Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-29-31 / 124. szám

2. HÍRLAP, 1993. május 29—31., szombat—hétfő ip '/■ iliá® PPl^M ,,. u ! Foglalkozás I (Csak ha tervezéssel, építéssel, építőanyagokkal l I hivatásszerűen foglalkozik) ( YTONG A bölcsek köve Kereskedelmi háborű A gazdasági reformok támo­gatására vonatkozó ígéretei elle­nére az Európai Közösség keres­kedelmi háborút folytat Orosz­ország ellen — jelentette ki az ITAR-TASZSZ hírügynökség­nek Szergej Glazjev, az orosz kül­gazdasági kapcsolatok miniszte­re. Nyugat-Európában folytató­dik az orosz termékek, főként a textíliák hátrányos megkülön­böztetése — mondta. „Azokon a területeken, ahol Oroszország versenyképes, az EK támogatása helyett diszkriminációba ütkö­zünk. Márpedig Oroszország számára fontosabb a nyugati pia­cok hozzáférhetősége, mint a különféle segélyek” — jelentette ki. Sugárveszély Halban gazdag vizeket fenye­get radioaktív szennyeződéssel egy nukleáris reaktor, amelyet 1987-ben egy vihar alkalmával helikopterről ejtettek az Ohotsz- ki-tengerbe — közölte az Izvesz­tyija. A reaktor, amelyet egy kör­nyékbeli világítótorony működ­tetésére szántak, 6 kilogramm- nyi, erősen sugárzó stroncium- 90-et tartalmaz. Az Izvesztyija szerint 1 millió curie radioaktivi­tás kerülhet a szabadba, ha a be­rendezés burka erodálódik. Hitelstop A hajdan talán legtekintélye­sebb román fővárosi vállalat, a Bukaresti Nehézgépgyártó Kom­binát vezeti azon ipari nagyválla­latok frissen közzétett listáját, melyek a román kormány dönté­se értelmében eladósodottságuk miatt nem kaphatnak több hitelt. A listavezető kombinát adóssága majdnem 9-szeresen mólja felül éves árbevételét. Nincs sokkal jobb helyzetben a listán szereplő többi 38 nagyvállalat sem, köz­tük olyan ismert cégek, mint a bukarest-baneasai és a craiovai repülőgépgyár. Szigorítás Szigorodnak a Kanadába tör­ténő Bevándorlás feltételei, de az intézkedés nem érinti a mene­dékkérőket és a családegyesítés keretében betelepülőket. A legenda semmivé foszlott Mit rejtettek Mussolini ládái? A Garda-tó mélyéről titokza­tos ládák kerültek elő, amelyek esetleg Mussolini elsüllyesztett iratait, leveleit rejtik. Könnyűbú­várok hozták a felszínre hosszas kutatás után, miután jó ideje ke­ringtek hírek a Duce elrejtett „kincseiről” vagy titkos irattárá­ról. Egy helybeli asztalos, a 82 éves Franco Campetti mesélte el néhány hónapja a Panorama cí­mű hetilapnak: 1945 áprilisá­ban, amikor a szövetséges had­erők már közeledtek, és Musso­lini meneküléshez készülődött a Garda-tó partján kikiáltott tisza­virág-életű Salói Köztársaság­ból, a fasiszta főemberek maguk­hoz hívatták őt, és vízhatlanul le­zárható ládákat rendeltek nála. Az idős asztalosmester esküszik rá, hogy a cinkkel bontott ládá­kat személyesen adta át a Dúcé­nak, aki iratokat rejtett bele a szökése előtt, majd a ládákat a Garda-tó mélyére süllyesztették. Nagyjából a Campetti által megjelölt helyen a búvárok most megtalálták a ládákat. Négy da­rab ötven centiméteres, egyen­ként 15-20 kilós lepecsételt fém­dobozt, rákövesedett iszappal, a víz alatt töltött ötven év nyoma­ként. „Furcsa ládák, az biztos. Sosem láttam még ilyeneket. Le­het, hogy lőszert vagy hadianya­got rejtenek” — vélte a búvárcso­port vezetője. A ládákat a csendőrség vette őrizetbe, s tűzszerészek és köz­jegyző jelenlétében bontják fel őket rövidesen. Történészek kö­rében már nagyban folyik a talál­gatás, mi kerülhet elő belőlük. Antonio Spinosa, a Mussolini­kor egyik neves kutatója azt sejti, hogy a Duce és Churchill levele­zése. Kompromittáló levelek, amelyekben a brit kormányfő 1940-ben háborúba lépésre buz­dította Mussolinit, hogy „ne egyedül egy őrülttel (ti. Hitler­rel) álljon szemben”. Mások sze­rint ezeket a leveleket, ha létez­nek, Mussolini aligha rejtette volna el, hiszen nem őt kompro­mittálták. Lodovico Galli, egy másik történész úgy sejti, hogy inkább a nyilvántartásba vett és elszállí­tandó zsidók névsorát rejtik a lá­dák, „a fasizmus etnikai tisztoga­tásának nyomait”. A Garda-tó környéki falvak lakói, akik már jórészt nem ren­delkeznek közvetlen emlékekkel a Salói Köztársaságról, „a Duce kincseiről”, ékszerekről, va­gyontárgyakról beszélnek a fennmaradt legendák nyomán. Ám az is lehet, hogy rozsda mar­ta töltények kerülnek elő végül a ládákból, semmi egyéb. Nagy az izgalom mindeneset­re. Alessandra Mussolini képvi­selőnő, a Duce unokája az igaz­ságügyi miniszterhez fordult, hogy biztosítsa az ő jelenlétét is a felnyitásnál. „Történelmi doku­mentumok kerülhetnek elő. Egyes megrögzött antifasiszták máris arra spekulálnak, hogy a zsidóüldözés nyomait találják meg, és ismét rossz fényt vethet­nek nagyapámra. Követelem, hogy ott lehessek a ládák felnyi­tásánál.” Az illetékesek azt ígé­rik, hogy minden a nyilvánosság, tévékamerák előtt történik majd. Sok hűhó semmiért... A titok­zatos ládákat ugyanis tűzszeré­szek felnyitották a Garda-tó partján, a homokstrandon, fotó­sok és az utolsó percben megér­kezett Alessandra Mussolini előtt. Se iratok, se kincs, csak át­nedvesedett lőpor és néhány rozsdás töltény. A menekülő né­met csapatok hajíthatták a tóba sok más hadianyaggal együtt. A legenda azért folytatódik. A helybéliek szerint nem is ott kel­lett volna keresni a ládákat, ha­nem odébb. Mussolini magán­irattárának létezését a történé­szek megerősítik, mert került be­lőle néhány darab az állami le­véltárba, és tudott, hogy a 4-500 okmány nagy többsége hiányzik. Leginkább a napló, tele érdekes feljegyzéssel. A Churchill-lel folytatott levelezés már inkább csak feltételezés. Franco Cam­petti esküszik, hogy ő csinált víz­hatlan ládákat, de ki tudja, elő­kerülnek-e valaha. Magyar Péter Ünnepség az UNESCO-ban Monumentális, 336 négyzetméteres festménnyel gyarapodott az ENSZ oktatásügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO párizsi székhá­za: a kulturális fejlődés világnapjának ünnepségei keretében felavatták Lucio Fanti olasz művész al­kotását, amely a világ népeinek egységét, korunk legjelentősebb kihívásai egyikét, a kulturális fejlő­dést, a kultúrának az általános fejlődésben betöltött fontos szerepét jelképezi. A Föld-kontinens nevű hatalmas alkotás nem marad egyben: 240 kisebb képre bontják fel, ezek mindegyike csaknem azo­nos, de mégis egyedi mű. A bolognai születésű mű­vész jelenleg Párizsban él. Ugyanezen a napon adta át Margit dán királynő az UNESCO főigazgatójá­nak Dánia ajándékát a székház jelenleg is páratlan műkincsekben gazdag gyűjteményéhez: az alig né­hány hónapja elhunyt neves dán szobrászművész, Robert Jacobsen monumentális szobrát. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik HÁGEN MIKLÓS temetésén részt vettek, és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család Köszönetünket fejezzük ki a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk, KEREK KÁLMÁN kisiparos temetésén részt vettek, sírjára virágot hoztak, mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Gyöngyössolymos Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik TÓTHPÁL JÓZSEFNÉ temetésén részt vettek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és ismerősöknek, akik RÓFUSZ BÉT A temetésén megjelentek, virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. Felesége, gyermeke, a gyászoló család és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy ÖZV. KOVÁCS PÁLNÉ szül. Kreskai Rozália a Vízmű Vállalat nyugdíjasa 74 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 1993. június 1-jén 15 órakor az egri Rozália temetőben lesz. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk NAGY ISTVÁN temetésén megjelentek, és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk MOLNÁR SÁNDOR temetésén megjelentek, részvétükkel, virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk CSANÁLOSI JÓZSEFNÉ temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak. Férje, gyermeke, menye, két unokája

Next

/
Oldalképek
Tartalom