Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. július 24—25., szombat-vasárnap Dunai blokádfenyegetés A Biztonsági Tanács a szabad hajózás mellett van Sir David Hannay soros elnök erélyes hangú jegyzéket ígér A brit kormány kínos veresége Major bizalmi szavazást kért Maastricht ügyében kínos ve­reség érte a brit kormányt és sze­mélyesen Major miniszterelnö­köt csütörtökön késő este a lon­doni parlamentben: a képviselők 324-316 arányban elutasították azt a javaslatot, amellyel a kor­mány jóvá akarta hagyatni az eu­rópai unióról szóló szerződés, il­letve konkrétan a szerződés szo­ciális fejezete ügyében folytatott politikáját. Ezek után Major kénytelen volt a végső eszközhöz folyamodni, és bizalmi szavazást kért kormányáról: ha itt is kisebb­ségbe kerül, akkor — mint hivatala közzétette — a miniszterelnök a parlament feloszlatását és új vá­lasztások kiírását kezdeményezi. Pedig a sorsdöntő csütörtök esti parlamenti ülés jól kezdő­dött a kormány számára: a képviselők — igaz, csak egy szavazattal — elutasították az ellenzéki munkáspárt javasla­tát arról, hogy Nagy-Britannia mégis csatlakozzon a szerző­dés szociális chartájához. Támadás Galilea ellen Ukrajna: atomhatalom? Konsztantyin Morozov ukrán védelmi miniszter július elején az Ukrajna területén található atomfegyverek jogi helyzetével kapcsolatos rendeletével Ukraj­na lényegében atomhatalommá nyilvánította önmagát — jelen­tette ki Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter spanyol kollégá­jával, a hivatalos látogatáson tar­tózkodó Julián García Vargasz- szal folytatott megbeszélések után. Gracsov kijelentette: Mo­rozov hatályon kívül helyezte az orosz védelmi miniszternek a kérdéses csapategységek felosz­latására vonatkozó rendelkezé­sét. Hatvan éve tanácstag Egyedülálló jubileumot ünne­pelhetett a párizsi városi tanács egyik tagja, Édouard Frédéric- Dupont: egyhuzamban hatvan éve tagja a testületnek. 1933. jú­nius 25-én választották meg kör­zete küldöttéül, s azóta minden alkalommal újra bekerül a városi tanács tagjainak sorába. Hosszú időn át — 1936-tól egészen a leg­utóbbi választásokig — nemzet­gyűlési képviselő is volt a fővá­rosban. Az idén, előrehaladott korára tekintettel, már nem je­löltette újra magát, de városi ta­nácsi tisztét megtartotta. Kolerajárvány Afganisztánban Tizennégy súlyos kolerabete­get és két fertőzöttet vettek kór­házi nyilvántartásba az afgán ha­tár menti tádzsik területen, Pjandzsban — jelentette az ITAR-TASZSZ. Afganisztán­ban már több mint két hónapja tart a járvány. A tádzsik egész­ségügyi minisztérium járvány­ügyi főigazgatósága intézkedé­seket foganatosított a kolera megfékezése végett, és zárt kör­zetnek nyíl vám tóttá Pjandzsot. Kitartó orosz parlament Az orosz parlament kitartott azon határozata mellett, amellyel az Ukrajnához tartozó fekete­tengeri kikötőt, Szevasztopolt orosz területté nyilvánította. A honatyák a két ház együttes ülé­sén úgy döntöttek: Alekszandr Kopejka képviselő javaslatát el­utasítva, nem veszik fel a napi­rendre a kérdést, és nem hajlan­dók újratárgyalni azt. Szandi pénzsegély Boszniának Szaúd-Arábia királya ötven­millió rialt (13,3 millió dollárt) adományozott Boszniának, és is­mételten felszólította honfitársa­it: folytassák a boszniai muzul­mánok pénzügyi támogatását. A korábbi jelentések szerint szaúd- arábiai jótékonysági szervezetek csaknem 100 millió dollárt gyűj­töttek össze boszniai hittestvére­iknek. Várható, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elnöki nyilatko­zatban szólítja fel a szerb kor­mányt : vegye elejét a tervezett du - nai blokádnak, és biztosítsa a szabad hajózást — értesült mér­tékadó ENSZ-forrásokból az MTI. Ronaldo Sardenberg brazil nagykövet, a szankcióbizottság elnöke csütörtökön este arról tá­jékoztatta a Biztonsági Tanácsot, hogy bizottsága üléseit ismétel­ten el kellett halasztani, nem volt mód érdemi munkára, holott hu­manitárius és gazdasági szem­pontból igen fontos kérdések várnak megoldásra. Az idézett források szerint az el nem kötele­zett országok jelezték ismétel­ten, hogy további időre van szük­Felkelők fegyveres akciója Nicaraguában Legalább egy ember életét vesztette, amikor szerdán körül­belül 200 felkelő fegyveres táma­dást intézett az észak-nicaraguai Esteli városa ellen. A nicaraguai Vöröskereszt szerint 45 személy — többségükben a nyolcvanez­res város lakosai — megsebesült. Ez volt a legsúlyosabb fegyveres incidens az országban a polgár- háború vége, 1990 óta. Az AP hírügynökség a nicara­guai belügyminisztérium közlé­sére hivatkozva jelentette, hogy a hadsereg páncélosokat, helikop­tereket és csapaterősítéseket kül­dött a Managuától 100 kilomé­ternyire északra fekvő városba az állítólag volt kontrákból és elbo­csátott katonákból álló banditák megfékezésére, akik bankokat és szupermarketeket fosztogattak, elfoglaltak több rendőrállomást, és gépfegyverrel támadták a rendőrfőnök és a körzet katonai parancsnokának rezidenciáját. A Radio Sandino szerint a fel­kelők megpróbálták hatalmukba keríteni az Esteli környékén fek­vő Ocotal, Condega és La Trini­dad városokat, de nem tudni, hogy sikerült-e ez nekik. Ezenkí­vül túszokat is szedtek: köztük van Nicaragua hondurasi nagy­követe, annak felesége és gépko­csivezetője. A nicaraguai kül­ügyminiszter, Ernesto Leal kö­zölte, hogy a diplomata éppen útban volt hondurasi állomasne- lye felé, amikor a banditák feltar­tóztatták. Az ellenzéki Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front (FSLN) elítélte ugyan a támadást, és fel­szólította a felkelőket, hogy ad­ják meg magukat, egyúttal azon­ban önmérsékletet követelt a kormánytól és a hadseregtől. ségük a felvetett kérdések tanul­mányozására. Magatartásuk háttere: ezzel tiltakoznak az el­len, hogy míg Szerbia jut huma­nitárius szállítmányokhoz, a bos- nyák városok nem. A megoldandó problémák egyike az a szerb fenyegetés, hogy dunai blokádot vezetnek be. Budai Iván, a magyar ENSZ- képviselet helyettes vezetője el­mondotta: Magyarország már hétfőn felvetette a bizottságban a blokád kérdését. Azt a testület elnöke is súlyos problémának minősítette, és az ügyről írásos megerősítést kért, majd kapott. Annak birtokában már mód lett volna arra, hogy a kérdést napi­rendre tűzzék, ám az említett ha­logatás miatt erre nem került sor. A brazil nagykövet most arról tá­jékoztatta a testületet, hogy — tekintettel az ügy sürgősségére — felkérte Jugoszlávia ideiglenes ügyvivőjét: adjon tájékoztatást arról, hogy Belgrádmilyen intéz­kedéseket tervez a blokád meg­akadályozására. Amennyiben a határidőig nem kap kielégítő vá­laszt, a szankcióbizottság elnöke a Biztonsági Tanács elé viszi a kérdést. Sir David Hannay brit nagy­követ, a BT soros elnöke teljes támogatásáról biztosította a fenti tervet, hangoztatva: minden­képpen el kell kerülni, hogy blo­kád okozzon további károkat Magyarországnak és más orszá­goknak. Péntekre virradóra több Ka- tyusa típusú rakéta csapódott be Izrael északi részén, Galileában — közölték katonai források. A támadást valószínűleg dél-liba­noni gerillák követték el, s bár nem járt áldozatokkal, illetve anyagi károkkal, az izraeli tüzér­ség azonnal lőni kezdte a rakéta­Az új rendelkezés, azon túl­menően, hogy csakis helyi adók­ra vonatkozik, egyéb megszorí­tásokat is tartalmaz. Állami in­tézmények, pártok, egyetemek és egyházak csak közvetve alapít­hatnak rádiót, az engedélyt oszt­rák magánszemélyek és az Euró­pai Gazdasági Tér országainak polgárai kérhetik és kaphatják meg. Az adás területe valamelyik tartomány, a tartalmi keretet kul­turális célkitűzéssel kell kitölte­ni. A költségeket a reklámbevé­telekből fedezik. Tartományonként legfeljebb két regionális rádió működhet, az engedélyeket öt évre adják, a reklám az adásidő 15 százalékát teheti ki. Egy-egy tartományban az írott sajtó maximum 26 száza­lékban vehet részt az érintett rá­dióban (eredetileg 33 százalékot irányoztak elő). Ugyanaz a sajtó­termék emellett még legfeljebb két tartományban 10-10 száza­lékkal részesedhet ottani regio­nális rádiókban. Ezzel a korláto­zással a túlzott összefonódásokat próbálják lehetetlenné tenni. A frekvenciák elosztásáról meghatározott terv szerint a ké­relmezők meghallgatása után a közlekedési minisztérium illeté­kes hatósága dönt. Az engedélye­ket a 20 tagú regionális rádió ta­nács adja ki: ez a kancellári hiva­tal mellett működik. Egy tagja bíró, nyolc tagot a parlament de­legál, a többit a pártok. Ha egy- egy regionális rádió létesítésére többen pályáznak, igyekeznek indítás feltételezett helyszínét. Amióta két hete egy támadásso­rozat öt izraeli katona életét kö­vetelte a térségben, érezhető fe­szültség uralkodik az izraeli-liba­noni határszakaszon. A Reuter jelentése szerint Eszak-Izrael- ben sok lakos óvóhelyeken töl­tötte az éjszakát. őket társulásra rávenni. Az enge­délyek kiadásánál szempont, hogy az új adó ne befolyásolja az ORF rádióműsorát. Az új törvényt az ellenzék mindkét oldalról bírálja. Egyes nézetek szerint az csu­pán látszólagos liberalizálást hoz, mások az újabb monopóliu­mok kialakulásától tartanak. Az újságíró-szakszervezet pedig amiatt tiltakozott, hogy nincs szabályozva az adóknál alkalma­zott munkatársak jogi helyzete. A regionális rádiózás törvénye nem vonatkozik az ORF televí­zió monopóliumára. A súlyos anyagi gondokkal küszködő osztrák televízió szempontjából fontos parlamenti döntés, hogy a honatyák áldásukat adták a rek­lámműsoridő bővítésére. Ennek megfelelően 1995-től a televízi­óban a jelenlegi napi 20 perces reklámadásidő kétéves szaka­szokban 5-5 perccel nő, és 2001- ben eléri a napi 42 percet. A rá­dióban 2001-ben a napi reklám­adásidő 120 percről 170 percre emelkedik, s ugyanakkor a helyi reklámok napi adása öt percre csökken. A reklámbevételek nö­vekedése különösen a televízió súlyos anyagi gondjainak leküz­désére tűnik elengedhetetlennek. Az ORF kuratóriuma időköz­ben úgy döntött, hogy 1995-től emelik a televízió- és rádió-előfi­zetési dijakat, mégpedig az el­múlt öt év inflációjához igazítva azt. Szászi Júlia Kérdőjel Nélkülük nem megy? A minap rövid tudósítás számolt be róla, hogy a Magyarországot külföldön képviselő nagykövetek értekezletet tartottak a budapesti Külügyminisztériumban. Külpolitikai irányváltás? A mail József miniszterelnök, aki üzenet útján üdvözölte a résztvevőket, a világban lezajló gyors változással in­dokolta az igényt, hogy újólag megfogalmazzák a magyar külpolitika irányvonalának jellemzőit. A kormányfő szerint számot kell vetni az­zal, hogy térségünkben növekvő szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek, elsősorban a NATO és az Európai Közösség, valamint a regionális külpolitikai fórumok. Milyen diplomatákra van szükség? Akik kezdeményezőbben, ha­tékonyabban, s mindenekelőtt megfelelő ismeretekkel felvértezve tudják megérteni Magyarország (és nemegyszer az egész térség) tö­rekvéseit, és támogatást szerezni hozzájuk. Nem elegendő a „képvi­selői jelenlét”. A hagyományos szakmai jártasságnak közgazdasági ismeretekkel, tájékozottsággal kell kiegészülnie. Csak Európa a diplomáciai színtér? A külpolitika irányítói arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a politikai, katonai és gazdaságdiplo­máciai együttműködés az európai országokkal és Észak-Amerikával elsőrangúan fontos, ám Afrikában, Latin-Amerikában és a világ több más részén is aktív diplomáciai munkát kell végezni. Annál is inkább, mert most egy „szociális vasfüggöny” kezd kialakulni, és felidéződött a „történelmi népvándorlás megismétlődő veszélye” is. Mi a nagyköveteknek szánt legfontosabb útravaló? Az, ami az or­szág egyik legnagyobb gondja: az egész nemzet érdekeit képviselve fenntartani, s ahol lehet, erősíteni a rendszerváltás folyamatának nemzetközi támogatottságát. Mert ma már tudjuk: nélkülük nem megy... Toronyi Attila (FEB) Csigamozgással csoszogott az ellenzék Húsz hónapig volt hatalmon a Mijadzava Kiicsi vezette kor­mán^, amelynek most már csak néhány napja van hátra. Addig viszi az ügyeket, amíg az au­gusztus elején összeülő parla­menti ülésszakon megválaszt­ják az új kormányfőt. A reformok végrehajtásának és Japán nemzetközi szerepe ki­térj esztésének ígéretével vette át a hatalmat Mijadzava Kiicsi 1991. október végén. — Szé­gyellném, ha nem valósítanám meg a politikai reformokat — mondta hivatalba lépésekor a kormányfő, aki bukását a válasz­tási reformok kudarca miatt szenvedte el. Diplomáciai tevé­kenysége ennél sokkal sikere­sebbnek mondható. A múlt év júniusában fogadta el a japán parlament az ENSZ békeműveleteiben való részvé­telről szóló törvényt, az ellenzéki szociáldemokrata és az egyesült szociáldemokrata párt nevezetes időhúzó tiltakozása ellenére. (Csigamozgással, órákig tartóan csoszogtak az ellenzéki hon­atyák a szavazóurnáig). Tavaly Münchenben és az idén Tokióban vett részt a japán kormányfő a Hetek csúcsérte­kezletén, és az orosz-japán terü­leti vita megoldatlansága ellené­re egyik kezdeményezője volt annak, hogy Borisz Jelcin re­formjait a Nyugat összehangolt támogatásban részesítse. Ami a magyar vonatkozáso­kat illeti, Mijadzava Kiicsi kor­mányfő Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter múlt év decemberi tokiói látogatása idején erősítet­te meg, hogy Japán folytatja a magyar reformok támogatását. Többek között Bőd Péter Ákos, Kádár Béla tavalyi látogatása, több japán üzletember-delegá­ció magyarországi útja, legutóbb Móri Josirónak, a nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztéri­um vezetőjének januári magyar- országi tárgyalásai is érzékelte­tik, hogy rendkívül szorosak ma­radtak a pénzügyi kapcsolatok. Beindult a Suzuki közös vállal­kozás, ám Japán gazdasági jelen­léte Mijadzava idején is szerény maradt, főként a szigetországi beruházások súlya messze elma­rad más országokétól. Ami a japán belpolitikát illeti, Mijadzava nem tudta megakadá­lyozni, hogy a közel négy évtize­de hatalmon levő kormánypárt iránti bizalom ne csökkenjen. Ebben közrejátszott az, hogy az elmúlt 20 hónapban is állandóan napirenden voltak a politikai megvesztegetési botrányok. (1991 januárjában Abe Fumio volt államminisztert tartóztatták le, amiért a Kjova acélipari kon­szerntől fogadott el csúszópénzt. Tavaly augusztusban mond le Kanemaru Sin, a párt elnökhe­lyettese, azért, mert 5 millió dol­láros politikai adományt vesz át a Sagava Kjubin szállítási vállalat­tól. Novemberben a Sagava-bot- rányban Takesita Noboru volt kormányfőt idézik a parlament elé tanúskodásra. Idén március­ban tartóztatják le Kanemaru Sint adócsalás miatt, a pere csü­törtökön kezdődött). Mijadzavának annyit sikerült elérnie, hogy a parlament tavaly decemberben sürgős politikai re­formcsomagot fogadott el. A po­litikai pénzadományozás meg­szigorításáról és arról szólt ez a törvény, hogy a képviselőknek vagyonnyilatkozatot kell közzé­tenniük. A pénz és politika szo­ros kapcsolata ezzel azonban nem lazult — a japán választási rendszer reformja jelenthetett volna egy lépést előre, ezzel azonban Mijadzava kudarcot vallott. Ez év június közepe óta gyorsultak föl az események. Az LDP feladja törekvését, hogy kompromiszumos re­formtörvényt terjesszen a par­lament elé (június 16.). Más­nap az ellenzék bizalmatlansá­gi indítványt kezdeményez, amit a szakadár LDP-képvise- lők is támogatnak. Mijadzava feloszlatja a parlamentet (júni­us 18.), megalakulnak a szaka­dár képviselők pártjai, a Sin- szeito és a Szakigake (június 21. és 23.), a kormánypárt el­veszti abszolút többségét a vá­lasztásokon (július 18.), Mija­dzava Kiicsi lemond (július 22. ). Marton János EMX, a jövő elektromos kismotorja iiS Kényelmes, akkora, mint egy nagyobb roller. Nem szennyezi a kör­nyezetet, kezelése egyszerű, súlya csekély. Súlypontja alacsonyan he­lyezkedik el, így a stabilitása igen nagy. Hátsó dobféke biztonságos megállást tesz lehetővé. Két 12 voltos akkumulátora órákig működ­teti, majd könnyen feltölthető megfelelő csatlakozóval ellátott helye­ken. Ára mintegy 2000 dollár. ' ' (FEB-fotó) Tartományonként legfeljebb kettő működhet Magánrádió-törvény Ausztriában Országos sugárzási jogot ugyan változatlanul nem kaphat Ausztriá­ban magánrádió, ám mégis megtört az ORF monopóliuma: 1994 januárjától regionális rádióállomásra adnak ki engedélyt. A tör­vényt, amelyről hét esztendeje folyik a vita, az osztrák parlament a nyári szünet előtti utolsó ülésén fogadta el — a koalíciós pártok és néhány ellenzéki zöld honatya összesen 113 „igen”, az ellenzéki Szabadság-pártiak és több zöld képviselő 34 „nem” szavazatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom