Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

CSALNAK A SZŐLŐSKERTI BENZINKÚTNÁL? (5. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. MÁJUS 17. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 113. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE RT. Hidegr&iesszük a meleget! Fagyasztóládát vásárlók egy nagy doboz Mars jégkrémcsomagot nyerhetnek! ZANUSSI-LEHEL. MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/411-494 Előleg beflzettése nélkül részletre is. A miniszterelnök kiállt a privatizáció folytatása mellett Az MDF: megtisztulás előtt Első áldozok Az első áldozok magukhoz veszik az ostyát (Fotó: Gál Gábor) Katonai értékeivel... Az idén másodízben ünnepük május 21-én a Magyar Honvede­lem Napját, Budavár 1849. má­jus 21-i visszafoglalásának év­fordulóján. Az ünnepségek má­jus 19-én tudományos emlék­üléssel kezdődnek a Hadtörté­neti Intézetben, fly módon is sze­retnék elősegítem, hogy a Ma­gyar Honvédelem Napja törté­nelmi, katonai értékeivel elnyer­je méltó helyét az ünnepek sorá­ban. Budavár visszafoglalásának évfordulójára kiállítás is nyílik a Hadtörténeti Múzeumban. Magyar napok a Szafari parkban Magyar napokat szerveznek az ausztriai Gansemdorfi Szafa­ri- és kalandparkban, ahol jelen­leg több mint 650 apró- és nagy­vad él szabadon. A kelet-euró­pai látogatóknak a jövőben je­lentős kedvezményeket adnak. Ennek jegyében a cseh, a szlovák és a magyar családok — ha 15 éven aluli, de 3 évesnél idősebb gyermekükkel, autóval keresik fel a parkot — a gépkocsiban uta­zók valamennyien a lényegesen olcsóbb gyermekjeggyel léphet­nek be. A magyar családi napo­kat június végéig minden heten kedden tartják. Exminiszter a jelölt Budapest Főpolgármesteri Hivatalának vezetése napokon belül állást foglal arról, hogy kit bíznak meg a főváros két éves vá­rosfejlesztési koncepciójának szerves részét képező parkolási rendszer kidolgozásának irányí­tásával. A számításba vett sze­mélyek között első helyen szere­pel az egykori közlekedési mi­niszter, Derzsi András, aki mi­niszteri kinevezése előtt felelős beosztásban tevékenykedett a Fővárosi Tanácsnál. T örvény j avaslatra: nem! Nemet mondtak a kormány közoktatási törvényjavaslatára a diákönkormányzatokat képvise­lő, Velencén vasárnap befejező­dött második országos diák­kongresszus résztvevői. A tör­vényjavaslat alapján ugyanis nem látják biztosítottnak a diák­jogok érvényesítését. Az IDE, — az SZDSZ ifjúsági szervezete-, az Érdekvédelmi Szövetség el­nevezésű szervezet és az SZDSZ parlamenti frakciójának szakmai tájékoztató csoportja által meg­rendezett országos diákkongresz- szuson 160 fiatal, úgynevezett parlamenti játék keretében vitat­ta meg a törvénytervezetet. A magyar-ukrán alapszerző­dés ratifikálása által kiváltott belpolitikai nézetkülönbségek­ről, a gazdaság helyzetéről — hangsúlyozottan a privatizáció­ról, a piacgazdasági áttérés szo­ciális vonzatairól —, valamint az egy esztendő múlva esedékes vá­lasztások és a kormányzati poli­tika összefüggéseiről beszélt An­tall József miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szomba­ton adott Kossuth rádióban, P. Szabó József mikrofonj a előtt. — A legtermészetesebb, hogy legalább a továbbiakban megint külön szeretnénk élni, önállóan, mint azelőtt sokáig— hangoztat­ják, amint haladok a centrumból Mátrafüred felé vezető úton, ma­gam mögött tudva az egyébként tisztességgel meghagyott hely­ségtáblát. — Azon a bizonyos „köldökzsinóron” keresztül ugyanis alig jutott valami nekünk az „anyaközségtől”. Ha kellett valami, többnyire magunk csi­náltuk. Igazán semmi szükség ar­ra, hogy a gyerekek távolsági busszal járjanak iskolába. Rá­Május 17-19. között Tokióban tárgyal Bőd Péter Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybank elnöke tájékoztatást ad japán befektetőknek Magyaror­szág tavalyi gazdasági-pénzügyi eredményéről, az MNB monetá­A magyar-ukrán alapszerző­désről a miniszterelnök megis­mételte a kormány álláspontját. Gazdasági kérdésekről szólva Antall József kiállt az általa alap­vető gazdasági, politikai célkitű­zésnek minősített privatizáció folytatása mellett. Sikerén — mondotta — nemcsak egyszerű­en az ország bevételei múlnak, hanem a gazdasági, társadalmi szerkezet átalakítása^ A választási eseményekről al­kotott véleményét puhatoló kér­adásul pedig — mint halljuk — újabban nemcsak az abasáriba, hanem a füredibe is. Abasáron ugyanis már az idevalósi diákra egyre ferdébb szemmel néznek. Arrébb megtoldja még az iméntieket egy asszony, de úgy kezdi, hogy a nevét ki ne újam. Szociális segélyt kap az önkor­mányzattól, nagy baj lenne, ha hirtelen megvonnák tőle. — Szóval — hajol közelebb, halkra fogja a hangját, nehogy a szomszédok is meghallják —, ami itt megy, az rettenetes. Kép­zelje: nálunk az óraigazítást sem ris és árfolyampolitikájáról, megbeszéléseket folytat a japán kormányzati szervek vezetőivel a japán-magyar pénzügyi kapcso­latok továbbfejlesztéséről. Bőd Péter Ákos emellett felkeres né­hány magánpénzintézetet is. désre válaszolva a miniszterel­nök reményét fejezte ki, hogy va­lójában egy esztendő múlva, ren­des parlamenti ciklusban kerül sor a választásokra, s hogy eze­ken a Magyar Demokrata Fórum jó eredményeket érhet el. Ennek feltétele azonban, hogy az MDF rövid időn belül véglegesen ren­dezze belső egységét, csakis így állhat megbízható politikai párt­ként a társadalom, a magyar vá­lasztók elé. veszik komolyan. Ha hiszi, ha nem: Vörösmarton egykor ha­rangozzák a delet, tavaly meg ép­penséggel már 11-kor húzták. Gondolhatja, hogy megbolon­dult a nép a határban... A korai ebéd után azt hitték, már soha­sem lesz este... Bernáth István bácsi a nevét is mondja, amikor parolázunk. Hetvenegy esztendős, ugyan mi veszíteni valója lenne? — Vörösmarti vagyok, tős­gyökeres — magyarázza a portá­ja előtt. — Az apám, a nagya­pám, a dédszülőm meg a többi ősöm is mind idevelósi. Már a feleségem szülei is ezen a telken születtek, a korábbi házban. Sze­retjük ezt a helyet, mindig szíve­sen tettünk érte, nemigen kellett bennünket soha biztatni a társa­dalmi munkára. A „Miénk a tét” című tanács­kozásházigazdáját, dr. Szabó Já­nos Hevesen praktizáló házior­vost kérdeztük a két és fél nap ta­pasztalatairól. — Az eltelt négy év alatt a csa­lád- és körzeti orvosi szakma na­gyon megfiatalodott, sokan, sok­felé, kis városokban, falvakban szinte egymástól elszigetelve dolgoznak. Az ilyen rendezvé­nyek alkalmat teremtenek arra, hogy mindenki bemutassa azo­kat az eredményeket, amiket ed­digi kutatásai során elért. A ta­lálkozó másik feladata pedig az volt, hogy összehozzunk egy olyan — negyven év alatti — csa­patot, amely hosszútávon együtt tud dolgozni. Ha tudományos szinten is egy jól képzett házior­vosi gárdát alakítunk ki, az szak­mailag is erőt jelent. — A körzeti-, a háziorvos sze­repe egyre inkább előtérbe kerül, így érzik a mindennapokban is? — A háziorvoslás presztízse sajnos elég alacsony színvonalú. Magyarán: a körzeti orvos a „hü­lye” doktor, aki recepteket ír a betegeknek. Ez a kórházakban, és sokszor a páciensekben is így tudatosul. Azért küzdünk, hogy ennek a szakmának a rangját visz­Tegnap délelőtt az egri Bazili­kában több mint nyolcvan gyer­mek áldozott elsőként. A meg­hatott szülők és hozzátartozók előtt a kisfiúk nyakkendős ele­ganciában, a kislányok pedig menyasszonyi fehérben vonul­tak be, s hajtottak térdet az oltár előtt. A misét Czakó István ka­nonok mondta, aki szentbeszé­dében megköszönte a szülők­nek, hogy a mai eszmei zűrzavar­ban sem feledkeztek el a gyerme­kük keresztelésekor tett fogadal­szaszerezzük. Az első lépést eh­hez a továbbképzések jelentik, ugyanis eddig háziorvos bárki le­hetett. Az elmúlt évben megje­lent rendelet viszont előírja, hogy 1998 után csak olyan dok­tor ülhet a családorvos székébe, aki a szakvizsga követelmények­nek megfelel. A kurzus már az egyetemen elkezdődik, ami azt jelenti, hogy a medikusok — ön­kéntes alapon — két éves oktatá­son vesznek rész, melynek során megismerkednek a háziorvoslás­hoz szükséges alapvető teendők­kel. — A családorvos milyen kuta­tómunkát végezhet? — Sajnos, ezt is sokan meg­kérdőjelezik, pedig olyan „be­teganyagunk” van, amely széles­körű megfigyelésre ad lehetősé­get. Mi nemcsak pillanatokat lá­tunk az emberek életéből, ha­nem a születésüktől a halálukig figyeljük őket. Óriási tapasztala­taink vannak például a cukor-, a daganatos- vagy az alkoholbete­gek otthoni gondozásával kap­csolatban. Olyan tendenciákat láthatunk meg így, amelyre egy- egy kórházi bentfekvés kapcsán nincs lehetőség. (szüle) műkről, s gondoskodtak keresz­tény nevelésükről. Megemléke­zett a hosszas előkészületekről, amelyek megelőzték ezt a napot, s szólt Jézus Krisztus áldozatáról s az utolsó vacsoráról, amikor azokra is gondolt, akik a követ­kező korokban áldoznak: közöt­tük is elosztotta önmagát. Az első áldozás után a hagyo­mányoknak megfelelően a gyer­mekek szeretetreggeün vettek részt a Petőfi-kollégium ebédlő­jében. Elballagtak... Újabb ünnep Hatvan legöre­gebb középiskolájában, az 1927- es alapítású Bajza József Gim­náziumban. A lányokon patyo­latfehér blúz, a fiúk is ünneplő­ben, szemközt velük a ballagás elnöksége, fölcsendül a Him­nusz, majd Farkas Kálmánná igazgató vonja meg a most végző négy gimnáziumi és két egész­ségügyi szakközépiskolai osztály 174 növendékének tanulmányi mérlegét. A felsorakozott lányok, fiúk az elsuhant négy esztendő során számtalan dicsőséget szereztek a városnak, az iskolának, s gazda­gították önmagukat. Igazolja ezt az idei angol, orosz, francia, né­met, latin középfokú nyelvvizs­gák több tucatja, a különböző sportvetélkedőkön elért megany- nyi országos helyezés, vagy Zsi­ga Szilvia különdija a „Termé­szet Világa” folyóirat pályáza­tán, a diákköltők között meghir­detett pályázat első helyezése Szűcsi Krisztina érdemeként. De ugyanígy öregbítette az iskola jó­hírét az erdélyi költészetből ren­dezett megyei vetélkedő győztes csapattagja, Bózsvári Gabriella, vagy a „Kortársunk Széchenyi” országos versenyen pályázatával ausztriai jutalomutat nyert Hart­man Martina. És e sort csak helyszűke miatt nem folytatjuk, de azért illő még arról is beszá­molni, miszerint — még Szinyei András polgármester Kossuth- téri útrabocsátóját megelőzően — Juhász Krisztián szavaira vá­laszolva Horváth Dóra tett foga­dalmat. (Folytatás a 3. oldalon) Rácbúcsú Egerben Immár évente visszatérő hagyományként tartják meg ilyentájt az egri Rác templomban, illetve annak kertjében az úgynevezett „rácbúcsút”. Az idei szerb egyházi ünnepre vasárnap délelőtt került sor, ami­kor is Duimov Milan, a nemrég szentelt pap vezette a liturgiát az egyedi szépségű templomban. Ezután a főként Szentendréről, Budakalászról és Pomázról érkezettek előtt a Szentendrei Szerb Kulturális Egyesület kórusa adott hangversenyt. Felvételünkön azt a pillanatot örökítettük meg, amikor meg­szentelik a templom falát. (Fo[ó; G(f/ Gábor) Alig jutott valami az „anyaközségtől” Abasár — válófélben Divat-e, vagy valóban szívből jövő felismerés a szakítás szükségessége: a sok mindenhez biztosított szabadságjogok egyféle érvényesítésével sorra-rendre válnak a központi akarattal összekapcsolt települések országszerte. Megyén­kén sem páratlan már, amit jelenleg Abasáron tapasztalha­tunk. Pontosabban: a törekvés, ami a falu egy részében a pálosvörösmarti területen elkezdődött. (Folytatás a 3. oldalon) Az MNB elnöke Japánban Továbbképzés, kutatói munka Vissza kell adni a háziorvoslás rangját A hagyományteremtés volt a célja négy évvel ezelőtt a Magyar Ál­talános Orvosok Tudományos Egyesületének és a SOTE Családor­vosi Tanszékének, amikor Tatabányán megrendezték a fiatal házi­orvosok első konferenciáját. A második összejövetelnek a hétvé­gén Eger adott otthont a Flóra Szállóban, ahová az ország minden tájáról csaknem kétszázan érkeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom