Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-24-25 / 171. szám
HÍRLAP, 1993. július 24—25., szombat—vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Üj igazgató Demjénben A héten soron kívüli ülést tartott Demjén önkormányzata, amelynek tagjai egyetlen témáról tárgyaltak: a megüresedett általános iskolai igazgatói állás betöltésére kiírt pályázatot értékelték. Négy jelölt indult, s közülük Balázs Andrásné, a helyi iskola tanára nyerte el — egyhangú szavazással — a pályázatot, s kapott kinevezést öt tanévre augusztus 1-jétől. Diáktábor-bontás Ma tábort bontanak Bükkszéken azok a feldebrői diákok, akik az önkormányzat támogatásával egy hétig üdülhettek a szép környezetben, s élvezhették a víz örömeit. A táborozáson több mint ötven gyermek vett részt, közöttük az intenzív angol nyelvet tanuló tanfolyam hallgatói is. Kárpótlás, 85 hektáron Két napig tartott Nagyúton a másodszor megrendezett licitálás, amelyen mintegy húsz érintett jelent meg. A résztvevők 85 hektár földet vásároltak kárpótlási jegyeikkel, ötszáz forintos aranykorona-értékben. Föld van, így jut majd az ősszel és a tavasszal megrendezésre kerülő újabb licitálásokra is. Üj iskolaigazgató Kerecsenden Ülést tartott Kerecsend önkormányzata, s új igazgatót nevezett ki az általános iskola élére, tekintettel arra, hogy 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult Fecz Sándor, akinek munkájáért elismerését fejezte ki a képviselő-testület. Az új igazgató Nagy György, helyi tanár lett. Szó volt az ülésen arról is, hogy jól halad a tornaterem építése, s várhatóan az új tanévben igénybe vehetik foglalkozásaikra a diákok. Megkezdte működését az alapítványi iskola is, több helyről kaptak megrendeléseket, így működésük biztosított. Irány: Szigliget A jövő héten indulnak balatoni kirándulásra a mezőszemerei általános iskolások. Táborhelyük Szigligeten lesz. A hetven- tagú csoport a helyi önkormányzat támogatásával — ehhez a szülők 2500 forintot fizettek — két hétig élvezheti a magyar tenger örömeit. Szövetkezeti közgyűlés A Füzesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet legutóbbi közgyűlésén a 312 tagból mindössze 92A Füzesabonyi Mezőgazdasá- i Szövetkezedig utóbbi közgi Tésén a 312 tagból mindössze ? en jelentek meg. így az eredetileg tervezett tíz óra helyett fél 11 -kor került erre sor a tanácskozásra. A napirenden az 1992. évi gazdálkodás és a j mertetése, lőbizottság beszámolója es az alapszabály módosítása szerepelt. Antal László igazgatósági elnök bevezetőjében arról beszélt, hogy megengedhetetlen ez a megjelenési helyzet, miszerint a száz aktív tagból mindössze 65- en jönnek össze. Ezután a mező- gazdaság nehéz helyzetéről szólt, ezzel kapcsolatban kitért a rendkívül aszályos időjárás okozta veszteségekre, az üzem- anyagárak már-már csillagászati magasságára, s az egyre növekvő alkatrészárakra. Véleménye szerint a végkifejletet egyelőre senki sem látja. A termésátlagokról elmondta: egyedül a napraforgónak köszönhető, hogy a múlt évi veszteség „csak” 18 millió 940 ezer forint volt. A szálastakarmány- és szalmahiány miatt az állattenyésztés nehéz helyzetbe került, ennek ellenére a vezetésnek az a véleménye, hogy kitart: emiatt egyetlen szarvasmarhát sem küldenek a vágóhídra. Az igazgatósági elnök emlékeztetett ra — érzékeltetve a nehéz helyzetet —, hogy a tűz martalékává vált a Kálbóhá- sárolt 300 tonna szálastakarmány, s ez csak fokozta a veszteséget. Az elmúlt év egyedüli beruházása volt a szárító gázüzemre állítása, amely 5 millió forintba került. Ezzel is jelentősen csökkenthetik a költségeket, ez a berendezés ugyanis eddig olajfűtéssel működött. Ezután Tóth Józsefné, a felügyelőbizottság elnöke kérte a tagságot, hogy egyperces néma felállással adózzanak a közelmúltban elhunyt Gál István emlékére, majd elmondotta, hogy a felügyelőbizottságnak jó a munkakapcsolata a vezetéssel. Igyekeznek egymást segíteni, hogy eredményes legyen a szövetkezet tevékenysége, s ennek hasznát élvezze majd az egész tagság. A beszámoló után felszólalások következtek. Többek között Kállay László is szólásra emelkedett, mint a megyei agrár-érdekvédelmi szövetség képviselője. Szomorúan állapította meg, hogy nagyon sok elkeseredett arcot lát a teremben, és nem is ok nélkül. Sajnos, nemcsak a természet sújtja a mezőgazdaságot — mondta. Nem szívesen említi — folytatta —, de tény, hogy a mezőgazdaság állapota erősen ösz- szefüggésben van a politikával. Mindenki tudja, ezért nem sorolja azokat a kedvezőtlen, sok esetben káros tényezőket, amelyek az ágazatot még ma is béklyóban tartják. Kedvező jelenségnek minősítette azonban azt a tényt, hogy a politikusok is kezdik felismerni a mezőgazdaság tarthatatlan helyzetét, és gondolkodni kezdtek a megoldáson. Rá kell ébredni arra, hogy a mezőgazdaságnak saját magának kell kialakítania a koncepcióját, és létrehozni bankrendszerét — emelte ki végezetül. A tanácskozás befejezéseként sor került az alapszabály módosítására, melynek értelmében a juttatás mértéke a búza-vetésterület tíz aranykoronára eső termésmennyisége lesz. A közgyűlés megbízta a vezetőséget a sóderbánya jövedelmezővé tételére irányuló terv kidolgozásával és végrehajtásával is. Zöld szívesek a vízivilágban Nyár, víz, napsütés. Mi kell még ahhoz, hogy a vízparton jól érezzük magunkat? A novaji általános iskolában, a Daragó Ist- vánnéáltal vezetett természetvédő gyerekeknek más is kellett. Meg akarták ismerni a vízi növény- és állatvilágot: látni akarták a szürke és vörös gémet, a kócsagokat, a szárcsát és a búbosvöcsököt, a vízityúkot a csibéivel. A siklót, a halakat, a békákat, a rákokat, a kagylókat és mindenféle növényt, amit csak fel lehet lelni a Tisza-tóban és környékén. Akarták, és meg is valósították tervüket. Mielőtt elindultak volna a poroszlói táborba, minden gyerek elméletben is fölkészült egy-egy növény vagy állat életéből és a vízi élet szabályaiból. A kis természetvédők nem csalódtak. A vízi tájon kívül megbarátkoztak az ott élő emberekkel is. Gál Antal alpolgármester „fogadást adott” a dombok közül érkező gyerekeknek, a plébános úr rögtönzött orgonakoncertet tartott a táborozók- nak, s még azt is megengedte, hogy a fiatalok is játsszanak a hangszeren. A halászok a halfogás és -sütés rejtelmeibe vezették be az érdeklődő iskolásokat. A helyi vadász udvarára is betévedtek séta közben. A Heves Megyei Természet- védő Szövetség jóvoltából pedig megismerkedhettek az evezés tudományával, s kajakokkal, kenukkal merészkedhettek a tóra, s a nádas titkait kutathatták a Zöld Szív Mozgalom tagjai. Találkozás a választókkal Elek István Besenyőtelken ( Tudósítónktól) Mérsékelt érdeklődés kísérte Elek István országgyűlési képviselő besenyőtelki látogatását. A község lakói közül mintegy negyvenen voltak kíváncsiak az előadására, illetve a jelenlévők kérdéseire adott válaszaira. Elek István bevezetőként elmondta: 25 település képviselőjeként ő volt az első Heves megyében, aki szervezte az MDF-et. Ott volt 1987-ben Lakitelken is, ahol megfogalmazták azt a programot, amelyet akkor komolyan vett, s amelyben ma is hisz. Azonban az MDF-en belüli viták, illetve az ő „csatája” Csurka Istvánnal oda vezettek, hogy Debreczeni Józseffel együtt kizárták a pártból. így most a függetlenek padsoraiba került. Nagyon szeretné — folytatta —, ha a választásokra csak a jelenlegi mandátumok lejártával kerülne sor, mert ezt kívánja meg az ország érdeke. A továbbiakban vélemények, kérdések hangzottak el a hallgatóság soraiból. „A választáskor még mind az öt párt egyet akart, ez most már nem így van...” — fejtette ki Dani Lőrinc magán- gazdálkodó, majd — miután a saját bőrén tapasztalja — a mező- gazdaság helyzetét „hajmeresztőnek” nevezte. Végül megjegyezte: ha nem változik kedvezően a helyzet, könnyen meglehet, hogy „parasztlázadásra” kerül sor. Csapó János aggodalommal szólt a szövetkezetek jövőjéről, amennyiben a Parlament elfogadja a csoportos kiválást. Dr. Balogh Ernő állatorvos elmondta: ilyen alacsony még nem volt a sertésállomány, mint most, csak két hét leforgása alatt 40 anyakocát adtak le az állattartók. Ezt követően ismét a képviselőé volt a szó. Válaszában elmondta, hogy az50-es évek ipar- politikája a vidék rovására valósult meg. Ez is nagyban hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához. Nagy szükség lenne az Agrárbank hálózatának megszervezésére. Sajnos, itt csak fo„Ott voltam 1987-ben Lakitelken is...” kozatos változás várható. Csak a konkurencia törheti meg a monopóliumokat. A képviselői fórumon a cigánylakosság képviselői is szót kértek. Azt kérték: hatékonyabb beleszólásuk lehessen a saját sorsuk alakításába, a segélyek elosztásába és a munkahelyteremtésbe. Úri József tanár viszont a közalkalmazotti törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a regionális oktatási központok csak a „vízfej” szerepét töltik majd be. Ezt követően pedig a pedagógusok bérrendezéséről kérdezte a képviselőt, aki az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: a közalkalmazotti törvény meghozatalakor tévesen mérték fel a bérek vonzatát, így az jóval több a tervezettnél. Emiatt a bérek rendezésére csak a későbbiekben kerülhet sor, amikor már az anyagiak is rendelkezésre állnak... Elek István végezetül elmondta, hogy a legnagyobb kudarcának a médiatörvény meghiúsulását tartja. A legnagyobb sikerének viszont azt, hogy — mint képviselő — egyáltalán kibírta ezt a három évet. Azt viszont, hogy indul-e a következő választásokon — mondta —, még nem döntötte el... Pólyák Pál A tanár néni és a lelkes kis csapat „New York” — Poroszlón Lekerült az olvasómozgalmi térkép a poroszlói kultúrház faláról, az előcsarnok freskója, amelyen búzakalászokat szorongattak kezükben a menyecskék, szintén láthatatlanná vált. A hatvanas évek „hangulatos” lámpa- búráit pedig az udvarra száműzték. Sürgés-forgás, vakolás, mázolás, hegesztés zajlik a hamarosan szórakoztatócentrummá alakuló épületben. Ráki Csaba, a meglehetősen fiatal vállalkozó kötött tíz évre bérleti szerződést a polgármesteri hivatallal a kultúrház hasznosítására: terve, hogy kellemes diszkóvá, koncertekre alkalmas helyiséggé varázsolja. Az ő nevéhez fűződik a már jól bevezetett mezőkövesdi Caribic Disco, s ehhez hasonlót álmodott a 77- sza-tó partjára is. — Miért Poroszlót szemelte ki vállalkozása helyszínéül? — Mindenképpen a Tisza mellé akartam telepíteni ezt a diszkót. Közvélemény-kutatást tartottam a hely kiválasztása előtt, s kiderült, hogy a környék fiatalságának ugyancsak messzire kell mennie, ha egy jó szórakozóhelyre kíván betérni. A település polgármesterével igen előnyös szerződést sikerült kötnöm, s hiszek abban, hogy ez a község pár éven belül potenciális hely lesz itt, az országos főút és a tó mellett. — Megjelenésében a Kövesden működő caribic-stílust kö veti majd itt is? • •* — Nem, ennek a belső tere egészen más hangulatú lesz. Sajnos, a mezőkövesdit azóta igen sokan lekoppintották a környéken, így a mostaninak egy nagyvárosi stílust terveztem, s New York névre kereszteltem. Hogy valójában milyen lesz, az legyen meglepetés az idelátogatóknak... — Hetente több alkalommal lehet majd itt táncolni. Ezenkívül milyen programokat tervez még? — Koncertek szervezésére mindenképpen gondoltam, hiszen a terem technikai berendezése erre alkalmas lesz. Próbálkozom más műfajokkal is, például a humorral és másfajta zenei rendezvényekkel, ha erre lesz igénye a környékbelieknek. A táncparketten kívül pedig bárt és egy kis éttermet is működtetek, amelyben pizzát, hamburgert ehet az esetleg megéhező közönség. — Mikor nyit a még meglehetősen átalakulóban lévő szórakoztatócentrum ? — Augusztus 6-ra terveztem a nyitóbulit, ami országos méreteket ölt majd. A Danubius Rádióval közösen innét közvetítjük aznap a slágerlistát, koncertek lesznek, s híres műsorvezető vezényli a kezdőprogramot. A pontos műsorról augusztus elején tájékoztatjuk a nagyérdeműt.-sjKényszerkijelölés Kálban — Vita Egerfarmoson — Besenyőtelki „drágaság” — Megelégedés Füzesabonyban Kárpótlás a körzetben ( Tudósítónktól) Mint közismert, lassan végéhez közeledik a kárpótlás folyamata. Bár kiegészítő jogszabályokra még lehet számítani, az bizonyosnak látszik: az igény jóval nagyobb, mint amekkorára becsülték azt a törvény meghozatalakor. Hogy Füzesabonyban és körzetében ez a hosszasnak tűnő történet miként játszódott le, arról lapunkat Tóth Ernő, a Független Kisgazdapárt füzesabonyi szervezetének elnöke, a térség titkára tájékoztatta. — A kárpótlási folyamat mind megyei, mind országos szinten elfogadhatónak ítélhető — mondta. — Ebben a körzetben természetesen vannak településenkénti eltérések. Jellemző, hogy a földalapok — amelyek a „lelkét” képezik az egésznek — jelenleg elfogadottak. Mostanáig mindössze egyetlen kényszerkijelölés történt: az egykori káli Károlyi Mihály Mgtsz területén... Ugyanakkor előfordul bizonyos helyeken, hogy a földalapok elkülönítésénél utólag vitatják a helyzetet, mint például megtörtént ez a Rimamente Mgtsz-hez tartozó Egerfarmos község földalap-elkülönítő tervezeténél. Remélem azonban, hogy itt is probléma nélkül oldódnak majd meg a dolgok. Az eddigi munkáról még annyit, hogy az érdekegyeztető fórumokon és a földrendező bizottságokban zömmel kisgazdák alkották a tagságot. Nem politikai, hanem szakértői jelleggel, tevékenységüket viszont sokan hátráltatták. — Kik? — Azok, akik még ma is felelős gazdasági pozíciókat töltenek be. S akik — kimondva-ki- mondatlanul — akadályozzák az Országgyűlésben hozott törvény mielőbbi végrehajtását... — A licitálásnál milyen árak voltak a jellemzőek? — Az átlagár aranykoronánként úgy 500-600 forint között mozgott. Vannak azonban kirívó esetek is: Besenyőtelken, ahol a licitálásra jelentkezők magas száma miatt a megegyezés szinte kezelhetetlen volt. Ennélfogva az átlagár 750-800 forintra szökött fel. A földterület is jóval kevesebb volt, mint az igényelt. Tehát nem okozott nagy meglepetést, hogy a licitálás kezdetén 1000-1200 forintos aranykoro- nánkénti árak alakultak ki. Valójában az 500 forintos ár lenne a reális... Persze, voltak jó példák is: történetesen Füzesabonyban, ahol a Földrendező Bizottság elnökének, Zala Tibornak köszönhető, hogy a mezőgazdasági szövetkezet területén mintegy 130 kárpótlandónak sikerült 500 forintos árat kialakítania. Igaz, hogy az árverés csak a következő nap hajnalán ért véget. — Nem esett még szó a kárpótlásra vonatkozó törvény végrehajtásának egyik szervezőjéről, a körzeti földhivatalról... — Úgy érzem, hogy a körzeti földhivatallal, a földrendező bizottságokkal, valamint a fórumokkal korrekt, tárgyilagos kapcsolat alakult ki. A lehetetlennek tűnő helyzetekben is igyekeztek a mindenki számára elfogadható megoldásra törekedni. És itt sem szabad megfeledkezni a kárpótlási hivatal megfeszített munkatempójáról, amely ismét csak elismerésre méltó volt. Szajlai Csaba 4