Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-28 / 148. szám
! <D g : 0) O § : o » ■ N o E! (D K e : ^ i- o : c £• » I ® "O ’> Lq> . O , V N “ i|4B. i -o OC « ! <o ' U) \g 1S. I O) 1 *0 rE ! c t (0 f 13 ! E '<0 , N Ü) ' *s o N s '(0 cc 2 5 ^ o * ) 03 -Q 'Cü c c (1) > <ü GC |S o c G> 0) tg o ii o [ffi m 5 t3 C <0 8 o in ' > = ro a — li_ ír ro _, 1 CVJ . >o oo í —s r^- ^ »-■' oo 1 Q3 i— 3 iS1” ^ g s £ co ^ .COCO c 0 ‘0 13-* C ■ö o .. 0 2 1 p i ? t ‘0 N 0 > ■O 0 5 - - 0 - .* 0 O o .* a .0 öi 0 HÍRLAP, 1993. június 28., héti« PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. „Köszönöm, hogy nem választottak meg” Verpelét nem koronáz Épül a gázhálózat Jó ütemben halad Egerszólátón a gázprogram megvalósítása. A napokban láttak hozzá a községen belül a 3 bar nyomású gerincvezeték-hálózat kiépítéséhez. Ha a pénzügyi finanszírozással lesznek gondok, akkor augusztus végére elkészül az utak mentén lefektetett csőhálózat. Az önkormányzati hivatalnál bíznak benne, hogy mire megkezdődik a fűtési idény, már a lakások egy részét is rá lehet majd kötni a veeztékre. A község polgárai közül is mind többen készülnek erre a pillanatra, hiszen a áztársulatba az utóbbi napok- an újabb harminc család lepett be, s így már háromszázan várnak az életet komfortosabbá tevő szolgáltatásra. Többen már a lakáson belüli szerelési munkákat el is végezték, s így, amint rácsatlakoznak a gerincvezetékre, nyomban fűthetnek, főzhetnek a várva várt gázzal. Hitel a tornateremre Két és félmillió forintot fektettek eddig az iskolai oktatáshoz nélkülözhetetlen tornaterem építésébe Bükkszéken. Mostanra viszont a költségkeret kimerült, ezért az építkezés folytatása és a csarnok mielőbbi befejezése érdekében az önkormányzat úgy döntött, hogy hitelt vesz fel a további kiadások finanszírozására. Ennek összege hárommillió forint, s ha elegnek bizonyul, az 1994-95-ös tanévben már használhatják a bükkszéki nebulók az új létesítményt. Népszerű a kábeltévé Egy év alatt kétszázról háromszázra nőtt a bekábelezett lakások száma Egerbaktán, és ez az adat egyértelműen bizonyítja e szolgáltatás népszerűségét. A Magyar Televízió két csatornája és a polgármesteri hivatal saját adása mellett még hat műholdas állomás — többek között az MTV, a Sat 1, a Pro 7 — műsoraiból csemegézhetnek a baktaiak. Ráadásul mindezért egy fillért sem fizetnek, hiszen a rendszer fenntartásának költségeit az ön- kormányzat vállalta magára. Baktán azt tervezik, hogy az anyagi lehetőségek függvényében újabb csatornákkal bővítik majd a kábeltelevíziós rendszer kínálatát. Nemrégiben „Mennie kell a verpeléti orvosnak” címmel egy írás jelent meg lapunkban. Ez a település egyik körzetének orvosa, illetve az önkormányzat közötti ellentétekről szólt, amelyeknek kapcsán dr. Ress Károlyt elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtották, aki ez ellen bírósághoz fordult. Azon az éjszakába nyúló, s felettébb viharos testületi ülésen, ahol dr. Prokai János polgármester közölte az orvos elbocsátására vonatkozó hírt, elbírálták az általános iskola igazgatói munkakörének betöltésére kürt pályázatokat is. Az egyik pályázó, aki végül nem nyert, egy levelet juttatott el szerkesztőségünkbe. Dr. Kovács József azt írja: örül, hogy nem lehetett Verpelé- ten iskolaigazgató. Miért ez az öröm? Több éve nincs a verpeléti Arany János Általános Iskolának választott igazgatója. Többször írtak ugyan ki pályázatot, de vagy a tantestületnek, vagy a község vezetésének nem nyerte el a tetszését a pályázó személye. A legutóbbi kiírásra levélírónk is pályázott, negyedmagával. Annak rendje s módja szerint pályázatuk, s bemutatkozásuk után a tantestület szavazott. Az első forduló nem járt eredménnyel, a másodikban pedig 18-18 szavazattal ketten maradtak: dr. Kovács József, s egy pályázó társa. A döntés ezek után a képviselő-testületre várt, az eredetileg megbeszélt időpontot egy héttel eltolták bár, de végül meghallgatták a pályázókat, s zárt ülésen megszületett a döntés: a tantestülettől és a szülői munkaközösségtől nulla szavazatott kapott pályázó nyert. „Képzeljék el ott igazgatónak lenni, olyan képviselő-testülettel együttműködni, ahol a pedagógusok szavazata semmit sem számít” — írja dr. Kovács József. „Hát még, ha nem helybéli születésű az illető (...) Amúgy, amíg a zárt ülés tartott, s a helyi polgárokkal együtt kint várakoztunk, a következő megjegyzéseket lehetett hallani: nem tudják'ezek, hogy hova jönnek, mire vállalkoznak, mert itt ám úgy kell táncolni, ahogy azok ott benn zenélnek. Ekkor már én is bekapcsolódtam a beszélgetésbe, és mondtam, hogy szeretek és talán tudok is táncolni, s ha jó a zene, miért ne táncolnánk együtt. Hát azokat a mosolyokat látni kellett volna.” Egy idézet a cikkből: „...Meg egyébként sem kötelezi ez az ön- kormányzatot semmire” — mondta a polgármester az aláírásgyűjtés kapcsán. „Most már értem” — így levélírónk — „ha az ezernél több aláírás semmire sem kötelez, ugyan mire kötelezhetné a pedagógusok szavazata a testületet, akik a saját igazgatójukat akarják megválasztani. Végül — nem mint pályázó, s nem is mint jöttment csavargó, és nem hontalan magyar állampolgár —, hadd fejtsem ki röviden véleményemet a cikkel kapcsolatban általában is: az igaz, hogy itt és most konkrét esetről van szó, amely ilyen vonatkozásban személy szerint nem érint, mondhatnám, nem is érdekel. Az sem, hogy mi lesz a végkifejlete az orvos és a testület vitájának Verpe- léten. De az annál inkább, hogy sajnos ez nem egyedi eset. Mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy kinek-kinek mire szól a jogosítványa, hogy meddig terjed egy testületnek a hatásköre, hogy mibe szólhat bele egy körzeti orvos vagy egy iskolaigazgató, hogy laikusokból álló testület milyen döntéseket hozhat következmények nélkül, addig fennáll a veszélye annak, hogy egyaránt megkeserítheti beteg és orvos, gyermek, szülő és tanár életét egyaránt. Mindezek után köszönöm a verpeléti képviselő-testületnek, hogy nem rám voksoltak” — fejeződik be dr. Kovács József levele. Recsken Bővítik a közvilágítást Elhatározták Recsken, hogy a buszmegállókban található — nem túl esztétikus — váróbódékat szebbekre és masszívabbakra cserélik. E program nyomán jelentek meg a községben a csinos kis barna-fehér épületek, melyekből évente kettő elkészítésére futja. A múlt héten a község keleti végében lévő megállót azzal is biztonságosabbá tették, hogy kivezették odáig a közvilágítást, így nemcsak a buszra várók látnak jobban, de őket is jobban látják a főúton elhaladó járművek vezetői, csökkent tehát a baleset- veszély. • • Ülésezett a város önkormányzata (Tudósítónktól): A város önkormányzata június 24-én tartotta soron következő ülését. A képviselők elsőként a fiatalok iskolán kívüli neveléséről hallgattak meg beszámolót, amelyet Üzente Huba alpolgármester terjesztett elő. Mint elmondta, az iskolán kívüli nevelés fontos színterei a közművelődési intézmények. A városban a művelődés házáéi a városi könyvtár szolgálja elsősorban ezt a feladatot. Ezen túlmenően az általános iskola szervezésében is folyik iskolán kívüli nevelés. A művelődési házban a társastánc-klub a viselkedés-kultúra fejlesztését szolgálja, ahol a klasz- szikus táncok elsajátítása mellett illemtanra is oktatják a fiatalokat. A nyári szabadidős táborok sok lehetőséget kínálnak a személyiség formálására. A hagyományőrző tábor az idén a magyar őstörténettel foglalkozik. A gyermek kézműves tábor a hagyományos palóc népművészet ízlésvilágát közvetíti, a szövés, nemezeles, korongozás, fafaragás, játékkészítés, gyöngyszövés eszközeivel. A könyvtár az egyik legfontosabb nevelési színtér a közművelődési intézmények között. Az állományában lévő könyvek, hangzó anyagok, folyóiratok az ismeretszerzes, a tájékozódás, az esztétikai élmény lehetőségét kínálják a fiataloknak. Az általános iskola szervezésében működő labdarúgó-csapatok, az aerobik- és röplabda sportkörök a testi nevelést szolgálják. Az előterjesztés megvitatása után három gazdasági témájú napirend megtárgyalasa következett. így megvitatták és elfogadták az önkormányzati vagyon hasznosításáról szóló rendelet tervezetét. Ugyanakkor rendeletet alkottak a város elmúlt évi költségvetésének végrehajtásáról, majd Pál László polgármester az idei évben tervezett beruházások jelenlegi helyeiéről adott tájékoztatást. Az ülés további részében az önkormányzat vásár- és piactartásról szóló, korábban hozott rendeletét módosították. Ez gya- korlatilag az úgynevezett helypénz négyzetméterenkénti tarifájának 20 forintról 40, illetve 60 forintra történő emelését jelenti. Miután a művelődési ház vezetőjének határozott időre szóló kinevezése a hónap végén lejár, így a pályázat alapján az önkormányzat ötéves időszakra a korábbi vezetőt — Gál Sándort — bízta meg az intézmény igazgatói teendőinek ellátásával. Zay József Zenés programokkal Salvus Napok Bükkszéken Július 3-án és 4-én ismét megrendezik a gyógyvizéről híres községben, Bükkszéken a „Sal- vus-napokat”. Az időpont nem a legszerencsésebb, hiszen ugyanekkor zajlanak majd Párádon a „Palócnapok” rendezvényei is, ám a dátumról már korábban döntött az önkormányzat, és megváltoztatása túl sok szervezéssel járt volna. A program mindenesetre igen f azdag lesz. Szombaton többek özött „Pumi és Ernesto” bohócművészek, Kabos László és Urbán Erika színművészek szórakoztatják majd a publikumot. Vasárnap délelőtt a Szűk Mátyás Fúvószenekar, a bükkszéki es a siroki asszonykórus, illetve a nemzetközi hírű népzenész-duó, Szabó Viola és Fajcsák Attila ad majd műsort a strand területén. A délután a könnyű műfaj különféle irányzatainak kedvelőié lesz, hiszen tizenhat órától a népszerű énekesnő, Kovács Kati lep a porondra Koncz Tibor zeneszerző kíséretében, este kilenc órától pedig a Republic együttes ad koncertet, amit hajnalig tartó diszkó követ. A kétnapos mulatozás következtében keletkező gyomorbán- talmakra a szakértők a kiváló gyógyhatású Salvus- víz kúraszerű fogyasztását ajánlják... Gitárok, kanalak és kannák (Fotó: Gál Gábor) Cigányzenekarok találkozója Ezen a hétvégi napon tizenegy cigányegyüttes érkezett a recski sportpályára, hogy előadják ősi dalaikat, s hogy megismerkedjenek egymással a megye különböző településein élő zenekarok. A Megyei Művelődési Központ elsőként szervezte meg ezt a bemutatót, ami nem versengés volt, hanem az együttesek szakmai bemutatkozója és találkozója. A zenekarok műsorukat népes hallgatóság előtt adták elő, s olyan vérpezsdítőén, hogy a közönség soraiból többen spontán táncra perdültek, és dalra fakadtak tetszésnyilvánításuk jeléül. A csoportok Bélapátfalváról, Hevesről, Tarnaleleszről, Hatvanból, Egerből, Verpelétről, Besenyőtelekről, Egerbaktáról és Recskről érkeztek. A szabadtéri színpad előtt — a nézők soraiban — foglalt helyet Hága Antónia, SZDSZ-es országgyűlési képviselő is, aki az országgyűlés kisebbségi és emberijogi bizottságának tagja. — A rendezvény célj a az—tá- jékoztatott Nagyné VáradiAnria —, hogy azok a cigány hagyó1 mányőrző együttesek, amelyeka megyében műkődnek, megismerjék egymást, találkozási lehetőséget akartunk biztosítani nekik, s azt, hogy szokják a színpadot. Mi is meg akarjuk ismerni a műsorukat, hogy tudjuk őket ajánlani, esetleg a jobbaknak fellépési lehetőséget biztosíthassunk. Tudni szeretnénk, kiket delegálhatunk ősszel a Budapesten megrendezendő országos cigányfolklór fesztiválra. — Mikor alakult az első cigányegyüttes a megyében? — Hat évvel ezelőtt jött létre a komlói „Térné Savóra” — sajnos pont ők nem fogadták el meghívásunkat erre a találkozóra —, s aztán gyorsan követték őket a többiek. — Miért Recsken rendezték meg ezt a találkozót? — Jelenleg itt működik az egyik legsikeresebb együttes, a „Fékete Rózsák”, ők a „Ki? Mit? Tud?” országos válogatóján is részt vettek a fővárosban. Recsken egyébként a cigányság a lakosság 13 százalékát teszik ki, s nagyrészük munkanélküli. Talán egy kis figyelemfelhívó szándék is volt benne, hogy lássák, tud valamit, képes valami értékesre ez a népcsoport. És egy kis félelem is volt bennünk Egertől, itt kevésbé vagyunk szem előtt, s valószínűleg azért ez az első olyan cigényrendezvény, ami előtt nem kaptam fenyegető levelet. Rendőri biztosítás és erős szervezői gárda mellett végül is rendben és igen jó hangulatban ért véget a cigányok megyei folklór-találkozója Recsken. (sárközi) Sohasem volt megnyugtatóbb növekedés Államkötvény 1995/F A Magyar Államkötvény 1995/F 2 éves futamidejű értékpapír. A kötvény alapkamata évi 17%. Ha Ön magánbefektető, és kötvényét kamatfizetésig nem értékesíti, az alapkamaton felül l ,5% kamatprémium is megilleti. így kötvényének kamata 18,5%-ra emelkedik. A kötvény a napilapokban meghirdetett feltételek szerint a futamidő alatt bármikor értékesíthető. Kamatfizetési időpontok: 1994. július 2. és 1995. július 2. A kötvény lejárata: 1995. július 2. A kötvény kamataira és visszafizetésére az Állam vállal garanciát. A befektetők 1993. június 28. és július 2. között az MNB Heves Megyei Igazgatóságán (3300 Eger Beloiannisz u. t/a.), a Kereskedelmi Bank Bt. fiókjaiban (3300 Eger, Barkőczy u. 3., 3000 Hatvan, Grassalkovich u. 3-5.) és az OTP Bank Rt. fiókjában (3300 Eger, Hatvani kapu tér 7.) a Kötvényértékesítésre szervezett aukción kialakult - a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban közölt - átlagáron közvetlenül is megvásárolhatják az 1995/F Államkötvényt. , ■V' Az MNB fiókokban a tőzsdei bevezetésig (ki). 2 bét) még felár nélkül kapható az Államkötvény 1995/F. X M A (i A /\ II 1 Z T O N
