Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-10 / 133. szám
HOGYAN FEGYELMEZZÜK A VÁLLALKOZÓT? — TELEFON KELL, DE SOK A KELLEMETLENSÉG (5. oldal) HEVES Mi" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 133. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT BALLAGÁSRA QUARTZ órát Fali-, asztali és karórák széles választékban. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 V ..J G yógyszerárak Nem lesz drasztikus emelés A társadalombiztosítás az idén nem tervez drasztikus gyógyszeráremelést, mert nyilvánvaló, hogy az emberek a gyógyszertérítési dijak növelésével már nem terhelhetők tovább — mondta Matejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerésze az MTI munkatársának. Az első négy hónap adatai azt mutatják, hogy a tb gyógyszerkiadásai az idén is jelentősen — akár 8-10 milliárddal is — meghaladhatják a Parlament által előirányzott 38 milliárd forintot. Áremelés helyett azonban a tb inkább a gyógyszerfelhasználást próbálja meg csökkenteni — mondta Matejka Zsuzsanna. Ezért a jövőben igyekeznek bővíteni az orvosok gyógyszerismereteit, hogy megváltozzanak a hazai vényírási szokások. Ehhez kapcsolódóan elsősorban az antibiotikum -fogyasztást szeretnék visszaszorítani. (MTI) Hiábavaló hatpárti Eredménytelenül zárult a hatpárti politikai egyeztető tárgyalás a kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvényjavaslatról. A befejezést a kormányzat javasolta, mert a fő kérdésekben az MSZP és az SZDSZ képviselői elzárkóztak a kompromisszumoktól. Nem hajlandók az alkotmány módosítására, ami azért kellene, hogy a Határőrség békében kikerüljön a fegyveres erők köréből, illetve váratlan légitámadáskor a honvédelmi miniszter elrendelhesse a légvédelem eszközeinek alkalmazását. Ma százéves az Egri Nyomda Kopka László ügyvezető igazgató Ma 100 esztendeje, hogy Eger Város Tanácsa okiratában hivatalosan is engedélyezte az 1893. június 6-i közgyűlésen megalapított Egri Nyomda Rt. működését. Ennek kapcsán készítettünk beszélgetést a mai Egri Nyomda Kft. ügyvezető igazgatójával. Az írás a 4. oldalon olvasható. A költségvetési hiány: 93,7 milliárd Május végéig a központi költségvetés hiánya elérte a 93,7 milliárd forintot, ami több mint a fele az 1993-ra jóváhagyott 185 milliárd forintos deficitnek. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a pótköltségvetési törvényjavaslatban szereplő intézkedések végrehajtásával biztosított a költségvetés kiegyensúlyozott gazdálkodása. EK: kérni kell a teljes jogú tagságot Habsburg Ottó szerint amint életbe lép az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés, a magyar kormánynak mielőbb kérnie kell a teljes jogú tagságot. Erről az Európai Parlament delegációvezetője budapesti sajtó- tájékoztatóján beszélt. A politikus szerint a felvételi kerelem azért sürgető, mert a visegrádiak csoportos fellépése lelassítaná a csatlakozási folyamatot. Vitára alkalmatlan a pótköltségvetés Általános vitára alkalmatlannak ítélte a pótköltségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés oktatási, ifjúsági és sportbizottsága szerdai ülésén. A képviselők elsősorban azt kifogásolták, hogy a kétkulcsos áfa emelését nem kíséri megfelelő kompenzáció. Nyomozás a Gelka volt vezérigazgatója ellen Több mint 5 millió forintos sikkasztás alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el a Gelka volt vezérigazgatója, Nagy Kornélé lien. A BRFK sajtóosztályának szerdai tájékoztatása szerint az eljárás az követően indult el, hogy az APEH Fővárosi Főigazgatósága nagy összegű sikkasztás gyanúja miatt feljelentette Nagy Kornélt. Mekkora szelet juthat a „tortából”? Megyénk készül az expóra Annyit vitatkoztunk az 1996-os budapesti világkiállításról, hogy szinte el se hisszük, hogy hamarosan megvalósul. Pedig az a hátralévő néhány év hamar elszáll. De milyen szerepet is tölthet be ebben az attrakcióban a magyar vidék, s ezen belül a hevesi? A megyei közgyűlés alelnökét, Molnár Miklósné dr.-t kérdeztük meg erről. Mint elmondta, az expó szer- lökhöz kellett benyújtani a tervevezői a vidéki Magyarországtól elő-, utó- és kiegészítő rendezvényeket várnak. Három fázisa lehet annak a folyamatnak, melynek során a kezdeményezések a nagy nemzeti program részévé válnak. Az első a jelentkezés, a második a részletes program kidolgozása, amelyet az értékelés követ, s majd végül a megvalósítás szakasza következik. A vállalkozók és az önkormányzatok most az első lépcsőnél tartanak, az asztalra tették az ötleteket, amelyekkel be szeretnének kapcsolódni az országos vérkeringésbe. A tervezetek benyújtásának első határideje még 1992 októberében volt, de akkor még kevés érdeklődő nyújtotta be elképzeléseit. A második határidő május közepére esett, s ekkor már szőkébb hazánkból nyolc pályamunka futott be. Nem siettették ezek elkészítését, mert úgy gondolták, hogy nem a gyorsaság számít, inkább a megalapozottság. Molnár Miklósné dr. azt sem titkolja, hogy viták voltak abban, hogy melyik szervezetnek milyen hatásköre van a világkiállítás előkészítésében. Különösen azt nem tudták, hogy a megyei önkormányzatok milyen részt vállaljanak. Az hamar kiderült: a köztársasági megbízotti hivataket, hogy aztán a világkiállítási pályázati bizottság — amelynek tagjai minisztériumok, országos szervek képviselői is — bírálják el azokat. Hiányzott azonban az, hogy valahol segítsenek a kezdeményezésekben, összefogják és szervezzék a törekvéseket. Ma már a világkiállítási programiroda is belátta, hogy területi koordináció nélkül a rendezvények nem lehetnek sikeresek, s erre kérte föl a megyei önkormányzatokat. Nem titkolja az alelnökasz- szony, érte már szó a ház elejét, hogy miért nem lép Heves megye, miért nem igyekszik jobban a pályázatok benyújtásával. Mint hozzáfűzi, megnyugta- tóbbnak tűnt a májusi határidő, annál is inkább, mert a megye adottságaihoz, hagyományaihoz illő, mégis széles érdeklődésre számot tartó, a világkiállítás filozófiájába beleülő elképzelésekkel kellett kirukkolni. Nagyobb térségeknek kell összefogni, hogy valóban vonzó kínálattal állhassanak elő. Ennek a gazdái és szervezői elsősorban az ön- kormányzatok lehetnek, szoros együttműködésben az ott élő vállalkozókkal. Azt is célul tűzték ki, hogy ne kizárólag az 1996-os esztendőre készüljenek. (Folytatás a 3. oldalon) Gyöngyösi nyár Ebben a kánikulában hívogatóan integet Gyöngyös felé a Mátra, mert a város utcái átforrósodnak. De az élet nyáron sem áll meg, mint az ötödik oldalon olvasható összeállításunkból kiderül. Beszámolunk a helyi strandról, a markazi borversenyről, vagy például a domoszlói serfőzdéről. Érintünk olyan témákat is, amelyek más évszakban is aktuálisak: foglalkozunk a vállalkozókkal, s a szociális juttatásokkal is. (Fotó: Szántó György) Csongrád megyei hajnal Lövöldözés, gránátrobbanás Csongrádon lövésekre ébredtek az emberek szerda hajnalban. Két rendőrjárőr fegyver- használatra kényszerült— hangzott el szerdán a Szegedi Városi Rendőrkapitányság sajtótájékoztatóján. Galgóczi Pálnak már meg kellett volna kezdenie a 10 hónapos fogházbüntetés letöltését, ám nem jelentkezett a szegedi Csillag börtönben, ezért két járőr érte ment. Galgóczi a csengetésre nem nyitott ajtót, úgy döntött; inkább az ablakon át szökik meg a rendőrök elől. Azok meglátták, és a nyomába eredtek. A csongrádi 34 éves férfi hirtelen feléjük fordult, és késével szúrt. Az egyik rendőr mellkasát eltalálta, majd továbbmenekült. Az első figyelmeztető lövések ekkor dördültek el. Galgóczi ismét támadott, újabb sérülést — szerencsére nyolc napon belül gyógyu- lót — okozva a már megszúrt rendőrnek. A harcias férfit csak célzott lövéssel lehetett megállítani, sérülése életveszélyes. A Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vizsgálja az esetet. Szegeden kedden éjszaka fél 11 órakor egy Petőfi-telepi ház udvarán kukoricagránát robbant. A repeszek a ház belsejét is megrongálták, az álmából az óriási zajra felriadt család viszont ép bőrrel megúszta. A tettest keresi a rendőrség. Feltehetően bosz- szúból, féltékenységből dobták a gránátot a házba. Jelentések az alagútból A kormányzat elvesztette szalonképességét? Az Antall-kormányzatnak 1992 elején reális lehetősége volt, hogy új kiegyezési politikát folytatva stabilizálja helyzetét, és tartósan kiépítse a konszolidációt Magyarországon, azonban ezzel nem élt— mondta Lengyel László, a Pénzügykutató Részvény- társaság elnök-vezérigazgatója a Jelentések az alagútból legújabb tanulmánykötetének szerdai sajtóbemutatóján. A Pénzügykutató Rt. szakembere úgy látja, a kormányzat bé- külékenysége abban állt: távol tartották a harcias beavatkozókat a privatizációtól, a bankokat a közgyűlések után nem fenyegették, nem mentek bele viszályokba a szakszervezetekkel. Ez a betelepülés folytatását jelentette. Ugyanakkor ideológiai háborút folytattak a médiák ellen. A kormány külpolitikai offenzí- vája során más hagyományos szövetségeseivel sem volt képes igazán jó kapcsolatra. Lengyel úgy vélekedett: a Csurka-ügy és a bősi konfliktus során a kormányzat elvesztette a Nyugat szemében a szalonképességét. Petschnig Mária Zita szerint nem valósult meg az a kormányzati várakozás, hogy a gazdaság természetes növekedési pályára áll, s ezzel egyidejűleg javulnak az egyensúlyi mutatók. Hiányoztak a növekedés feltételei, elmaradt az export és a belső piac bővülése. A korábbi piaci koordináció elemeinek szétesését a kormány tétlenül szemlélte. A megtakarítások növekedése a kutató szerint valójában a távol- maradás jele a hosszú távú befektetésektől, vállalkozásoktól. A kötet ismertetése alkalmából bejelentették: a Pénzügykutató Rt. Alapítvány támogatásával Gombár Csaba, Hankiss Elemér és Lengyel László részvételével önálló kutatócsoport jön létre, hogy a politikai rendszert elemezze. Társadalmi riportokat tartalmazó összeállításukat jövő év áprilisában publikálják. Egerben tartott ülést a fejlesztési tanács Nem könnyű pénzt osztani Az illetékes minisztériumok és Heves, valamint Borsod- Aba- új-Zemplén megye érintett szakembereinek részvételével tartotta meg tegnap második ülését az idén áprilisban létrejött regionális fejlesztési tanács az egri városházán. Első napirendi pontként az Állami Fejlesztési Intézethez beérkezett, az ott tartalmilag és formailag megfelelt pályázatok rangsorolását tűzték ki. Ezzel kapcsolatban dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízott, a tanács elnöke elmondta, hogy nem várt pályázati dömping árasztotta el az ÁFI-t, hiszen BAZ megyéből 110, Hevesből pedig 41 pályázat felelt meg a követelményeknek. Bevezetőjében vázolta, hogy az 1993-as évre szánt fejlesztési költséget — a mintegy 450 millió forintot — első helyen a munkahelyteremtő, második helyen az infrastrukturális, harmadrészt pedig a gázhálózat fejlesztését célzó beruházásokra kell fordítani. Ezen közel négyórás vita alakult ki. A Belügyminisztérium illetékese, Madaras A ttila javasolta, hogy az első helyre az infrastrukturális fejlesztések kerüljenek, ezt a tanács szavazás útján elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon) Európában a legnagyobbak hazánkban Az idegenforgalom áfa-terhei Európa-szerte a magyar idegenforgalmi termékeket és szolgáltatásokat terhelik a legmagasabb áfa-kötelezettségek. Elsősorban ez magyarázza a négy- és ötcsillagos magyarországi szállodák idei nehézségeit — állapítja meg a Horwath Consulting legutóbbi felmérése. Mint arról a 70 országban működő szállodai és idegenforgalmi tanácsadó cég illetékese az MTI-t tájékoztatta: a megkérdezett magyar szállodaigazgatók nyereségességük első számú csökkentő tényezőjeként a forgalmi adó 15-ről 25 százalékra emelését jelölték meg. Mivel ehhez még hozzájárul az energiaárak emelkedése, az infláció és a rohamos költségnövekedés, a szállodásoknak csak mintegy 20 százaléka tekint optimizmussal a következő fél év elé. A nemzetközi turizmusra nagymértékben rászoruló gazdaságokban Magyarország egyedülállóan magas adóval terheli az ide látogató turistákat. Az európai idegenforgalmi nagyhatalmak közül Portugália 5 százalék, Franciaország 5,5, Spanyolország 6, Olaszország 9, Ausztria 10, míg Görögország 18 százalékos áfát számol fel a turistáknak a négycsillagos vagy alacsonyabb kategóriájú szállodákban. A Magyarországon január elsejével bevezetett 25 százalékos adóval azonban még a luxusigényekkel érkezőket sem terhelik sehol. (MTI) Hármas „lombikikrek” Egy 32 éves ózdi asszony hétfőn éjszaka hármas ikreknek adott életet Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház szülészeti osztályán. A terhesség mesterséges megtermékenyítés útján jött létre. Mint azt az MTI-nek Gál József professzor, az osztály vezetője elmondta: a hölgynél 1985- ben méhen kívüli terhesség miatt nőgyógyászati műtétre került sor. Ezt követően az orvosok megállapították, hogy természetes úton nem eshet teherbe. A mesterséges megtermékenyítés Budapesten, a Róbert Károly körúti kórházban történt meg. Annak ellenére, hogy a három bébi, akik közül kettő fiú, egy pedig kislány, majdnem két hónappal a szokott idő előtt született, egészséges. A császármetszéssel világra segített gyerekek súlya 1,20, 1,50, illetve 1,60 kilogramm. Az édesanya jól van, a három csöppséget egyelőre a kórház koraszülött-osztályán ápolják. (MTI)
