Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

HÍRLAP, 1993. május 21., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Alternatív koncert A hatvani Városi Művelődési Központban ma alternatív kon­certet rendeznek, amelyen a Polly is dead, együttes lép fel, mely a Hard core stílusát képvi­seli. A fiatalokat este 7 órára vár­ják az eseményre, Eletmentési vizsga A zagyvaszántói általános is­kolában három hónapon át ta­nulták az életmentést, az újra­élesztést a hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók. A vizsgára a napokban került sor, s negyven- _ két fiú és lány kapott oklevelet a ? tanfolyam sikeres elvégzéséről. 3 A kurzus sikeres befejezését elő­j segítette az iskola vezetősége, dr. Horváth Lajos, a Qualität igaz- ) gatója, dr. Balogh Ádám üzem­“ orvos, valamint Fekete Lászlóné ) ápolónő, akik szakmai vonalon nyújtottak sok segítséget a gye­■ rekeknek. A vizsga után Csorbá­■ né Brodszky Zsuzsanna ifjúsági vöröskeresztes titkár adta át a ta­) nulóknak a tagsági igazolványt. > Játszóházi hétvége ) Holnap reggel 9 órától játszó­J házi hétvégére várják a gyereke­* két a hatvani Városi Művelődési ■» Központban. Ezúttal a program J virágképek készítése lesz, déli 12 í, óráig. L \ ) J F> I Véradó vasutasok A hatvani vasútállomáson az elmúlt napokban az idén már másodszor tartottak véradóna­pot. Hatvanan ajánlották fel se­gítségüket a betegek érdekében. Eljöttek a Vámosgyörk I-es, va­lamint a Kál-Kápolna Il-es főpá­lyamesteri szakasz dolgozói is. Említésre méltóak Balázs And­rás, Dianovics Béla, Gyurovics Antal, Kádár Balázs, Kukta Mi­hály és Tóth László sokszoros véradók, akik rendszeresen részt vesznek a véradónapokon. Megjelent a „Hazabeszélő” Az ecsédi önkormányzat új la­pot indított útjára, „Hazabeszé­lő” címmel. Az első számban a falulakók többek között olvas­hatnak a legutóbbi falugyűlésen szóba került témákról, a képvi­selő-testületi üléseken született döntésekről, s a földkiadó bi­zottság által szervezett rész­arány-földtulajdonosok közgyű­léséről. Megtudhatják a társada­lombiztosítási képviselő-válasz­tás rendjét, a Challenge Day programját, s a horgászegyesület legfrissebb híreit is. Bátyusból a nyugdíjasklubban A hatvani Naplemente nyug­díjasklub 1987 novemberében alakult, s azóta minden hétfőn rendszeresen találkoznak, s mű­soros klubdélutánokat is szer­veznek. Kirándulásokon, or­szágjárásokon vesznek részt, s szoros kapcsolatban állnak a szlovákiai Kolarovó nyugdíjasai­val. A napokban jól sikerült ba- tyusbált rendeztek a cukorgyári kultúrotthonban, melynek sike­réhez hozzájárult a sok-sok fi­nom hazai sütemény, a jó zene, olyannyira, hogy az idősek tánc­ra is perdültek. u Elveszett a Mátra Fűszert egri raktárházának az alábbi feliratú bélyegzője, használata érvénytelen 1993. május 18-tdl. MÁTRA Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Részvénytársaság egri raktárházának 64. sz. diszkont áruháza .. Eger, Kallómalom u. 87. sz. 1. .. \ / Kell-e Lőrincinek OTP...? Megyénk legifjabb városában az egyik képviselő-testületi ülésen a városrendezési terv újratárgyalása került napirendre. A téma al­kalmat adott néhány, korábban már véleményezett kérdés megvi­tatására is. Ezek közül az egyik legfontosabb az új OTP-székház megépítésének a dilemmája. Az előzmények a városavatás körüli időpontig nyúlnak vissza. Akkoriban elterjedt a hír, hogy a pénzintézet be kíván költözni Lőrincibe, mégpedig egy vado­natúj székház megépítésével, melyet kizárólag a központban tudna elképzeni. Varga Antal polgármester elmondta, hogy amikor a tudomására jutott az el­képzelés, felkereste a központot, és megtette ajánlatát a szóba jö­hető építési telkekre. A helyszíni szemle alkalmával tisztázódott, hogy az OTP a templom és az el­ső világháborús emlékmű közöt­ti területet tartaná legalkalma­sabbnak céljai megvalósításá­hoz. Ezt az elképzelést az akkori településfejlesztési bizottság és a képviselő-testület is elutasította. A város vezetősége kereste a kérdés megoldásának többi le­hetséges módozatát. A további szóba jöhető helyszínek (a volt GAMESZ-épület helye, a kö­zösségi ház, a jelenlegi polgár­mesteri hivatal udvara) közül mindegyik ellen szóltak érvek. Felmerült egy, a pénzintézettel közösen felépítendő új városhá­za építésének a lehetősége is. Sokáig úgy nézett ki, hogy az ügy holtpontra került. A város- rendezési terv véleményezése előtt a képviselő-testület kézhez kapta az OTP megyei igazgató­ságának levelét, melyben kére­lemmel fordult a képviselő-tes­tülethez egy építési terület bizto­sítása céljából. Ebben két alter­natívát jelölnek meg: a polgár- mesteri hivatal frontoldalra eső udvarát, illetve a templom és az emlékmű közötti park egy ré­szét. Ez utóbbit — minimális sza­vazatkülönbséggel — a képvise­lő-testület ismételten elutasítot­ta. Egyúttal felhatalmazta a pol­gármestert a tárgyalások folyta­tására. Jelenleg tehát itt tart az ügy. Mindenesetre az OTP közölte, hogy csak a konkrét helyszín megjelölése után foglalkozik ér­demben a kérdéssel. Ez minden­képpen szükségessé teszi a testü­let mielőbbi határozott döntését. Ellenkező esetben a kisváros la­kosságának még hosszú ideig Pe- tőfibányára kell utazni, pénz­ügyeit intézendő. Tari Ottó Sikeres képzőművész szakkör Szűcsiben A papírmunkák fantáziáról tanúskodnak A megye minden részéből érkeznek a fellépők Falunapok Horton Három napon át rendezvények sorozata Mától három napon át tartó nagyszabású rendezvénysorozat várja Horton a helybélieket és a környékbelieket. A falunapok programja sportdélutánnal kez­dődik: lesz asztalitenisz-bajnok­ság, kispályás futball, női kézi­labda-mérkőzés és takewando- bemutató. Ezt követően őrző­védő kutyakiképzésből kaphat­nak ízelítőt az érdeklődők. Holnap délután fél öt órakor a horti művelődési házban nyílik meg az a kiállítás, amelyet debre­ceni képző- és alkotóművészek munkáiból válogattak. Délután öt órakor ugyancsak az intéz­ményben láthatják az adácsi Ve­ritas Színpad bemutatóját; az amatőr színjátszócsoport az „Egy szoknya, egy nadrág” című zenés bohózatot mutatja be a kö­zönségnek. Vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődik a folklórcsoportok ta­lálkozója. Az egész napos ren­dezvényen fellépnek a boldogi hagyományőrzők, az adácsi nép­táncosok, az erdőkövesdi citera- zenekar, az ecsédi népi együttes, a mátraderecskei hagyományőr­zők, a sarudi és a nagyfügedi pá­vakor, a horti népdalkor és cite- razenekar, valamint a helyi gyer­mek tánccsoport. Délután öt órakor pedig reformételekből tartanak bemutatót és kóstolót a művelődési házban. Másfél millió a rászorulóknak Üléseztek a lőrinci városatyák Ha minden a tervek szerint halad, jövőre beindulhat a tíz- osztályos képzés a selypi általá­nos iskolában. Lőrinci város képviselő-testülete hosszas vita után hozta meg ezt a döntést, melynek következtében így né­mileg módosul a település okta­tási modellje. Mint Pádár Dénes- né oktatásügyi tanácsnok kifej­tette : ez mindenképpen előrelé­pés a jelenhez képest, és meglá­tása szerint emeli a helyi oktatás színvonalát. Segít a még tanköte­les korban lévő, ám a szakkép­zést nem vállaló fiatalok gondja­in, egyúttal enyhít az elhelyezke­dési problémákon is. Ellenvéle­ményként hangzott el, hogy ez az iskolatípus semmiféle bizonyít­ványt nem ad, s az innen kikerülő fiatalok az iskolában eltöltött pluszévek után képesítés nélkül néznek a jövő elé. Végül is a vá­rosatyák a vártnál nagyobb sza­Múltidéző vazataránnj al az újabb két osz­tály beindítását hagyták jóvá. A testüle: többek között dön­tött arról is, hogy üdülőrészt vá­sárol Hajdúszoboszlón, ahol a szolgáltatásokat bármelyik lő­rinci lakos igénybe veheti. Hatá­roztak arról is, hogy a polgár- mesteri hivatal dolgozói 18 ezer forint ruhapénzt kapnak. A továbbiakban a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdés került napirendre: az ifjú háza­sok vissza nem térítendő támo­gatása. Az eredetileg tervezett egymillió forintot a testület — az igénylők na zy száma miatt — 1,5 millióra emelte, így 12 család 100 ezer, m g két család 150 ezer forint ilyen segítségben részesül. Ez alkalommal került sor a Ludányi Illés halálával megüre­sedett képviselői hely betöltésé­re, a listán sorra kerülő Kis Ist­ván személvében. Köszönet Bolti­nak Nemrég Rózsaszentmárton- ból hívtak fel bennünket telefo­non. Mivel nem mindennapos hírt kaptunk, szívesen adunk he­lyet a kérésnek. A lényeg röviden: a nyolcéves Morvái Gyuszika hosszú ideje szenvedett gerincvelő-daganat­ban. A szülők rendszeresen vitték az ajánlott kezelésekre, ám álla­pota nem sokat javult. Az operá­ció elkerülhetetlenné vált. Egy ilyen beavatkozás, valamint az utókezelés azonban meglehető­sen költséges. Ekkor ajánlotta fel segítségét a falu egyébként is köz­tiszteletben álló embere, a helyi kis élelmiszerbolt tulajdonosa és vezetője: Kis József, akit csak Boltinak hívnak. Látva a szülők és a rokonok kétségbeesését, folyószámlát nyittatott a helyi takarékszövet­kezetben a gyermek gyógykeze­lésére. A kezdeményezésnek kö­szönhetően egymás után jelent­keztek kisebb-nagyobb össze­gekkel a rózsaszentmártoniak. A műtétre több mint egy hó­napja került sor, s azóta szépen javul a kisfiú állapota. Köszönet és hála ezért Boltinak és a segítő­kész embereknek, a hozzátarto­zók nevében. Orvos—természet­gyógyász rendelés Az Aszklépiosz Holisztikus Gyógyító- és Oktatóközpont szombatonként egész napos ren­delést szervez a hatvani Városi Művelődési Központban. A ren­delés során alkalmazzák az írisz­diagnosztikát, azt a diagnoszti­záló módszert, mely során a szem szivárványhártyájának vizsgálata alapján következtetni lehet az egész szervezet egészségi állapotára. Kimutatható az örökletes hajlam, az aktuális el­lenálló- és regenerációs képes­ség, valamint a szervek elhasz­náltságának mértéke. A szakemberek alkalmazzák a Voll-féle elektrodiagnosztikát, mely az akupunktúrás pontok mechanoelektrikus tulajdonsá­gát értékeli. Mindezek mellett azoknak, akik fogyni szeretné­nek, vagy le akarnak szokni a do­hányzásról, akupunktúrás mód­szerrel segítenek ebben. Az érdeklődők az intézmény­ben jelentkezhetnek személye­sen. vagy a 347-38 3-as telefon- számon. Az iskolában rajz fakultáció is működik A szűcsi általános iskolában tíz éve működik a képzőművész szakkör, Bardócziné Magyart Irén tanárnő vezetésével. Mint megtudtuk, többféle technikát alkalmaztak már eddig is, foglal­koznak grafikával, papírmunká­val, műszaki rajzzal. — Talán a legsikeresebb a mo- notípia, melynek csínját-bínját már húsz gyerek elsajátította — mondja a tanárnő. — Több he­lyütt rendeztünk már kiállítást a munkáikból, köztük Gyöngyö­sön s a Bajza-napokon. Nem egy gyerek alkotása eljutott külföld­re is. — A monotípia meglehetősen ritka technika az általános isko­lákban... — Magamnak is el kellett előbb sajátítanom. A gyerekek egyébként nagyon szeretik, kitű­nő ízlésfejlesztő ábrázolás, s a képzelőerőt is segíti. Szerencsére nagyon szép környezetben él­ünk, a természet sok témát ad. Sok segítséget kapunk egyéb­ként az önkormányzattól: így az üveglapokra, az anyagokra nem kell költenie az iskolának. — A továbbtanulásban segít a gyerekeknek a képzőművészeti szakkör? — Több pozitív visszajelzést kaptunk, nagyon jól megállják a helyüket a középiskolákban. Sajnos, az általánosban nagyon kevés a rajzórák száma, ezért is jó a szakkör, s fakultáció keretében is fejleszthetjük a tanulók szép­érzékét, kézügyességét... M. M. A gyerekek alkotásai közül több külföldre is eljutott Bevonulás a Felvidékre 1938-ban A müncheni egyezmény meg­pecsételte 1938-ban Csehszlo­vákia sorsát. Hitler követelésére, amelyet Mussolini támogatott, az angol és a francia miniszterel­nök hozzájárult, hogy Németor­szág magához csatolja a németek által lakott Szudéta-vidéket. Ezt követően a magyar kor­mánynak is sikerült hosszas tár­gyalások után elérni német és olasz segítséggel, hogy 1938. no­vember 2-án megszülessen az úgynevezett első bécsi döntés. Ennek értelmében a Felvidék te­rületéből visszacsatoltak Cseh­szlovákiától Magyarországhoz csaknem tizenkétezer négyzetki­lométert, benne olyan fontos vá­rosokat, mint Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rozsnyó, Losonc, Léva, Galánta, Komá­rom és mások. A magyt r hadsereg négy ve­gyes dandára kapta a feladatot, hogy a kijelölt területet katonai­lag birtokba vegye, lehetőleg el­kerülve a fc gyveres összetűzése­ket. A bevonuláskor — 1938. november 5. és 11. között — ott voltak a ha vani katonák is: Ve­szély Károly hadnagy, Szécsényi Pál zászlós, Horváth Ferenc sza­kaszvezető, Magyar Károly to­vábbszolgáló szakaszvezető, Bá­rány i József, Modaniczky Dezső, Szigli József, Garami Illés és so­kan mások. Binder Géza így emlékszik vissza a felvidéki bevonulás- ra:„1938. február 25-től voltam először katana 1939. december 16-ig. Résit vettem a felvidéki bevonulásban, de csak Kassáig jutottam. A 14. gyalogos ezred 3. zászlóaljába tartoztam. Gyön­gyösről gyalog meneteltünk Kas­sáig. Amikor beértünk a város­ba, magyar ruhába öltözött lá­nyok fogadtak virágcsokorral. A főtéren az egri ezredzenekar ját­szott. Zeneszóval vonultunk be a térről a Rákóczi-laktanyába. Másnap jött Horthy fehér lovon. A törzskarában ott volt Kéri Kálmán is. Megtartották a dísz­szemlét. A szemle után szabad kimenő volt. Sétáltunk a főtéren, megnéztük a dómot, benne a Rákóczi sírját. Az utcán a ma­gyarok többször meghívtak egy- egy pohár sörre. Jókedvünkben még nótáztunk is. Kassáról néhány nap múlva kihelyeztek bennünket Pelsőcre, Krasznahorka közelébe. Ott vol­tunk egy hónapig, aztán indul­tunk haza. Szerencsére onnan már nem kellett gyalogolni, vo­nattal jöttünk Gyöngyösig.” A Felvidék békés visszacsato­lását osztatlan lelkesedéssel kö­szöntötte az ország, így Hatvan társadalma is. Üdvözlő táviratot küldtek a kormányzónak és a kormánynak. November 6-án a kereskedők tartottak hazafias ünnepélyt az 1914-18-as honvéd emlékműnél. Néhány nap múlva az ifjúság rendezett esti tüntetést, amelyen üdvözölték a visszaté­rést, és követelték a régi Magyar- ország határainak teljes visszaál­lítását. A leventék kerékpáros kirán­duláson vettek részt, ellátogattak egészen Rimaszombatig. A Fel­vidéken akkoriban a mostaninál nagyobb arányban laktak ma­gyarok. Érthetően nagy öröm­mel fogadták, hogy visszakerül­tek Magyarországhoz. A váro­sok bejáratánál diadalkaput állí­tottak fel, „Isten hozott!” felirat­tal. Amerre a magyar katonák megjelentek, virágesővel, nem­zeti zászló lobogtatásával, élje- nezéssel fogadták őket. Az első napok mámoros bol­dogságát az azt követő hétköz­napokon néhány dolog hamaro­san kesernyés hangulattá változ­tatta: Magyarországon drágáb­bak voltak az iparcikkek, alacso­nyabbak a munkabérek. Ez az érzés azonban csak má­sodlagos volt. A meghatározó, az általános az öröm volt, ami a többséget eltöltötte. Ezekben a hetekben, hónapokban aligha voltak olyanok, vagy csak na­gyon kevesen, akik sejthették, hogy ezekért az örömökért nem­sokára súlyos árat kell majd fi­zetnie a magyar nemzetnek. Németi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom