Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

FELSŐTÁRKÁNYI TANÁCSKOZÁS: MEGALAKULÁS ELŐTT A BÜKKI TELEPÜLÉSEK SZÖVETSÉGE (5. oldal) HEVESHÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1993. JÚNIUS 1., KEDD ^¥§5^ TV. ÉVFOLYAM 125. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT J PRESENT TRADE RT v, Gyermek szabadidőruha 220 Ft/db Felnőtt szabadidőruha 500 Ft/db VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Telefon: 36/312-636 Tegnap szentelték fel a község új zászlaját (Fotó: Perl Márton) A nép többsége józan és hű maradt hitéhez Jubileumi ünnepség Aldebrőn A szombati sportvetélkedők után pünkösd vasárnapján ke­rült sor Aldebrőn arra az ünnepségre, amelyet a település alapításának 250. évfordulója alkalmából rendezett a helyi önkormányzat. Reggel szentmise volt, majd az egri katona­zenekar fúvósai adtak térzenét, illetve vonultak át a község fellobogózott főutcáján pattogós, zenés ébresztőt tartva. A vidék első luxuskaszinója Hétfőn Szombathelyen meg­nyílt a vidék első luxuskaszinója. A vasi megyeszékhely zöldöve­zetében, az egykori Brenner vil­lában kialakított önálló kaszinó, szórakoztató és vendéglátóköz­pont 13 millió német márka be­ruházással valósult meg. A tulaj­donos, a német Roland Kretsch­mer — akinek Hollandiában volt korábban kaszinója — 3-5 év alatt várja a befektetés megtérü­lését. A játékban a legkisebb tét 20 osztrák schilling, a legna­gyobb pedig 140 ezer. Csíksomlyói bűcsú Idén is mintegy 200 ezer főnyi tömeg gyűlt egybe a székelyseg , hagyományos búcsújára helyén Pünkösd szombatján. Egyes becslések szerint a Kissomlyó- hegyre ezúttal még a tavalyinál is többen jöttek el Székelyföldről, Erdély más részeiből, Magyaror­szágról és a világ minden tájáról. A templomi zászlók és a magyar­ság piros-fehér-zöldje alatt hala­dó oszlopok közül egyesek gya­log tették meg az utat, már csü­törtökön vagy pénteken felkere­kedtek és ugyanúgy térnek haza. Kárpátaljai művész szobra Ünnepségen avatták fel hét­főn, a zalatárnoki szabadidő­parkban Matl Péter munkácsi szobrászművész Angyalok című fa szoborkompozícioját. Az al­kotást egyházi szertartás kereté­ben fel is szentelték. Röviddel ezután Anatolij Platonov ukrán tájfestő harminc olajképből álló tárlatát nyitották meg a polgár- mesteri hivatalban. 103. évében hunyt el Meghalt Csík László, az ar­gentínai magyarság közéleti sze­mélyisége, neves uszóedző. 103. születésnapját októberben töl­tötte volna be. Csík László földi maradványait Buenos Aires oli- vosi temetőjében helyezték örök nyugalomra. Nevelt fia, Csík Fe­renc az 1936-os berlini olimpián aranyérmet nyert 100 méteres gyorsűszásban. Ragyogó napsütésben, ponto­san 10 órakor kezdődött el — ka­tonás felhívójelre — a díszün­nepség az erre az alkalomra elké­szült községi parkban. A Him­nusz és a szavalat elhangzása után Farkas Lasz/opolgármester mondott megnyitó beszédet, kö­szöntve a vendégeket: dr. Dörn­bach Alajost, az Országgyűlés alelnökét, Elek István és dr. Lu­kács Tamás országgyűlési képvi­selőket, dr. Balás Istvánt, a köz- társasági megbízott területi hiva­talának vezetőjét, dr. Jakab Ist­vánt, a megyei közgyűlés elnö­két, dr. Ringelhann Györgyöt, Eger megyei jogú város polgár- mesterét, a környéken lévő köz­ségek polgármestereit, a német föld ("ahonnét az ősök érkez­tek”) és az erdélyi testvérközség küldötteit. Ezt követően rövid áttekintést adott az elmúlt 250 évről. Kiemelte, hogy szorgos nép érkezett az űj hazába, ahol lassan átvették a befogadott nemzet nyelvét, és ma már csak nevükben őrzik német mivoltu­kat. (Folytatás a 3. oldalon) Fának ütközött a túlzsúfolt autó Négy halott Súlyos baleset történt a Bara­nya megyei Szebény külterüle­ten május 29-én 23.30-kor — tá­jékoztatta az Országos Rendőr- főkapitányság hétfon az MTI-t. Egy 26 éves angol állampolgár személygépkocsijával kisodró­dott az ut szélére, az árokba haj­tott és fának ütközött. A kocsi­ban heten ültek. Négyen a hely­színen meghaltak: az autó veze­tője; egy 28 éves férfi, angol ál­lampolgár; egy 17 és egy IS éves szebényi fiatalember. Súlyosan megsérült egy 16 éves lány, egy 14 eves és egy 19 éves fiú pedig könnyű sérülést szenvedett. II. János Pál pápa Pünkösd ünnepén kelt bullájával a Ma­gyar Katolikus Egyház szerveze­ti felépítésének megváltoztatá­sáról döntött. A szentszéki ren­delkezést egyidőben — május 31-én délben — hozták nyilvá­nosságra Vatikánvárosban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága által az MTl-hez eljuttatott közlemény szerint a pápa a hazánkban eddig meglévő három érsekség számat (Esztergom, Kalocsa, Eger) nö­velve, űj érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspöksé­get. Az űj érsekség első érsekévé dr. Szendi József veszprémi me­gyéspüspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Du­nántúlon a Veszprémi Egyház­megyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pe­dig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdű-Bihar megyéket magaban foglalva megalakul a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegye. A Szentatya kaposvári megyéspüs­pökké Balás Béla eddigi veszp­rémi segédpüspököt, debrecen- nyíregyházi megyéspüspökké Lemondott Bodor Pál Bodor Pál lemondott a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége elnöki tisztéről es elnöksé­géből. Indoklásában kifejti: sze­rinte elsősorban az ő felelőssége is, hogy nem tisztázták ideiében a jobb működés kulcskérdéseit, például elnökség és főtitkár vi­szonyát. Főképp ezért sem sike­rült a szükséges mértékben meg­erősíteni a tekintélyes szövetség szervező, kezdeményező, szelle­mi szerepét, ütőképességét, szo­rosabbra fonni a helyi, főleg vi­déki és közszolgálati médiákban működő szervezetei és a vezető testületek viszonyát. (MTI) pedig Bosák Nándor egri hittu­dományi főiskolai rektort nevez­te ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Esztergo­mi Főegyházmegyéhez tartozik, amelynek űj elnevezése: „Eszer- gom-Budapesti Főegyházme­gye,, lesz. Á Szentatya arról is rendelke­zett, hogy a Kalocsai Főegyház­megye elnevezése a „Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye,, legyen, és az érsekség vegye át a Váci Egyházmegyétől egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városit is. A fenti területrendezés intéz­kedik a legtöbb magyarországi katolikus egyházmegye határai­nak módosításáról is. A bulla végrehajtásával II. Já­nos Pál pápa Angelo Acerbi ér­sek, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatálybalépéséről is intézkedik. A 2. oldalon olvasható cik­künkben dr. Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke lapunk érdeklődésére vá­laszolva a változások hátterét vi­lágítja meg. A Magyar Katolikus Egyház szervezetének megváltoztatásáról Pápai rendelkezésre: űj érsekség, űj egyházmegyék MDF elnökségi ülés Csurkáék nélkül Ügyvezető elnök: Lezsák Sándor Az MDF Országos Elnöksége tegnapi ülésén ügy határozott, hogy az ügyvezető elnöki pozíci­ót betöltő személyt rotációs ala­pon fogják az ügyvezető elnök­ség tagjaiból választani az elkö­vetkező időszakban. Elsőként Lezsák Sándor alelnök látja el ezt a feladatot. Erről Herényi Károly elnökségi szóvivő szá­molt be Lezsák Sándorral együtt az ülés szünetében tartott sajtó- tájékoztatón. „ Csalódott vagyok, hogy ez a csapatmunka rögtön az első al­kalommal sérült azáltal, hogy nem vett részt az ülésen az elnök­ség több tagja, igy Balás István, Zacsek Gyula, ifj. Fekete Gyula és Csurka István ” — tette hozzá az elmondottakhoz Lezsák Sán­dor alelnök. Az előadó leszögez­te: tűrhetetlennek és tarthatat­lannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek ki akarnak ugrani a kormányzati felelősse­get vállaló kabinet mögül. — Ugyancsak tűrhetetlen — foly­tatta Lezsák Sándor —, hogy be­lülről, az MDF házatájáról érik durva és többnyire rágalmazó hadjáratok azt a koalíciós kor­mányzatot, amelyik a többség ál­tal 1990-ben elfogadott kor­mányzati programot, illetve az ez évi VI. Országos Gyűlés határo­zatait kívánja végrehajtani. Nagy a felelőssége Csurka Istvánnak abban — hangzott el a további­akban —, hogy idáig fajult az MDF válsága. Ugyanakkor nagy Debreczeni József és Elek István felelőssége is, azért mert szinte belehajszolták Csurka Istváné- kat a jelen helyzetbe és provokál­ták őket. Bejelentette, hogy java­solni fogja az Országos Választ­mánynak: Csurka István és kör­nyezete az MDF-en kívül fogal­mazza meg programját. Szabad György hazaérkezett Dél-Amerikából Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke hivatalos látogatá­sát befejezve tegnap hazaérke­zett Argentínából. Az Ország- gyűlés elnöke egyhetes dél-ame­rikai tartózkodása során a parla­menti kapcsolatok erősítésén tűi megbeszéléseket folytatott Ma­gyarország és a három dél-ame­rikai ország, Brazília, Chile, Ar­gentína közötti gazdasági, keres­kedelmi és kulturális együttmű­ködés konkrét lehetőségeiről, a meglévő kapcsolatok fejleszté­séről. A látogatás során Szabad György találkozott többek kö­zött a brazil, a chilei és az argen­tin képviselőház és szenátus el­nökeivel, a három ország kül­ügyminiszterével és a Chilében és Argentínában élő magyarok képviselőivel. SZDSZ-küldöttgyűlés „Van más, van jobb, van biztosabb” — Ezzel az eseménnyel keve­set foglalkozott a sajtó, hiszen egy nyugodt párt kellemes han­gulatú összejövetele volt, nem voltak háborúságok, összecsa­pások — mondta szombaton dél­után Budapesten az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlésén záró­beszédében Pető Iván, a párt el­nöke. A találkozón a szónokok többször is kifejezték azon remé­nyüket, hogy a következő válasz­tások után már kormánypárt­ként köszönthetjük őket, hiszen nézetük szerint — ahogy a Nemzeti Sportcsarnok pulpitu­sára kifüggesztett transzparen­sen is olvashattuk: „Van más, van jobb, van biztosabb.” Ez Kuncze Gábor frakcióvezető szerint azért is jogos, mert a Sza­bad Demokraták Szövetsége maga mögött hagyta belső konf­liktusait. A politikus szerint sta­bil, erkölcsileg erős, védhető or­szágot kell létrehozni, ahol az ál­lam túlhatalmával szemben az önkormányzatoknak jut na­gyobb szerep. (Folytatás a 2. oldalon) Verpelét pünkösdi eseménye Emlékezés az áldozatokra Azt fogadták, mindig lesz raj­ta virág. Mindig lesz, aki fejet hajt a kőfalra erősített fekete táb­lára vésett nevek előtt. Nem mú­lik nap, hogy valaki ki ne ballag­jon majd a temetőbe, ahol immlr azoknak is emlékművük van, akik — valahol messze a hazától — áldozataivá váltak a második világégésnek. Pünkösd vasárnapján tettek erre ígéretet a verpelétiek, akik — az ország más részeiből is haza­térve — körülállták az újonnan elkészült emlékművet, hogy ke­gyelettel adózzanak soha vissza nem tért féljük, apjuk, testvérük, katonatársuk jelkepes síriánál. A adón, szemben, ott ültek azok a arázdált arcú, idős emberek, akik — túlélve a doni katasztró­fát — megjárták a poklot, s akik most egy-egy szál virággal emlé­keztek volt bajtársaikra. — A történelem a háborús drámák szereplőit, némi leegy­szerűsítéssel, győztesekre és le­győzőitekre szokta kategorizál­ni. A II. világháború meggyőző­en bizonyította, hogy van egy harmadik kategória is: az áldo­zatoké... Azoké, aki akaratuk el­lenére sodródtak bele a nagy vi­lágfelfordulásba és akik kényte­lenek viselni a tragédiák terhét a győztesek oldalán éppúgy, mint a vesztesekén... — emlékezett rá­juk dr. Jakab István, a megyei önkormányzat elnöke, aki dr. Balás Istvánnal, a köztársasági megbízott megyei területi hiva­talának vezetőjével együtt ko­szorúzott ezután. Mint a telepü­lés vezetői, az itt működő pártok képviselői, s még sokan mások, hozzátarozók vagy olyanok, akik egyszerűen csak kötelességük­nek érezték a főhajtást a háborús hősők, áldozatok emléke előtt. Értük hangzott fel a Himnusz, szárnyalt a Szózat, s szólt a mise, amelynek keretében Somodi Já­nos esperes megszentelte az em­lékművet. Körülötte tisztelegtek az egri honvéd gimnázium hall­gatói, álltak gyertyás díszőrséget a helybeli fiatalok. S értük sírta el a trombita az „II Silenzio fájdal­masan szép dallamát, értük, százhatvankilencükért pünkösd virágüdvös ünnepén. (szilvás) Százhatvan- kilenc áldozatnak állítottak emléket, s fogaták: mindig lesz rajta virág.

Next

/
Oldalképek
Tartalom