákon, de a két fiú, Jayson és Luca biztosan megpróbálkozik vele. Emerson öt nyelven beszél, portugál anyanyelvén kívül angolul, franciául, spanyolul és olaszul. Maga irányítja egymillió hektáros narancsültetvénye dolgait, az exportját is. Mercedesdealer, hogy az autós brancsból se maradjon ki, de van érdekeltsége a brazíliai Hugo Boss divatcégben is. Ám főképp autóversenyző és példakép. Méltó példaképe a harmadik Fittipaldinak, Christiánnak. A huszonkét éves fiatalember mozgalmas és sikerdús autósportmúlt utánjutott el a Forma-l-be. A nem túl sikeres Minardi-Lam- borghini csapatban debütált tavaly Dél-Afrikában, s idén még mindig Minardinál, de már Ford-motorral megkezdte a vb- pontgyűjtést. Legutóbb Monacóban ötödik lett. Okos, higgadt versenyzéssel, kivárásra autózva, lesipuskásként várva a lehetőségre. Mint egy leendő világbajnok... (FEB) Lehet hangolni a megyeire Elkészült a sorsolás A Helasznál a pillanatnyi ismeretek birtokában elkészítették az 1993-94. évi megyei I. és II. osztályú labdarúgo-bajnok- ság őszi sorsolását. Mint ismeretes, a megyei szövetség elnöksége 2x16-os mezőnyt tervezett, de a Heréd és az Apc egyesülése következtében mar csökkent a létszám. Mielőtt a hivatalos értesítést a sorsolásról megkapnánk, közöljük az első forduló párosítását. Megyei I. osztály. Augusztus 14.: Sirok — Besenyőtelek, Selyp — Tarnaörs, Heves — Recsk. Augusztus 15.: Tarnale- lesz — Domoszló, Bélapátfalva — Novaj, Kompolt — Poroszló, Nagyrétté — Petervására. Megyei II. osztály. Augusztus 14.: Apella ISZE — Atkár, Makiár — Átány. Augusztus 15.: Istenmezeje — Gyöngyösoroszi, Párád — Petőfibánya, Tárnáméra — Boldog, Hatvani Lokomotív — Gyöngyösi Energia, Gyönf yöspata — Mátraderecske. Sza- adnapos: Erdőtelek. Kétmillió az űszóutánpótlásra Miközben a nagyok, a felnőtt úszók legjobbjai a jövő heti shef- fieldi Európa-bajnoki rajtra várnak, Egerszegiék leendő követői a hét végén Fehérvárott a kor- osztályos országos bajnokságon adnak számot tehetségükről. Hogy a legreményteljesebb vidéki es fővárosi fiúk és lányok közül kik, milyen versenyeken induljanak, azt az OB első napján az úszópalánták edzőivel személyesen vitatja majd meg Ruza József MÚSZ-főtitkár. Áz eszmecsere már ama tény ismeretében folyhat, hogy az utánpótlás ez évi vizsgáira a szövetség frissiben 2 millió forintot biztosított. Az abonyi focistáknak Nincs mit restelkedniük Van-e szebb, bravúrosabb dolog egy újonc csapat számára, mintha gondok nélkül megváltja a belépőt osztálya következő évi bajnoki csatározásaira is? A vágyak mindig ekként fogalmazódnak meg, ám a Füzesabonyi SC labdarúgói a szabványtól eltérő, csattanós választ adtak az imént feltett kérdésre, s ez mindössze egyetlen szó: van. Mert ugye az mégiscsak szebb és elegánsabb, ha egy, az ellenfelek által „pelyhedző állónak" titulált gárda fogja magát, és összeszedve minden tudását, vagányságát, a megyei bajnoki cím megnyerése után az NB IlI-ban is listavezető, méghozzá nem merő vé- letlenségből, hanem hosszú heteken át. Áz FSC hatodik helye csak ehhez képest csalódás, minden máshoz viszonyítva remeklés a javából. Albert Csabával, az abonyi focisták edzőjével idéztük fel a nemrég zárult bajnokság fordulópontjait. — Ámi a felkészülésünket illeti, nos, abban nem volt semmi kivetnivaló. A tiszacsegei edzőtábort jól megőrizték emlékezetükben a fiúk, még jóval utána is emlegették, olyan kemény és céltudatos munka folyt. Senkit nem kellett noszogatni, mert a csapat tökéletesen tisztában volt azzal, hogy ami bőven elegendő a megyeiben, az az NB IlI-ban könnyen kevésnek bizonyulhat. — A rajt mégis döcögősre, vagy még inkább egy újonc csapatra jellemzően sikerült. — A monoriakkal idehaza döntetlenre mérkőztünk, majd Balassagyarmaton jött az 1-0-ás vereség. Ezek — megítélésem szerint — még idejében jött figyelmeztetések voltak. — A bajnoki nyitómérkőzés után a monoriak úgy vélekedtek, hogy az abonyiakkal még számolni kell a pontvadászat folyamán. Bejött a jövendölés, később valóban így lett. — Annak, hogy gyakorlatilag ugyanaz a csapat vágott neki az idénynek, amelyik a megyeiben megszerezte az elsőséget, előnye is, hátránya is volt. A társaság jól ismerte egymást, tudtak egymáRedőny-, reluxa-, harmonikaajlő-. térelválasztó-, sért küzdeni a fiúk, s ez meg is hozta a gyümölcsét. A hátrány abban állt, hogy nem tudtunk gólerős csatárt igazolni, s ennek ittuk is a levét egészen az utolsó hármas sípszóig. — Gondolom, a félsz azért munkált a játékosokban. Valahol a tudat alatt ott mocoroghatott: mi lesz, ha felsülünk? — Ez egy újonc gárda esetében természetes, és meggyőződésem, hogy pozitív irányba vitte el a csapatot. Az első megtorpanások után magára talált az együttes, olyannyira, hogy a nyolcadik fordulótól kezdve mi vezettük a tabellát, és az őszt éllovasként is zártuk. — Mi lehet a titka ennek a váratlan szárnyalásnak? — Fizikailag a legjobbak közé tartoztunk, ez hamar kiderült. Ekkoriban még a szerencsével sem álltunk hadilábon, s bár nagyon kevés gólt szereztünk, de keveset is kaptunk, ami egyértelműen a védelmet dicséri. — Az elmondottak ugyan az őszre állnak, tavasszal viszont változott a helyzet... — A bajnokság második felében már elég sok gólt kaptunk, aminek több oka is van. Sípos leállt, Gál Győrbe ment tanulni, majd visszajött. Szóval egy olyan mozgás indult meg a csapat körül, ami csak összekuszálta a sorokat. A kapusunk, Varga a végére idegileg kifáradt, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen egyedül védte végig a harminc mérkőzést. — Senki sem számított arra, hogy a Rákóczifalvától és az St. Kohásztól egyetlen pontot sem tud az FSC kasszírozni. — Ezek a fiatal srácok lelkileg csak nehezen tudták elviselni az esélyesség terhét. Jóllehet, a vezetés igyekezett levenni a felelősséget a vállukról — minden hivatalos nyilatkozatban az 5-6. hely szerepelt célkitűzésként, függetlenül a listavezető pozíciótól —, mégis szüntelenül az járt a fejükben, hogy jó lenne megtartani az első helyet. — Úgy érzem, a hatodik hely is igen előkelő, nincs mit szégyenkezni miatta. Kik, hogyan vették ki részüket ebből az eredményből? — Feltétlen dicséret illeti Bocsi Zoltánt, Polgár Lászlót, Varga Lászlót, és nem utolsósorban a házi gólkirályt, Fehér Gyulát, aki egymaga 19 gólt szerzett a negyvenből. Csóka Péter is nagyon felnőtt a feladathoz. Többet vártam viszont Szabó Lacitól, és a Novák testvérek is jobban hozták magukat az edzéseken, mint a mérkőzéseken. Sűrűnek nem annyira a képességeivel, mint inkább a hozzáállásával volt baj. — A szurkolók hogyan viselték az elsőből hatodik hely tényét? — Néhányukban felötlött az NB II. gondolata, de a többség reálisan ítélte meg a helyzetet. Ennyien még soha nem jártak ki Abonyban meccsekre, sokan még idegenbe is elkísérték a csapatot. Csak köszönettel tartozunk lelkes táborunknak, miként az együttest támogató vállalkozói csoportnak és a polgármesteri hivatalnak is. Nélkülük egy-két szép esztendővel szegényebb lett volna a füzesabonyi foci. Buttinger László A havonta megjelenő újság egy amerikai szaklap magyar nyelvű változata (Fotó: Gál Gábor) „A lehető legjobb minőséget...” Mountain Bike-szerkesztőség Egerben Egy országos terjesztésű, színvonalas, valóban minőségi lap szerkesztőségében beszélgetek az újság amerikai tulajdonosával, David Ericksonnal, és a nejével, Márta Ericksonnal. A havonta megjelenő orgánum neve: Mountain Bike. Az említett re- dakció pedig — meglepő, de — Egerben található. — Ez egy amerikai magazin magyar nyelvű változata, amely ma Magyarországon az egyetlen hegyikerékpáros szaklap — mondja Márta, aki —férjévelellentétben — magyar származású. — Az idén márciusban jelent meg az első számunk 8500 példányban, de a lapot júniusig csak a kerékpárboltok, valamint az előfizetők kapták. A júliusi számot viszont már a posta is terjeszti. — S miért éppen Egerben dolgoztok? Az országos lapok általában budapestiek... — Mi ebből a szempontból Budapest-ellenesek vagyunk, nem akarjuk, hogy minden vonatkozásban a főváros legyen a központ... Az összes munkatársunk egri, az újságot az egri nyomda készíti, és a szerkesztőség is ebben a városban van... Ennek ellenére a Mountain Bike az egész országban népszerű, ezt bátran állíthatjuk, ahogyan azt is, hogy általában nem kapunk negatív visszajelzéseket... Hiszen igyekszünk a lehető legjobb minőséget adni az olvasók kezébe... — Mint a neve is mutatja, a lap a hegyikerékpárosoknak készül. De mi található benne részletesebben ? — Van egy Zsákbamacska című rovatunk, itt hazai és külföldi újdonságokról, érdekességekről, a kerékpár legkülönbözőbb alkatrészeiről lehet olvasni. Van egy versenyrovatunk, amelyben előzetesek, beszámolók, tudósítások találhatók például az évente tízszer megrendezett ob-futa- mokról. A legközelebbi országos bajnokság egyébként Egerben lesz, augusztus elsején... Aztán van olvasók oldala, környezetvédelmi sarok, s külön oldalt szentelünk a karbantartásnak, vagy különféle riportoknak is. — S most pár szót szóljunk Dave-ről is, aki ugye az Amerikai Egyesült Államokból jött. Hogyan került ő közelebbi ismeretségbe Magyarországgal?... — Rajtam keresztül, hiszen a megismerkedésünk után elvett feleségül, aztán pedig hét évig éltünk Los Angelesben... Ott a férjem komputertervezéssel, komputergyártással foglalkozott, szóval mindennel, ami a számítógépekkel kapcsolatos. Aztán 1991-ben hazajöttünk pihenni, de Dave egy idő után unatkozott, és újra kerekezni kezdett. Ugyanis a nyolcvanas évek elején ő nagy Mountain Bike-os volt, hiszen az USA-ban ez akkor volt olyan nagy divat, mint most nálunk. Aztán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha Magyarországon is csinálnánk egy ilyen újságot. David visszament Amerikába egy rövid időre egy ottani szaklaphoz. Tehát „eredetiben” tanulmányozta a lapkészítést, amihez aztán ebben az évben hozzá is fogtunk. — S Davidnek mi a véleménye a magyar, az egri hegyikerékpárosokról? — Okésak — közli tömören Mr. Erickson, aztán folytatja: — Hasonlítanak a nyolcvanas évek amerikai kerekezőihez, néha jobban érdekli őket az azzal járó buli, mint maga a verseny... Úgy érzem, mintha szétszórtak, szervezetlenek lennének — s hát ezen próbálunk segíteni ezzel a magazinnal... (kácsor) Szegedi „szalámizás” Fontos döntés előtt állnak a szegediek, a Tisza-parti város labdarúgásának a jövőjéről van szó. Többen ugyanis önálló klub alapítására szánták rá magukat. Kozma Zoltánt, a szegediek egykori NB I-es játékosát, a fő szervezőt megkérdezték, hogy vajon ez puccskísérlet-e a Szeged SC ellen. Tagadta, véleménye szerint a régi nagy egyesületek kora lejárt, s ebben a „cipőben” jár a Szeged SC is. Kozma az egy szakosztályos modell mellett tör lándzsát. szalagfüggöny-, napellenző-készítés KEDVEZŐ ÁRON KÖZI LETEKNEK IS. 36/314-994 SORSOLÁS: augusztus 9. augusztus 23.c5«^e^»^ BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ:augusztus 7,21/szombat 24 óra) <s>