Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-10-12 / 84. szám

HÍRLAP, 1993. április 10—12., szombat—hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Legközelebb kedden A húsvéti ünnepek miatt la­punk ezúttal hétfőn nem jelenik meg. Legközelebb kedden, ápri­lis 13-án jelentkezünk, a szoká­sos terjedelemben. Keresztrejtvényünk nyertesei Az április harmadikán közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Van olyan föld, mely jövőnket bízva, fogadni gyermekeinket is megtanítja.” A helyes választ be­küldők közül a következők nyer­tek száz forint értékű ajándék- könyvet: Boros László Ludasról, Csák Péter Egerből és Mátyás Ágnes Sarudról. Gratulálunk! A mai, 12. oldalon található felad­ványunk megfejtését április 15- ig várjuk címünkön: Eger, Bar- kóczi u. 7. vagy postafiók 23. Választási előkészületek Májusban tartják a társada­lombiztosítási önkormányzatok választását szerte Magyarorszá­gon. Ebből az alkalomból szer­dán Egerben megalakult a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) Heves me­gyei bizottsága, amelyben olyan közalkalmazottak vesznek részt, akik nem tömörültek az ismer­tebb szakszervezetekben, az MSZOSZ-ben és a Ligában. A bizottság feladata, hogy helyben is előkészítse és szervezze a vá­lasztásokat. Surján Egerben Dr. Surján László népjóléti miniszter lesz annak az egészség­ügyi fórumnak a vendége, ame­lyet április 13-án, pénteken dél­után 14 órakor tartanak Eger­ben, a Gárdonyi Géza Színház­ban. Az esményen szó lesz töb­bek között az egészségügyi re­form eddigi eredményeiről, s je­len lesz a program egyik kidolgo­zója, dr. Kincses Gyula ország- gyűlési képviselő is. Veszettség elleni oltás Három hónaposnál idősebb ebeket oltanak be április 15-én délután 15 és 18 óra között Eger­ben, a Kisasszony temető mellet­ti parkolóban. A pótoltásra olyan kutyákat várnak gazdáik­kal együtt, amelyek ebben az év­ben még nem kapták meg a ve­szettség elleni injekciót, ám min­denképpen részesülniük kell be­lőle, ugyanis kötelező. Bűvös tarsoly Befejezéséhez érkezett Eger­ben a Forrás Gyerme-Szabad- időközpontban a Bűvös tarsoly című művelődési előadássoro­zat. A programsorozat záróak­kordjaként 14-én, szerdán, dél­után 17 órakor a népszerű művé­szettörténész, Pap Gábor tart előadást Az őstörténet képek­ben címmel. Az alcím: Népünk története a művészettörténeti emlékek alapján. Htísvét Egerbocson Érdekes előadással lepik meg húsvét vasárnapján az érdeklő­dőket az egerbocsi gyerekek. A délelőtt tíz órakor kezdődő szentmisén felelevenítik Jézus Krisztus szenvedésének stációit a keresztúton. A helyi templom­ban rendezendő eseményen őket segítő felnőttek is énekelnek majd velük. Ismerkedés Szlavóniával Az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola honismereti kol­légiumának hallgatói április 16- 17-én külhoni tanulmányúton vesznek részt. Szlovéniába láto­gatnak, s többek között a határ melletti Lendva és környékének nevezetességével ismerkednek meg. A városban találkoznak Pozsonec Mária parlamenti kép­viselővel, a muravidéki magya­rok elnökével. Átépítés Besenyőtelken Besenyőtelken — a tavaszi szünetet kihasználva — az iskola vezetése úgy döntött, hogy az ál­talános művelődési központ színháztermét az aulától elfalaz­zák, és ajtót építenek be. Ugyan­is régi probléma, hogy előadá­sok, rendezvények alkalmával nagyon zavaró volt az aulában jövő-menők lármája. Amíg az is­kolai szünet tart, rendezvény nem lesz az intézményben. Átveszi az állatokat a Thúr Húsipar Rt. A kiviteli tilalom pénzügyi veszteség Mint ismeretes, az Európai Gazdasági Közösségek Bizottsá­ga április 7-i ülésén azonnali ha­tállyal, május 10-ig az állatokra, és az állati termékekre beviteli ti­lalmat határozott el, amelyhez Ausztria is csatlakozott. Hogy milyen gondot jelent ez, me­gyénk legnagyobb húsexportő­rének, a gyöngyösi székhelyű Thúr Húsipar Rt-nek, arról kér­deztük Molnár Gáborélnök-ve­zérigazgatót: — A kormány kényszerintéz­kedése keményen érint bennün­ket is — mondta. — Meglepett a Közös Piac döntése, hiszen is­merik, hogy a magyar állatorvosi kar milyen komoly erőfeszítése­ket tett eddig is, és tesz jelenleg is a járványveszély elkerülésere. Teljesen lehangoló a helyzetünk, miután április 20-ig 450 tonna sertés, marha és juh húst, illetve különféle húsrészeket kellett vol­na exportálnunk megrendelő­inknek. — Mit tesznek ebben a hely­zetben? — A kiviteli tilalom számítá­saink szerint 40 milliós kiesést okoz cégünknek. Erről a Föld- művelőaesügyi Minisztérium il­letékeseit tájékoztattam. Felme­rült, hogy mit tegyünk, ideigle­nes szabadságra küldjük el dol­gozóinkat, és nem vesszük át partnereinktől az állatokat, vagy pedig vállalva a kockázatot, to­vább tevékenykedünk. Ez utób­bit választjuk, és miután ezer tonnás hűtőházunk van, ez kicsi­nek bizonyul az áru folyamatos elhelyezésére. így kénytelenek leszünk hűtőházafcat bérelni erre a célra. — Mindez többletkiadást von maga után. Előreláthatólag mennyit? — indokolt lenne, hogy lega­lább 200 millió forint kedvezmé­nyes forgóalaphoz juthatnánk. Természetesen partnereinket szeretném megnyugtatni, hogy továbbra is felvásároljuk az álla­tokat, de meg kell érteniük, hogy csak nyomott áron. Mindent el­követünk annak érdekében, hogy ebben a nehéz időszakban is fenntartsuk a termelési és az értékesítési biztonságot. — Hogyan alakult az első ne­gyedévük? — Januárban és februárban nyomott árak jellemezték a pia­cot, viszont márciusban már en­nek változnia kellett volna. Saj­nos ez nem következett be. így is az első negyedévben 55 ezer ser­tést vásároítunk fel partnereink­től. Bízunk abban, hogy átvé­szeljük ezt a helyzetet. (mentusz) Fejlesztési tanács Mint hírül adtuk, csütörtökön Miskolcon megalakult a regio­nális fejlesztési tanács, amelynek létrehozását a múlt év végén el­fogadott, a régió gazdasági fel­zárkóztatását szorgalmazd kor­mányprogram írta elő, s amely­nek elsődleges feladata, hogy a térségi fejlesztési stratégiákat ösz- szehangolja. * A negyvennyolc tagú szerve­zetben a minisztériumokon túl helyet kaptak a borsod-abaúj- zempléni és hevesi önkormány­zatok képviselői, a különféle pénzintézetek delegáltjai és a Magyar Tudományos Akadémia Észak-magyarországi Bizottsá­gának megbízottjai. A munká­ban természetesen részt vettek a munkaadói és -vállalói oldal szervezeteinek képviselői is. A testület társelnöke — az önkor­mányzati oldal képviseletében — dr. Ringelhann György, Eger polgármestere lett. Az alakuló ülésen az ügyrend elfogadása után a résztvevők az Állami Fejlesztési Intézet tájé­koztatóját hallgatták meg a kü­lönféle pályázatokkal összefüg­gő kérdésekről, az ezekkel kap­csolatos feladatokról. Végül dr. Gyulai Gábor, címzetes állam­titkár, a régió köztársasági meg­bízottja a területfejlesztési alap­ból igényelhető támogatás iránt az ÁFI-hoz benyújtott és felül­vizsgált pályázatok rangsorolá­sára vonatkozó rendezőelveket ismertette. A kocsija gázolta el Csütörtök délután az Egervin Kistályai úti göngyölegtelepén Be- décs Mihály 36 éves árufuvarozó, egri lakos teherautójához pótkocsit kapcsolt. Eközben annak fékrendszeréből a levegőt kiengedte. Emi­att a lejtőn felejtett szerelvény elindult. Amikor ezt a gépkocsivezető észlelte, előreszaladt, s be akart ugrani a vezetőfülkebe. A mozgás­ban lévő jármű azonban a rakodó rámpának nyomta a férfit. Bedecs Mihály» olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Az ügyben szakértő bevonásával a rendőrség folytatja a vizsgálatot — tudtuk meg Nagy Lászlótól, a megyei főkapitányság szóvivőjé­től. Ezeregy patkó... Kovácsműhely a kacsatojásban (Fotó: Perl Márton) Az egyik ámulatból a másikba esik az ember, amikor leheletfinoman megérinti az apró papagáj­tojást, amelyre pontosan harminc picinyke patkót „kovácsolt” az ostorosi Szerencsi Árpád. Az ügyes­kezű ember több mint tíz esztendővel ezelőtt, még 1981-ben patkóba meg az első tojást, azóta újabb ötlettel lepte meg az érdeklődőket: egy kacsatojás belsejébe kovácsműhelyt épített, üllővel, kalapácsos emberkékkel... ...Lehet számolgatni ezeregyig... — mutatja Szerencsi Árpád Az idei húsvétra rekordot állított fel a Tulipán ut­cai porta ezermestere: egy korábban megpatkolt emutojást vett elő — ezen eddig 909 csillogó bronz­patkó volt —, s addig ügyeskedett, míg pontosan 1001 került fel rá a mintegy háromszor 3 milliméte­res darabkákból. S ami a szegeket illeti — mutatja —, pillanatnyilag 2652 darab tartja a patkókat. Ha netán, valaki nem hiszi, vegye a fáradságot és az ünnepek alatt számoljon utána... (-s) Olasz kárvallottak Lábuk kelt a nyúzott bárányoknak Április 7-re virradó éjjel az M3-as autópálya hatvani parko­lójába állt be egy olasz kamion, amely a Hortobágyról érkezett, hogy nyúzott bárányokkal meg­rakodva reggel tovább guroljon Itáliába. A megtett úttól fáradt vezetők — miután a Sztráda­vendéglőben kellemesen megva­csoráztak — a szállító jármű utasfülkéjéban hajtották álomra fejüket, hogy reggel mihamar to­vább indulhassanak. Ám meg­virradván kellemetlen meglepe­tésre ébredtek a derék taljánok. Eddig ismeretlen tettesek az éj leple alatt felfeszítették a kamion hátsó ajtaját és húsz nyúzott birkát zsákmányolva tovatűn­tek. Az ügy természetesen a rend­őrségen folytatódott, ahol a pó­rul járt kamionosok bejelentést tettek a rablásról. Nyomok egye­lőre nincsenek, ám könnyen ke­rülhetnek. Ugyanis a nyúzott birkák mindegyikét egy négyszer három centiméteres állatorvosi körpecséttel bélyegezték le, és­pedig az alábbi szöveg szerint: ”Hungária 49 Inspected”. Ez a hitelesítő pecsét azt tanúsítja, hogy a bárányok fertőzésmente­sek. Nos, aki véletlenül vásárolt a lopott bárányhúsból, s felfigyel a pecsétre, vagy egyéb adattal tud szolgálni a rendőrségnek, az mi­előbb jelezze a hatvani kapitány­ság bűnügyi osztályán. Jótékonysági uzsonna Ma délután 4 órakor az egri Arany Oroszlánban olyanoknak terítenek húsvétra, akiknek nem telne ünnepi falatokra. A jóté­konysági uzsonnán mintegy negyvenen vesznek részt, s ahogy a tulajdonos, dr. Offenbá- cher Géza elmondta, erre az al­kalomra különleges húskészít­ményeket hozattak, hogy kedves vendégeiket megfelelő módon köszönthessék. Ez a humanitárius akció egy tradíció kezdete, úgy vélik, hogy sokan kerülhetnek nehéz hely­zetbe, akik számára egy ilyen gesztus sokat jelent. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával sze­retnének így vendégül látni rá­szorulókat. Tudják, hogy csak egy csepp ez a tengerben, de így is sokat érhet. A keresztény esz­meiség jegyében vállalkoznak erre, így az egri belvárosi plébá­niát kérték meg, hogy válassza ki a meghívottakat. Az eseményen résztvesz és szól a jelenlévőkhöz Czakó István kanonok is. „A mindenkori kormányt bosszantani” (Folytatás az 1. oldalról) Surján szerint, ha kellő szám­ban választ a lakosság, akkor a leendő szervezetek legitimitása legalább akkora lesz, mint a ma­gyar parlamenté. És ez akkor is így varg ha Magyarországon so­kan tartanak ettől a formulától, mondván, hogy az állami vagyon egyharmadát — és itt ismét a mi­nisztert idézzük — „rábízzák mindenféle cicanyakkendős vál­lalkozókra. Igen, mert kell a kép­viselet, és a kormánynak azt le­het mondani, hogy hess innét, el erről a területről...” Elhangzott egy kérdés a mi­niszterhez, miszerint: mi a véle­ménye arról, hogy a Fidesz ellen­zi a TB-önkormányzatok létre­jöttét, s amennyiben a választá­sok után hatalmat kap, meg is szünteti azt. — „Ez a kijelentés engem, mint a KDNP elnökét, nagyon kellemes helyzetbe hozott” — válaszolta. A választások mikéntjéről dr. Tóth Zoltán, a Belügyminiszté­rium választási irodájának veze­tője beszélt. Elmondta, hogy po­litikai egyezség eredménye az, hogy minden választópolgár jo­gosult névjegyzék összeállításá­ra. Amennyiben munkahely sze­rinti szavazásra van igény és le­hetőség, úgy a munkahely sze­rinti jegyzőhöz lehet e tekintet­ben kérelmet benyújtani. A sza­vazás lebonyolítására 860 millió forint áll rendelkezésre, amely­ből 406 milliót a napokban már postáztak a polgármesteri hiva­talok részére. Az irodavezető után dr. Cse- hák Judit (MSZP) és Havas Gá­bor (SZDSZ) válaszoltak az új­ságírók kérdéseire. Hogy kire szavazna, Csehák azt válaszolta: „arra a listára, ahol a legtöbb jó szakértő nevét fedezném fel”. Megosztotta kedvenc szlogenjét is a sajtó képviselőivel, mely sze­rint az önkormányzati választá­sokat úgy lehetne a leginkább „eladni”, ha azt a kérdést tennék fel a választóknak: „akaija-e ön a mindenkori kormányt bosz- szantani?” Ezt a képviselőnő az­zal indokolta, hogy itt senki nem veszíthet, nem pártlistára szava­zunk, hanem arra, hogy a saját pénzünk felett társadalmi szer­vezetek őrködjenek, ne pedig a kormány. Havas Gábor pedig egyebek között azt fejtegette, a Fidesz ellenkezésére utalva, hogy valószínűleg nem eszik olyan forrón a kását, ahogy fő­zik, s ha a fiatal demokraták tényleg hatalomra kerülnek, meggondolják majd ezt a kije­lentésüket. A megyei helyzetről Los ka Györgyöt, a régió köztársasági megbízottja Heves megyei hiva­talának mb. igazgatási osztályve­zetőjét kérdeztük. — Megalakult, és letette az es­küt a tizenegy tagú megyei mun­kacsoport, amelynek tagjai jogá­szok, pénzügyi és szervezési sza­kemberek, valamint számítógé­pes munkatársak. Április 14-én jegyzői értekezletet tartunk a megyeházán, ahol konzultációs előkészítésre váijuk a települé­sek vezetőit. Április 16-án pedig mindenhol ki kell függeszteni — tíz napra — a választói névjegy­zékeket. A kopogtatócédulák el­készültek, a polgármesteri hiva­talok nagyobb része már át is vet­te azokat. — Kaptak-e már pénzt a BM választási irodájától e munkára? — Még nem: a ránk eső össze­get a területi iroda utalja tovább, tehát közvetlenül Miskolcról kapjuk majd. Előzetes számítá­saink persze vannak, a megye ösz- szesen majdnem 14 millió forin­tot kalkulált, ám ez településen­ként — a választópolgárok szá­ma szerint — arányosan oszlik szét. Eger például 1 millió 774 ezret kap, míg Kisfüzes 30 ezer forintot. — Szó esett már a névjegyzé­kekről, tehát azt már tudhatjuk, kik választhatnak majd. De kik kerülnek a listákra? — Ezúttal csak országos listá­ra kell majd szavazni május 21- én, pénteken. De kétfélére, mert lesz egy társadalombiztosítási és egy nyugdíjjárulékos önkor­mányzat. Az azonban, hogy mely szakszervezetek, tömörülé­sek kerülnek fel a listákra — nem ránk tartozik, mert ez az ügy po­litikai része. Május elején kide­rül, kik közül választhatunk. Doros Judit Negyven sor húsvétra — Ha igazán fontos, meg tudod fogalmazni negyven sorban is — közölte a szerkesztőm, midőn aktuális, húsvéti gondolataimat aján­lottam figyelmébe. Negyven sor, hümmögtem s menetközben eltöp­rengtem feltámadásról, húsvéti nyusziról, tojásokról, termékenység­ről, minden ilyenkor szokásos fennkölt és közhelyszerű dologról. Időközben eleredt az eső, eljött a hétvége, és én tudtam, hogy megint nem lesz időm felásni a kertet, helyette fontosnak vélt, de valójában egyáltalán nem lényeges dolgokkal foglalatoskodom. Joó úr mentett meg (bár esetében az úr megnevezés kissé bizarr, de jobb híján nevezzük így a valóban békés tekintetű embert, szeme sar­kában kevés hamiskás árnyalattal), aki az utolsó pillanatban tűnt fel, a kertünk végében szorgoskodva. A szomszédasszony parádés kert- építészeti terrveit valósította meg: a köveket akkurátus szorgalommal hordta egy halomba (Nini, sziklakért lesz!), körbeásta a cserjéket, fá­kat, s amikor azt hittük már régen végzett, nyilván utasításra, felásta szépen a mezsgyét is. Joó úrral ezenközben egyeztem meg: ásná fel az én néhány négyzetméteremet is másnap délig, nem leszek adósa. Az egyesség körülményesen zajlott. Joó úr előbb lekáderezett, megkér­dezte ki, s mi vagyok, s mi akadályoz abban, hogy magam végezzek a munkával. Kellő kikérdezésem után „méltónak talált arra”, hogy be­segítsen, még közös ismerősöket is emh'tett, mi több szerencsétlenül járt testvéréről is megemlékezett, akinek lapunk — nem is olyan ré­gen — a bűnügyi rovatban szentelt néhány sort. Az árban is megalkudtunk. Miután ő hosszas szabódás mellett sem mert ajánlatot tenni (nem tudta felmérni balekságomat és anyagi helyzetemet) én mondtam egy összeget, ő meg elfogadta. A megbe­szélt időre mégsem ásta fel a parcellát, hitem megrendült benne, az eső is esett: így hát „tárgytalan” megjegyzéssel lemondtam az egyes- séget. Erre fogadkozott: hétfőn kora reggel megcsinálja. Nem bá­nom, bólintottam rá bosszúsan, valójában megnyugodva. Csakugyan úgy volt. Remek munkát végzett, értett is hozzá, nyil­ván gyerekkorában nevelték bele: az epret megritkította, a liliomot ápolta, a sóskát hagyta növekedni, a gyomot kiirtotta. Este kapatosán jött a fizetségért: a kapuban adtam át a félbehajtott százasokat. — Ugye jól megcsináltam, ugye rendben van, ugye szép? — hajto­gatta többször is, mindegyre szomjazva a dicséretet (mást is, bizto­san). Szinte menekülve búcsúztam a szóáradattól, pedig Joó úr jót tett velem, a kertem él, húsvétra elvetem a magokat is. (jámbor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom