Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. június 25„ péntek Nevét mára sokan elfelejtették, annak ellenére, hogy a hazai magaslégkör-kutatás megalapítójaként tartja számon a tudomány. Marczell György kimagasló képviselője volt a magyar tudományos életnek, miután meteorológusként kidolgozta a mik- roklimatikus megfigyelések módszerét, egyben ebben a tudományágban elért eredmények matematikai feldolgozásának első művelője volt. Fél évszázada hunyt el, de érdemei maradandóak. Nemzetközi színvonalra emelte a hazai meteorológiát „Mindennemű előléptetésre alkalmasnak találom...” Ma is nevét viseli a pestlőrinci Aerológiai Obszervatórium. A hazai magaslégkör-kutatás megszervezésével hervadhatatlan érdemeket szerzett a repülésügy tudományos alapjainak előkészítésében. Marcell György annak a nemzedéknek volt a tagja, aki nemzetközi színvonalat vívott ki a magyar meteorológiának. Munkásságának kezdete tulajdonképpen a századforduló idejére esett, amely összeforrt az általa művelt tudomány — a magaslégkör-kutatás — fejlődésével, hiszen akkor fedezték fel a sztratoszférát. A mai Szlovák Köztársaság fővárosában, Pozsonyban született 1871 április 10-én. Ott érettségizett az egyik reáliskolában. Ezt követően a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója lett. Érdekességnek számít, hogy diplomát nem kapott, miután egyetemi tanulmányainak befejezése előtt — 1894-ben — már az Országos Meteorológiai és Földmágnességtani Intézetkötelékébe lépett. Az akkori nagy hírű igazgatócsillagász, Konkoly-Thege Miklós felismerte benne az éleslátá- sű, nagy műszaki érzékkel rendelkező fiatalembert. 1898-ban így írt róla: „Marcell György az intézet fiatal tisztviselői között egyike a legügyesebbeknek, és így mindennemű előreléptetésre alkalmasnak találom...” Az igazgató a mai Szlovákiában levő Ógyallára helyezte, ahol kivette részét az ott telepített csillagvizsgáló műszereinek tervezésében és szerkesztésében. Abban a szerencsés helyzetben volt része, hogy 1898-tól az akkor már európai hírű német meteorológiai obszervatóriumokban folytathatott tanulmányokat. így megfordult Berlinben, Potsdamban, Lipcsében és Hamburgban. Tulajdonképpen Marcell György tervei szerint épült fel Ógyallán az a meteorológiai, földmágnességtani, később földrengéstani obszervatórium, amelyet világszerte jegyeztek. 1904-ig az első vezetőjeként dolgozott az intézetnek, amely otthona lett a hazai meteorológiai és földrengéstani kutatásoknak. A századfordulón — 1900- ban — a király Koronás Érdemkereszttel tüntette ki. Nem sokkal utána felmerült a gondolat, hogy a Tátrában hegyi obszervatóriumot létesítenek. Ennek tervezésével Marcell Györgyöt bízták meg. A létrehozására tanulmányokat folytatott a már akkor működött hegyvidéki obszervatóriumokkal, így Sonnblicken- ben, Sentisenben, Zugspitzén és Obironban. 1910-ben a dobsinai jégbarlangban észlelőállomást állított fel, és a barlang áramlási, illetve hőmérsékleti viszonyait tanulmányozta. Akkoriban Bajorország fővárosában, Münchenben műszer-hitelesítő szekrényt tervezett és konstruált. Azután a magyar meteorológiai múzeum őre is volt egy ideig. Marcell György szakmai elismertségét bizonyította, hogy 1912-ben megszervezte hazánk részvételét a nemzetközi aerológiai kutatásokban. Nevezetes esemény részese volt, amikor 1913. január elsején felszállt az első szélmérő ballon, majd három nappal később levegőbe emelkedett az első műszeres léggömb. Mindezek Marcell György érdemeit erősítették. Lényegében ezzel a két dátummal vette kezdetét Magyarországon a sztratoszféra-kutatás. Az első világháború idején Marcellt a honvédség foglalkoztatta, miután rendszeresen vizsgálta és hitelesítette a hadsereg magasságmérőit. Eközben az olasz fronton szélméréseket is végzett, segítve ezzel a repülők harci feladatait. A tábori repülés-meteorológiai szolgálatai során szerzett érdemeiért megkapta a Ferenc József Rend Lovagke- resztj ét. 1914 tavaszán részt vett a II. Magyar Adria-kutató expedícióban. Egy évvel később pedig a Tátrában pusztított hatalmas tornádó jellemzőit tanulmányban dolgozta fel. 1916-ban a Földtani Intézet felkérésére bekapcsolódott a hazai geotermikus kutatásokba. Emellett Szegeden és a Hortobágyon tanulmányozta az erdők szélvédő hatását, és szakvéleményt készített a hazai mezőgazdaságnak annak hasznosításra. Közel egy évtizeddel később — 1927-ben — az aggteleki barlangban folytatott hőmérsékleti és áramlási vizsgálatokat. Amikor 1933-ban Budapesten, a Lakihegyen felállítoták a Magyar Rádió tornyát, annak tetejére — háromszáz méter magasságban — Marcell György saját kezűleg szerelte fel a szélmérő műszert. Tulajdonképpen a nevéhez fűződik, hogy megindította hazánkban a földi áramlási, a légköri elektromossági, valamint a napsugárzási kutatásokat. Eközben Belgrádban megszervezte a földmágnességi méréseket. Noha már 1913-ban az irányításával folytattak úgynevezett ballonszondás magassági méréseket, de azokat az első világháború miatt szüneteltetnie kellett. Csupán az 1920-as évek közepén folytathatták azokat, egészen 1934-ig, amikor 63 éves korában visszavonult. Történt közben, hogy 1927. szeptember 29-én kinevezték az A múltat idéző igazgatók egyike... 1938-ban jelent meg a Királyi Magyar Természettudományi Társulatgondozásában Talman Charles Fitzhugh könyve, A levegő birodalma. Ennek függelékét Látogatás a Magyar Meteorológiai Intézetben címmel Réthly Antal, a kiváló meteorológus írta. Ebben a következőket olvashatjuk: „A hazai meteorológia újkori történelme 1870-ben kezdődik, amikor báró Eötvös József kultuszminisztersége idején az intézet megalakult. Schenzl Guido, a Grazból 1850-ben oda helyezett bencés pap volt az első igazgató. Előbb 1854-től a budai főreáliskola igazgatója és az „akadémiai ész- lelde” obszervátora, majd az intézet megszervezője. A tanácsteremnek a faláról a meteorológiai intézet történelme néz le ránk három gipsz mellszoborban és hat arcképben. Az egyik báró Eötvös Józsefé, aki a Magyar Tudományos Akadémia ajánlatára Ferenc József királynak előterjesztette javaslatát a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességjelző Intézet megalapítására. A másik kettő a szervezeti szabályzatot jóváhagyó uralkodó és felesége. NEM ÁLOM — \ EXPRESS VALÓSÁG 10 napos tengerparti üdülések Egerből luxusautóbusszal! Görögország — Paralia Elhelyezés: apartmanban 13.650 Ft. Spanyolország — Costa Brava Elhelyezés: szállodában, teljes ellátás 23.700 Ft Exkluzív repülős utak Tunézia Ciprus Mallorca Gazdag belföldi ajánlatokkal várjuk kedves utasainkat! Koncertjegyét, vasúti jegyét rendelje az Expressnél. Jelentkezés: Express Utazási Iroda Eger, Széchenyi 28. i^Tel.: 310-757, 312-864 ^ OLCSÓ FÁT ÍGÉRTEM, ÍME,ITT VAN! Megnyílt az M3-as út mellett, GYÖNGYÖS ELŐTT, a MEGAMORV „Megafa” fatelepe! Kicsiben és nagyban, szibériai, szlovák és román, szélezett és szélezetlen FŰRÉSZELT FENYŐÁRUK, GERENDÁK, minden méretben, a megszokott 25-30.000 Ft helyett KÖBMÉTERENKÉNT 15-17.000 FT-OS ÁTLAGÁRON! Kérésre HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! Érdeklődjön a helyszínen, vagy Nagyrédén a Kossuth u. 4. sz. alatt! Tel.: 37/312-245, 311-866, 311-556; Fax.: 37/313-089; Tx.: 285-363 A MEGAMORV dio-u^-T nem csak ígér! morvái ferenc AZ ELSŐ AMERIKAI-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. Magas színvonalú élet- és balesetbiztosítással, nyugdíjkiegészítővel állnak az Önök rendelkezésére a megyében dolgozó üzletkötőink: Eger, Szálloda u. 5.1. em. 10. Tel/fax: 36/321-383 Gyóni Gyuláné Czibolya Mihály ÉLEN AZ ÁRVERSENYBEN! Nyár van és olcsóbb a csúcstechnika! Jelentős árkedvezmény, ezek az új árak: CUORE Standard »10.000 y 699.000 Ft CUORE DE-LUXE «5.000J t 799.000 Ft CHARADE 1.0 CS i.oab. o Ja Ft 899.000 Ft CHARADE 1.0 TD 1.385^00 Ft 1.196.000 Ft CHARADE 1.3i CX 1.1 9«obo Ft 999.000 Ft CHARADE SEDAN un.on Ft 1.169.000 Ft APPLAUSE 1.6i Li i ./49.000' Ft 1.299.000 Ft APPLAUSE 1.6 Xi /730.000 1.499.000 Ft Az autóba ültetett japán csúcstechnika. Garancia: 3 év vagy 100.000 KM Részletfizetés: átlag 17,5% kamat. Nyitvatartás: kedd-péntek: 9-12, 14-18; szombat: 9-13. SÁNDOR Autójavító Gyöngyös, Kolozsvári u. - Jászsági u. SAROK Tel.: (06-60) 352-1 31 DAIHATSU akkori Országos Meteorológiai és Földmágnességtani Intézet aligazgatójává. Hat esztendővel később — 1933. július elsején — a Magyar Tudományos Akadémiajavaslatára az intézet igazgatója lett. Nagyon rövid ideig töltötte, be a vezetői állást, miután 1934. április 30-án nyugállományba helyezték. Ettől függetlenül bejárt az intézetbe, és fiatalok tanácsadója lett. Még nyolc évet élt, és — ötven esztendeje — 1943. február elsején, 71 éves korában hunyt el. Gyakorlati szakmai és szervező tevékenysége kiemelkedő fontosságú volt, nem kevésbé irodalmi munkássága. Munkái közül érdemes kiemelni az 1900- ban Budapesten kiadott Ünnepi Emlékkönyvet, amelyben a Földmágnességtani Obszervatóriumunk címmel jelent meg rész- tanulmánya, az intézet történetét összefoglalva. Néhai munkatársával, az ugyancsak kiemelkedő meteorológus Héjas Endrével közösen írta a Budapesten 1898- ban közreadott Körültekintés néhány meteorológiai intézetben című tanulmányát. Ezek mellett szerkesztette a Meteorológiai és Földmágnességtani Intézet évkönyveinek egy részét. Cikkeit az Időjárás közölte 1897-1942 között. Csaknem minden évben egyet-egyet, ösz- szesen harmincat. Több dolgozata látott napvilágot a Földrajzi Közleményekben, miközben számos előadást is tartott a Magyar Meteorológiai és a Magyar Földrajzi Társaságban. Mindkettőnek tagja is volt. Munkásságát ma is számon tartják, és tudományos eredményeit megbecsülik szakmai körökben. (mentusz) Aki hozzáértését felfedezte... Marcell György tehetségét, szakmai hozzáértését korának nagy hírű csillagásza, Konkoly- Thege Miklós fedezte fel. Az 1842. január 20-án született és 1916. február 17-én — 74 éves korában — elhunyt akadémikus ógyallai birtokán csillagvizsgálót létesített 1869-ben. Azt fokozatosan fejlesztette, majd birtokaival együtt 1899-ben az államnak ajándékozta. 1890-ben az MTA ajánlására az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatója lett, ahol 1911-ig működött. Vezetése idején szervezték meg az előrejelző szolgálatot, és akkor adtak ki az első térképes időjárás-jelentést. Tudományos működésének súlypontja a csillagászati fizika területére esett. Főként az üstökösökkel, meteorokkal, az állócsillagok színképelemzésével foglalkozott. Tanulmányozta a Jupiter, a Mars fizikáját, a Nap jelenségeit. Számos műszert is szerkesztett, és jelentős munkásságot fejtett ki a fényképezés csillagászati alkalmazására. Több hazai, illetve külföldi szakmai társaság a tagjává választotta. Meteorológus társával publikált A meteorológiai intézetben éveken keresztül együtt dolgozott Marcell György Héjas Endrével. Szakmabeli társa a kiegyezés évében — 1867 május 16-án — született Zádorban, és nyolcvanéves korában — 1947. június 6-án hunyt el Ráckevén. Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen. 1891-ben lépett a meteorológiai intézet kötelékébe. Előbb az időjelző szolgálatnál tevékenykedett, később pedig a zivatar- és csapadékmérő osztályt vezette. Sokat tett hazánk csapadék- és zivatarviszonyainak felderítésében, a magyar zivatarjelző, illetve a csapadékmérő hálózat kialakításában. Közreműködött a hazai csapadéktérkép szerkesztésében is. Gondozta az intézet Csapadék Évkönyveit. 1897-ben megindította, és 1926-ig szerkesztette az Időjárás című meteorológiai folyóiratot. 1926-ban, mint az intézet aligazgatója vonult nyugállományba. Marcell Györggyel többször együtt publikált. • Sivatag lesz Magyarország? • Kárpótlási jegy: lejjebb vagy feljebb? • Szemüveg helyett csodagyűrű? • Aki lop, haljon meg?
