Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-14 / 162. szám

HÍRLAP, 1993. július 14., szerda EGER ÉS KÖRZETE Nyitás a Vitkovics-házban A Vitkovics-ház szabadtéri színpadán ezen a nyáron már két sikeres rendezvénnyel bizonyí­tottak. Legközelebb július 23-án egy ausztriai rézfúvós együttes lép fel Eger egyik legfrissebben „felavatott” pódiumán. A bécsi muzsikusok a PENT-A-TON névre hallgatnak, s ennek megfe­lelően öten vannak. Az előadás este hatkor kezdődik, s jegyeket a helyszínen is lehet venni. Épül a kollégium Eger város önkormányzata mintegy negyvenmillió forint fel- használásával felújíttatja a Heves Megyei Állami Építőipari Válla­lat munkásszállóját. Az épület a tervek szerint korszerű kollégi­ummá alakul, s már a tanév kez­detén birtokba vehetik a közép- iskolások. Mint köztudott, a vá­ros több középiskolai kollégiu­mát jogosan visszakérte az egy­ház, így mindenképpen meg kel­lett oldani a diákok elhelyezését. A diákotthon átadásának terve­zett időpontja augusztus 15-e. Napközis táborok A nyári szünetben nagy gon­dot jelent a szülőknek a kisdiá­kok elhelyezése. Egyre több in­tézmény szervez táborokat a vá­rosban és a városon kívül is. Az elmúlt héten fej eződött be az egri IH-ban az a népművészeti tábor, melynek keretében egy esztendő jeles napjait „élték át”, játszották el a gyerekek Somfai Tibornéve- zetésével. A kézművesség, kis­mesterségek fortélyait is megta­nulták a napközisek. A Kepes- hagyatékról A Magyar Fotóművészek Szövetsége gondozza Kepes György hagyatékát. Csáji Attila képzőművész a szövetség megbí­zásából tavaly a fővárosban szer­vezett ankétot. A tervek szerint októberben az egri Kepes-köz- pontba, a Vitkovics-házba várják azokat a művészeket, szakembe­reket a világ minden tájáról, akik Kepes György szellemi öröksé­gét kívánják folytatni. A Fény és Szín elnevezésű konferencia szervezése már elkezdődött. A kiskereskedők kötelessége Július 1-jétől ismét életbe lé­pett az úgynevezett jövedéki tör­vény. Mint ismeretes, jövedéki terméknek minősül egyebek mellett a dohány, a szeszes ital, a kávé, s a kőolajipari származé­kok. A kiskereskedőknek ezért nem árt tudni, hogy újólag kérel­mezniük kell ezeknek a termé­keknek a forgalmazását a pol­gármesteri hivatal idegenforgal­mi és kereskedelmi irodájától. Színfalakon innen és túl Fiatal egri és fővárosi színmű­vészek mutatkoznak be a Dobos Kávéház pódiumán július 20-án, kedden este 8 órakor önálló mű­sorukkal. Az összeállítás kulisz- szatitkokat is ígér, mert a címe: Színfalakon innen és túl. Az ön- kormányzat kulturális bizottsága által támogatott műsort a tervek szerint a Fagylaltkertben és a Korona Hotelben is bemutatják. (Fotó: Gál Gábor) Volt egyszer egy tüntetés... Sokáig emlékezetes marad Egerben az a vasárnap délután, amikor cigány- szervezetek kezdeményezésére tün­tettek a gyűlölet ellen. Szinte megbé­nult az egész város, de végül békésén zajlott le a demonstráció. Remél­hetően nem kerül sor hasonló turista­riogató eseményekre, de ahhoz az is szükséges, hogy a településre ne essen a rasszizmus árnyéka. Olyan figyel­meztetés volt ez a megmozdulás, amelyről mindenkinek el kell gondol­kodni. Nem volt fordulópont Eger életében, de kézlegyintéssel sem me­hetünk el mellette. Felvételeink a va­sárnap hangulatát idézik fel. Az ifjúság nevelője maradt Szép emlékű találkozás Géza atyával Újsághír: Szacsvay Imre-díjjal tüntették ki Zachár Géza espe­res-plébánost, az ifjúság erköl­csi nevelésében végzett 40 éves munkájáért. A díszoklevelet a Parlamentben vette át. Rendhagyó találkozója volt papnak és egykori tanítványai­nak Egerben, a Nagyboldogasz- szony-templomban július első vasárnapján, a fél 12 órai szent­misén. Zachár Géza jelenleg miskolci plébános, 1953-tól hét éven át működött az egri ferenc- rendi barátok templomában, mint káplán. Előbb a Makiári úti iskolában tanította Isten nevé­ben a hóstya gyermekeit, majd az akkori világhoz alkalmazkodva visszahúzódott a templomba, és maga mellé toborozta a város más részeiben lakó iskoláskorú fiatalságot is. Szoros kapcsolatba került a családokkal, ahol emlé­kezetes eseményeken mint fotós is közreműködött. Hitórán kívül énekelni, mesejátékot játszani tanította „gyermekeit,” és vitte őket kirándulni. Az egykori emlékek felidézé­sére jött létre 33 év múltán a ta­lálkozó, amely a szentmise után mintegy 50 résztvevővel a plébá­nián folytatódott többórás be­szélgetéssel, mértéktartó vidám­sággal. Kíváncsi voltam első ta­nítványaimra — mondta Géza atya, majd így folytatta, miköz­ben elindította a társalgást: — Kíváncsi voltam, mire ju­tottatok, hogyan maradtatok meg Isten tanításának szellemé­ben, mint első hittanosaim. Fel­adatunk, hogy fogjuk meg egy­más kezét, és haladjunk tovább a krisztusi úton. Isten iskolájába nem elegendő csupán elsőáldozó lenni, majd megbérmálkozni, oda halálunkig kell járni. Zachár Géza esperes-plébá­nos Egerből Hevesre került, majd további helységekben történő szolgálat után jutott Miskolcra, ahol a Szent Anna-templom papja. Elsődleges hivatása mel­lett a Kolping Családvédő Társa­ság lelki igazgatója, a városi ön- kormányzat oktatási bizottságá­nak tagja. Három énekkart mű­ködtet, munkálkodik a cserkész- szövetség, valamint a Máltai Sze­retetszolgálat keretében. Segítő­ivel közösségi házat építenek a borsodi megyeszékhelyen. Nevét megtalálhatjuk az ötödik évfo­lyamában megjelenő, az egyház­megyében jól ismert Új Misszió katolikus folyóiratban, mint fe­lelős kiadó. A fiatalok nagy barátja papi hivatásában tudott úgy korszerű­södni, hogy eredeti szellemiségé­ben maradt meg Isten szolgájá­nak. A szép emlékű találkozás végén meghívta egri ismerőseit, látogassák meg őt mostani szék­helyén. (F.B.) az otthontalanok száma? Emelkedik (Folytatás az 1. oldalról) — A megyeszékhely más te­rületén lakbérhátralékost alig- alig találni, talán egyet-egyet a belvárosban, a Szvorényi, a Má­ás király és a Hadnagy úton. z érintetteket otthonukban ke­restük meg, így a közvetlen kap­csolatfelvétel megkönnyítette munkánkat. — A válaszadók szociális és társadalmi helyzetét milyennek ítélték meg? — Több mint felének 8 általá­nos, vagy ennél kevesebb az is­kolai végzettsége, csak egyötö­dük szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt, további 16 százalék­nak van érettségije. Összesen egyharmaduk folytat kereső te­vékenységet, nagy részük gye­sen, gyeden tartózkodik, nyugdí­jas, leszázalékolt és segélyezett munkanélküli. A válaszadók ha­vijövedelmének átlaga 8231, há­zastársaiké pedig 4807 forint. Ezenkívül átlagosan 2631 forint családi pótlékban, 153 Ft gye­rektartásban, 92 Ft rendszeres szociális segélyben, 775 forint rendszeres nevelési juttatásban, 58 Ft fűtés- és 19 forint lakbértá­mogatásban részesülnek. Átla­gos havi kiadásuk bemondásuk alapján: 4187 forint lakbér, 995 forint fűtés, 282 Ft gázdíj, 663 Ft villany. További rendszeres ki­adásaik egy hónapban: 2400 fo­rint kölcsöntörlesztés valame­lyik pénzintézetnél, 460 forint tévé-előfizetés, buszbérlet. — Milyen összefüggésekre következtethetünk a felsorolt adatokból? — Természetesen az előbb vá­zolt statisztikai számok további differenciálásra és kiegészítésre szorulnak, de lényegében a kö­vetkező összefüggésekre hívják fel a figyelmet. Ä lakbérhátralé­kosok nagy része alacsony isko­lai végzettsége miatt kiszolgálta­tott helyzetben van. A munka- nélküliség őket érintette legko­rábban, elhelyezkedési és átkép­zési lehetőségük minimális. A korábbi munkájukért kapott ala­csony fizetés arányában gyedük, öregségi és rokkantnyugdíjuk, munkanélküli-segélyük igen csekély. A korábbinál alacso­nyabb jövedelemből szinte lehe­tetlen lépést tartaniuk a folyama­tosan emelkedő lakásrezsivel és a létfenntartási kiadásokkal. Töb­bük helyzetét tovább rontja az a tény, hogy rossz egészségi álla­potuk miatt további költségek terhelik bevételeiket. A megkér­dezettek egyharmada betegsége miatt gyakran jár orvoshoz, na­ponta szed gyógyszert, és nem­egyszer kórházi ápolásra is szo­rulnak. — Milyen lakáskörülmények között élnek a felkeresettek? — A lakbérhátralékosok több mint 70 százaléka összkomfor­tos, 20 százalékuk komfortos, a többi komfort nélküli és szük­séglakásban él. Ezek átlagosan kétszobásak, 50-55 négyzetmé­teresek. Az egyik legdrágább lakhatási forma az összkomfor­tos, hiszen bérleti dija ötven szá­zalékkal magasabb, mint a kom­fortosé. A központi fűtés miatt még spórolni sem lehet a meleg­gel. Az 1960-70-es években el­indult központi, bérlakáshoz jut­tatási program az alacsony jöve­delműeket mára nehéz helyzetbe sodorta, hiszen az adatokból is kitűnik, hogy a lakbérhátraléko­sok túlnyomó többsége nem tud lépést tartani a növekvő lakásre­zsivel. így fennáll annak a veszé­lye, hogy miután kiszorulnak a munkaerő- és fogyasztói piacról, otthontalanná is válhatnak. Ez pedig nem lenne szerencsés, hi­szen a lakás az alapvető emberi szükségletek egyike, melynek minősege meghatározza a bent élő egészségi állapotát, munka­végző képességét, s feltétele az életmódbeli változásoknak. — Miként lehetne a problémá­kat orvosolni? — Talán azon kellene gondol­kodni, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos, miképpen be­folyásolhatná a lakhatási feltéte­lek megőrzését, a lakásokat tá­mogató egységes lakbérrendszer helyett hogyan lehetne egy diffe­renciáltabb, a rászorulókat segí­tő lakbérrendszert bevezetni. A lakókat terhelő belső felújítási és karbantartási munkákat milyen mértékben és esetekben vállal­hatná át a tulajdonos a bérlőtől, a központi fűtés olcsóbbá és egyé­ni módon szabályozhatóvá tétele érdekében milyen intézkedések és pénzügyi források szükségel­tetnek. A város vezetőinek es a lakóknak közös érdeke a lakha­tási feltételek jelenlegi szintjének megőrzése, hiszen a lakbér, az OTP, a közüzemi díjhátraléko­sok száma a jövőben még inkább növekedni fog. Szüle Rita Egy csillagász ismeretterjesztő emlékezete... Tekintete az égboltot kémlelte Az egriek tudomása nélkül a város ismert és szeretett polgára távozott az élők sorából. Dr. Zé- tényi Endre tudós csillagászt, lel­kes ismeretterjesztőt, pedagó­gust és szakírót július 6-an kísér­ték utolsó útjára Budapesten, a Farkasréti temetőben. Jövőre, ha megéri kilencvene­dik születésnapját — mint ahogy az egri ismeretterjesztők tervez­ték —, méltó ünneplésben lehe­tett volna része. Ahová tekinte­tét annyiszor emelte, szólították őt a csillagok. Tartalmas emberi és tudóshoz méltó életet élt. Évek óta a fővárosban lakott már, gyermekeivel, de a fiatalab­bak közül is sokan őrzik még őt emlékezetükben itt, Egerben. Nyolcvanesztendős korában is fáradhatatlanul dolgozott. Kisis­kolásoknak, nagydiákoknak és felnőtteknek egyaránt fáradha­tatlan lelkesedéssel magyarázta az égitestek fellelhető és megfi­gyelhető titkait. Tiszalúcon szü­letett, Miskolcon járt polgáriba, Sárospatakon tanítóképzőbe. Szegeden egyetemre. Az elemi iskolai tanítóságtól a tanítókép­ző intézeti tanári pályáig, majd az egri főiskola főigazgató-he­lyettesi székéig vitte. Csaknem kétszáz publikáció, könyvrészlet őrzi munkásságának nyomait. Kutatásainak tárgyi emlékei ott vannak az egri csillagdában. Az egri csillagvizsgáló és csil­lagászati múzeum megteremtése az ő érdeme volt. Napórát építte­tett a gyerekek okulására az egy­kori úttörőházban, s számos ver­seny, előadás-sorozat szervezője volt. A tudományos ismeretter­jesztés kitüntetettje volt. Sok év­tizedes ismeretgyarapító mun­kásságát leginkább az egriek em­lékezete őrzi. Az egri spekula (torony) csillagászai közül — az ő közbenjárásával — választottak névadót néhány utcának. így őrizte meg az utókor Tittel Pál, Hell Miksa, Albert Ferenc emlékét. Dr. Zétényi Endre nevének is közöttük a helye... (j. i.) Egri táncdalfesztivál a szabadban Ezúttal nem a Gárdonyi Géza Színházban, hanem a Líceum udvarán tartják majd az egri táncdalfesztivál elődöntőit — tudtuk meg Tóth Miklóstól, a rendezvény zenei igazgatójától, aki néhány kulisszatitokba is be­avatta lapunkat. A méltó hely­szín megteremtése nem kis gon­dot okozott, de úgy néz ki, most már minden „sínen van”. A be­rendezést a nyíregyházi sport- csarnoktól bérelték, a székek pe­dig egyenesen Görögországból érkeztek. (így volt a leggazdasá­gosabb!) A szervezők remélik, az idén legalább olyan vonzó lesz az egri fesztivál, mint tavaly volt, és sok­kal többen nézhetik, ugyanis igyekezték megfizethetővé tenni a jegyeket. A Magyar Televízió mindhárom elődöntőt — au­gusztus 7-én, 14-én és 21-én — élő, egyenes adásban közvetíti. A döntőt augusztus 28-án, ün­nepélyes külsőségek között ren­dezik meg. A Magyar Rádió a Petőfin sugározza a versenyt a rendezvények napján az éjszakai órákban, s a Komjáthy György által szerkesztett könnyűzenei adásokban összefoglalót is ad­nak. Újdonság, hogy a gálát szeptember 5-én Budapesten, a Kongresszusi Központban tart­ják majd. A rangos zenei ese­ményről pedig az előzetes meg­állapodások szerint a norvég te­levízió is ad összefoglalót: — A véletlennek is köszönhe­tően, tavasszal összetalálkoztam Hamza Nándorral, a norvég te­levízió szórakoztató zenei főosz­tályának vezetőjével — meséli Tóth Miklós. — Kiderült, hogy nemcsak magyar származású, de ráadásul egri is. Természetesen meghívtuk a zsűribe. A fesztivál előkészületeiről még annyit, hogy a neves hazai sztárok mellett itt lesz például az a Varannai István, aki egykor a Gondolsz-e majd rám? című örökzöldet énekelte. Fellép Kor­da Beáta, Harangozó Teri, Poór Péter, számos együttes, köztük a Bergendy szalonzenekar, és az if­jabb Fenyő nevéhez fűződő Park. Ezúttal is bemutatnak né­hány ígéretes tehetséget... Csongrádi Kata háziasszony­ként, Marcellina pedig műsorve­zetőként lép a pódiumra. (jámbor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom