Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-25 / 146. szám

HÍRLAP, 1993. június 25., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. Sarudon Péter-Pál napi juniális kereté­ben megyei aratóünnepséget rendeznek szombaton délelőtt 10 órától Sarudon a szabad strandon a Társadalmi Egyesü­lések Szövetsége, a Megyei Mű­velődési Központéi, a helyi Falu­szövetség szervezésében. A kul­turális műsorban a verpeléti nyugdíjasklub tagjai aratási jele­netet, aratódalokat és -verseket adnak elő, de fellép a recski, a kerecsendi, a besenyőtelki, a sa­rud! népdalkor és a hagyomány- őrző együttes is. Az ünnepség vendége lesz többek között dr. Jakab István, a megyei önkor­mányzat elnöke is. Falugyűlés Felsotárkányban Hétfőn este 7 órakor falugyű­lést tartanak Felsotárkányban az általános iskolában. Napirendre három témát tűztek: tájékoztató az önkormányzat munkájáról, a csatornamű-társulat tevékeny­ségéről és a gázvezeték-építés je­lenlegi helyzetéről. Kanizsa - nyertesek Megtartották a „Kanizsa-na- pok” keretében a Füzes-Szövker Rt.-nél meghirdetett vásárlási akció tombolajátékának sorsolá­sát. A 33 jogosult közül az aláb­biaké lett a főnyeremény: Jakab Imréné (Besenyőtelek) porszí­vó, Sághy Ferenc (Eger) video, Hócza István (Mezőkövesd) szí­nes televízió. Megalakult az igazgatótanács Mint már jeleztük: Újlőrinc- falván alakult meg a Tiszatáj Zártköri Gázvezeték-építő és Vagyonkezelő Rt. a Rima és a 77- sza-tó környéki települések ösz- szefogásával. A héten Egerfar- moson létrejött a tíztagú igazga­tótanács is, amelynek elnökéül Antal Mihály villamosmérnököt (Szihalom), igazgatójául pedig dr. Papp Sándor állatorvost (Po­roszló) választották meg. A könyvvizsgáló Molnár László lett (Füzesabony). Egyúttal — ugyancsak semleges területről — egy háromtagú felügyelőbizott­ságot is kineveztek. A munkák­hoz a pénzügyi feltételek biztosí­tása után fognak hozzá. Ma eb­ben az utóbbi ügyben tanácskoz­nak Mezőtárkányban az érintett polgármesterek. Kis környezetvédők Ma ért véget az egy héten át tartó környezetvédelmi tábor Ostoroson. Az általános iskola szervezésében húsz gyermek foglalkozott a szünidő első nap­jaiban a környezetvédelem kér­déseivel: járták a tó partját, ki­rándultak Felsőtárkányba, Sík- főkútra, ahol megfigyelték a nö­vények és állatok életét. A játék­házban a természettel kapcsola­tos meséket dolgoztak fel, bábo­kat készítettek, ősszel pedig csatlakozni szeretnének a „Zöld Szív” mozgalomhoz. Búcsú előtt Mezűszemerén Július 4-én rendezik meg a ha­gyományos Sarlós Boldogasz- szony-búcsút Mezőszemerén. Ennek tiszteletére nagyszabású takarítási, faluszépítési munkák­hoz fogtak a helybeliek: festik, meszelik a házakat, az óvodát, a szociális otthont, s a negyven közhasznú munkás hozzáfogott az iskola rendbetételéhez. A bú­csú előtt — mint ahogy megem­lékeztek a pedagógusnapról — június 30-án az egészségügyi vi­lágnap alkalmából az önkor­mányzat vendégei lesznek a falu­ban tevékenykedő egészségügyi dolgozók is. Kál vagy Kompolt? Eredménytelen volt a szavazás Ismét népszavazás volt Kál- ban. Arról kellett ugyanis dönte­ni a Kápolnai úti lakosoknak, hogy a jövőben Kompokhoz akarnak-e tartozni, vagy marad­nak Kálban? Ez a lakossági kér­dés még áprilisban érkezett a he­lyi választási elnökséghez, s a szavazást június 20-ra tűzték ki — tudtuk meg Nagy Ignáctól, a bizottság elnökétől. A reggel 6 órától este 6-ig nyitva tartó sza­vazóhelyiségben 34-en adták le voksukat a névjegyzékbe felvet- tekből, amely 74 helybelit tartal­mazott. A leadott szavazatokból 33 volt érvényes, egy pedig érvény­telen. Az állampolgárok közül 31-en Kompolt mellett szavaz­tak, ketten pedig Kálra, de ösz- szességében nem volt meg az öt­ven százalék feletti döntési arány, így a szavazás eredményte­lennek bizonyult. Most többen elégedetlensé­güknek adnak hangot, azt vitat­ják: miért 74 volt a névjegyzék­ben szereplők száma, amikor az említett utcában mindösszesen 55-en laknak. Ezt akarják pa­naszként felhozni a helyi válasz­tási bizottságnál, amely három nap után köteles erre választ ad­ni. Kedvezőtlen döntés esetén bírósághoz fordulhatnak. Nagy Ignác, a helyi választási bizottság elnöke arról adott tájékoztatást tegnap, hogy addig ilyen hivata­los bejelentést nem kaptak. Tehetségesek a zenében és a táncban Értelmi fogyatékosok kulturális találkozója Ma kezdődött meg Egerben az a népdal- és népzenei fesztivál, amelyen a felnőtt értelmi fogya­tékosok mutatják be: ebben a művészeti ágban is megállják a helyüket. Az Andornaktályai Szociális Foglalkoztató Intézet rendezésé­ben a Megyei Művelődési Köz­pontban délelőtt fél 10-kor kez­dődik a találkozó. A rendezvény fővédnöke dr. Vass Géza, Heves megye főjegyzője, aki egyben meg is nyitja a dalosok és tánco­sok programsorozatát. Védnök­séget vállalt még dr. Lukács Ta­más, a KDNP, Horváth László, a Fidesz, valamint Elek István, az MDF országgyűlési képviselője. A műsort Balogh A ndrás, az egri Gárdonyi Géza Színház művé­sze vezeti. Herczog Tamás, az andornak­tályai intézet igazgatója az ese­mény létrehívója és összefogója. — Ezt a találkozót először 1987-ben rendeztük meg — mondta. — Azóta minden évben Egerbe hívjuk azokat a tehetsé­ges gondozottakat, akik képesek színvonalas produkcióra. Nyolc­tíz éve figyeltünk fel arra, hogy a felnőtt értelmi fogyatékosok a sport területén viszonylag gyor­san szép sikereket érnek el, s ez igen nagy sikerélményt jelent számukra. Úgy gondoltuk, a sport mellett megpróbálkozunk a kultúra, a művészet egyes ágait is becsempészni mindennapjaik­ba, s ezzel is teljesebbé tesszük az életüket. — Mennyi munkába kerül a felkészülés? — Egy kötött koreográfiát megtanulni és megtaníttatni sok­kal nagyobb energiát, figyelmet igényel, mint lefutni 100 métert egy egyenes pályán. A tehetsé­güket a dal- és tánctanulásban csak fokozatosan bontakoztat­hatjuk ki, a fejlődés ütemességét betartva. Azt még nem is tudjuk, hogy ezen a téren hol a fejlődés határa... — Honnan és mennyien ér­keznek a találkozóra? — Csaknem 300-an jelezték érkezésüket az ország minden tájáról. Szinte minden intézet­ből, ahol értelmi fogyatékosok­kal foglalkoznak. Úgy tűnik, ez lesz eddig a legnépesebb találko­zó, ami azt is mutatja, hogy mind többen próbálkoznak a fogyaté­kosok művészeti nevelésével is. Intézetünk például minden kate­góriában indul: szóló, páros és csoportos táncban, szóló ének és énekkar kategóriában. — Milyen díjakkal jutalmaz­zák a tehetségeseket? — Több szervezet ajánlott fel dijakat, bár itt nem versenyről, hanem bemutatóról van szó. Ju­talmat kap az az együttes vagy személy, amely, illetve aki a leg­többet nyújtja hallgatóságának játékosságból és örömből, aján­dékot vihet haza a legsokolda­lúbban bemutatkozó intézmény, jutalmazzuk azokat, akik a leg- autentikusabbak, és leginkább megőrzik az eredetiséget és a ha­gyományt produkciójukban. (sárközi) Az első óra Amanda Frost és tanítványai (Fotó: Gál Gábor) Hat egyetemista lány érkezett Bostonból megyénkbe, hogy — egy intenzív kurzuson — angol nyelvre ta­nítsa az érdeklődőket Feldebrőn, Aldebrőn, Tarnamérán, Kálban, Recskenés Markazon. Az amerikai lá­nyok másik — ugyancsak hattagú — csoportja Erdélybe és a Felvidékre utazott tanítani. Az itteniek már elfoglalták a „katedrát”: a hét elején megkezdték a főleg a fiatalabb nemzedék okítá­sát. Feldebrőn Amanda Frost első óráján 35-en vettek részt, s még Egerből, Verpelétrőlés Kápolnárólls érkeztek diákok. A tanfolyam egyébként hathetes, napi 4 órás foglalkozással. A résztvevők egy hétig tá­borozáson is részt vesznek. „Egy élet a tánc, melyben lélek a dal” Ki kell lépni a robotemberek világából ( Tudósítónktól) Ismét véget ért egy tanév, és a seregnyi iskolás gyerek végre át­adhatja magát az önfeledt vaká­ciózás örömeinek. Hogy kinek- kinek milyen eredménnyel zá­rult az iskolaév, az változó lehet, de biztos, hogy a kompolti isko­lások népitáncos csoportja jő eredményeket tudhat maga mö­gött. Ők a tanulás mellett vál­lalták a művelődésnek e szép, hagyományőrző feladatát is. A tánc embert formáló erejé­ről, a csoport lelkes és eredmé­nyes munkájáról vezetőjük, 7b- mory Gábor beszél. — A fenti idézet lehetne a jel­szava annak az ötvenegy kom­polti gyermeknek, akik az általá­nos iskola Forgószél gyermek­együttesét alkotják. Ez a csoport szolgálhat példaképül, hogy megfelelő szakértelemmel és pe­dagógiával milyen eredménye­sen állítható vissza a gyermek­folklór a mai fiatalok jatékkész- letébe. Bizonyára más szülők és pedagógusok is megfigyelték, hogy 4-5 év óta mennyire meg­változott gyermekeink játékstílu­sa, mint ahogy a játék eszközei is amerikai mesehősökre és a video­technikára korlátozódtak. Ez biztosan fejlődésnek számít, leg­alábbis a kereskedelemben... — Lépjünk most túl a hagyo­mányőrzés fontosságán és aktu­alitásán. A fent említett felisme­résen túl tudni kell, hogy a gyer­mekfolklórral foglalkozó cso­portok egyben a legkiválóbb kö­zösségteremtő műhelyek is. Tíz­éves tapasztalatom, hogy a 6-9 éves korú gyermekekből kiala­kuló csoportok összeforrott, 14- 18 éves korukig együtt maradó közösséget alkotnak. — Térjünk vissza a gyermek- együttesre! Bizonyára felvetődött már a szülőkben, hogy mi az a vonzerő, aminek hatására im­már két éve együtt dolgozik a kö­zösség? — Miért szeretnek „táncra járni”, mit kapnak a foglalkozá­sokon a gyerekek? A tánc tanu­lása: nevelés. A játékkal, népze­nével, tánccal való aktív foglal­kozás a legintenzívebb esztétikai élményt nyújtja a gyerekeknek. A tánc tanulasa sokoldalú fizikai fejlődést eredményez. A fizikai fáradtság, annak leküzdése nem­csak a testet, hanem a lelket, az akaratot is edzi. Mi már tudjuk, hogy a közös cél, a játékok, tán­cok megismerése, a közös pro­dukcióra való felkészülés, a siker­élmény erős fegyelmet, baráti összeforrottságot és jó közösséget alakít ki. Az első évek az alapo­zás évei, a munkánk nem látvá­nyos, a gyümölcse is később érik majd be, de akkor egyre jobban tetszik majd mindenkinek. Egyetlen kiugró eredményt azért csak meg kell említenem. A pásztói gyermek-tánctalálkozó pontozásos versenyében a For­gószél a második helyet szerezte meg. Ez váratlan siker volt, de megérdemelt. — Biztató jövő előtt áll az együttes. A gyerekek elhivatott­sága a tánc iránt meggyőző. Ezt bizonyítja, hogy számuk emelke­dik, és lelkesedésük töretlen. — Ezt a hozzáállást használ­juk ki július 8-tól 15-ig a sástói edzőtáborban, ahol napi hat órát foglalkozunk tánccal es zenével. Ez az egy hét nem pihenő, de az intenzív tanulásnak meglesz az eredménye. Nagy Zoltán Vasárnap: búcsú Kálban Folyamatos templomi felújítások Péter-Pál napi búcsút rendez­nek vasárnap 10 órától Kálban. A jeles eseményen — évtizedek óta — sokan vesznek részt a kör­nyékbeli településekről, s várha­tóan így lesz ez most is. Erre a napra a Szent Péter és Pál apos­tolról elnevezett templom is megszépül. Amint azt Zubály Lajos káplán elmondotta: a tető- felújítást elvégezték, és folyamat­ban van a gázfűtés bevezetése is. A templomfestésre várhatóan augusztusban kerül sor, mint ahogy a park, s a közvetlen kör­nyék rendbetételére is. Ez né­hány héttel ezelőtt még úgy né­zett ki, mint a dzsungel: több fát kivágtak, így „szellős” lett a templom előtti tér s a bejárati rész. Itt is parkosítanak majd, így azok is megnyugodhatnak, akik nem jó szemmel nézték a fák ki­vágását. Az 1762-ben — az uradalmi birtokról összehordott homokra — épült templom tatarozása, rendbetétele az egyháztanács engedélye mellett az anyagiak függvényében lehetséges. Az ed­dig végzett munkák számláját ugyan kifizették, de a kassza pil­(Fotó: Gál Gábor) A hiányos freskó... latnyilag deficites. A lakosságot is megterhelte a gáz és a víz beve­zetése a községbe, így az adako­zás most nehezebb. Segítséget kaptak azonban a helybeli ön- kormányzattól, erre továbbra is számítanak a plébánián. Sajnos, a templomot legutóbb az 1970-es években festették: az akkori „hatalmasságok” csak egyszerű fehér színt engedtek használni, emiatt Takács István híres matyófestő freskói kárt szenvedtek. Egy részüket már nem is lehet helyrehozni. Az or­gona is felújításra vár, hogy mi­kor kerülhet rá sor, ez is a „keret­től” függ. Kevesen tudják a me­gyében, hogy nem is olyan régen, pontosabban két évvel ezelőtt kriptát tártak fel a templom alatt. A csontokat eltemették, és a rendbe tett kriptában 14 kopor- sós és nyolc umás temetkezési helyet alakítottak ki. Igaz, ez a hír már nem idei, de annyit előzetesen már megtud­hattunk, hogy az egyháztanácsi gyűlésen felvetődött: jövő év március 19-én egyházi ünnepség lesz a Gárdonyi család által is la­kott községben. Ekkor lesz aranymisés — 50 éves — pap Ru­bint Zoltán kanonok esperes plébános, aki 1961 óta egyfoly­tában itt él, és látja el a hívők lelki gondozását. Nevéhez fűződik többek között a mostani plébá­nia felépítése is.-/. i. ­A pöttyös labdák az égig repültek Ajándék a makiári óvodásoknak Az utóbbi években az idei volt a legemlékezetesebb gyermek­nap a makiári óvodásoknak. Amikor visszaérkeztek a sport­pályáról — ahol sportversenyen, zsákbafutáson és lángosevőver- senyen vettek részt — az óvoda udvarán teljesen vadonatúj ho­mokozójátékok, pattogó labdád, szebbnél szebb babák, valamint mesenyomdák várták a gyereke­ket. — Aznap a pöttyöslabdák az égig repültek — meséli Szarka Józsefné, az óvoda vezetője. S ezt Nagyné Sipos Máriának kö­szönhetjük. Az intézményünk mellett van egy butikja, oda hí­vott át a gyereknap előtt és monclta, segítene egy kicsit az óvodának. Tízezer forint értékű játékot kaptak tőle a gyerekek. Én magam is nagyon meg voltam hatódva, mert a rendszerváltás óta ez volt az első segítség, amit kaptunk. Utána a gyerekekkel átmentünk hozzá, s egy szál vi­rággal köszöntük meg az ajándé­kot, s azt a nagy örömöt, amit a kicsiknek okozott ezzel. — Mi indította arra, hogy ilyen meglepetést szerezzen az apróságoknak? — kérdem Nagynét. — Csupán két éve vagyok vál­lalkozó, azelőtt 21 évet töltöttem a pedagógus-pályán. Tudom, minden segítség, minden pénz elkel az iskolákban és az óvodák­ban. A játékok pedig nagyon fontos szerepet töltenek be a gyerekek fejlődésében ebben az életkorban. — Egriként, miért éppen a makiári kicsiknek segített? — Közel van az óvodához az üzletem, gyakran látom őket itt elmenni, nagyon aranyosak. Az én lányaim már nagyok, s szere­tem a kicsiket. A férjemmel együtt úgy határoztunk, ha tu­dunk, máskor is segítünk. Sze­rintem, ha valaki tud egy kis pluszt tenni, annak kötelessége legalább a gyerekre gondolni.-sj­Ü] nyilvános fülkék Makiáron Három nyilvános telefonfülke működik Makiáron. Most döntés született arról, hogy e fülkék számát néggyel gyarapítsák. így a közel­jövőben fülkét állítanak fel a Szihalmi és Táncsics Mihály út találko­zásánál, az Ifjúsági úton, a Kerecsendi és Béke út sarkán és az Egri úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom