Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
HÍRLAP, 1993. július 24—25., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Ismerkedjünk az aurával! Mire jó a mantra? Egy közhasznú könyv tanulságai A gyerekek érzékenyebbek a felnőtteknél. Bizonyos szempontból többet tudnak, sejtenek nálunk. Ha valaki megfigyeli rajzaikat, akkor észreveszi, hogy az élőlények köré többszínű burkot mintáznak. A „szemfüles” szülő ilyenkor rájuk formed. — Már megint zöldséget firkáltál. Ilyen nincs is! A kicsik ekkor viszakoznak, s eszükbe sem jut többé, hogy efféléket festegessenek. Megszakad bennük valami, az, aminek folytatódnia kellene, ami lehetővé tenné, hogy később megismeijék önmagukat, s természetesen másokat is. 1. Mindezt Ted Andrews Az aura érzékelése objektiven és intuícióval című könyv felkészült, tudós szerzője hangsúlyozza, s arra vállalkozik, hogy mindenki számára közérthetően átadja nekünk azt a pluszt, ami nem a saját hibánk miatt hiányzik belőlünk. Mellőzi a sejtelmességet, a misztikumot, s nemcsak megkísérli, hanem nyújtja is a higgadt tudományos magyarázatot. Nem marad adós a meghatározással sem. Szerinte az aura lényegében az az energiatér, amely minden dolgot körülvesz. Vonatkozik ez nemcsak ránk, nemcsak a többi élő szervezetre, hanem bármire, ami atomszerkezetű. 2. Ne tessenek megijedni, remekül megírt munkát vesznek kezükbe, ha megvásárolják ezt a kötetet! Ott sorakoznak ugyanis a gondosan megfogalmazott, bármikor megismételhető, s mindig ugyanazt az eredményt hozó gyakorlatok. Aki érdeklődő, aki elég türelmes, meg is oldja ezeket a penzumokat, s lépésről lépésre haladhat a titoknak tűnő jelenségek megfejtése felé. Ráadásul nemcsak közelíti, hanem garantáltan el is érheti a célt. Megtanulhatja — hatásos ábrák segítenek ebben —, hogy mik a csakrák, hogyan küldhetünk, érzékelhetünk energiamintákat. Az igyekvőbbek odáig is eljuthatnak, hogy színeiben látják mindezt. Ahhoz is tippet kapnak, hogy miként készítsenek varázsvesz- szőt, ingát, s ezekkel hogyan mérhetnek. Persze ilyenkor sem marad el a nagyon is materiális, az ellenőrizhető indoklás. 3. A kitartóak kimutathatják az egészségügyi problémákat, elsajátíthatják az aura erősítésének és védelmének fortélyait, s elkerülhetik azt, hogy gyengüljön, le- csapolódjék a minket körülvevő mező. Külső szemlélőként rácsodálkozunk azokra a keletiekre, akik számunkra furcsa szöveget kántálnak, s nem is gondolunk rá, hogy amit tesznek, hasznos, megtisztító, újjávarázsló. Hallottak már a mantráról. Ez a szanszkrit szó varázsigét jelent. Amikor ezeket ismételgetjük, a hangok erejével hatunk, s beavatkozhatunk mások vagy magunk terébe gyógyítás, esetleg magasabb tudatállapot eléréséért. Ekkor voltaképpen energiáink serkentődnek. Ez nem véletlen, hiszen mindehhez meghatározott gondolatok társulnak. Aki kíváncsi, mintákat is talál, amelyeket kipróbálhat, mérlegelhet, értékelhet. 4. Az Édesvíz Kiadó csak dicsérendő amiatt, hogy ilyen jellegű munkákat publikál. Feltehetően anyagilag sem jár rosszul, az egyéni haszonnál azonban jóval fontosabb az, hogy azt az Ariad- né-fonalat biztosítja, amelyre mostanság nagy szükség van. Tetemes lemaradást kell behoznunk, hogy a nyitott szellem háborítatlanul érvényesüljön, hogy közösen induljunk olyan portyákra, amelyek révén nemcsak mi gazdagszunk, hanem környezetünk is. Hatványozva a tudatunk mélyében megbúvó hamisítatlan humánumot is... Pécsi István Beszélgetőpartnerünk: Linda Görbe Nóra a vidékiségről, gyermekeiről, a komoly szerepekről, a nyári tervekről „Igaz, még csak a tárgyalások folynak a népszerű sorozat folytatásáról, de ha minden jól megy, akkor jövőre talán elkezdődnek a forgatások. Hogyan kezdődött ez a „házasság?”— kérdem Görbe Nórát. — Jó három-négy éve, amikor éppen terhes voltam a kisfiámmal, felkerestek az együttes tagjai, és mutattak egy anyagot, amely gyerekeknek szóló dalokból állt. Nagyon tetszettek. Azelőtt csak a tini korosztálynak énekeltem, de 1990 tavaszán már az első előadásokon is túljutottunk az Albatrosszal. A mai napig körülbelül a 270. műsornál tartunk. — A vidéki fellépéseket a család mennyire tolerálja? — Az én szótáramban ilyen kategória nem létezik, hogy „ vidék. ” Szarvasi lévén szeretem a kis városokat. A gyermekeim persze nem örülnek a hosszú távollétnek. „Mama, ne menj dolgozni!” mondogatják. Azért igyekszem az egészséges arányt megtartani: ha Pesten vagyok, úgy intézem a dolgaimat, hogy este öt után otthon legyek, és velük foglalkozhassak. — Színházban mikor léptél fel utoljára? — Április 15-én a Vidám Színpad kisszínházában mutattuk be Lakatos László darabját: „ Vágy egy ágy után”címmel, Zsudi József rendezésében. A zenés vígjátékban Nádas Gábor és Horváth Jenő dalait énekelem. A közönségnek minden este kell egy kis idő, mire elhiszi, hogy valóban én vagyok a tornacipős Görbe Nóra. — Linda a kedvenc szerepe? — A főiskola elvégzése után drámai színésznőnek készültem. Üdítő figura volt ezek után Linda. Később, amikor már szülői értekezletre jártam, és a gyerek osztálytársai úgy köszöntek, hogy „Szia Linda”, egy kicsit zavart ez a „skatulya,” és megpróbáltam hadakozni ellene. Aztán rájöttem, hogy ez butaság. — Mit kaptál ettől a szereptől? — A hírnevet, és még valamit: amikor a forgatások elkezdődnek, minden energiámra szükség van. Ha Linda vagyok, akkor egy évig más semmi nincs. Naponta edzek, növelem az állóképességem. Az biztos, hogy sokat lendített rajtam ez a szerep és vele együtt a film is. — Nyári terveid? — Csak a munka! Nem tervezek semmi hosszabb nyaralást. Legfeljebb ellátogatunk a nagyihoz Szarvasra, és a csodálatos Körös-parton kipihenjük magunkat a gyerekekkel együtt. Nekem ez mindennél többet ér! (FEB) Mérés varázsvesszővel ( AZ ESZTERHÁZY KÁROLY \ TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA EGER főigazgatója pályázatot hirdet a 2. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUMÁBA \ 1 fő' ének-zene egyetemi végzettséggel 1 fő' német-bármely szakos lehetőleg egyetemi végzettséggel 1 fő matematikaszámítástechnika egyetemi végzettséggel tanári állásokra. A pályázatokat a főiskola Személyügyi Hivatalához kell benyújtani (Eger, Eszterházy téri.) / AZ ESZTERHÁZY KÁROLY ^ TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA EGER főigazgatója pályázatot hirdet a 4. SZ. GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBA német-bármely szakos — egyetemi végzettséggel, francia-bármely szakos — egyetemi végzettséggel, magyar-történelem szakos — egyetemi végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, angol-bármely szakos tanári állásokra. A pályázatokat a főiskola Személyügyi Hivatalához kell benyújtani (Eger, Eszterházy téri.). Pályázati határidő: a megjelenéstől számított két héten belül. Papírhajtogatás — japán módra A felkelő nap országának Japánnak, az egyik leghíresebb papírhajtogatója Akira Yoshizawa. A hajtogatásjapán neve — origami — lassan átterjed Európára. Már most sok tízezer ember önti vágyait, álmait, az öreg földrészen papírba. A japánok szerint ez ugyanolyan költészet, mint amit papírra írnak tintával. A jótékonykodás éltette! A z 1867 utáni polgári fejlődés, valamint a liberahzá- ioao belpolitikai élet Heves megyében is számos, — közöttük az izraelitákat körülvevő — bizalmatlanságot is feloldott. Különösen Gyöngyös volt az a hely, ahol már a reformkortól érvényesült irántuk a lakosság és az elöljáróság bizalma, befogadó készsége. A kiegyezés teremtette szabadversenyes időszakában és főleg 1890 után — jó üzleti érzéküknek és összeköttetésüknek köszönhetően — megerősödött a helyi gazdasági és társadalmi befolyásuk. Ezt a városi képviselő- testületi viriliseik aránya is tükrözte: Amíg 1874-ben 52 rendes tagból 28 volt az izraelita virilis, 1896-ban 43-ból 37. Hasonlóan erősödött a társadalmi önszerveződésük, amely, bár vallási alapon állt, de közéleti, polgári igényeket is szolgált. A századfordulón hat olyan egyesületbe tömörültek, amelyek már évtizedekkel korábban létesültek. Sőt, a Chevra Kadisa (Szent Egylet) még 1795-ben megalakult. Közülük az 1872-ben alapított Gyöngyösi Izraelita Nőegylet (GYIN) azzal emelkedett ki, hogy karitatív tevékenysége mellett előbb vallási, majd közéleti szerepet is vállalt. A GYIN a fénykorát 1892- 1935 között élte. 1892-ben Rosenfeld Edéné lett az elnöke, aki megteremtette a helybeli izraelita menházat, 1909-ben, az országos hálózat keretében a fiatalkorúakat segítő patronász egyesületet. 1910-ben az egylet élén Schönfeld Mórné követte őt. Schönfeldné (ő is és férje is gyöngyösi polgári családból származott) az első években a nőegylet belső fejlesztéséhez fogott. Bővítette a taglétszámot, és megerősítette az egyleti életet. 1914-1918 között megszervezte a Chevra Kadisa által felállított 25 ágyas, helybeli hadikórház ápolónői és gyógyszerellátást, a háborúban elesettek (34-en haltak hősi halált) családtagjainak és az 1917. évi gyöngyösi nagy tűz károsultjainak segélyezései. Tevékenységének jelentős ideje azonban a háború utánra esett. 1922-ben ő volt az, aki kezdeményezte az izraelita vallásúak helybeli három ágazatának nőegyleti együttműködését. 1927- ben leány olvasóegyletet, 1928- ban leány műkedvelő egyletet szervezett. A világgazdasági válság éveiben az eredményesen tanuló polgarista lányoknak tanulmányi segélyt folyósított. 1930- ban a zártkörű izraelita könyvtárba leányneveléssel foglalkozó és gyermekirodalmi könyveket hozatott. Attól kezdve a leány olvasóegylet tagjaival gyakran rendezett magyar és világirodalmi, valamint héber (jiddis) felolvasó délutánokat. 1931- ben Schönfeld Mórné 2000 pengőt adományozott Gyöngyösnek, hogy az 1929: XI. te. rendelkezésének megfelelően mielőbb megnyílhasson a nyilvános városi könyvtár.— Ez volt az első olyan alkalom, amikor nem saját, vallási célra jótékonykodott az által vezetett GYIN. Láthatóan közeledett a városhoz, hogy a társadalmi kapcsolatait kiterjessze. A Mátra Egyesülettel közösen 1932-ben turista leány kört alapított. Ez a kör elsősorban a környékre járt kirándulni, ugyanakkor a tagjai az ország más-más helységéből érkező diáktársaikat elvitték egy-egy mátrai természetjáró útjukra. „Országismereti és hazafias nevelési” kiránduló napokat is vezetett, 1932-ben a Dunakanyarba, 1933-ban Budapestre, 1934- ben Aggtelekre, 1935-ben Debrecenbe. 1931-1932-ben 1000, 1933-1934-ben 1500, 1935-ben 2500 pengőt juttatott a városnak évenként „ közhasznú célokra. ” 1935. szeptember 15-én megalakult a Makay Emil Gyöngyösi Izraelita Ifjúsági Önképzőkör. Schönfeldné két hónappal később a Rosenfeld Edénéről elnevezett leány önképzőkört akarta megalapítani. Ma már kideríthetetlen, miért nem kapta meg a felső vallási körök jóváhagyását, engedélyét. Schönfeldné az 1930-as években több közéleti, a város nem izraelita, különféle foglalkozású lakosát átfogó jótékonysági akciót is szervezett. 1930-ban az állás nélkül maradt tisztviselőnőkről, 1931-ben a munkanélküli háztartási alkalmazottakról (házvezetők, cselédek, honyhalányok, bejárónők), 1932-ben a tűzkáro- sult özvegyekről (abban az évben volt a nagy tűz 15. évfordulója), 1933-ban a diplomás munkanélküliek leányainak középiskolai segélyezéséről gondosKO- dott. 1934-ben Gyöngyös Város Szegényügyi Hivatalának 5000 P gyorssegélyt utalt át. 1935-ben a GYIN nevét a Be- tegsegélyző Nőegylet leendő csatlakozása miatt Gyöngyösi Izraelita Jótékony Nőegyletre változtatta. Schönfeldné az év végéig megtartotta ennek elnöki tisztét is. Helyettese Barna Sán- dorné lett, akivel abban az évben minden korábbi segélyakciót felülmúló szervezésbe fogott. Ekképpen akart még segíteni a rászorulókon a tisztéről leköszöni készülő elnöknő. Ugyanis úgy határozott, hogy 1935-ben, elnökség 25. éveben lemond. Bejelentését a nőegylet, sőt Gyöngyös eljárósága is szomorúan fogadta. Hosszas unszolásra csak akkor járult hozzá, hogy arcképét a hitközség megörökítse. A nőegylet különféle rendezvények bevételével, utcai jótékonysági adakozással jelentős összeghez jutott. Májusban és augusztusban az egyleti adománygyűjtő sátornál — feleke- zetre való tekintet nélkül — egymást követték a gyöngyösiek, hogy Schönfeld Mórné gyűjtőperselyébe helyezzék pénzadományaikat. Az év végi összesítés jelentős adományösszeget mutatott. A Gyöngyösi Népújság 1935. december 22-i tájékoztatása szerint a nőegylet évi 20.400 P segélyt és 2.400 P egyéb összeget folyósított a rászorulóknak. A nőegylet és az izraelita hitközség december 15-én búcsúzott el a távozó elnöknőtől, Schönfeld Mórnétól. Az emlékére megfestett arcképét az izraelita kultúrotthon dísztermének falán helyezte el dr. Hajdú Béla gondnok. Az ünnepélyes alkalommal rendezett emlékesten dr. Hajdú felolvasta dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester levelét, amelyben a többek között ezeket írta: „Schönfeld Mórnét a jótékonykodás éltette. Példamutató humanitást, emlékét nemcsak a megsegítettek fogják szivükbe zárni.” Arcképét Waldner Pál hitközségi elöljáró ma is kegyelettel őrzi az „új” zsinagóga kultúrtermében. Schönfeld Mórné karitatív tevékenysége minden időre, így a mai korra is példaértékű üzenet: Segítsünk az arra rászoruló embertársainkon. Ezt a biztatást sugározza arcképe — születésének 110. évfordulóján. M.L.
