Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)
1993-07-02 / 152. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. július 2., péntek Az 1867-es kiegyezést követően megindult gazdasági fejlődés a természettudományos kutatásokban is kedvező lehetőséget teremtett a hazai föld vizsgálóinak. Az akkori bécsi Birodalmi Földtani Intézet viszont továbbra is folytatni kívánta a geológiai kutatásokat Magyaroroszág területén. Az osztrák elgondolásban rejlő problémákat felismerve, a már akkor nemzetközi hírnevet szervezett Szabó József professzor, valamint Zsigmondy Vilmos bányamérnök a Bécstől független, önálló földtani intézet létesítésére terjesztett javaslatot a kormányzat elé. A tervüket elfogadták, amely azt irányozta elő, hogy hazánk területét az itthon tevékenykedő geológusok kutassák és térképezzék — így 1869. június 18-án létre is hozták a hazai Földtani Intézetet, amelynek első igazgatójává a száz esztendeje elhúnyt Hantken Miksa bányamérnököt, az őslénytan hazai megalapítóját nevezték ki. Lépésről lépésre haladt tudománya mezsgyéjén Felderítette a megkövült lényeket... Prudniki Hantken Miksa — régi nemesi család sarjaként — 1821. szeptember 26-án látta meg a napvilágot az osztrák-sziléziai Jablunkán. Apja bányaigazgató volt, így könnyen érthető, hogy a fiatalember is bányászati pályához vonzódott. Miután a gimnáziumot Teschneben, filozófiai tanulmányait pedig Bécsben végezte, 1842-ben beiratkozott a selmeci bányászati akadémiára, ahol 1846-ban diplomát szerzett. Azt követően több mint egy évtizeden át különféle bányászati vállalatoknál tevékenykedett, miközben 1849-ben és 1850-ben Bécsben elemző vegyészetiéi is foglalkozott. Igazából 1852-től kezdte meg tudományos tevékenységét, amikor a dorogi szénbányához került, és annak földtani viszonyait tanulmányozta. A tapasztalatait írásban foglalta össze. Később Szerbiában volt, ahol — az ottani kormány megbízásából — bányászati feladatokat látott el, és közben tanulmányozta az ország növény-, föld- és légkörtani viszonyait. 1858-ban megnősült, és Budapesten telepedett le. Ezt követően teljesen magyarrá vált beszédében, írásában és érzelmeiben is. 1861-től a pesti Kereskedelmi Akadémiánál helyezkedett el, ahol hat esztendőn keresztül — többek között — földtant, természetrajzot tanított hallgatóinak. Szabad idejében legtöbbet a budai hegyekben fordult meg, ahol geológiai és őslénytani vizsgálatokat folytatott, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia is támogatott. Ezek eredményeit — 1859-től 1865-ig — több értékezésben foglalta össze, amelyeket a bécsi földtani intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia adott ki. Ennek köszönhető, hogy az Akadémia 1864-ben levelező tagjává választotta. Két év múltán a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-földtani osztályának őrévé nevezték ki, ahol három esztendőt töltött. Akkor választották a Magyar Földtani Társulat első titkárává, amelyet négy évig látott el. Elfoglaltsága ellenére sem mondott le a budai hegység földtani és őslénytani viszonyainak kutatásáról. Különösen az agyag- és márgarétegekben eltemetett apró, gyökérlábú állatmaradványok mikroszkópos vizsgálatával szerzett elismerést és tekintélyt. Erre vonatkozóan tizenkét értekezése született, amelyek a Magyar Földtani Társulat Munkálatai — általa szerkesztett — köteteiben jelentek meg. A kiegyezés évében — 1867- ben — a hazai Földtani Társulat megbízásából hozzálátott az itthoni barnakőszéntelepek rendszeres tanulmányozásához, amelyet egy évtizeden keresztül szívós munkával az egész ország területén folytatott. Fáradhatatlan tevékenységgel és szakértelemmel állította össze azt az összefoglaló művét, amely A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata címet kapta. 1878-ban a Földművelés-, Iparés Kereskedelmi Minisztérium adta ki Budapesten. Ez alapvető monográfia volt, amely hosszú időre meghatározott irányt mutatott az említett tudományágban és a gyakorlatban dolgozóknak. Egy évvel később a szaktárcánál — amely a monográfiáját kiadta — az ideiglenes földtani osztály vezetésével Hantként bízták meg. 1870-ben pedig az akkor létesített Földtani Intézet első igazgatója lett. Új, fontos beosztásában megszervezte az intézet berendezését, és — a lehetőségekhez mérten — fejlesztette is azt. Tudományos munkásságát az igazgatósága alatt megjelent hat évkönyvben tette maradandóvá, miközben a fiatal intézetnek határainkon tűi is jó hírnevet szerzett. Ebben olyan segítői voltak, mint Böckh János, Hofmann Károly, Koch Antal és Pávai-Vájná ferenc. Életének abban az időszakában írta és tette közzé legnagyobb és legértékesebb munkáit, így — a már említett bányászati mongoráfia mellett — a Clavuniai Szabói-réte- gek faunájáról szóló tanulmányát, majd az 1880-as zágrábi földrengésre vonatkozó terjedelmes munkáját. Mindezeket mérlegelve, a Magyar Tudományos Akadémia 1874-ben rendes tagjai sorába vette fel Hantken Miksát. Az évről évre fejlődő Földtani Intézet igazgatásának növekvő gondjai azonban erőteljesen kifárasztották az amúgyis ideges természetű tudóst. így érthető, hogy öreg napjaira adminisztrációtól men- tesebbb, szabadabb és nyugalmasabb állásra vágyott, amelyben kizárólag kedvelt szaktudományának, az őslénytannak élhetett. 1882-ben történt, hogy — a szakmában kifejtettt tudományos működését elismerve — Trefort Ágoston akkori vallás- és közoktatási miniszter javaslatára Hantként a pesti egyetemen akkor felállított palenontológiai tanszék első tanárának nevezték ki. Ezzel elérte vágyát, és tudománya művelésével foglalkozhatott. Sokat kirándult, és anyagot gyűjtött. Elérte, hogy fiatalok az ő szellemében műveljék és fejlesszék tovább az őslénytant. Noha a legtevékenyebb férfikoron már túl volt, de gazdag tapasztalatait, szakmai ismereteinek kincsestárát értékesítette az egyetemi oktatásban. Hantken rengeteg anyagot hordott össsze az intézetében, sokkal többet, mint amennyit öreg napjaiban fel tudott dolgozni. Ezt kellően elrendezni és tanulságosan kiállítani már nem volt elég ereje és ideje. 1893 tavaszán Zágráb környékén tett kirándulást, miközben erősen meghűlt. Húsvét másnapján pedig agyvérzés érte. Június 26-án — 72 éves korában — hányt el Budapesten. Egyike volt kora leghíresebbb hazai tudósainak, aki a szénbányászati kutatások területén európai hírnevet szerzett. Itthon főleg az úgynevezett geológiai harmadkori képződmények tanulmányozásában ért el sikereket. Munkáiban több új állatfajt vezetett be az irodalomba. Különös előszeretettel foglalkozott az állati véglényekkel, ráirányítva a figyelmet azok rétegtani jelentőségére. Ebben korának első specialistája volt, aki világhírre tett szert azzal, hogy megírta erre vonatkozóan a múlt század egyik legjelentősebb tanulmánysorozatát. Kortársával, Szabó Józseffel részt vett az 1878-es párizsi, az 1881-es bolognai, valamint az 1885-ös berlini nemzetközi földtani kongresszuson, ahol aktív tagja volt azok vezető testületéinek. Hantken Miksa szakmai tevékenysége kivételes összefonódása volt a tudományos és a gyakorlati munkának, amely két fő területre terjedt ki: a kőszén településtanára, valamint az úgynevezett likacsosházú egysejtű állatok rétegtani szerepének vizsgálatára. Mindkettőben maradandót alkotott. Emlékét őrzi a Hantkenia és a Hantkenina állatnév is. Tiszteletére a Magyarhoni Földtani Társulat 1963-ban — a három évenként kiosztásra kerülő — Hantken Miksa-emlé- kérmet alapított az ősélet- és a rétegtani szakirodalomban kimagasló eredményt elért tudósok elismerésére. Munkáiból ma is merítenek az utódok. (mentusz) Emlékezés a tudós elődre A Miléneum évében az Akadémiai Értesítő— az 1896. július 15-i számban — tette közzé Koch Antal akadémikus emlékbeszédét Hantken Miksáról, neves elődjéről. Ebben egyebek mellett a következő gondolatok olvashatók: „Már harmadik éve, hogy Hantken Miksa, az Akadémia volt rendes tagja és egyetemünkön a paleontológia első képviselője, két hónapig tartó súlyos betegség után, amelynek csíráját a tett mezejéről, Zágráb vidékére tett kirándulásáról hozta magával, csendesen elhúnyt. ...Az emlékbeszéd tartásának eddigi halogatásához hozzájárult az a vágyam is, hogy — mint a bodogult Hant ken Miksa utóda — az egyetemi tanszéken behatóbban szerettem volna megismerkedni alkotásaival és gyűjteményeivel, hogy azután közvetlenebbül megítélhessem és méltányolhassam érdemeit... Ezt meg is tettem...” Saját felfogását bizonygatta. Koch Antal Hantken Miksáról való — már érintett — visz- szaemlékezésében a tudós vitázó szelleméről is említést tett: „Hantken.... szakma- és hivatásbeli társaival szemben is szíves és barátságos volt, ha azok tudományos kérdésekben az övével ellenkező álláspontot nem foglaltak el. De ha ilyen eset következettbe, akkor meglehetős rideg és éleshangú replikákban, vagy a vitás kérdésre vonatkozó értekezésekben szigorúan bírálgatva az ellenfél érveit, új megfigyelési adatokkal igyekezett saját felfogásának helyes voltát bizonygatni. Ha ez nem is sikerült neki minden tekintetben, tagadhatatlan, hogy ez a szigorú kritikai működése hazánk idősebb harmadkori rétegeire vonatkozó ismereteinket rendkívül növelte, s azoknak a külföldi, hasonló korú képződményekkel való egybevetését nagyon elősegítette... Noha nem volt hazánk szülötte, de nálunk, a selmeczi bányász akadémián tanult. Ott kapta tehát az első impulzust Földünk őseinek kutatásához. Csakhogy az, amit az 1840-es években Selmeczen a paleontológiából láthatott és tanulhatott, vajmi kevés lehetett még a legszerényebb alapnak is. Annál kevésbé, mert ennek kellő szélességet és mélységet a biológiai tudományok nem adhattak, mivel ott nem volt alkalma ezeket hallgatni és gyakorolni. Hantken mégis kiválóhelyet vívott ki magának a köviilt véglények tanulmányozása által a paleontológusok sorában. Nemes ambíció, kitartó buzgalom és éles megfigyelőtehetség — mind a kiváló tulajdonai voltak. Ezekkel megáldva, folyton tanult, és az őslények megismerésében lépésről lépésre haladt elő7Az ostorosi ^ „Egyetértés” Szövetkezet értesíti T. Vásárlóit, hogy az étkezési őszibarack árusítását a Kőporostetőn 1993. július 5-én megkezdi „Szedd és Vidd” akció keretében, kg-ként 45 Ft-os áron. Árusítás hétköznap 7-16 óráig, szombaton 7-12 óráig. / . ----------X Él ete nagy lehetőségét ne szalassza el! — kötetlen munkaidőt — magas fizetést — ruhapénzt kínálunk és egyéb juttatást Mindezt jó munkahelyi légkörben. Német biztosító társaság felvesz üzletkötőket, gyakorlat nem szükséges, de jó ha van. BT-k jelentkezését is várjuk, akik biztosítással foglalkoznak, vagy foglalkoznának. Érdeklődni telefonon: 57/311-569 8-17 óra között 37/312-349 8-10 óra között V ... / kiváló hűtőhöz válasszon ajándékot az egri Centrum Áruházban. ZAM SSI LEHEL hűtőgép vásárlásakor 2000 I t ért, ZANUSSI LEHEL kombinált hűtő vagy fagyasztó vásárlásakor 3000 Et-ért ajándékba bármit választhat a műszaki osztályon, amíg a készlet tart. TV CSERE AKCIÓ az Audioton 51 cm-es színes TV' vásárlásakor 1 db bármely típusű üzemképtelen televíziójáí átvesszük 5000 Ft-ért. így a készülék ára: 31.900 helyett 20.900 Et. fA PACIFIC ENTERPRISES KFT. megkezdte a spanyol hidegensajtolt, kiváló minőségű OLIVA olaj forgalmazását Magyarországon! Kereskedők jelentkezését várjuk. Előrendelés esetén 20 Ft/liter engedmény! Tájékoztatás és rendelésfelvétel: Egerben a Rákóczi út 48/a. alatt. \Jel/fax.: 36/320-116 ________________ J N EM FELEDTE, Al UGYE TUDJA HOLNAP LESZ A MÁGNES szombat ELEKTROMOS HÁZTARTÁSI GÉPEK TELJES VÁLASZTÉKÁT 10 % engedménnyel kínálja Kedves Vásáróinak az egri MÁGNES ÁRUHÁZ (Dr. Sándor I. u. 8.) ^ - ---^ r Poroszló Község Polgármesteri Hivatala ^ pályázatot hirdet ÉPÍTÉSÜGYI FŐELŐADÓI állás betöltésére. Követelmény: — felsőfokú szakirányú végzettség, — 3 év szakmai gyakorlat, — erkölcsi bizonyítvány. Pályázatról érdeklődni lehet: Poroszló, Fő út 6. Telefon: 36/353-043. Szolgálati lakás megoldható. Pályázatok benyújtásának határideje: 1993. július 12. K---------------------------------------------------------------------------------J fi SZŐNYEG ÁRUHÁZLÁNC Sulák szőnyeg már két helyen Egerben! Július 5-én 9 órakor nyílik a volt Kölcsönző bolt helyén Lakberendezési Áruházunk. Nyitás hetén minden termék 10 %-kal olcsóbb. 20 + 5 % kedvezmény a padlószönyegekre. Egyes termékek féláron. Az első húsz vásárló ajándékcsomagot kap. Eger, Pacsirta u. 2. Tel: 36/311-699 Sulák szőnyeg mellé Suiák bútort válasszon! Z : N Pályázat A Tiszaörsi Általános Művelődési és Szabadidős Központ Igazgatója pályázatot hirdet az ÁMSZK Általános Iskolájába és Speciális Szakiskolájába egy fő matematika- fizika szakos főiskolai végzettségű tanári álláshelyre. A pályázat elbírálásánál előnyben részesítjük azt a pályázót, aki középfokú angol nyelvvizsgával is rendelkezik. A pályázatot elnyert kollégánk részére 3 szobás komfortos, kertes lakást biztosítunk. A pályázathoz mellékeljék: diploma másolat, erkölcsi bizonyítvány, részletes önéletrajz. Bérezés: megállapodás szerint. Pályázatokat Hajnal Imre ÁMSZK igazgató Tiszaörs, Rákóczi út 7-9. 5362 címre várjuk 1993. július 25-ig. Tel.: 06-59-354-363. Személyes találkozás szükséges, melyet a későbbiekben levél, vagy telefon útján egyeztetünk.
