Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-06 / 104. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. MÁJUS 6. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 104. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Elektromos és benzinmotoros funyírógé|iek KAPHATÓK! VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: (36) 312-636 f Kevesebb a határsértő Az év első négy hónapjában 40 százalékkal kevesebb volt a határsértők száma, mint a tavalyi hasonló időszakban. A határsér­tések fele továbbra is az osztrák határszakaszon történik. A ro­mán határon több mint 70 száza­lékkal csökkent a zöldhatár for­galma. Súlyos károk bűncselekményekből Országosan alig, mindössze 1,7 százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, ugyanakkor Budapesten 20,5 százalékkal gyarapodott. Az or­szágosan ismertté vált 106 ezer bűncselekményen belül 272 szá­zalékkal növekedett a szervezet­ten elkövetetteké. 1,7 milliárd forintra emelkedett a korábbi 440-ről a gazdasági bűncselek­mények okozta kár összege. Técsőn a magyarokért Kettős ünneppel kezdődött a május Técsőn, a kárpátaljai kis­városban. A Felső-Tisza vidéki magyarok a Hollósy Simon-na- pok keretében letették a leendő magyar gimnázium épületéhez csatlakozó kollégium alapkövét, majd szobrot avattak. A refor­mátus templom tőszomszédsá­gában leleplezték a modern ma­gyar festőművészet egyik ki­emelkedő alakjának, Hollósy Si­monnak a mellszobrát. Hollósy szobrának leleplezése, mint azt Antall József magyar miniszter- elnök is leszögezte üdvözleté­ben, „fontos állomás a técsői kö­zösség életében”. Ez a város adott otthont a művésznek utol­só éveiben, és folytat szakadat­lan küzdelmet a művelődéstör­ténet nagy alakja által teremtett értékek megőrzéséért. A szobor Tóth Emőke alkotása. Hamis útlevél — 300 márkáért Vas megyében a rendőrség el­járást indított H. Irén 52 éves és Z. József 55 éves szombathelyi lakosok ellen, mert a rábafüzesi határátkelőhelyen más névre ki­állított magyar útlevelekkel 300- 300 német márka ellenében Ausztriába akarták kijuttatni P. Mari 29 éves és P. Catalina 32 éves román állampolgárokat. Magyar Egyeztető Testület A Magyar Egyeztető Testület — amely több magyar emigráci- ós szövetséget, valamint hazai, elsősorban '56-os szervezetet tö­mörít — elutasítja az Országgyű­lés által most tárgyalt magyár- ukrán alapszerződést, egyúttal felszólítja a törvényhozást, hogy a szerződés szövegét jelenlegi formájában ne erősítse meg. II. Erzsébet a Parlamentben Magyarország most újra meggyújtotta a lángot, amely az érette ho­zott áldozatoktól még fényesebben él. Magyarország nemcsak a sza­badság ösvényét nyitotta meg, hanem rátalált arra a békés útra is, amely a függetlenséghez és a demokráciához vezet — mondta II. Er­zsébet királynő, miközben felidézte Magyarország közelmúlt törté­nelmének szabadságküzdelmeit, ’56 őszének lidércnyomásos napja­it. Az Egyesült Királyság uralkodója tegnapi parlamenti beszédét így folytatta: a magyarok bölcsességének és érettségének fényes bizonyí­téka, hogy ezt a hatalmon lévők és az alávetettek, a megszállók és a megszállottak közötti tárgyalások révén érték el, egyetlen puskalövés nélkül. Európa jelenlegi állapotát és jövőjét körvonalazva az uralko­dó emlékeztetett arra, hogy a kontinenst immár nem szakítják két tá­borra egymással szembenálló ideológiák és ellenséges hadseregek. Mint fogalmazott: — barátaink élnek az Atlanti-óceántól az Uraiig és azon túl, ez valóban bizakodással és reménnyel tölthet el. A magyar törvényhozás nagy tapssal fogadta az angol királynő beszédét, amelynek zárásaként a magyar történelem jeles személyiségét idézte II. Erzsébet: Kossuth gyakran mondta, hogy a jövő a demokráciáé. Ha a jövőbe nézek, nem kételkedem, hogy igaza volt. Mi Nagy-Bri- tanniában örvendünk annak, amit Önök elértek, és mélységesen bí­zunk további sikereikben. Együttesen munkára kell fognunk az em­beri nem roppant képességeit, hogy egy jobb, türelmesebb és gazda­gabb világot építsünk. A Munkáspárt akcióba lép A Munkáspárt az Alkotmány- bírósághoz fordult, mivel alkot­mányellenesnek tartja a sarló­kalapács és az ötágú vörös csillag használatát tiltó törtvényt. Ezt Thürmer Gyula pártelnök jelen­tette be szerdai rendkívüli sajtó- tájékoztatóján, miután kedden a köztársasági elnök aláírta a jog­szabályt. Thürmer szerint Göncz Árpád nem élt alkotmányos jo­gával a demokrácia védelmében. A pártelnök bejelentette: a tör­vénnyel (amelyet fasisztának ne­vezett) kapcsolatos véleményét elmondja az Európa Parlament baloldali csoportjának jövő heti budapesti ülésén, és ismertetni kívánja a bécsi Emberi Jogok Vi- lágértekezletével is. Thürmer közölte: a további politikai és jo­gi tennivalókról a törvény életbe lépése — május 15. — után dön­tenek. Merre tart a Vöröskereszt? A nyomorúságon akarnak enyhíteni Az üzleti ügyeit mindennél fontosabbnak tartó svájci ban­kár, Henry Dunant még a csa­tatérre is követte III. Napóle­ont. Megdöbbentő látvány fo­gadta Solferinóban, ahol több tíz­ezer sebesült honfitársa — orvosi segítség híján — rettenetesen szenvedett, vagy belehalt sérülé­seibe. Megrázó élményeit könyv alakban is megjelentette, és élete végéig azon fáradozott, hogy so­ha többé ne kelljen átélnie, tehe­tetlenül néznie az elesetteket. A vöröskeresztes mozgalom minden évben május 8-án, Henry Dunant születésnapján emlékezik az alapítóra, és a világ legaktuálisabb gondját állítja kö­zéppontba. A 153 tagországban működő Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetek idei jelsza­va: „Emberi méltóságot min­denkinek!” E jelmondatnak megfelelően szervezte meg programját a Vö­röskereszt Heves Megyei Szer­vezete is. A feladatokról, a gon­dokról, az eredményekről dr. Gyetvai Gyula megyei elnököt kérdeztük. A Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a teendők között a rászoruló, az átmenetileg vagy tartósan megrokkant, vagy mun­kaképtelen embertársaink segí­tése áll az első helyen. Bármilyen nyomorúság, rettegés, katasztró­fa jusson is osztályrészül valaki­nek, a méltóságot biztosítani kell számára. Ez gyakran lehet egy jó szó, ruha, egy tál étel, vagy bár­milyen más őszintén adott segít­ség. A korábbiaknál is nagyobb türelemmel kell foglalkozni a munkanélküliekkel, akik önhi­bájukon kívül kerültek a segélye­zettek körébe. (Folytatás a 3. oldalon) Új segélyhívó rendszer A múlt évben 50 ember lelte halálát a Balatonban, ezért az ORFK vízirendészete minden olyan kezdeményezést támogat, amely segíthet a tragédiák elke­rülésében. Ilyen szervezet az SOS Rádiós Segélyhívó Alapít­vány is, amely szerdán Zamárdi- ban mutatta be, hogyan műkö­dik és mire képes a rendszer. Az alapítványt, amelynek központ­ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! A Miskolci Betonelemgyár 1993. május 6-án termékbemutatóval egybekötött vásárt rendez. A vásáron a gyár lakossági termékeit 10% árengedménnyel értékesíti. A Miskolci Betonelemgyár termékei megtekinthetők és minta alapján megvásárolhatók az egri Flóra Hotel (EgerFürdő u. 5.) parkolójában 8—18 óra között. Díjmentes szakmai tanácsadás. ja Zamárdi, több mint 50 cég, il­letve önkormányzat támogatja. A Siófoki Polgárvédelmi Pa­rancsnokság közreműködésével központja azonnal kapcsolatba léphet a vízirendészettel, a men­tőkkel, a tűzoltókkal, és értesít­heti a For Life Alapítvány men­tőhelikopterét is, amely júniustól szükség esetén Leltéről indulhat menteni. Herder-díj Kurtág Györgynek A bécsi egyetem dísztermé­ben szerdán délelőtt ünnepélye­sen adták át az ez évi Herder-dí- jakat a kitüntetetteknek — kö­zöttük Kurtág György zeneszer­zőnek, a Budapesti Zeneakadé­mia professzorának. A hamburgi alapítvány diját az idén harmin­cadszor ítéltek oda olyan művé­szeknek, tudósoknak, akiknek nagy szerepük van a kelet- és dél­kelet-európai országokhoz fűző­dő kulturális kapcsolatok ápolá­sában, illetve akik hazai alkotá­saikkal hozzájárulnak az európai kultúrához. A kilenc idei díjazott között Kurtág Györgyön kívül bolgár, ukrán, lengyel, román, szlovák, lett, görög és horvát mű­vész és tudós van. Az egyenként 30 ezer márkával járó díj mellett ugyancsak kilenc ösztöndíjat is kiosztottak. Magyarországról Halász Péter kapta a 15 ezer márkás összegű ösztöndíjat, és a lehetőséget arra, hogy egy éven át Bécsben tanuljon. Marad a 200 forintos Nem vonja ki a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank a tavaly kibocsátott 200 forintos pénzér­méket — tájékoztatta Zádori Já­nos a Magyar Távirati Irodát szerdán. Az MNB szóvivője a tá­jékoztatást azért tartotta szüksé­gesnek, mert különféle híreszte­lések láttak napvilágot az esetle­ges kivonással kapcsolatban. Le­szögezte, hogy ezek a híresztelé­sek minden alapot nélkülöznek. A 200 forintos törvényes fizető- eszköz, azt fizetéseknél minden­ki köteles elfogadni. Találgatásokra feltehetően az adott okot, hogy a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank emelte a nemesfémek árfolyamát, s így drágult az ezüst is. A 200 forin­tos érmék 50 százalékban ezüs­töt is tartalmaznak. Nagy fiára emlékezett Gyöngyös m I I ■'VV"" jdry ' ( Bugát Pál 200 esztendeje született Gyöngyösön. Szülőháza helyén emlékoszlopot állítottak szellemének, dr. Lukács Tóth Gyula, a ne­vét viselő kórház orvos-igazgatója méltatta érdemeit. Felvételün­kön Keresztes György polgármester koszorúz. Ezután az Állami Zeneiskola hangversenytermében tudományos ülésre is sor került. Befejeztével a zeneiskolánál ifj. Jakkel Mihály, az intézet igazgatója a valamikor gimnáziumnak is otthont adó öreg épület falán megko­szorúzta a hajdani legkiválóbb diákok — közöttük Bugát Pál — márvány emléktábláját. Tudományos emlékülés Kompolton Elhúzódó agrárválságra számítanak Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1918. június 18-án kezdődött a kompolti kutatóintézet történe­te. Akkor érkezett oda dr. Fle­ischmann Rudolf, aki harminc holdon megkezdte növénvne- mesítői tevékenységét. Csakha­mar európai hírű tenyészanyag- ra tett szert. Később állami mi­nősítő telepet hoztak létre, amelynek 1950-ig — haláláig — igazgatója volt. Az intézet tevé­kenysége később tovább bővült, majd többszöri átszevezés után 1976 óta a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem részeként mű­ködik. A jubileum alkalmából tudományos emlékülés-soroza­tot tartanak, amelynek első ese­ményére került sor tegnap dél­előtt Kompolton. Bevezető előadást dr. Tóth Se­bestyén, a mezőgazdaság-tudo­mány kandidátusa, tudományos osztályvezető tartott. Röviden összefoglalta, hogy milyen ered­ményeket ért el az intézetben 1957-től napjainkig a tájkutatás. Emlékeztetett a lejtős területe­ken, kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó szövetkezetek helyzetének elemzésére. Rámu­tatott ajánlásaikra, amelyeket az észak-magyarországi térségben az állattenyésztés fejlesztéséért, a talajvédő gazdálkodás megho­nosításáért tettek. Szólt a kiskö­rei vízlépcső környékén — mint­egy 60 ezer hektár területen — gazdálkodók fejlesztési lehető­ségeit elemző vizsgálatról is, amelyet a hatvanas évek végén készítettek. Kiemelte, hogy — többek között — foglalkoztak a Tárná völgyében levő nagyüze­mek költségelemzésével, továb­bá az ecsédi, a visontai és a bükk­ábrányi külfejtéses bányászko­dás mezőgazdaságra gyakorolt hatásával is. Ezt követően dr. Máthéné dr. Gáspár Gabriella, a mezőgazda­ság-tudomány kandidátusa, az intézet tudományos főmunka­társa az elmúlt három évben vég­zett újszerű vizsgálatokról be­szélt. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Nagy Sándor Gyöngyösön és Egerben A biztosítottak vegyék kezükbe a pénz felhasználását — Örömmel értesültem róla, hogy nem volt hiá­bavaló a harcunk — kezdte a választási nagygyűlé­sét tegnap kora délután dr. Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke Visontán, a Mátrai Erőmű Rt. cellagyártó csarno­kában. — Nemhiába ragaszkodtunk annak idején a bányász és erőműves ágazati szakszervezetekkel együttműködve ahhoz, hogy az integrációk során az érintettek nem kerülhetnek hátrányosabb hely­zetbe, itt Visontán több ezer ember munkája hosszú távra biztosított. Érdemes volt összefogni, érdemes volt küzdeni az itt dolgozók érdekében. Az MSZOSZ választási kampányának legfőbb célja, hogy meggyőzzék az embereket arról, érde­mes május 21-én leadni a szavazatukat a társada­lombiztosítási választáson. Jelentős passzív ellenál­lást, kiábrándultságot kell legyőzni azért, hogy a vá­lasztások érvényesek legyenek. A mi szervezetünk nem ígéri azt, hogy ezentúl több pénz lesz a tb kasz- szájában, de létfontosságúnak tartja, hogy a biztosí­tottak vegyék kezükbe a meglévő pénz felhasználá­sát — hangsúlyozta a szónok a több száz összegyűlt dolgozó előtt. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom