Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-10-12 / 84. szám

A FÉLÉNK APOSTOLOKBÓL BÁTRAK LETTEK (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. ÁPRILIS 10-12. SZOMBAT—HÉTFŐ MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 84. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT n»Ti 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Telepünk 1993. április 14-től nagyszabású engedményes vásárt rendez tüzelő- és építőanyagokból a készlet erejéig. A hűsvét titkai „A locsolás, a lányok vízzel való megöntözése ősrégi eredetű. Egykor varázslás lehetett, melynek célja a gonosz lélektől való távoltartás, a megtisztítás és a termékenység, a gyermekáldás jövőbeni biztosítá­sa volt.” — olvashatják az Ünnepi szokások, gondolatok című írásunkban. Mai számunk 4. és 5. olda­lán e jeles napok titkaival foglalkozunk, s ezúton kívánunk minden kedves olvasónknak: kellemes húsvéti ünnepeket! (Fotó: Perl Márton) Hatékonyabb az állásközvetítés? Csökkent a munkanélküliek száma Az EK-intézkedések miatt Tiltakozó jegyzék A magyar kor­mány tiltakozó jegy­zéket juttatott el Brüsszelbe a közös­ség által bevezetett beviteli tilalom miatt. A jegyzék megalapo­zatlannak minősíti a közösségi intézkedé­seket és kéri mielőbbi megszűntetésüket. Egyben a magyar kormány javasolja, hogy április 16-án vagy április 19-én rendkívüli ülést tart­son a magyar EK ve­gyes bizottság. Az ülésen a közösség ha­zánkat súlyosan érin­tő élőállat és húsbe­viteli tilalmáról lenne szó. A pénteken 0 órá­tól bevezetett ma­gyar beviteli korláto­zások állategészség­ügyi intézkedések. Nincs szó a közös­séggel szembeni megtorló lépésről. Az élőállat és egyes húskészítmények im­portjának leállításá­val Magyarország megkívánja védeni gazdaságát attól a járványtól, amely je­lenleg Olaszország­ban tapasztalható. (MTI) Társadalmi kontroll a saját pénzünk felett „A mindenkori kormányt bosszantani" Költségvetés: 41,4 milliárdos hiány Az első negyedév végére az idei költségvetésben 41,4 milli­árd forintos hiány alakult ki. Március végére a költségvetés bevételei 221,9 milliárd forintot értek el, a kiadások viszont 263,3 milliárd forintot tettek ki. Minderről tegnap tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Pénz­ügyminisztérium. Érződik a költségvetésen az is, hogy az ál­lampolgárok jelentős részének márciusban kellett kifizetnie sze­mélyi jövedelemadó hátralékát. Az első negyedév végéig a lakos­ság befizetései megközelítették az 55,5 milliárd forintot. Ez a ta­valyi szintet 21 milliárd forinttal haladta meg. Göncz Árpád köszöntötte Yasarelyt Göncz Árpád köztársasági el­nök táviratban köszöntötte pén­teken Victor Vasarelyt, a Fran­ciaországban élő magyar szár­mazású képzőművészt 85. szüle­tésnapja alkalmából. Az államfő a magyar nép jókívánságait és köszönetét tolmácsolta Vasarely művészetéért, amellyel a világot és Magyarországot gazdagította. Jegyre, lakást A kormány indokoltnak tartja egy korábbi parlamenti interpel­láció felvetését, miszerint a kár­pótlási jegyeket a szovjet csapat- kivonás során megüresedett la­kások megvásárlására is fel le­hessen használni. Ezért a kabinet ebben az értelemben módosítani javasolja az Országgyűlésnek a kárpótlási és a költségvetési tör­vényeket. Dollármilliók az adóigazgatásnak Az adóigazgatás korszerűsíté­sére 29 millió dollár kölcsönt vesz fel a kormány a Világbank­tól 15 éves lejáratra, 5 év türelmi idővel, félévenként változó és a Világbank hitelfelvételi költsé­geihez igazodó kamatlábbal. Segélyszállítmány Munkácsra A miskolci Kárpátalja Alapít­vány újabb segélyszállítmányt indított útnak pénteken — Be­regszász és Ungvár után — ezút­tal Munkácsra. Húsvéti ajándék­ként a Mocsáry Lajos Alapít­vány 300 élelmiszer egységcso­magját és a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat miskolci csoportjá­nak nagyértékű élelmiszerado­mányát küldték el rászoruló idős embereknek. * Sikertelen munkásgyűlés Ózdon A meghívottak listáján szere­pelt Latorcai János ipari minisz­ter is, aki nem érkezett meg a rendezvényre; azt válaszolta, hogy nem jutott el hozzá az imi­táció. A gyűlésre — a rendezők szándéka szerint az ózdi Kohá­szati Munkástanács zászlóbon­tására — kibérelt hatalmas szín­házteremben mindössze százan jelentek meg. Távol maradtak a helyi kohászat „maradékának” vezetői is, akik egyébként levél­ben közölték, hogy nem látják értelmét részvételüknek. Külföldieket érintő devizain­tézkedést hozott a jugoszláv kor­mány — erről értesítette a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma tegnap a Magyar Távirati Irodát. A Jugoszláv Szövetségi Kor­mány április 7-i elnöki rendele­tével kiegészítette a devizatör­Növekvő idegenforgalom Az első negyedévben 18,5 millió útlevelet kezeltek a hatá­rőrök, ami 12,8 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Csak a szlovák ha­társzakaszon csökkent a forga­lom, mégpedig 20 százalékkal. A kisebb forgalmú ukrán, horvát és szlovén szakaszon viszont két- háromszorosára nőtt az átkelők száma. A román határállomáso­kon 5, a szerb átkelőknél 7, míg az osztrák szakaszon 7,5 százalé­kos a növekedés. Csak a magyar­osztrák határállomásokon 5,5 millió útlevelet kezeltek. Ötletbörzén szeretnék megta­lálni a legmegfelelőbb megoldást a magyar élőállat-, hús-, vala­mint tejkivitelt megtiltó közös piaci, illetve ausztriai rendszabá­lyok ellensúlyozására. Az ötlet­börzét várhatóan kedden tartják meg — tájékoztatta pénteken az MTI munkatársát az Agrárrend­tartási Hivatal vezetője, Rieger László. Elmondta: a közösgondolko­vényt. Eszerint a jövőben külföl­di állampolgárok csak olyan ér­tékű devizát vihetnek ki a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaságból, amelyet az országba való belé­péskor a jugoszláv vámszervek­kel igazoltattak. Erről a minisztériumot a belg­rádi kereskedelmi tanácsos ápri­A regisztrált munkanélküliek számának március végi csökke­néséről rendelkezésre altnak már elemzések, de ezek még nem tel­jes körűek — mondották az Or­szágos Munkaügyi Központban pénteken az MTI érdeklődésére. Az elemzéseket jövő hét elején összesítik, akkor adnak informá­ciót a sajtónak. Mint ismeretes, a megyei ada­tok számítógépes összesítése alapján a közelmúltban jelentet­ték be, hogy 7500-zal csökkent dás célja, hogy a termelők a lehe­tő legkisebb kárt szenvedjék el a korlátozó intézkedések miatt. Ezért várhatóan olyan intézke­désekre kerül sor, amelynek ér­telmében a felvásárlóknak egy meghatározott ár elérése esetén ártámogatást adnának, ezzel ösztönözve őket az áruk megvé­telére. Ezáltal a termelők megfe­lelő jövedelemhez juthatnának, és a raktározásról sem nekik kel­lis 8-án tájékoztatta. Várhatóan a Magyar Nemzeti Bank hivata­los értesítést is kap az intézke­désről, de az valószínűleg csak néhány hét múlva érkezik meg. Az NGKM azonban a magyar turisták mielőbbi tájékoztatása érdekében szükségesnek tartotta a fontos információ közreadását. márciusban a regisztrált munka- nélküliek száma. így a február végén regisztrált 705 ezer helyett 697.500 állásnélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliség évek óta nem csökkent, már az is ered­ménynek számított, ha csak kis mértékben emelkedett az állás­talanok száma. A jelenlegi csök­kenésben elvileg szerepet játsz­hat a mezőgazdasági munkák foglalkoztatási igénye és a haté­konyabb állásközvetítés is. lene gondoskodni. Az intézke­désre elsősorban a tilalom miatt megnövekedett árualap elhelye­zésére van szükség. A szakember szerint a meggyarapodott készle­teket a FÁK országaiban, illetve a Közel-Keleten lehetne értékesí­teni. Elkerülhetetlennek tűnik viszont az exportszubvenció be­vezetése. A kormány sürgős és kivételes eljárást kérve az Országgyűlés elé terjeszti az illetékekről szóló törvényt módosító jogszabály- tervezetét. A tervbe vett változ­tatások csak a bírósági illetéke­ket érintik. Első fokú peres eljá­rások esetében megmarad a je­lenlegi 6 százalékos illeték, emelkednek ugyanakkor a mini­mum és maximum-határok. Az illetékösszeg legalább 2000, leg­feljebb 2 millió forint lesz. A fi­zetési meghagyásoknál is fenn­marad a hatályos 3 százalékos il­leték, miközben a minimumösz- szeg 500 forintra, a maximum pedig 1 millió forintra növekszik. A fellebbezési, tehát másodfokú eljárásokra a hatályos törvény nem állapított meg százalékos Május 21-én, pénteken hosz- szas alkudozás és huzavona után urnához járulhatunk, hogy társadalombiztosítási önkor­mányzatokat válasszunk. Olyan testületeket, amelyek vélhetően a biztosítottak javára sáfárkod­nak a befizetett járulékokkal, a visszajuttatott vagyonnal. Szá­mos országban működnek efaj- ta választott szervezetek, annak érdekében, hogy az állam ne gazdálkodhasson kedve és pilla­natnyi szükséglete szerint a nyugdijakra, egészségügyi ellá­tásra befizetett összegekkel. Talán kevesen tudják, hogy nálunk sem előzmények nélkül való ez az önkormányzati forma. A két világháború között foko­zatosan kialakult a nyugdíjbizto­sítás rendszere és létrejöttek a különböző, vagyonnal rendelke­zőágazati nyugdíj- és betegpénz­tárak. 1984-ig a TB a szakszer­vezetekhez tartozott, azóta vi­szont államigazgatási feladat. Jóllehet, 1991. végén törvény született a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról, a gazdaság rossz helyzetére és a szakszervezetek megosztottságá­ra hivatkozva a kormány további 15 hónapig késleltette a TB-kép- viselők választásának kitűzését, s az országgyűlés csak idén, feb­ruár 23-án fogadta el az erre vo­natkozó törvényt. Az állampol­gárok zöme azonban alig egy hó­nappal a választások előtt még kulcsot. A módosítás ez esetben 6 százalékot vezetne be, 3000 fo­rint alsó és 2 milliós felső határ­ral. A harmadfokú, felülvizsgá­lati szakasz eljárásaira szintén 6 százalékos kulcs vonatkozna, 4000 és 2 millió forintos mini­mum- és maximum-határokkal. A javaslat pontosítja a cégbí­rósági eljárási illetéket is. A 2 százalékos mérték eszerint válto­zatlan marad, az alsó határ vi­szont 10 ezerre, a felső pedig 300 ezer forintra emelkedik. Az ed­dig illetékmentes csőd- és felszá­molási eljárásokra szintén tételes illetéket állapít meg a tervezet : a csődeljárás indítása 15 ezer, a felszámolási eljárásé pedig 20 ezer forintba kerül. (MTI) szinte semmit nem tud arról, hogy miről szól ez a választás, mi az értelme, s hogyan bonyolódik majd? Á tájékozódás érekében né­hány nappal ezelőtt Budapesten egy konferenciára hívták a sajtó képviselőit, s ezen szakemberek, meghívott vendégek válaszoltak a fenti kérdésekre. Elsőként dr. Surján László népjóléti miniszter szólalt fel, s első mondata latinul szólt, ma­gyarul körülbelül úgy hangzik: „május 21-én választani — cél­szerű”. Hozzáfűzte: az a fajta politikai szélcsend érzékelhető ma hazánkban, amely alkalmat ad arra, hogy a valódi problé­mákra odafigyelhessünk. Az or­szág mostani állapotában a TB nagyon is előtérbe került, és az önkormányzati választás alkal­mas lehet egyfajta fejlődés meg­indítására. „A kórházaink lega- tyásodnak, 50 százalékkal több nyugdíj kéne, az egészségügyi dolgozók bére alacsony, tesse­nek egy olyan területet mondani, ahol nem kellene több pénz” — mondta a miniszter. — „A meg­lévő járulékok útjának ellenőr­zése azonban mindenképpen társadalmi kontrollt igényel, és emögött ne keressenek semmifé­le sandaságot, még akkor sem, ha a kormány szorgalmazza az önkormányzatok létrejöttét, s ha a javaslat beterjesztője saját ma­gam vagyok” — folytatta. (Folytatás a 3. oldalon) Narancs­fesztivál A második Narancs-fesztivált Debrecenben tartják meg április 13. és 18. között. Az összművészeti jellegű fesz­tiválon színház- és filmbemuta­tókkal, komoly- és rockzenei koncertekkel, kiállításokkal és irodalmi rendezvényekkel várják az érdeklődőket. A szervezők a kiemelkedő események közé so­rolták a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház vendégjátékát Marton László: A nagyratörő cí­mű darabjával, valamint a Kal- ligram című pozsonyi folyóirat bemutatkozását. Felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a fesztivál keretében nemcsak Debrecen­ben, hanem Nyíregyházától kezdve Hajdúnánásig több más helységben is színvonalas műso­rokat élvezhet a közönség. (MTI) (MTI) Amerikai pályázat Az amerikai magyar szabadságharcos szövetség pályázatot hirde­tett 14-20 éves magyar fiatalok részére olyan munkákra, amelyek az emigráció történetét, tevékenységét dolgozzák fel. A fiatalok a pályamunkákhoz szükséges fő ismereteket az „Emig­ráció a hazáért” című, a budapesti történeti múzeumban május 10-ig meghosszabbított kiállításon szerezhetik meg. A legjobb munkák szerzői egyéves amerikai ösztöndíjat, illetve egyhónapos észak- és dél-amerikai, ausztráliai és európai utakat nyerhetnek. Amint dr. Harsányi Lajos, a kiállítás Los Angelesben élő rendezője az MTI-t tá­jékoztatta, a kiírást minden magyar középiskola megkapta, és az megjelent a Köznevelés március 5-i számában. A határon igazolás kell a valutáról Devizaintézkedés Jugoszláviában Legalább 2 ezer, maximum 2 millió forint Nőnek a bírósági illetékek? Hogy a termelők a lehető legkisebb kárt szenvedjék el Ötletbörze az FM-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom