Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-28 / 123. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. május 28., péntek Für Lajos lemondó levele m r ■' Für Lajos: „Az Isten legyen irgalmas inihozzánk, szegény magvarok' hoz.” I: * Szabadon az első számú politikai elítélt Tizenkét évi fogság után Kínában szabadlábra helyezték Hszu Ven-lit, a Pekingi Tavasz egyik politikai vezéregyéniségét. Hszu Ven-li Kína első számú politikai elítéltjének számított, és börtön- büntetése javát magánzárkában töltötte. 49 évesen került ki a börtönből. Eredetileg villany- szerelő volt. Azért tartóztattak le, mert a Pekingi Tavasz idején, a nagyobb szabadságjogokat és politikai változtatásokat követelő 1978-1981-es megmozdulások alatt reformeszméket terjesztő illegális folyóiratot jelentetett meg. Demaci éhségsztrájkja Adem Demaci koszovói albán polgárjogi harcos, ismert író éhségsztrájkot kezdett az albán nyelvű tömegtájékoztatás és sajtó korlátozása miatti tiltakozásául. Akciója egybeesik Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter- helyettes koszovói látogatásával. Az 57 éves író, aki 28 évet töltött börtönben politikai fogolyként, az Emberi Jogok és a Szabadság Védelmi Tanácsa elnevezésű pristinai szervezet elnöke. Az Európai Parlament 1991-ben Szaharov-díjjal tüntette ki. Osztrák békefenntartók Ausztria kétezer-ötszáz főt bocsát az EiySZ rendelkezésére a békefenntirtó akciókban való részvételhez. Az osztrák kormány jóváhagyólag tudomásul vette azt az előterjesztést, amelyben Werner Fasslabend védelmi és Alois Mock külügyminiszter ilyen létszámú kontingenst javasolt a feladatok ellátására. Jelenleg 750 osztrák katona vesz részt a világ különböző részein ENSZ-missziókban. A Magellán már a Vénusznál jár Elérte a Vénusz bolygó légkörét a Magellán űrszonda, amelyet négy éve indítottak útnak az Egyesült Államokból. Küldetésének célja kideríteni, hogy valójában miért különbözik annyira a Földtől a régebben testvérbolygónak tartott égitest. A Magellan egyelőre csak atsuhant a Vénusz felső légkörén, de már sikerült radarképeket készítenie a felszínről. A felvételek azt mutatják, hogy a Vénuszon több, a földiekhez hasonló felszíni alakzat van. A sivatagba költöznek a palesztinok Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője úgy döntött, hogy a magas költségek miatt a szervezet több száz alkalmazottját egy líbiai sivatagi táborba helyezi át — közölték szerdán PFSZ-illetéke- sek. A Reuter jelentése szerint a szervezet ammani kirendeltségén és tuniszi központjában dolgozó palesztinok várhatóan rövid időn belül, csoportokban indulnak majd a csádi határ közelében fekvő új állomáshelyükre. A sivatagi tábor üzemeltetési költségeit a líbiai kormány állja. Für Lajos a lemondását a következő levéllel indokolta: „Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Országos Elnökség! A Magyar Demokrata Fórum és az általunk vállalt sorsfordító ügyek, legfőképpen is a magyarság megmaradása, talpraállítása iránti felelősségtől áthatva, a közelmúltban javaslattal álltam elő, hogy a nyílt színen zajló és tarthatatlan „testvérháborút” rendezzük, lezárjuk. (A javaslat lényege: 1. zártkörű tárgyaláson, kölcsönös engedmények árán rendezni a nézetkülönbségeket, 2. sajátos szervezeti struktúrában, pártként és mozgalomként működtetni tovább az MDF-et, 3. ha egyik út sem járható, akkor megegyezve és kulturáltan szétválni, külön-külön pályán haladva küzdőtársi viszonyban maradni.) Ez a hármas megoldási formula azonban — egy-egy erőtlen és bizonytalan visszhangtól eltekintve — határozott támogatást senkitől és sehonnan nem kapott. Alkatomnál és helyzetemnél fogva kiegyenlítődő szerepet tudtam és akartam — tudatosan — vállalni a veszélybe sodródott egybetartozás, egyben maradás megőrzése ügyében, ezt célozta volna a javaslatom is. Erőfeszítéseim azonban — a beismerés önmagában véve is megrázó — eredménytelenek maradtak. Utolsó kísérletem keserű kudarca világossá tette előttem: a kiegyenlítő szerepkör fölött átlépett az idő. Vagyis a kiegyenlítő, az egyensúlyozó szerep veget ért. A dráma végkifejlete mar más alkatot, más belátást kíván, ezért megköszönve Elnök Úr és az Országos Elnökség tagjainak bizalmát, ügyvezető elnöki megbízatásomat ezennel és tisztelettel visszaadom, tisztségemről lemondok. Nem szívesen török pálcát társaim, önmagunk fölött, a torokszorító helyzetben és a csüggesz- tő reménytelenségben most mégis ki kell mondanom: semmivel sem indokolható, egyenesen történelmi léptékű bűnöket követtek el azok (mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debre- czeni József nevével és a népinemzetinek mondott Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások), akik az MDF belháborúját, bomlasztását elvakultság- bol, gonosz vagy jó szándékkal, kisszerűén önös szereplési és hatalmi vágyaktól sarkallva, a politikusi méltóság elemi normáit felrúgva, ország-világ előtt elindították és folytatták. De ugyanezt kell mondanom azokról is, akik az esztelen és megbocsáthatatlan önpusztítást bevégzik, és nemigen lehet mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták, nem voltak képesek megállítani, a végzetes balsorsot jobbra fordítani. Az Isten legyen irgalmas mi- hozzánk, szegény magyarokhoz.” Szavazás a Bundestagban Kapuzárás a menekültek előtt A német szövetségi gyűlés, a Bundestag szerdán késő este, 13 órás vita után, 521:132 arányban megszavazta az alkotmány módosítását, amelynek előzményeként lezárulnak Németország határai a gazdasági menekültek előtt. Politikai üldözötteknek is igen nehéz lesz bejutni az országba, mivel Bonn nem fogad be ilyen menekültet a jövőben, ha úgynevezett „biztonságos harmadik országon” át utazik be, vagy „biztonságos származási helyről”, magyarán: jogállamból. A német illetékesek időről időre felülvizsgálandó listán tüntetik fel majd a szerintük jogállamnak minősülő országokat. A szerda esti szavazáskor az ellen- voksok a reformkommunistáktól, a zöldektől és a szociáldemokrata frakcióból származtak zömmel. A parlamenti vitát egész napos tüntetés kísérte, a kisebb csetepatékban — Rita Süssmuth Bundestag-elnök esti bejelentése szerint — 14 rendőr sebesült meg. (MTI) Kissinger 70 éves A Nobel-békedijas „inga-diplomata” Csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját Henry Kissinger, az Egyesült Államok egykori külügyminisztere. A DPA hírügynökség, amely szupersztárnak nevezi az idős politikust, méltatásában kiemeli: Kissinger azt követően, hogy 1977-ben megvált az aktív politizálástól, folyamatosan hallatta hangját, tanácsokat osztott és véleményt nyilvánított a világpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Az idős politikus, aki hajdan Heinz Alfred Kissinger néven a németországi Fürthben született, 1938-ban a zsidóüldözések elől menekült családjával az Egyesült Államokba. Az Újvilágban pályája meredeken ívelt felfelé. Az amerikai hadseregnél teljesített szolgálat után egyetemi évek következtek. A doktori cím megszerzése után a rangos Harvard Egyetemen kapott katedrát. A felsőoktatásból a politika felé vezetett az életút, John F. Kennedy és Lyndon B. Johnson elnöki tanácsadója lett. A politikai hatalom középpontjába Richard Nixon elnök emelte, aki először kül- és biztonságpolitikai tanácsadójává, majd 1973-ban külügyminiszterévé nevezte ki. Kissinger Nixon elnöksége alatt lett sztárpolitikus. Az ő nevéhez fűződik Kína és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak 1971-ben történt normalizálása, később őhelyezte új alapokra Washington Moszkvához fűződő viszonyát, és éveken át titkos tárgyalásokon munkálkodott a vietnami háború befejezése érdekében. Ennek során szerzett érdemeiért vietnami partnerével, Le Dúc Thoval közösen Nobel-békedíjjal tüntették ki. Kissinger túlélte Nixon 1974- ben bekövetkezett bukását. Az új elnök, Gerald Ford megtartotta őt a külügyminiszteri székben, így tovább folytathatta politikáját. Ekkori sikerei közé tartozik, hogy „inga-diplomáciája” révén a Közel-Keleten újra meghatározó befolyáshoz juttatta az Egyesült Államokat. Kissinger, aki mellesleg Ronald Reagan elnököt is ellátta tanácsaival, ma az általa 1982-ben alapított tanácsadó cégét vezeti, amely drága pénzért kínálja szolgáltatásait a világ minden részéről érkező ügyfeleinek. Ez a harc lesz a végső? „Profilt vált” a maffia: fegyverekre A tavaly májusi merényletek óta alapvető fordulat következett be az olasz bűnüldözésben. A maffiaellenes harcban áldozatul esett Falcone és Borsellino bírák felrázták az ország közvéleményét, soha nem látott intenzitással kezdődött el a déli államot behálózó korrupció felgöngyölítése. Palermóban 23 éves sikertelen üldözés után sikerült letartóztatni a keresztapák főnökét, a mindenható Toto Riinát. Még az egykori kormányfőnek, Giulio Andreottinak is bíróság előtt kell számot adnia a maffia állítólagos támogatása miatt. Vele együtt számos exminiszternek gyűlhet meg a baja az olasz igazságszolgáltatással. Az országban mind nagyobb támogatásra talál a La Rete (Hálózat) elnevezésű maffiaellenes mozgalom. Nemrég százezres tüntetéssel emlékeztek meg a meggyilkolt bírákról, és az összefogás mind nagyobb méreteket ölt. Ennek eredményeként eddig elképzelhetetlen sikereket ért el az olasz rendőrség, sőt rettegett maffiózók csapatosan átálltak a másik oldalra. Leáldozott volna a mediterrán országban a szervezett bűnözés korszaka? A politikusok és a maffiaellenes küzdelem élharcosai óva intenek az elhamarkodott következtetésektől. Hangoztatják, hogy Szicíliában és szerte a világon a maffia még számottevő erővel rendelkezik. Az olaszok irányította szervezett bűnözés most „profilt vált”: áttér az igen jövedelmező fegyverkereskedelemre, és mind nagyobb befolyásra tesz szert, főként a harmadik világ országaiban. A volt keleti tömb felbomlásával hozzáférhetővé váltak az ottani fegyverkészletek. A jelek arra mutatnak, hogy a volt szovjet titkos- szolgálat, a KGB, a román Secu- ritate és az egykori keletnémet Stasi emberei igen aktívan bekapcsolódtak ebbe a tevékenységbe. Ugyanakkor a szicíliai, az amerikai és a latin-amerikai maffiák, valamint az új, fegyverkereskedő bandák között hatalmi harc bontakozott ki. A hagyományos bűnbandák főként kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak, és összefonódásuk a magas kormánykörökkel csak elvétve fordul elő, például Kolumbiában. A fejlődő világ kormányfői és külügyminiszterei viszont akarva-akaratlanul titkos fegyverkereskedőkkel kénytelenek kapcsolatba kerülni. Meghódítandó „szűzföld” a szervezett bűnözés számára a volt NDK területe is, ahol a milliárdos nagyságrendű beruházások egy része feltehetően nem egyéb, mint a piszkos pénzek tisztára mosása. A maffiózók klánjai csúszópénzeket fizetnek, hogy legalizálhassák tevékenységüket, de nem riadnak vissza a zsarolástól és a korrupció változatos formáitól sem. A maffiaellenes harc olaszországi sikerei nem vakítják el az igazságszolgáltatás szakembereit. Nem valószínű, hogy a lebukások és a politikusok perbefogása arra készteti a nehézfiúkat, hogy véglegesen felhagyjanak tevékenységükkel. A lakosság mostani hozzáállása mindenesetre rácáfol Falcone egy évvel korábbi jóslatára, aki azt mondta: az olaszok rutinszerűen napirendre térnek a maffiózók által végrehajtott gyilkosságok fölött. Honfitársai éppen rá emlékezve védekeznek sosem látott elszá- nással a szervezett bűnözéssel szemben. Csupán az nem bizonyos, hogy ez a harc lesz a végső. Toronyi Attila (FEB) A katonai szakértők szerint Tizenegymillíárddal több kell a honvédségnek A honvédelmi tárca a napokban jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor a legkevesebb tizenegymilliárd forinttal több, tehát mintegy 75 milliárd forintnyi költségkeretre tart igényt. A honvédség anyagi helyzete kritikussá vált, ma már éppen csak hogy eleget tud tenni a biztonságpolitikai koncepcióból és a honvédelmi alapelvekből fakadó követelményeknek. A védelmi kiadásokra biztosítható egyre szűkösebb keretek kikényszerítették a haderő jelenének és jövőjének átfogó felülvizsgálatát. Ä haderő létszámának, technikai színvonalának fenntartását, illetve technikai színvonalának megőrzését összhangba kell hozni a nemzetgazdaság lehetőségeivel és a katonaságra váró feladatokkal. Megváltozott körülöttünk a világ. Határaink mentén polgár- háború dúl, a határszélen lakók állandó félelemben élnek. Bár valószínűtlennek tűnik a hazánk elleni általános támadás lehetősége, de a váratlan betörések, a „véletlen” légitámadások, mint eddig, ezután is előfordulhatnak. A honvédség szakmai felkészültségével, reagálóképességével, begyakoroltságával nyújtaná a biztonságot és a védettséget a lakosságnak, s teremthet lehetőséget a politikai vezetésnek ahhoz, hogy külső fenyegetésektől viszonylag védetten irányítsa az ország belső életét. A honvédelmi költségvetés „vásárlóértékének” romlását eddig a sereg létszámcsökkentésével hidalták át: a 150 ezerről 100 ezerre apadt haderő létszámtartalékát azonban mára felélték. Kevesebb élelmiszert, üzemanyagot, energiát szereztek be, s elfogyasztották a meglévő készletek egy részét is. Ezt a módszert azonban már nem lehet tovább folytatni, a tartalékképzésnek is van egy alsó határa, ami alatt már az ország biztonsága kerül veszélybe. Sajnos, mára a hadsereg békés és háborús készleteinek összetételében, az üzemeltetési feltételekben, a személyi állomány ellátásában — a fejlesztések elhanyagolása miatt — kritikus helyzet alakult ki. A számítások szerint a jövő évre tervezett 75 milliárdos költségvetési előirányzat minimálisan szükséges ahhoz, hogy a hadsereg eleget tudjon tenni a védelem legalapvetőbb követelményeinek. Szemerei László (FEB) Keleten minden eladó? Egy vese 50 ezer márka Az utóbbi hetekben több svájci kórházzal vették fel a kapcsolatot kelet-európai cégek donorokat ajánlva fel, akik megfelelő térítés ellenében hajlandók megválni átültetésre alkalmas egyik veséjüktől, tüdejüktől, vagy akár májuk egy részétől. A svájci sajtóban napvilágot látott beszámolók szerint például egy Nyon közelében lévő klinikára mintegy tíz napja fax érkezett a B T Corp and MR WWtitokzatos nevű lengyel társaságtól. A swidnicai székhelyű társaság donorokkal való kapcsolat- felvételt ajánlott, mégpedig teljesen törvényes keretek között — számolt be az esetről a klinika vezetősége. A klinikához eljuttatott előszerződés-tervezet szerint a donor szellemi képességeinek birtokában önként lemond megfelelő szervéről. A szerv árát az operáció napján utalják át a donornak. Az előszerződés kiagyalói még arra is ügyeltek, nehogy az operáció után bárki is reldamálhasson. A donornak nyilatkoznia kell, hogy tudatában van a szervkivétel esetleges kockázatának, a szerv átvevője viszont vállalja a operáció után szükséges kórházi ellátás költségeit. Jean-Claude Salamin, a svájci klinika igazgatója „erkölcstelennek és botrányos tartja” az ilyen felajánlkozást. Mint mondotta, a lengyel társaság telefonon is kapcsolatba lépett vele, és közölte, hogy a donorokat hirdetés útján toborozták. Három-öt fős csoportokban küldenék őket külföldre, hogy a fogadó intézmény kiválaszthassa a számára legmegfelelőbbet. A legutóbbi időkig a szervüket átültetésre felajánlókat Németországban műtötték meg. A német hatóságok azonban betiltották az operációkat — világosította fel a lengyel cég képviselője a svájci kórházigazgatót. Egy veséért 50 ezer márkát fizettek. A jugoszláviai háborús bűnösök fölött Nemzetközi törvényszék ítélkezik Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadta a határozatot a voít Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökben ítélkező nemzetközi törvényszék felállításáról. Az ősszel Hágában felállítandó törvényszéknek két, egyenként 3 tagú büntetőtanácsa és egy öttagú feljebbviteli tanácsa, valamint ügyésze és megfelelő adminisztratív személyzete lesz. A 11 bírót az ENSZ közgyűlése választja a BT ajánlására 4 évre, míg az ügyészt — a főtitkár jelölése alapján — a tanács nevezi ki. A törvényszék halálbüntetést nem szabhat ki, csak szabadság- vesztést, mégpedig olyan mértékűt, amilyet az adott bűncselekményre a volt Jugoszlávia jog- gyakorlata alkalmazott. Az üldözendő cselekmények között szerepel a hadviselésről szóló nemzetközi egyezmények megsértése, az emberiség elleni bűntettek, köztük a népirtás, a gyilkosság, a kínzás, a nemi erőszak, a rablás, a tulajdon tudatos elpusztítása. Az elítéltek valamely ENSZ-tagáJlam börtönében töltik le ítéletüket. Erre azonban alkalmasint még sokat kell várni: per csak akkor folytatható le, ha a vádlott jelen van az eljáráson, távollétében senki nem ítélhető el— azaz valószínű, hogy a népirtás fő felelősei nem kerülnek majd a nemzetközi törvényszék elé, amely az első ilyen intézmény azóta, hogy a világháború után Nürnbergben és Tokióban felelősségre vonták a háborús bűnösöket. Az ENSZ- határozat mindenesetre kötelezi a tagállamokat, hogy a körözött vádlottakat letartóztassák, azaz a gyakorlatban a szerb, esetleg horvát vádlottak nem hagyhatják majd el országukat. Ez sajátos fejleményekhez vezethet, ha például a törvényszék magáévá teszi a korábbi amerikai kormány véleményét, és háborús bűnösként vádat emelt Slobodan Milosevic szerb elnök, vagy Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője ellen — ebben az esetben azok nem vehetnének részt a jövendő nemzetközi tárgyalásokon. Madeleine Albright, amerikai ENSZ-nagykö- vet célzott e lehetőségre az ülésen, hogy a bűnösök saját országukban maradnának foglyok. A lényegében hetek óta készen álló határozat elfogadása volt a legegyszerűbb feladat a hétvége után, amikor a nyugati hatalmak és Oroszország új boszniai lépésekben egyeztek meg. Hátravan még a döntés a védett övezetek felállításáról, illetve ellenőrök telepítéséről Szerbia határán. Az el nem kötelezett országok, köztük különösen a mohamedán országok, keveslik a tervezett lépéseket, és módosításokat igényelnek.
