Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

HÍRLAP, 1993. július 24—25., szombat—vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Üj igazgató Demjénben A héten soron kívüli ülést tar­tott Demjén önkormányzata, amelynek tagjai egyetlen témá­ról tárgyaltak: a megüresedett általános iskolai igazgatói állás betöltésére kiírt pályázatot érté­kelték. Négy jelölt indult, s közü­lük Balázs Andrásné, a helyi is­kola tanára nyerte el — egyhangú szavazással — a pályázatot, s ka­pott kinevezést öt tanévre au­gusztus 1-jétől. Diáktábor-bontás Ma tábort bontanak Bükkszé­ken azok a feldebrői diákok, akik az önkormányzat támogatásával egy hétig üdülhettek a szép kör­nyezetben, s élvezhették a víz örömeit. A táborozáson több mint ötven gyermek vett részt, közöttük az intenzív angol nyel­vet tanuló tanfolyam hallgatói is. Kárpótlás, 85 hektáron Két napig tartott Nagyúton a másodszor megrendezett licitá­lás, amelyen mintegy húsz érin­tett jelent meg. A résztvevők 85 hektár földet vásároltak kárpót­lási jegyeikkel, ötszáz forintos aranykorona-értékben. Föld van, így jut majd az ősszel és a ta­vasszal megrendezésre kerülő újabb licitálásokra is. Üj iskolaigazgató Kerecsenden Ülést tartott Kerecsend önkor­mányzata, s új igazgatót nevezett ki az általános iskola élére, tekin­tettel arra, hogy 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult Fecz Sán­dor, akinek munkájáért elisme­rését fejezte ki a képviselő-testü­let. Az új igazgató Nagy György, helyi tanár lett. Szó volt az ülésen arról is, hogy jól halad a tornate­rem építése, s várhatóan az új tanévben igénybe vehetik foglal­kozásaikra a diákok. Megkezdte működését az alapítványi iskola is, több helyről kaptak megren­deléseket, így működésük bizto­sított. Irány: Szigliget A jövő héten indulnak balato­ni kirándulásra a mezőszemerei általános iskolások. Táborhe­lyük Szigligeten lesz. A hetven- tagú csoport a helyi önkormány­zat támogatásával — ehhez a szü­lők 2500 forintot fizettek — két hétig élvezheti a magyar tenger örömeit. Szövetkezeti közgyűlés A Füzesabonyi Mezőgazdasá­gi Szövetkezet legutóbbi közgyű­lésén a 312 tagból mindössze 92­A Füzesabonyi Mezőgazdasá- i Szövetkezedig utóbbi közgi Tésén a 312 tagból mindössze ? en jelentek meg. így az eredetileg tervezett tíz óra helyett fél 11 -kor került erre sor a tanácskozásra. A napirenden az 1992. évi gaz­dálkodás és a j mertetése, lőbizottság beszámolója es az alapszabály módosítása szerepelt. Antal László igazgatósági el­nök bevezetőjében arról beszélt, hogy megengedhetetlen ez a megjelenési helyzet, miszerint a száz aktív tagból mindössze 65- en jönnek össze. Ezután a mező- gazdaság nehéz helyzetéről szólt, ezzel kapcsolatban kitért a rendkívül aszályos időjárás okozta veszteségekre, az üzem- anyagárak már-már csillagászati magasságára, s az egyre növekvő alkatrészárakra. Véleménye sze­rint a végkifejletet egyelőre senki sem látja. A termésátlagokról el­mondta: egyedül a napraforgó­nak köszönhető, hogy a múlt évi veszteség „csak” 18 millió 940 ezer forint volt. A szálastakarmány- és szal­mahiány miatt az állattenyésztés nehéz helyzetbe került, ennek el­lenére a vezetésnek az a vélemé­nye, hogy kitart: emiatt egyetlen szarvasmarhát sem küldenek a vágóhídra. Az igazgatósági el­nök emlékeztetett ra — érzékel­tetve a nehéz helyzetet —, hogy a tűz martalékává vált a Kálbóhá- sárolt 300 tonna szálastakar­mány, s ez csak fokozta a veszte­séget. Az elmúlt év egyedüli be­ruházása volt a szárító gázüzem­re állítása, amely 5 millió forint­ba került. Ezzel is jelentősen csökkenthetik a költségeket, ez a berendezés ugyanis eddig olajfű­téssel működött. Ezután Tóth Józsefné, a fel­ügyelőbizottság elnöke kérte a tagságot, hogy egyperces néma felállással adózzanak a közel­múltban elhunyt Gál István em­lékére, majd elmondotta, hogy a felügyelőbizottságnak jó a mun­kakapcsolata a vezetéssel. Igye­keznek egymást segíteni, hogy eredményes legyen a szövetkezet tevékenysége, s ennek hasznát élvezze majd az egész tagság. A beszámoló után felszólalá­sok következtek. Többek között Kállay László is szólásra emel­kedett, mint a megyei agrár-ér­dekvédelmi szövetség képviselő­je. Szomorúan állapította meg, hogy nagyon sok elkeseredett ar­cot lát a teremben, és nem is ok nélkül. Sajnos, nemcsak a termé­szet sújtja a mezőgazdaságot — mondta. Nem szívesen említi — folytatta —, de tény, hogy a me­zőgazdaság állapota erősen ösz- szefüggésben van a politikával. Mindenki tudja, ezért nem sorol­ja azokat a kedvezőtlen, sok esetben káros tényezőket, ame­lyek az ágazatot még ma is bék­lyóban tartják. Kedvező jelen­ségnek minősítette azonban azt a tényt, hogy a politikusok is kez­dik felismerni a mezőgazdaság tarthatatlan helyzetét, és gon­dolkodni kezdtek a megoldáson. Rá kell ébredni arra, hogy a me­zőgazdaságnak saját magának kell kialakítania a koncepcióját, és létrehozni bankrendszerét — emelte ki végezetül. A tanácskozás befejezéseként sor került az alapszabály módo­sítására, melynek értelmében a juttatás mértéke a búza-vetéste­rület tíz aranykoronára eső ter­mésmennyisége lesz. A közgyű­lés megbízta a vezetőséget a só­derbánya jövedelmezővé tételé­re irányuló terv kidolgozásával és végrehajtásával is. Zöld szívesek a vízivilágban Nyár, víz, napsütés. Mi kell még ahhoz, hogy a vízparton jól érezzük magunkat? A novaji ál­talános iskolában, a Daragó Ist- vánnéáltal vezetett természetvé­dő gyerekeknek más is kellett. Meg akarták ismerni a vízi nö­vény- és állatvilágot: látni akar­ták a szürke és vörös gémet, a kó­csagokat, a szárcsát és a búbos­vöcsököt, a vízityúkot a csibéi­vel. A siklót, a halakat, a béká­kat, a rákokat, a kagylókat és mindenféle növényt, amit csak fel lehet lelni a Tisza-tóban és környékén. Akarták, és meg is valósítot­ták tervüket. Mielőtt elindultak volna a poroszlói táborba, min­den gyerek elméletben is fölké­szült egy-egy növény vagy állat életéből és a vízi élet szabályai­ból. A kis természetvédők nem csalódtak. A vízi tájon kívül megbarátkoztak az ott élő embe­rekkel is. Gál Antal alpolgár­mester „fogadást adott” a dom­bok közül érkező gyerekeknek, a plébános úr rögtönzött orgona­koncertet tartott a táborozók- nak, s még azt is megengedte, hogy a fiatalok is játsszanak a hangszeren. A halászok a halfo­gás és -sütés rejtelmeibe vezették be az érdeklődő iskolásokat. A helyi vadász udvarára is betéved­tek séta közben. A Heves Megyei Természet- védő Szövetség jóvoltából pe­dig megismerkedhettek az eve­zés tudományával, s kajakok­kal, kenukkal merészkedhettek a tóra, s a nádas titkait kutat­hatták a Zöld Szív Mozgalom tagjai. Találkozás a választókkal Elek István Besenyőtelken ( Tudósítónktól) Mérsékelt érdeklődés kísérte Elek István or­szággyűlési képviselő besenyőtelki látoga­tását. A község lakói közül mintegy negyve­nen voltak kíváncsiak az előadására, illetve a jelenlévők kérdéseire adott válaszaira. Elek István bevezetőként el­mondta: 25 település képviselő­jeként ő volt az első Heves me­gyében, aki szervezte az MDF-et. Ott volt 1987-ben Lakitelken is, ahol megfogalmazták azt a prog­ramot, amelyet akkor komolyan vett, s amelyben ma is hisz. Azonban az MDF-en belüli vi­ták, illetve az ő „csatája” Csurka Istvánnal oda vezettek, hogy Debreczeni Józseffel együtt ki­zárták a pártból. így most a füg­getlenek padsoraiba került. Na­gyon szeretné — folytatta —, ha a választásokra csak a jelenlegi mandátumok lejártával kerülne sor, mert ezt kívánja meg az or­szág érdeke. A továbbiakban vélemények, kérdések hangzottak el a hallga­tóság soraiból. „A választáskor még mind az öt párt egyet akart, ez most már nem így van...” — fejtette ki Dani Lőrinc magán- gazdálkodó, majd — miután a sa­ját bőrén tapasztalja — a mező- gazdaság helyzetét „hajmeresz­tőnek” nevezte. Végül megje­gyezte: ha nem változik kedve­zően a helyzet, könnyen megle­het, hogy „parasztlázadásra” ke­rül sor. Csapó János aggodalom­mal szólt a szövetkezetek jövőjé­ről, amennyiben a Parlament el­fogadja a csoportos kiválást. Dr. Balogh Ernő állatorvos elmond­ta: ilyen alacsony még nem volt a sertésállomány, mint most, csak két hét leforgása alatt 40 anya­kocát adtak le az állattartók. Ezt követően ismét a képvise­lőé volt a szó. Válaszában el­mondta, hogy az50-es évek ipar- politikája a vidék rovására való­sult meg. Ez is nagyban hozzájá­rult a jelenlegi helyzet kialakulá­sához. Nagy szükség lenne az Agrárbank hálózatának meg­szervezésére. Sajnos, itt csak fo­„Ott voltam 1987-ben La­kitelken is...” kozatos változás várható. Csak a konkurencia törheti meg a mo­nopóliumokat. A képviselői fórumon a ci­gánylakosság képviselői is szót kértek. Azt kérték: hatékonyabb beleszólásuk lehessen a saját sor­suk alakításába, a segélyek elosz­tásába és a munkahelyteremtés­be. Úri József tanár viszont a közalkalmazotti törvénnyel kap­csolatban elmondta, hogy sze­rinte a regionális oktatási köz­pontok csak a „vízfej” szerepét töltik majd be. Ezt követően pe­dig a pedagógusok bérrendezé­séről kérdezte a képviselőt, aki az elhangzottakkal kapcsolatban elmondta: a közalkalmazotti törvény meghozatalakor tévesen mérték fel a bérek vonzatát, így az jóval több a tervezettnél. Emi­att a bérek rendezésére csak a ké­sőbbiekben kerülhet sor, amikor már az anyagiak is rendelkezésre állnak... Elek István végezetül elmond­ta, hogy a legnagyobb kudarcá­nak a médiatörvény meghiúsulá­sát tartja. A legnagyobb sikeré­nek viszont azt, hogy — mint képviselő — egyáltalán kibírta ezt a három évet. Azt viszont, hogy indul-e a következő válasz­tásokon — mondta —, még nem döntötte el... Pólyák Pál A tanár néni és a lelkes kis csapat „New York” — Poroszlón Lekerült az olvasómozgalmi térkép a poroszlói kultúrház fa­láról, az előcsarnok freskója, amelyen búzakalászokat szoron­gattak kezükben a menyecskék, szintén láthatatlanná vált. A hat­vanas évek „hangulatos” lámpa- búráit pedig az udvarra száműz­ték. Sürgés-forgás, vakolás, má­zolás, hegesztés zajlik a hamaro­san szórakoztatócentrummá ala­kuló épületben. Ráki Csaba, a meglehetősen fiatal vállalkozó kötött tíz évre bérleti szerződést a polgármeste­ri hivatallal a kultúrház hasznosí­tására: terve, hogy kellemes disz­kóvá, koncertekre alkalmas he­lyiséggé varázsolja. Az ő nevé­hez fűződik a már jól bevezetett mezőkövesdi Caribic Disco, s ehhez hasonlót álmodott a 77- sza-tó partjára is. — Miért Poroszlót szemelte ki vállalkozása helyszínéül? — Mindenképpen a Tisza mellé akartam telepíteni ezt a diszkót. Közvélemény-kutatást tartottam a hely kiválasztása előtt, s kiderült, hogy a környék fiatalságának ugyancsak messzi­re kell mennie, ha egy jó szórako­zóhelyre kíván betérni. A telepü­lés polgármesterével igen elő­nyös szerződést sikerült kötnöm, s hiszek abban, hogy ez a község pár éven belül potenciális hely lesz itt, az országos főút és a tó mellett. — Megjelenésében a Köves­den működő caribic-stílust kö ve­ti majd itt is? • •* ­— Nem, ennek a belső tere egészen más hangulatú lesz. Saj­nos, a mezőkövesdit azóta igen sokan lekoppintották a környé­ken, így a mostaninak egy nagy­városi stílust terveztem, s New York névre kereszteltem. Hogy valójában milyen lesz, az legyen meglepetés az idelátogatók­nak... — Hetente több alkalommal lehet majd itt táncolni. Ezenkívül milyen programokat tervez még? — Koncertek szervezésére mindenképpen gondoltam, hi­szen a terem technikai berende­zése erre alkalmas lesz. Próbál­kozom más műfajokkal is, példá­ul a humorral és másfajta zenei rendezvényekkel, ha erre lesz igénye a környékbelieknek. A táncparketten kívül pedig bárt és egy kis éttermet is működtetek, amelyben pizzát, hamburgert ehet az esetleg megéhező közön­ség. — Mikor nyit a még meglehe­tősen átalakulóban lévő szóra­koztatócentrum ? — Augusztus 6-ra terveztem a nyitóbulit, ami országos mé­reteket ölt majd. A Danubius Rádióval közösen innét közve­títjük aznap a slágerlistát, kon­certek lesznek, s híres műsor­vezető vezényli a kezdőprogra­mot. A pontos műsorról au­gusztus elején tájékoztatjuk a nagyérdeműt.-sj­Kényszerkijelölés Kálban — Vita Egerfarmoson — Bese­nyőtelki „drágaság” — Megelégedés Füzesabonyban Kárpótlás a körzetben ( Tudósítónktól) Mint közismert, lassan végé­hez közeledik a kárpótlás folya­mata. Bár kiegészítő jogszabá­lyokra még lehet számítani, az bizonyosnak látszik: az igény jóval nagyobb, mint amekkorá­ra becsülték azt a törvény meg­hozatalakor. Hogy Füzes­abonyban és körzetében ez a hosszasnak tűnő történet mi­ként játszódott le, arról lapun­kat Tóth Ernő, a Független Kis­gazdapárt füzesabonyi szerve­zetének elnöke, a térség titkára tájékoztatta. — A kárpótlási folyamat mind megyei, mind országos szinten elfogadhatónak ítélhető — mondta. — Ebben a körzetben természetesen vannak települé­senkénti eltérések. Jellemző, hogy a földalapok — amelyek a „lelkét” képezik az egésznek — jelenleg elfogadottak. Mostaná­ig mindössze egyetlen kényszer­kijelölés történt: az egykori káli Károlyi Mihály Mgtsz terüle­tén... Ugyanakkor előfordul bi­zonyos helyeken, hogy a földala­pok elkülönítésénél utólag vitat­ják a helyzetet, mint például megtörtént ez a Rimamente Mgtsz-hez tartozó Egerfarmos község földalap-elkülönítő ter­vezeténél. Remélem azonban, hogy itt is probléma nélkül ol­dódnak majd meg a dolgok. Az eddigi munkáról még annyit, hogy az érdekegyeztető fórumo­kon és a földrendező bizottsá­gokban zömmel kisgazdák al­kották a tagságot. Nem politikai, hanem szakértői jelleggel, tevé­kenységüket viszont sokan hát­ráltatták. — Kik? — Azok, akik még ma is fe­lelős gazdasági pozíciókat tölte­nek be. S akik — kimondva-ki- mondatlanul — akadályozzák az Országgyűlésben hozott törvény mielőbbi végrehajtását... — A licitálásnál milyen árak voltak a jellemzőek? — Az átlagár aranykoronán­ként úgy 500-600 forint között mozgott. Vannak azonban kirívó esetek is: Besenyőtelken, ahol a licitálásra jelentkezők magas száma miatt a megegyezés szinte kezelhetetlen volt. Ennélfogva az átlagár 750-800 forintra szö­kött fel. A földterület is jóval ke­vesebb volt, mint az igényelt. Te­hát nem okozott nagy meglepe­tést, hogy a licitálás kezdetén 1000-1200 forintos aranykoro- nánkénti árak alakultak ki. Va­lójában az 500 forintos ár lenne a reális... Persze, voltak jó példák is: történetesen Füzesabonyban, ahol a Földrendező Bizottság el­nökének, Zala Tibornak kö­szönhető, hogy a mezőgazdasági szövetkezet területén mintegy 130 kárpótlandónak sikerült 500 forintos árat kialakítania. Igaz, hogy az árverés csak a következő nap hajnalán ért véget. — Nem esett még szó a kárpót­lásra vonatkozó törvény végre­hajtásának egyik szervezőjéről, a körzeti földhivatalról... — Úgy érzem, hogy a körzeti földhivatallal, a földrendező bi­zottságokkal, valamint a fóru­mokkal korrekt, tárgyilagos kap­csolat alakult ki. A lehetetlennek tűnő helyzetekben is igyekeztek a mindenki számára elfogadható megoldásra törekedni. És itt sem szabad megfeledkezni a kárpót­lási hivatal megfeszített munka­tempójáról, amely ismét csak el­ismerésre méltó volt. Szajlai Csaba 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom