Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-18 / 114. szám

HÍRLAP, 1993. május 18., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Költözködés Demjénben Tegnap nagy költözködési láz volt Demjénben. A helyi önkor­mányzat határozatának megfele­lően elfoglalták új helyiségeiket a szolgálati házban a falu közin­tézményei: a polgármesteri hiva­tal, a posta, az orvosi rendelő és a KMB helyi irodája. Ugyancsak a képviselő testület döntése értel­mében az így felszabadult helyi­ségeket vállalkozóknak adják át. Amint Vályi János polgármester elmondta: a gyógyszerszoba he­lyén zöldség-gyümölcs üzlet, a postahivatalból hüsbolt lesz, az orvosi rendelő helyén pedig disz­kontüzletet nyitnak. Az is újság a településen, hogy a futballpálya mellett lévő területet lovasisko­lának adják ki. Besenyötelki gálaműsorok Gálaműsorokkal kedvesked­nek az év legsikeresebb műsorai­ból válogatva szüleiknek a bese- nyőtelki általános iskola tanulói. Az elmúlt hét végén az alsótago­zatos diákok, e hét péntekjén pe­dig a felsőtagozatosok lépnek színpadra a helybeli általános művelődési központban. Fut Abony... Régi hagyománya van Füzes­abonyban a Fut Abony címet vi­selő atlétikai versenynek, ame­lyet két kategóriában rendeznek meg minden esztendőben. A 14 éven aluliak három, az e fölötti korosztály pedig hat kilométeres távot teljesít. A szombatirajt és a cél a Széchenyi iskola előtt lesz; nevezni a helyszínen lehet 8 órá­tól. A versenyt a megyei közgyű­lés, a városi önkormányzat és az Expressz Utazási Iroda támogat­ja. A legtöbb tanulót mozgósító iskola háromezer forintos sport­szervásárlási utalványt kap. Szihalmi licitálás Néhány nappal ezelőtt fejező­dött be Szihalmon a másodízben megrendezett licitálás. A megle­pően fegyelmezetten lezajlott eseményen százan jelentek meg, és mintegy 380 hektár földet vá­sároltak az új tulajdonosok 500 forintos minimális kikiáltási áron. Minden igényt kielégítet­tek, és akik ezekután kapják meg a kárpótlási jegyüket, továbbra is bizakodhatnak, mert föld van az igények kielégítésére. Figyelnek az új M3-ra • • Ötszáz új szerzemény Csendesen teltek az elmúlt he­tek, hónapok Füzesabonyban a városi múzeumban, illetve a helytörténeti kiállítás épületé­ben. Leltároztak, számba vették a vagyontárgyakat és készült a leltáijegyzékbe vétel is, ami azt jelenti, hogy a tavaly begyűjtött, türelemmel megtisztított új lele­teket lajstromozták. A múzeum mintegy 500 tétellel gyarapo­dott, amelyek a környékbeli gyűjtőhelyekről kerültek elő. Sajnos a csendességhez hoz­zájárult az is, hogy kevesen ke­resték fel a kiállítást, pedig szíve­sen állnak az érdeklődők rendel­kezésére. A rendes nyitvatartási időn kívül is kalauzolnak, ha le­vélben, vagy telefonon ezt előre kérik a csoportok: legyen az az időpont késő este, vagy az éjsza­kai órák. Pillanatnyilag az udvar és a gyűjtőhelyek karbantartása fo­lyik: gyorsan nő a fű, a gyom, ka­szálni kell. Emellett azonban már meg­kezdődött az új gyűjtőkörűt indí­tása. Pusztaszikszót már erősen megkutatták, a „Bozsi”-részt és a Dénárt pásztázták végig. Mak­iár felé a vasúttól 500 méterre az úgynevezett cosperiumot is val­latják. Nagy figyelemmel kísérik a tervezett M3-as autóút építése körül zajló eseményeket, mert a földgépek elindulásakor ők is út­rakelnek a Dormánd, Füzes­abony, Mezőtárkány útvonalon. Tavaly a terepbejárást elvégez­ték, a kijelölt nyomvonalon né­hány anyagot találtak, ezért nagy a várakozás...-fi.­Új utakon Kálban Új utakon jár a falu a szó szo­ros értelmében. A március má­sodik felében kezdődött útépítés gyors és látványos átalalulást ho­zott. Megszűntek végre az „útta- lan utak”, a tengelytörő kátyúk, az esőzések után sem borítja sár- tenger az utakat, de a nyári por sem kavarog többé a járművek nyomán. A harmincmilliós költséggel épülő utak úgynevezett „itatásos makadám” utak lettek, kivitele­zőjük az egri EGU Rt. A kőala­pozású, két rész bitumenezéssel ellátott kőzúzalékkal terített utak alkalmasak arra, hogy egy esetleges aszfaltborítást kapja­nak. A jobb út gyorsabb haladást tesz lehetővé a járművek számá­ra. Sajnos azonban sokan kötele­zőnek érzik a lakott terülten megengedett 50 km-es sebesség tartását, ami részben kavicsleve- rődést okoz, másrészt az utcák­ban élők sem szoktak hozzá a gyors forgalomhoz. Viszont elő­nyös, hogy megszűnhet a járdán való kerékpározás is, ami ké­nyelmetlen volt mind a gyalogos, mind a kerékpáros számára. Tompa Vilmos polgármester arról is tájékoztatott, hogy a Kál- Kálitag útszakaszon szilárd ala­pot építenek a vasúttól kapott rostált zúzalékból. Az út kiépü­lése után a Kálitag megközelítése évszaktól, időjárástól függetle­nül könnyű lesz. Nagy Zoltán Az új tanévre elkészül Kerecsenden ■■vmx (Fotó: Gál Gábor) Tavaly nyáron kezdtek hozzá Kerecsenden egy 18x30 méteres tornaterem építéséhez az általá­nos iskola mellett. A 16,7 millió forintba kerülő építményhez szociális létesítmények, öltözők, raktárak is csatlakoznak. Itt ala­kítják ki a kondicionáló termet, amelyet szeretnének a község la­kói előtt is megnyitni. Az építkezés a tervezett ütem­ben halad és amint azt Kiss Sán­dor jegyző elmondotta, a létesít­ményt szeretnék az új, 1993-94- es tanév kezdetére rendeltetésé­nek átadni. Harminc idős ember tavasza Mezőszemerén t Csendes kis utca végében, fák és virágok között áll egy szép ház Mezőszemerén, az úgynevezett Mocsári kastély. Itt van a megye legújabb öregek otthona. Néhány hónapja nyitotta meg kapuit a környékbeli harminc rászoruló előtt: anyókák, bácsikák. Egy részük ott napozik a lócákon ülve a délelőtti napsütésben, a kertben. Mások a szobá­ban fekszenek, üldögélnek, imakönyvet, bibliát forgatnak. Sütkérezés az udvaron Ide kalauzol bennünket Bukta Ferenc a település polgármeste­re, aki elmondja, hogy a volt szál­lásbiztosító klubot alakították át mintegy 3 millió forintból erre a célra. — Eredetileg 70 személyre terveztük, de ennyi lett belőle — mondja —, de nem mondtunk le róla. Talán jövőre. így is sikerült 4 személynek munkát teremteni a faluban. Előbb az irodában kötünk ki, ahol Kovács Béláné, az intézet vezetője fogad bennünket, aki később bemutatja az otthon la­kóit is. Arról tájékoztat, hogy ma rendkívüli esemény történt: be­teg lett a szakácsnő és gyors át­csoportosítást végeztek, a sza­badnapon lévő Gál Jánosnét is behívták főzni, s a konyhába „vezényelték” Pásztor Józsefné gondozónőt és Zsiga Béláné élelmiszervezetőt. Most ők mu­tathatják be főzési tudományu­kat. Könnyű, gyors ebéd lesz: ra­guleves, grízes tésztával. Muszáj igyekezni, mert 110-120 sze­mélyre főznek. Innét hordják az ebédet a szociálisan rászorulók­nak a faluba, de a téeszből is ide járnak át ebédelni. Járjuk a szobákat. Két 10 és több 4 ágyas helyiségük van. A szőnyegeket felszedték, mert az öregek állandóan elestek rajta. Nemrég kellett egy nénit súlyos töréssel a kórházba szállítani. Helyére érkezett Bocsi Benedek- né Füzesabonyból. Perge József­né is onnan való. Domonkos Al- bertné meg nagybátonyi, a hely­belieket pedig Tóth Miklósné képviseli a szobában. Egerből, a kórházból került ide Rakusz Mi­hály Lászlóné. Ő arról híres, hogy egy év alatt 10 kilót szedett fel magára. De a másik női szobának is megvannak a nevezetes szemé­lyei: a szihalmi Gergely Ferencné a Győzelem napján töltötte be a 70. évét, Piroska néni, Hideg Miklósné Mezőszemeréről pe­dig a legidősebb az otthonban, 95 éves. Ha az Isten is megsegíti, 100. születésnapján hatalmas „bulit” rendeznek az intézetben. A dormándi Ferenc Balázsné, no meg éppen ottjártunkor töltötte be a 73. életévét. Ők mondják: jó a koszt, elége­dettek vele. Aranyosak a gondo­zók. Minden kitűnő lenne, ha nem fájna hol itt, hol ott az öreg­ség. Ehhez teszi aztán hozzá az intézet vezetője, hogy új gyógy­szereket már nem fogadnak el az öregek. Ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz. S lehet, hogy már immunis rá a szervezetük. Szerencsére gyógyszerrel bőven el vannak látva. Legutóbb in­gyen kaptak a füzesabonyi Vö­röskereszttől, kórházi ágyakat, gyógyszerszekrényt meg az egri kórháztól. Napi programjuk a koruknak megfelelően lassú, komótos. A reggeli öltözködés is eltart egy jó ideig, pedig nemcsak a gondo­zók segítenek ebben a tehetetle­nebbeknek. A reggeli után pihe­(Fotó: Gál Gábor) nés, egy kis séta, — aki bírja, meg imádkozás, beszélgetés, múlt­idézés, kerti munka. Tavaly krumplit, zöldséget termeltek, meg virágot. Büszkén emlegetik most is. Az idén már burgonyát nem ültettek. Hobbijuk a ker­tészkedés, a locsolás. Az a baj, hogy többségüknek nagyon rossz a látása, hallása. így legin­kább a TV-t nézik. Szeretnék ki­rándulásra is elvinni őket, de elég bajos dolog ez. Talán a nyáron Egerbe megpróbálják. Még az esti fürdés ceremóniájával is akadnak gondok a mozgással. Ezért nagy türelemmel kell velük foglalkozni. Érdekes módon a 19 asszony jobban megérti egymást, mint a 11 férfi. Főleg ők zördülnek ösz- sze. Van egy erősen italhoz szo­kott emberük is, aki ilyenkor hő- börög a többiek nyugalmát za­varva. A Sarudról érkezett Izrael Géza bácsinak meg állandóan mehetnéke van. Pestre akar utazni rokonaihoz. Sajnos, sen­kije nincs már. Most is beöltözve, kalapba, nagykabátba várako­zik. Vigyázni kell rá, hogy meg ne lépjen. A zárkózottabbakra is oda illik figyelni, hogy gondjai­kat időben megoldják. Van két „fiatal” lakójuk is: Szita Jánosés Hideg Erzsébet. Ők értelmi fo­gyatékosok, de hihetetlenül szorgalmasak, segítőkészek. Rá­adásul Erzsikének az édesapja, a „Papó” is itt van. Fazekas István Gond a mozgás, a látás A bal oldalon álló Piroska néni az otthon legidő­sebb lakója: 95 éves Izrael Géza bácsi mindig elindulna, nehezen be­széli le a szándékáról Kovács Béláné Kevés a megyei megrendelés A környékbeliek máshová akarják... Füzesabonyban kap helyet az elme-szociális otthon A megye szociális hálózatá­nak legsúlyosabb problémája a Visontán lévő elme-szociális ott­hon kritikus helyzete. A bennla­kókat olyan épületekben ápol­ják, amelyeknek az állapota élet- veszélyes. Ezt a nyolc házat a vi- sontai hőerőmű építésekor emel­ték felvonulási épületnek, majd átalakították elme-szociális ott­honná, s 1977 tavaszán kezdték a betegeket fogadni benne. Mivel annak idején ideiglenes szerepre szánták, elég gyenge alapokra helyezték a falakat, amelyek ma már nem bírják a terhelést. A falak „megindul­tak,” és vészesen repedeznek. Pár évvel ezelőtt ugyan ráköltöt­tek a megerősítésükre 8 millió forintot, ennek ellenére a szociá­lis otthon állapota egyre csak romlott és romlik. Emellett azt is meg kell említeni, hogy az intéz­mény nem a legideálisabb helyen fekszik. A beutalt gondozottak egyébként is tragikus állapotát még tetézik a környezeti ártal­mak, az épületek ugyanis az erő­mű szénosztályozójának közvet­len szomszédságában helyez­kednek el. A megyében ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény, s jelen­leg is 20 beteg vár felvételre. A gond viszont az, hogy az ott élők­nek is új otthon után kell nézni­ük. A megyei vezetés tehát úgy döntött, nem érdemes a lerom­lott állagú épületre többet költe­ni, helyette újat kell létrehozni. Pályázatot írtak ki az önkor­mányzatoknak, amelyet Füzes­abony nyert el. A történethez még az is hozzátartozik: a megyei ön- kormányzat nem rendelkezik az­zal a 600 millió forinttal, amely­be az új — 350 helyes — intéz­mény kerül, ezért erre címzett tá­mogatást szeretne igénybe venni. A megállapodások értelmében a füzesabonyi önkormányzat egy körülbelül 11 hektárnyi területet biztosít az új elme-szociális ott­hon építéséhez. — A város mely részén lenne ez a terület?— kérdeztük Pásztor József polgármestertől. — A főút, a vasút, a Nagyrét út és az Orgona út határolta terü­letre gondoltunk. De még foly­nak a tárgyalások a megye és vá­ros között, s elképzelhető, hogy később egy másik területet tu­dunk felajánlani erre a célra. — Hogyan fogadták az építke­zés hírét a környék lakói? — Ebben a városrészben la­kossági meghallgatásokat tartot­tunk, s el kell mondanom, vol­tak, akik ellenezték, hogy egy ilyen intézmény kerüljön a köze­lükbe. Aláírásokat is gyűjtöttek, de ebben már nem utasították el olyan kategorikusan az építke­zést. Ennek ellenére megpróbá­lunk egy másik helyet keresni. Szerintem ebben a felfogásban az a baj, hogy az emberek az „el­mére” helyezik a hangsúlyt, nem a szociális otthonra. — Mit gondol, miért Füzes­abony nyerte meg a pályázatot? — Valószínűleg a város föld­rajzi fekvése miatt nyertünk. Itt ugyanis közel van a vasút, a főút, és az egri kórház is elérhető ti­zenöt perc alatt. A szociális ott­hon betegeit ugyanis ott gyógyí­tanák. — Mikor kezdődnek az épít­kezések? — Ha a címzett támogatást el­nyeljük erre a létesítményre, ak­kor a jövő évben fognak hozzá az építkezéshez, és 1996-ban köl­tözhetne át Visontáról az otthon. (sárközi) Az idestova 3 éve alakult Ri- macoop Kft. papírfeldolgozással és csomagolodobozok gyártásá­val foglalkozik. Noha az eltelt időszaknak voltak — több szem­pontból is — jelentős változásai: a gazdasági társaság zökkenő- mentes működését ezek nem be­folyásolták. Lapunk Nagy János ügyvezetőt kerdezte minden­napjaikról, leendő terveikről. Mint elmondta, besenyőtelki telephelyüket sikerült a jóval kedvezőbb füzesabonyira felvál­tani. így 1992. második felétől a mezőgazdasági szövetkezettől bérleti ingatlanban termelnek. Profilváltást az elkövetkezen­dőkben nem terveznek, sőt, újonnan lízingelt gépük révén komplett doboz- és tartozék­gyártó sorokat tudtak beindítani. A gazdasági hatékonyság növe­lését — mivel kapacitásuknak csak a 70 százaléka van kihasz­nálva — ettől a technológiától váiják. Alapanyag ellátással nincs gond, hiszen a Csepeli Papírgyár mint érdekelt fél, rendszeresen szállítja a gyártáshoz szükséges mennyiséget. Vevőkörükről az ügyvezető a következőket emlí­tette: főként az ország északi és déli részéről érkezik a legtöbb igény termékeikre, s furcsának találják, hogy éppen Heves me­gyéből elenyésző a megrendelés. A kintlevőségekről szólva pedig az alábbiakat hangsúlyozza: az Egervin milliós nagyságrenddel tartozik, az ügy lezárása viszont várat még magára. Távolabbi terveikben többek között szerepel az ingatlanvásár­lás, esetlegesen a géppark bőví­tése, a termelékenyebb berende­zések beszerzése. Munkaügyi helyzetükre utalva Nagy János fontosnak tartja, hogy náluk nem elbocsátások történtek az elmúlt hónapokban hanem — a forgalmuk felfutásának eredmé­nye­képpen létszámfelvétel. Ehhez a Heves Megyei Munkaügyi Köz­ponttól támogatást is kaptak. így a Rimacopp Kft. közel húsz munkavállalót tud foglalkoztat­ni, s mintahogy hozzáfűzte: az alkalmazottak bére talán egy fokkal jobb a körzetbeni átlag­hoz képest. (szajlai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom