Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HI KI AP, 1993. május 21., péntek A hazai néprajztudomány nagyon sokat köszönhet a 125 esztendeje született Jankó Jánosnak. Rövid élete során — hiszen alig több mint egy évtizeden át dolgozott — rengeteget kutatott, szervezett és írt. Néprajzi gyűjtőútjai behálózták az egész Kárpát-medencét, expedíciókban vett részt a világ szinte minden táján, miközben a budapesti Néprajzi Múzeumot európai rangú intézménnyé fejlesztette. Három tájmonográfiájával, amelyeket Kalotaszegről, Torockóról, va­lamint a Balaton-mellékről írt, megindította a magyar etnikai kutatásokat, továbbá megterem­tette a hazai és az összehasonlító néprajz alapjait. A magyar anyagi kultúra tudományos kuta­tása tulajdonképpen napjainkig Jankó János eredményeire épül. „Lássuk tisztán, lássuk az igazságot...” Egy évtizede jutott a világhír megszerzésére Százhuszonöt esztendővel ez­előtt — a kiegyezést követő év­ben —, 1868. március 13-án Bu­dapesten látta meg a napvilágot Jankó János. Apjától — aki jó nevű festő és karikaturista volt — örökölte szorgalmát és rajzkész­ségét. Már a középiskolában ki­magaslott társai közül, hiszen alig volt tizenöt esztendős, ami­kor megjelent első dolgozata. Három évvel később Előmunká­latok a tudományos gyümölcs­fajta-ismerethez címmel cikkso­rozata látott napvilágot. A Ter­mészetrajzi Füzetekben pedig ki­adták Tótkomlós flórája című összefoglalóját. Jankó János nagy szorgalom­mal tanulta a nyelveket, és érett­ségi után a budapesti orvostudo­mányi egyetemre iratkozott be, de még egy év sem telt el, amikor hátat fordított ennek a pályának. Helyette hatalmas lendülettel vetette bele magát a földrajz és a természetrajz tanulmányozásá­ba. Elhatározta, hogy Afrika fel­fedezőinek sorába lép. Ennek el­ső lépéseként 1888-1889-ben kétszer is felkereste a kontinens északi partvidékét, tárgyakat gyűjtött, amelyeket a Néprajzi Múzeumnak adott át. 1890-ben már Franciaország­ban és Angliában kutatott, ahol megismerkedett az ottani múze­umok szervezetével, a gyűjtemé­nyekkel. így érdeklődése erőtel­jesen nőtt a néprajz iránt. Tanul­mányt írt a XVIII. század nagy utazójáról, Benyovszky Móric­ról, s ezzel elnyerte a doktori cí­met. Oklevelének megszerzését követően a budapesti egyetemen a hírneves geológus, Lóczy La­jos mellett a földrajzi tanszék ta­nársegédjeként működött, és több mint egy évtizeden át a Földrajzi Társaság titkári tisztét is ellátta. A néprajz iránti érdek­lődésének első maradandó jelét 1889-ben adta, amikor közzétet­te a Turisták Lapjában írását, Adatok a pomázi szerbek népraj­zához címmel. Ebben a kitűnő gyűjtő éles megfigyelőképessé­gének számos vonása megmutat­kozott. Bár a földrajz és a természet­rajz iránti vonzalma nem csök­kent, de munkásságában mind nagyobb teret foglalt el a néprajz. 1892-ben jelent meg a Kalota- szegrőlítX monográfiája, amelyet egy esztendővel később Torda, Torockó, Aranyosszék feldolgo­zása követett. Ezek voltak az első magyar néprajzi tájmonográfi­ák, amelyek értékét a múló évti­zedek sem csökkentették. 1893 utolsó napjaiban Jankó Jánost nevezték ki a Néprajzi Múzeum­ba segédőmek, és a gyűjteményt az alapító — akkor már nagybe­teg — Xantus Jánostól vette át. A következő három esztendőben húszezer válogatott tárggyal gya­rapította a gyűjteményt, és gon­doskodott azok megfelelő elhe­lyezéséről is. Viszonylag rövid előkészítés után megvalósította a Magyaror­szág ezeréves fennállásának év­fordulójára létrehozott kiállítás néprajzi faluját. Ennek érdekes­sége volt, hogy huszonnégy ház közül tizenkettő volt magyar, és ugyanennyi a nemzetiségi. Saj­nos, ezeket megfelelő támogatás és megértés hiányában rövidesen lebontották, de a berendezési tárgyak a Néprajzi Múzeumot gyarapították. Oda került ké­sőbb Jankó János népimunka- eszköz-gyűjteménye is. Mind­ezeket a gyors eredményeket hi­hetetlen nehézségek közepette érte el, hiszen segítőtársakra nem számíthatott. Életének mindvégig szomorú része ma­radt, hogy Herman Ottóval, a nagy természet- és néprajztudós­sal — elkeseredett harcban állt. Emiatt — a hazai néprajztudo­mány örök kárára — együttes munkálkodásukra sohasem ke­rülhetett sor. Áttekintve addigi munkássá­gát, Jankó János megállapította: „... amit én tettem, csak az első lé­pés, s minden további alapfeltéte­le, hogy az egyetemen tanszéket kapva, etnographusokat nevel­hessek a most megindított irány számára. Ha azt a tanszéket nem kapom meg, ötven év múlva újra kezdhetik az egész dolgot elölről, s azalatt itt elpusztul minden.” Bizony, ezeknek a soroknak a le­írásától kezdve három évtized telt el, míg hazánkban az első egyetemi néprajzi katedra meg­alakult. Addig pedig a kutatók a természettudományok, a föld­rajz, a történelem és a nyelvtudo­mány területéről indulva, hosz- szabb-rövidebb kacskaringók után jutottak el a néprajzhoz. A millennium éve — 1896 — fordulópontot hozott Jankó Já­nos életében. Akkor járt először Helsinkiben, Pétervárott, Moszkvában és Nyizsnyij Nov- gorodban. A néprajzi munka ad­dig nem is álmodott lehetőségei nyíltak meg előtte. Már az ezred­éves kiállításon kapcsolatba ke­rült gróf Zichy Jenővel, és arra vállalkozott, hogy annak máso­dik ázsiai útján gyűjtött néprajzi anyagát feldolgozza és közread­ja. így érthető örömmel fogadta Zichy ajánlatát, hogy vegyen részt a harmadik expedíciójá­ban. Ez lehetővé tette az orosz- országi múzeumok gazdag nép­rajzi anyagának megismerését és feldolgozását. Betekinthetett az ottani néprajzi irodalomba, és te­repgyűjtéseket is végzett. Másfél esztendővel később gazdag zsákmánnyal tért haza, és azonnal hozzáfogott — a gyűjtött adatok alapján — a magyar halá­szat eredetének feldolgozásához. A hatalmas munkát — amely magyarul és németül jelent meg — alig egy esztendő alatt befejez­te. 1899-ben részt vett a Kijev- ben rendezett XI. orosz archeoló­giái kongresszuson, ahol megis­merkedett a néprajztudomány kiemelkedő személyiségével, Anucsinnal. Akkor kapta azt a megbízást, hogy a magyarországi jászok néprajzával ismertesse meg a következő kongresszust. Egy évvel később, 1900-ban a párizsi antropológiai és néprajzi kongresszuson mutatta be a Ba- laton-vidéki embertani típusok­ról szóló munkáját, amely csak­hamar hatalmas vitát váltott ki.' Hosszú szervezés után indítot­ta útjára a Magyar Néprajzi Mú­zeum Értesítőjét, amely elsősor­ban muzeális anyagok közlésére vállalkozott. 1901-ben két meg­bízást is kapott, amely számos munkáját tovább növelte. A Mú­zeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségén megszervezték a néprajzi szakot, és az országos felügyelőséggel Jankót bízták meg. Teljes lendülettel vetette magát az új szervezési és tudo­mányos munkába. Irányította és végezte a kolozsvári, a jászberé­nyi és a kecskeméti múzeumok néprajzi tárgygyűjtését. Még ugyanabban az évben a Nemzeti Múzeum osztályigazgatójává nevezték ki — méghozzá szokat­lanul fiatalon, hiszen mindössze harminchárom éves —, sokolda­lú és fáradhatatlan munkássága elismeréséül. Életének utolsó évében befe­jezte a Balaton-melléki lakosság néprajzáról szóló, magyarul és németül megjelent munkáját, amely tájmonográfiái között a legérettebb és legnagyobb terje­delmű volt. A jelentős kötet tar­talmának összegyűjtésén 1893- tól munkálkodott. Utolsó műve a Magyar Nemzeti Múzeum ala­pításának százéves évfordulójára készült, de annak már nem tudta befejezni valamennyi fejezetét. Érezte, hogy a túlhajtott munká­ban megerőltetett szíve kíméle­tet kívánna, mégis újabb és újabb gyűjtőutakra vállalkozott. Az Erdélyben — a Kelemen-hava­sokban — végzett kutatómunká­jával a Kárpát Egyesület kolozs­vári múzeumát kívánta segíteni. Napi kilencven kilométeres sze- kerezés után érkezett Borszékre, amelyet munkája középpontjául választott. Ám beteg szíve 1902. július 28-án megállt... Halála máig is nagy vesztesége a hazai és az egyetemes néprajz- tudománynak. Születésének év­fordulóján nemrég emlékülésen méltatták rövid, de rendkívül tartalmas munkásságát. Jankó János még életében megjelölte azt az utat, amelyet a néprajznak követnie kell, ha önmagát kíván­ja megérteni és megismerni: „ Gyűjtsük fel a hazai néprajzot, de ne álljunk meg itt, mert akkor mindent magyarnak látunk, ma­gunkat ámítjuk és csaljuk, ha­nem letépve szemünkről a nem­zetiszínű hályogot, ismerjük meg a környezetet, amelyben éltünk, keressük fel néprajzunknak úgy nyugati, mint keleti forrásait, lás­suk tisztán, lássuk az igazsá­got...” (mentusz) Az első néprajzi kép­gyűjtemény Nemcsak kiváló fényképész volt Jankó János, hanem a Nép­rajzi Múzeumban megteremtette az ország első néprajzi képgyűj­teményét is... Már korábban is akadt ugyan néhány nagyméretű lemez az in­tézményben, de ezek száma csak Jankó működése nyomán gyara­podott. így 1901-ben a hazai néprajzi fotók mennyisége már megközelítette az 1600-at. IJj technikát alkalmazott Életének meghatározó egy évtizedében — amelyet rendkívül in­tenzív munkával töltött — Jankó János a legszívesebben gyűjtögetés­sel tötötte idejét. Kezdettől fogva hangsúlyozta: „Anyagomat kizárólag a nép között valóban közvetlen gyűjtésből merítem...” A néprajz ilyen alapvető kategorikus meghatározását elsőként tet­te meg az irodalomban. Gyűjtési elvei a mai szemmel nézve is korsze­rűek, hiszen mint megállapította: „... voltam a Balaton mellett az év minden havában kivétel nélkül, s ötven falu között egy sincs olyan, amelyben csak egyszer fordultam volna meg...” Gyűjtőmunkája nemcsak a szóhagyományokra, hanem a közvet­len megfigyelésekre is támaszkodott. Ennek bizonyítéka a nagyszá­mú ház- és udvarfelmérés, a tárgyakról készített világos rajzai és nem utolsósorban fényképei. Jankó János elsőként alkalmazta rendszere­sen az abban a korban még újnak számító technikát. Mint írta: „Adatgyűjtésemet mindenütt a szükséges rajzvázlatok­kal, fényképfelvételekkel egészítettem ki...” Ez utóbbiak kitűnő minőségűek, és manapság már az anyagi kultú­ra kutatásának legkorábbi forrásai között tartjuk számon azokat. Miskolc—Szeged, a hét minden napján MÁY-menetrendi tájékoztató A Magyar Államvasutak által kidolgozott új menetrend 1993. május 23-án 0.00 órától lép életbe. Az „AGRAM" nemzetközi gyorsvonat „IC" jelleggel közlekedik, de belföldi forgalomban nem kell rá helyjegyet váltani. Az új menetrendi időszaktól már csak Miskolctól, ill. Miskolcig közlekedik. A Bukarest-Miskolc-Varsó viszonylatban közlekedő KAR- PATY nemzetközi gyorsvonat a jelenlegihez képest három órával koráb­ban közlekedik. Az IC vonatok közlekedésében nem lesz változás. To­vábbra is érvényben marad a Miskolc és Budapest között 10 órai indulás­sal közlekedő IC vonatokra kialakított üzletpolitikai kedvezmény. (Az ezeken a vonatokon felhasznált IC pótjegy 60 Ft értékben beszámít — egy éven belüli utazás során — a megváltandó menetjegy árába.) Miskolc-Szeged viszonylatában visszaállt a közvetlen összeköttetés a hét minden napján. Valamennyi változást tartalmazza az új időszakra ki­adott hivatalos menetrend. A nagyalakú menetrendkönyv ára 500, a kis- alakűé 300 forint. Az utazásokkal kapcsolatos problémáikban az utasok rendelkezésére áll Miskolcon a Központi Információs Szolgálat (46/340- 499, vagy a 46/359-899). Egyéb esetekben valamennyi állomás informá­ciós szolgálata ad felvilágosítást. Wir suchen zu sofort zur Baustellenüberwachung und -Abrechnung in Deutschland einen Techniker oder Meister im Heizungs- / Sanitärbereich mit guten Deutschkenntnissen. Bewerbungen richten Sie bitte an: MB Montagen GmbH Falkenstraße 33 W-4815 Schloß Holte Oder telefonisch unter: 05207 - 87971 [/ A HESIRT. 'S. értesíti tisztelt vásárlóit, hogy szaküzlethálózatát bővítve, Egerben, az Északi-lakótelepen, a Vallon út 8. szám alatt élelmiszerboltot nyitott. Az üzletben árengedménnyel árusítunk egyes kenyér- és sütemény­féleségeket. Széles áruválasztékkal, szolid árakkal, gyors kiszolgálással állunk rendelkezésükre. A jelzálog gordiuszi csomója A termőföld privatizációja so­rán kárpótlás címén mintegy két­millió nektár, szövetkezeti tagi részaránytulajdon nevesítése cí­mén további kétmillió hektár föl­det mérnek ki az országban. A kárpótlás és a részaránytulajdon kiadása során mintegy kétmillió- an válnak új tulajdonossá. A csa­ládtagokat is számolva a földpri­vatizáció az ország lakosságának több mint a felét érinti. Zsámboki Sándortól, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a földhivatalok április vé­géig 2883 településen 13,5 millió aranykorona értékben több mint 700 ezer hektár kárpótlásra kije­lölt termőföldet készítettek elő árverezésre. Az eddig lezajlott 4221 árverésen 73 ezren jutottak összesen 7 millió aranykorona értékű földhöz. — A privatizáció lezajlása után várhatóan milyen lesz a nagybirtok és a kisbirtok aránya hazánkban? — Egyelőre még csak tenden­ciák látszanak, de máris tapasz­talható, hogy erőteljesen növek­szik a kisbirtokok száma... Eddigi felméréseink szerint a kárpótlás címén visszakapott területeknek több mint a fele megmarad ma­gántulajdonban, a többit az új tu­lajdonosok nem maguk akarják művelni, hanem felkínálják bér­letre eddigi használójának, a szö­vetkezetnek. A részaránytulaj­donosoknál fordított a helyzet. Azok, akik kihozzák a szövetke­zetekből a részaránytulajdonu­kat, általában maguk akarják megművelni a földet is, esetleg többen összeállnak és kisebb-na- gyobb farmszerű területet kiala­kítva, közösen gazdálkodnak. Többségük tőkével rendelkezik, nem félnek attól, hogy problé­mát okozhat a művelés. — A földtulajdonok rendezet­lensége a jelek szerint késlelteti a mezőgazdasági munkákat... — A privatizálástól függetle­nül művelni kell a földet, hiszen az hasznot terem. Érthető az új gazdák türelmetlensége: az árve­rés útján szerzett bevetett földet nem vehetik azonnal a tulajdo­nukba, hanem majd csak akkor, amikor a régi tulajdonos már le­aratott. Figyelembe kell venni azonban más jogos érdekeket is: meg kell hagyni azt a lehetősé­get, hogy aki vetett, az arathas­son. Az új tulajdonosoknak még egy tényezővel kell számolniuk: nem biztos, hogy a zöldleltár ki­fizetődőbb! — A szövetkezeti földek jelen­tős részét jelzáloggal terhelték meg... — Valóban. A részaránytulaj­donosok, akik ki akarják vinni a szövetkezetből a földtulajdonu­kat, nem fogadják el a jelzálogot, hiszen nem is tudtak róla, hogy a tsz vezetősége milyen kölcsönö­ket vett fel, és azt a tsz területén milyen táblára terhelték. A mi­nisztérium most méri fel, hogy mennyi j elzálog van ezeken a föl­deken. Elképesztő összegekkel találkozunk! FIAT TRAKTOROK AZ ÖN IGÉNYEI SZERINT • TRAKTOROK 25-130 KW MOTORTEUESÍTMÉNY KÖZÖTTI KATEGÓRIÁBAN • KÉT- ÉS NÉGYKERÉK HAJTÁSÚ JÁRÓSZERKEZETEK • 0.4-TŐL 40 KM/ÓRA SEBESSÉGTARTOMÁNY • ALACSONY FAJLAGOS ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS • SZŰKÍTETT NYOMTÁVÚ VÁLTOZATOK MÁR 98 CM MINIMÁLIS SZÉLESSÉGGEL • OPTIMÁLIS MŰSZEREZETTSÉG • MAGASFOKÚ KEZELŐI KÉNYELEM MIELŐTT TRAKTORT VÁSÁROL, KÉRJEN TŐLÜNK IS AJÁNLATOT! • ÁRAINK VERSENYKÉPESEK • KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK: HITEL, LÍZING, TERMÉNNYEL VALÓ FIZETÉS • SZAKSZERŰ ORSZÁGOS SZERVÍZHÁLÓZAT • MEGBÍZHATÓ, GYORS ALKATRÉSZELLÁTÁS • KIEGÉSZÍTŐ TARTOZÉKOK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓ: IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: 2943 BÁBOLNA, MÉSZÁROS U. 1., FIAT ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ: SLÁNICZ JÁNOS, TEL.: 34/369-399, FAX: 34/369-079, TX: 22-6554 MŰSZAKI ÜZEM: 2942 NAGYIGMÁND, GÉPÁLLOMÁS ü. 1., TEL.: 34/356-620, FAX: 34/356-601, TX: 27524 ifin II Vbábolna TANÁCSADÁSSAL VÁRJUK MÁJUS 28-30-IG SZERENCSEN, A HEGYALJAI GAZDANAPOK KIÁLLÍTÁSÁN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom