Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
HÍRLAP, 1993. június 4., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Gyorssegély 130 családnak Idén tavasszal ruhaneműt kaptak a rászorultak a Máltai Szeretetszolgálattól Tarnaszent- miklóson. Ezen a héten ismét segélyben részesült mintegy 130 család a községben, ugyanis a Gyorssegély Alapítvány alapvető élelmiszerekből összeállított csomagokat osztott szét a községben a munkanélküliek, a többgyermekes családok, valamint a nyugdíjasok között. Amint a polgármestertől megtudtuk, az alapítvány a jövőben szeretné folyamatosan ellátni hasonló adományokkal a rászorultakat Tarnaszentmiklóson. Ferdinándy lemondta A hevesi városi könyvtár a könyvhét alkalmából író-olvasó találkozóra invitálta a Dél-Amerikában élő Ferdinándy Györgyöt. A június hetedikére tervezett beszélgetést azonban az író — sűrű elfoglaltságaira hivatkozva — lemondta. Testületi ülés Az elmúlt héten ülést tartott Tarnaszentmiklós képviselő-tes- tülete, amelynek során a ’93-as költségvetés egyes részleteit vitatták meg. De szóba került a gázprogram megvalósítása is, hiszen a községben — előzetes felmérések szerint — mintegy 30 százalékos igény mutatkozik a gázbekötésre. Erdőtelki „schön garten”... A sohasemvolt tavasz Az arborétum egyik különlegessége az angliai girbe-görbe mogyoró A kastélykertben különböző fák és cserjék mintegy 700 fajta változata található (Fotó: Gál Gábor) Az elmúlt évtizedek alatt Magyarország egyik legszebb arborétumát alakították ki Erdőtelken, ahol jelenleg — többek között — olyan ritkaságok találhatók, mint pl. az az Észak-Kínából származó bungea-fenyő, amely 12 méteres magasságával a legmagasabb kínai fenyő az országban. A parkot egyébként — a hozzá tartozó kastéllyal együtt — a gróf Buttler család építtette 1715-ben. A birtokot 1880-ban dr. Kovács József vásárolta meg, hogy ezután nevelt fia, Kovács József, a nemzetközileg elismert botanikus vegye át a park irányítását. A létesítmény 8,3 hektáros területén ma fenyők, lombos fák és cserjék mintegy 700 változata található. A jelenleg mindösszesen kilenc főt foglalkoztató arborétum látogatottságáról, valamint kereskedelmi tevékenységéről Lakatos László vezetőhelyettest kérdeztük. — Nem csökkent az érdeklődés a kastélykert iránt — mondja a vezetőhelyettes. — A külföldiek közül elsősorban Németországból járnak hozzánk a legtöbben, de bőven akad francia és angol látogatónk is. S hát a véleményük általában egyező: „schön garten”, halljuk a — legtöbbször rendszeresen — visszajáró vendégeinktől. Hozzá kell tenni, hogy sajnos minőségi különbség van a külföldi és a magyar látogatók között, hiszen a magyarok a felszólítás ellenére gyakran cigarettára gyújtanak, vagy felsértik a fák kérgét a monogramok bevésésével... De nagyon lényeges, hogy — az elmúlt évvel, évekkel összehasonlítva — az idén már jóval többen jártak az arborétumban. S ez egyrészt talán annak is köszönhető, hogy az infláció és az áfa ellenére mi nem emeltük meg az árainkat, szemben az ország más arborétumaival... Másrészt valóban sokféle növényi ritkasággal találkozhat a hozzánk látogató, kezdve a kínai fenyővel, vagy a „Kék meglepetés” nevű örökzöld növénnyel, amely errefelé egyáltalán nem él meg. Ugyanis ez a növény az itteni meszes talajviszonyokat nem búja, ezért csak rendszeres talajcserével ültethető ki a kertbe. — Az idén mekkora a dísznövények, így az arborétum növényei iránti kereslet? — Országos szinten igen nagy, hiszen mostanában nagyon sokan létesítenek sövényfalat vagy kisebb parkot az otthoni kertben. S elmondhatjuk, hogy az arborétumfennállása óta nem volt még ilyen tavaszunk, amikor eny- nyien és ilyen nagy mennyiségben vásároltak volna tőlünk dísznövényeket a március-áprilisi szezon során... Ennek talán az lehet az oka, hogy az emberek egyre többször megfordulnak Nyugat-Európában, ahol szép és gondozott kiskertek, parkok találhatók, s így látják a példát... — Mi várható a nyáron? — Nyáron nálunk értékesítési szünet van. Ebben az időszakban szerezzük be a legfontosabb anyagokat, vagy jutunk hozzá a cserenövényekhez. Ugyanis az állami támogatás összege nagyon csekély, így cserenövény- akciókkal vagyunk kénytelenek az állományunkat felfrissíteni, kiegészíteni. — Említette, hogy az arborétum fenntartására szánt pénz eléggé kevés. Mi igényelné a legsürgősebben a forintokat? — Elsősorban a fűnyírógépeinket kellene felújítani, hiszen mi minden héten nyírjuk a füvet. Szombatonként így üdítő pázsit várja a fényképeszkedő fiatal párokat — hiszen egy hétvégén nálunk 8-9 menyasszony is megfordul... Sok pénzt vinne el a szükséges méretes növények vásárlása is, ám az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma az, hogy az arborétum belső kőfalai elhasználódtak, s a legtöbbször egyszerű vályoggal tapasztották össze őket. így sok helyütt többméteres leomlott szakaszokkal lehet találkozni, s a foghíjas, vakolatlan fal nem a legszebb látvány, és semmiképpen sem ide való... (kácsor) Honvisák Jánosné tűzzománca Alkotókor Hevesen (Fotó: Gál Gábor) Keresik a tehetségeket A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ kezdeményezésére az idei tavaszon alakult meg a Hevesi Alkotókor, amely a képzőművészet iránt érdeklődő alkotókat tömöríti magába. Tagjai főként a település oktatási és kulturális intézményeiben dolgozó rajz szakos tanárokból, illetve más területen ténykedő amatőr képző-, népi- és iparművészekből áll. Van köztük grafikus, festő, textiles, fafaragó, szobrász, keramikus és fotóművész is. A kör azzal a céllal jött létre, hogy a rendszeres találkozás mellett az ismeretek bővítését segítsék elő, s mutassák be egymásnak az új technikákat, amelyeket rendre kipróbálnak és továbbfejlesztenek majd. Feladatuknak tekintik, hogy bekapcsolódjanak az országos szervezetek munkájába, és a tagoknak lehetőséget teremtsenek arra, hogy regionális és országos tárlatokon vonultassák fel legjobbnak ítélt munkáikat, s ezenkívül arra is, hogy továbbképzéseken és alkotótáborokon vegyenek részt. A célok közé tartozik Heves város képzőművészeti életének színesítése is. Mégpedig úgy, hogy a kisvárosi stílusra jellemző, sajátosan helyi képzőművészeti arculat és műhelymunka alakuljon ki ezen a településen. Ha mód van rá, az alkotókor szívesen bekapcsolódna — és segítene — a mar évek óta hagyományosan működő, Kő Pál által vezetett hevesi alkotótelep munkájába. Mindezek mellett azt is fontosnak tartják, hogy felkutassák és gondozzák a helyben élő tehetségeket. Ennek érdekében az intézményben kialakítandó képzőművészeti műhelyben rendszeressé kívánják tenni — egy szakkör keretében — a tehetséges, jó képességű gyerekek speciális képzését. Az alkotókor — amelynek tagja Árvái Erzsébet, Bartók Béla, Honvisák Jánosné, Lassú Imre, Gál József, Kis Károly, Csáti Jónás, Pintér Béla, Szabari Zoltán-, Nyitrai Imre, Agócs Attila, Szőke Emil, Jakab Tibor, Bencsik Péter és a svájci Florence Vonasch—nemrégiben a hevesi művelődési ház aulájában mutatkozott be nagy sikerrel a nagyközönség előtt. Ez a tárlat egyébként méltó állomása volt az alkotóközösség most induló, és a remények szerint hosszú pályafutásának. Tarnaszentmiklósi tehénmizéria A probléma megoldódott Tarnaszentmiklós község tehéntartó gazdáinak nevében kaptunk egy levelet Tóth Béla helyi lakostól, amelyben egy, a község képvi- selő-testülete, valamint a gazdálkodók között mintegy egy éve húzódó vitára hívja fel a figyelmünket. Mint írja, a kérdés az, hogy a „tehéncsorda mehet-e a falun keresztül, vagy nem”. Miután utánajártunk a dolognak, kiderült, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt az egyik testületi ülésen egy képviselő felvetette, hogy a községben hiábavaló munka parkosítani, mert a falun keresztülhajtott tehenek rendre megrongálják a növényeket. De — tette hozzá — az állatok ráadásul nem is azon az útvonalon vonulnak haza esténként, amelyen reggel elindultak, s így a főutat is igénybe veszik. Mindezzel kapcsolatban Szécsi Ernő polgár- mestert kérdeztük, aki azzal fogadott, hogy a probléma már megoldódott. — Én személy szerint nem tudom eldönteni, hogy ez a probléma valós-e vagy sem — mondja Szécsi úr—, s volt, aki már tavaly mondvacsinált ügynek tartotta az egészet. De az tény, hogy sok embert érint, hiszen 27 állattartó van a faluban, összesen 70-80 tehénnel. Szóval, aki nem foglalkozik tehénnel — ahogyan én sem —, az nem tudja, hogy megtanulhatja-e a szarvasmarha, hogy mondjuk holnap reggeltől más úton vonuljon a megszokott helyett. Mindenesetre ’92-ben meghallgattuk a tehéntartó gazdák érveit, és — tulajdonképpen ellenükre — úgy döntöttünk, hogy a tehenek ne járjanak a főúton. De a tehenek természetesen ugyanazon az úton vonultak, ahogy megszokták. Ezután szankciót nem alkalmaztunk, fölvetettük falugyűlésen a dolgot, de ott sem jutottunk dűlőre, így ez év áprilisában a falugyűlés tapasztalatait összegző testületi ülésen ismét napirendre került a tehenek ügye, ahol is a testület úgy döntött, hogy ezzel tovább nem foglalkozik. De fölhívtuk a csordás figyelmét, hogy fokozott figyelemmel hajtsa az állatokat a szokott útvonalon. — Tehát a testület áprilisban úgy döntött, hogy tulajdonképpen nem dönt. Mi az emberek véleménye azóta? — A lakosok, csakúgy, mint a tehéntartó gazdák — úgy tűnik —, meg vannak nyugodva. Eddig legalábbis semmiféle negatív visz- szajelzést nem kaptunk. (kzs) A faluban mintegy 70-80 tehenet hajtanak ki minden reggel (Fotó: Gál Gábor) Cigaretta, szesz, hifi-torony... Betörési „nagyüzem” Hevesen és környékén Hevesen és környékén az elmúlt héten nagyszabású betörési hullám vonult végig. Május 31-én 0 óra 5 perckor érkezett a bejelentés, hogy a hevesi diszkontboltban felfeszítették a lakatot, az ajtót, és behatoltak az üzletbe. A hívatlan látogató főként a szeszes italok iránt mutatott érdeklődést, több hatalmas, töménnyel teli ballont vitt magával, de nem vetette meg a cigarettát sem. A százötven- ezer forint kárt okozó „akció” ügyében folyik a nyomozás. Amíg a rendőrök a fenti helyszínt biztosították, újabb bejelentés érkezett. A főúton lévő butikba törtek be hasonló módon, ahol is több százezer forint értékű árut zsákmányoltak. A tettest itt is keresik. Alig kelt fel a nap, Erken fedeztek fel újabb bűntettet. A Bömbölde névre hallgató italboltból dohányt, szeszes italt és egy mini hifi-tornyot vittek el. A következő napon 6 óra után derült ki, hogy a hevesi 4-es számú általános iskolát ismét feltörték. Ezúttal mosógépet, centrifugát és gázpalackot cipeltek magukkal a minden bizonnyal házias, tisztaságszerető betörők. Egy óra múlva — ugyancsak Hevesen — a Gabonaforgalmi Vállalatnál derült fény egy újabb esetre. Itt százezer forint értékben lopták el a hegesztéshez szükséges felszerelést, valamint több oxigénpalackot. Ugyanezen a napon 10 óra után jelezték, hogy Alatkán három hétvégi víkendházat törtek fel, s mindhárom helyről elvitték a mozgatható értékek zömét. Nagyjából tehát így telt a pünkösdhétfővel megtoldott ünnepi hétvége megyénk déli részén, és akkor még nem szóltunk azokról a tyúk- és kerékpárlopásokról, amelyek lassan már nem is számítanak meglepetésnek. Három háztól „csábítottak el” körülbelül 20-20 szárnyast, a tyúkok sorsa ma még ismeretlen. A rendőrség mindenesetre nyomoz. (ha) A hevesi származású néni: Százhárom éves! Figyelemre méltó levelet kaptunk egyik leghűségesebb olvasónktól — Tasnády lstvánnétól aki negyvenhét éve előfizetője a megyei lapnak. írásában arról számol be, hogy ismer egy hevesi származású — ám időközben Budapestre költözött — nénit, aki a napokban ünnepelte százharmadik születésnapját. Ez bizony ritkaságnak számít ebben a mai világban. Mint úja, Hevesen volt egy nagy fodrászszalon, ahol özvegy Mihályi Józsefné dolgozott két lányával, aki május 26-án immár százharmadszor fújta el jelképesen a tortán a gyertyákat. Ő mintegy negyven éve él Budapesten, Margitka nevű lányával. Megtudtuk azt is, hogy Mariska néni még ma is jó egészségnek örvend, szellemi és fizikai ereje tökéletes, szorgosan ténykedik a háztartásban. Az is kiderült, hogy a Magyar Rádió megígérte, hogy június 23-án, szerdán a Petőfi adón a „Szív küldi” műsorában köszönti őt az Édesanyám, te jó asszony című nótával. A nénit Hevesen is jól ismerték, családja ma is köztiszteletnek örvend. Ha az utcán érdeklődnek felőle, mindig szeretettel beszélnek özv. Mihályi Józsefné- ről, aki élete során rengeteget dolgozott ezen a vidéken. Bizony, nagy örömmel olvastuk ezeket a sorokat. Kicsit megkésve ugyan, de mi is szívből gratulálunk ehhez a nem mindennapi születésnaphoz, s egész szerkesztőségünk nevében további jó egészséget és örömet kívánunk Mariska néninek!
