Heves Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-176. szám)

1993-07-01 / 151. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 151. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. % VIDEOTON TV­CSERE­AKCIÓ! Akár 10.000 Ft-ot is nyerhet a 2000 I benzin mellett! Lapozzon ^ a 3. oldalra! ^ A NATO-tagság közelebb van Mind Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanács­adó, mind az amerikai védelmi minisztériumnak a NATO-poli- tika kérdéseiben illetékes veze­tője úgy véli: Magyarország, Lengyelország és Csehország a közeli években valamilyen for­mában csatlakozhat a NATO- hoz, feltehetően még azelőtt, hogy az EK tagjai lesznek. Brzezinski véleménye szerint a három közép-európai állam­nak létérdeke, hogy ne sodród­jon bele a keleti határain kezdő­dő válságövezetbe, és mielőbb csatlakozzék Nyugat-Európá- hoz; erre kitűnő esélyük van. Az ismert szakértő szerint általános­nak tekinthető amerikai megíté­lés, hogy Csehország és Lengyel- ország gazdasági tekintetben megelőzte Magyarországot. En­nek a nyugati politika szempont­jából azonban nincs jelentősége, és e véleményben — bár a Csur- ka-ügyet figyelemmel kísérik — a magyar belpolitika fejleményei nem játszanak különösebb sze­repet. Lengyelország 1996 kö­rül, Magyarország és Csehország nem sokkal később NATO-tag lehet — vélte Brzezinski. Az ET-ben: Nem — a kormánynak Az Érdekegyeztető Tanács ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal eluta­sította a kormányzatnak az áfa­törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát és az 1993-ra benyújtott pótköltségvetést. A munkavállalók és a munkáltatók úgy ítélték meg, hogy a pótkölt­ségvetés, valamint az áfa terve­zett emelése az egész gazdaság szempontjából csak a részprob­lémák kezelését jelenti, s ezért nem is támogatják a javaslatokat. Kártérítés Magyarországnak? Az illetékes testülettől a Biz­tonsági Tanácshoz, onnan But- rosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz to­vábbítják majd azt a határozatot, amely kártérítést javasol Ma­gyarországnak a Szerbia elleni embargó következtében elszen­vedett gazdasági és pénzügyi veszteségekért. Erdős André nagykövet arról adott tájékozta­tást, hogy az ENSZ-embargó megtartása már eddig mintegy 800 millió dolláros kárt okozott Magyarországnak. Elfogadhatatlan a pótköltségvetés A gazdasági kamara a beter­jesztett pótköltségvetést — mind benyújtásának indokait, mind egyes tételeit illetően, valamint a demokrácia elemi megsértése miatt — jelenlegi formájában el­fogadhatatlannak tartja. Az ér­dekképviseleti szervezet szerint miközben a többletkiadások té­telei nem segítik a gazdaság élén­külését, ugyanakkor a tervezett bevételek a kereslet további szű­küléséhez, az infláció gyorsulá­sához vezető módosításokat tar­talmaznak. Árcsökkenés a Shellnél A Shell benzinkutaknál — a nagykereskedelmi gázolajár csökkentése eredményeképpen — a gázolaj új fogyasztói ára júli­us 1-jén 00.00 órától 56, illetve 57 forint literenként. „Osztható” a frekvencia Nem alkotmányellenes a frek­vencia-gazdálkodásról szóló, az Országgyűlés által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság június 29-én aláírt határozatában, ame­lyet a köztársasági elnöknek a törvény alkotmányossági vizsgá­lata iránti indítványa, valamint a mulasztásban megnyilvánuló al­kotmányellenesség megszünte­tésére hivatalból indított eljárása alapján hozott. A határátkelők lezárását tervezik a gazdák A határátkelők lezárására ké­szülnek a Győr-Moson-Sopron megyei mezőgazdasági szövet­kezetek. A határállomások blo­kád alá vonásával akarnak csat­lakozni az országos demonstrá­cióhoz, amelynek időpontjáról még nem döntött az országos szövetség — mondotta el az MTI érdeklődésére Szabó Árpádné, a Győr-Moson-Sopron megyei tsz-szövetség titkára. A tervezett demonstráció azonban távolról sem erőfitogtatás, sokkal inkább a kormányzattal szembeni elége­detlenségük kifejezése. A döntés: lebontásra Mm ítélve Parádfürdői huzavona egy nyári bár ügyében Miközben Párádon szinte mindenki a palócnapi készülődés lázában ég, a parádfürdői strandon a változékony időjárás­nak köszönhetően alig látni egy-két embert. Ám a strandot bérlő vállalkozó, Danyi Oszkár nem csupán emiatt szomo­rú: nem elég, hogy nem jön a vendég, ennek tetejébe ismét vitája támadt a tulajdonossal, Párád önkormányzatával. Mint emlékezetes, annak ide­jén már beszámoltunk róla, hogy a vállalkozó milyen nehezen kapta meg — hosszabb időre — a környékre látogató turisták által igen kedvelt, híres fürdő bérleti jogát. Az egyéves „próbaidő” után végül 1995. december 31-ig kötöttek vele szerződést az üze­meltetésére. Emellett ő „viheti” a helyszínen lévő „Dreher-sörö- zőt” is, amit viszont tíz évre ad­tak át neki. Ami most történt, látszólag nem igazán jelentős dolog, mégis mélyebb ellentétekre világíthat rá. Röviden arról van szó, hogy a strand területén Danyi Oszkár egy építményt létesített, melyet büfének, „nyári bárnak” tervez, a szándék azonban ez esetben kevés, a parádi képviselő-testü­let ugyanis nem járult hozzá az építéshez, az illetékes építésügyi hatóság pedig a lebontást rendel­te el. — Tavaly a söröző mellett volt néhány asztal, egy sörpult a strandon tartózkodó vendégek kiszolgálására — mondja a vál­lalkozó. — Magába a sörözőbe ugyanis belülről, a strand felől nem lehet bejutni, mert nem sze- retném, ha a kívülről, az utcáról érkező, ebédelő látogatókat a fürdőruhás napozók, strandolok sorban állása zavarná. A bentiek számára volt tehát az említett sörpult, amely azonban egyálta­lán nem volt megfelelő színvona­lú, Parádfürdő nívójához illő, idevaló egység. Egy jobb kivite­lűre volt szükség: erre szolgált volna ez az épület. (Folytatás a 3. oldalon) Megélénkül a kiskörei part A hétvégén nemzetközi találkozó színhelye lesz a folyó kiskörei partszakasza, ahol ezúttal rendezik meg a Jäger Tisza-tó triatlon bajnokságot. Az 5. oldalon lévő körzeti oldalunkon ennek programján kívül olvashatnak még a pélyi madarásztáborról, illetve a tarnazsadányi tűzoltókról. (Fotó: Gál Gábor) Intervenciós gabonafelvásárlás A termelők tonnánként 7 ezer forintért értékesíthetik B1 minő­ségű étkezési búzájukat az állami intervenciós felvásárlás kereté­ben — tájékoztatta Rieger Lász­ló, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője az MTI-t. A gabonát felajánló tonnán­ként 4 ezer forint előleget kap, és három hónapos tárolás után el­döntheti, hogy visszavásárolja-e a terményt. Amennyiben le­mond arról, az állam további 3 ezer forintot biztosít egy tonna búzáért. A termelők közül bárki felajánlhatja terményét, ez azon­ban nem lehet része export cél­termeltetési pályázatnak. Az intervenció várhatóan 600 ezer tonna étkezési búzára terjed majd ki. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg. Rt. és több kft. — átalakul a Posta A Magyar Posta végleges át­alakulási tervét tegnap délután nyújtották be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­umnak — tájékoztatta a Posta Vezérigazgatósága az MTI-t. Bölcskei Imre, a KHVM he­lyettes államtitkára elmondta: a dokumentumot szakértők fog­ják megvizsgálni és véleményez­ni. Ezt követően kell a vállalat­nak december 31-ig átalakulnia egyszemélyes, 100 százalékos ál­lami tulajdonú részvénytársa­sággá. A cégtől — várhatóan még az átalakulást követő priva­tizáció előtt — leválnak a szállí­tási, a hírlapterjesztési és a szo­ciális tevékenységet végző egy­ségek és a továbbiakban kft. for­májában működnek majd. (MTI) A választások várhatóan 1994 májusában lesznek CDU-segítség az MDF-nek Helmut Kohl kancellár, Né­metország Kereszténydemokra­ta Uniójának (CDÜ) elnöke szeptember elején részt vesz a konzervatív-kereszténydemok­rata eszmeiségű pártokat tömö­rítő Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetőinek bu­dapesti konferenciáján. A CDU az erkölcsi-politikai támogatás mellett minden bizonnyal tech­nikai segítséget is nyújt a Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) az 1994-es magyarorszagi vá­lasztások kampányában, a vá­lasztások várhatóan májusban lesznek — közölte szerdán egy sajtóbeszélgetésen Lezsák Sán­dor, az MDF ügyvezető elnöke, aki küldöttség élen Peter Hintze- nek, a CDU főtitkárának meghí­vására két napot töltött Bonn­ban. A magyar politikusok Bonn­ban kiemelték Kohl budapesti jelenlétének fontosságát, a CDU elnöke az EDU pártvezetőinek konferenciáján hosszabb szünet után vesz reszt ismét. Megfigye­lők szerint a szeptemberi EDU- rendezvény a magyarországi vá­lasztási kampány intenzív szaka­szának a kezdete lehet. Mint Csóti György, az MDF külügyi szóvivője Bonnban el­mondta, a CDU részéről ”a leg­magasabb szinttől a legalacso­nyabbig” fognak német politiku­sok bekapcsolódni a magyar vá­lasztási küzdelembe, vesznek részt gyűléseken, érvelnek majd az MDF mellett. Hintze főtitkár a kelet-európai stabilitás egyik elemének tartja, hogy az MDF győzzön, a CDU részéről nem latnak kormányzati alternatívát Magyarországon a Demokrata Fórummal szemben, s ezt a véle­ményt más nyugat-európai pár­tok is osztják. Az MDF az 1994- es német választási kampányban viszonozza majd a CDÚ erköl­csi-politikai támogatását — mondta Csóti. (MTI) Privatizációs bevételek Az Állami Vagyonügynökség június 20-áig valamivel több mint 26 milliárd forintos privati­zációs bevételre tett szert az idén. Az ÁVÜ szerdai tájékoztatása szerint devizáért ebben az idő­szakban 10.6 milliárd forint érté­kű állami vagyont értékesítettek. A forintért történő értékesítés megközelítette a 15 milliárd fo­rintot. Ebből 6.5 milliárd forint érkezett az ÁVÜ szám láj áfa sa­ját erőbefizetésként, 8.2 milliárd forint értékű állami vagyon pe­dig hitel segítségével került ma­gántulajdonba. A vagyonhoza- dékból közel félmilliárd forintos, bérleti díjból pedig 125 millió fo­rintos bevétel származott. A pri­vatizációs költségek ebben az időszakban megközelítették a 2 milliárd forintot. A bevételekből az államadósság törlesztésére 8.7 milliárd forintot használtak fel. Az ÁVÜ működési költségei meghaladták a félmilliárd forin­tot, és reorganizációra 4.3 milli­árd forint jutott. Jelentős össze­geket kapott a Dimag Rt., az Ipar Bankház, a HungarHotels és a Magyar Viscosa. Ä kiadások tel­jes összege elérte a 25.9 milliárd forintot. Januártól kötelező lesz a zárjegy Életbe lép a jövedéki törvény A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tü­zelőolaj előállítására, forgalma­zására, valamint exportjára ki­terjedő, csütörtökön életbe lépő jövedéki törvény az adózás rend­jét nem érinti — mondta az MTI- nek Nagy Lajos. A Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője hoz­zátette: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növeked­jenek. A szabályozás a zárjegy fogal­mát is bevezeti a kereskedelem­be. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, annak igazolására szol­gál, hogy a termékek legális csa­tornákon, a törvény előírása sze­rint kerültek forgalomba. A zár­jegy használata 1994. január 1-től lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. Mától: Kötelező a nyugtaadás Sajtótájékoztató az APEH-nál A múlt évi személyi jövedele­madó-bevallás tapasztalatairól, valamint az APEH Heves Me­gyei Igazgatóságának az elmúlt öt hónapban végzett munkájáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Egerben, dr. Zagyva Béla igaz­gató. Elmondta, hogy a tavalyi jövedelmekről 118 ezren adtak bevallást, amely hatezerrel több volt az előző évtnél. A fő munka- viszonyból származó átlagjöve­delem 220 ezer 654forint volt, ez 22,2 százalékkal magasabb, mint 1991-ben. A vállalkozók átlagos jövedelme viszont 128 ezer 274 forint volt, amely megkérdője­lezhető, ugyanis messze alatta marad a főállásban lévők jöve­delmének. Hangoztatta, hogy alig több, mint ezren vallottak be borravalót, illetve hálapénzt. Az adózó polgárok ugyanakkor fo­kozottan éltek az összjövedelmet csökkentő kedvezményekkel. Mindezeket figyelembe véve az összevonás alá eső jövedelmek után a tényleges adóbefizetési kötelezettség 2 milliárd 353 mil­lióforint. Áz igazgató szólt az idei öt hó­nap munkájáról is, az adóbevé­telek tapasztaltairól, a kintlevő­ségek behajtásáról, az ellenőrzé­sekről. Kiemelte, hogy az utób­biaknál nagy súlyt helyeznek az úgynevezett láthatatlan jövedel­mek feltárására, a nyugtaadásra, a közterületi ellenőrzésekre, a hátralékkal rendelkező adózók­ra. Fontos feladatként kezelik az Áfa-visszaigénylések ellenőrzé­sét is, mivel korábban ebben je­lentős visszaéléseket tapasztal­tak. Kérdésekre válaszolva dr. Zagyva Béla bejelentette: mától — július 1-től — a nyugtaadás minden vállalkozónak köteles­sége. Ez elsősorban a kereskede­lemre és a szolgáltató tevékeny­ségre vonatkozik: kivételt ké­peznek ez alól az újságárusok, il­letve a szerencsejátékok értékesí­tői. A nyugtaadásra a pénztár­f ép, illetve tömb való, amelyek eszerezhetők. Előzetes kére­lemre — kivételes méltányosság­ból — a nyugtaadási kötelezett­ség alól felmentést adhat a hiva­tal. Ugyancsak mától— az új jö­vedéki törvény alapján — nem lehet utcán árulni kávét, szeszesi­talt, cigarettát és fűtőolajat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom