Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-07 / 81. szám

HÍRLAP, 1993 7., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5. „A városnak meg kell keresni a rászorulókat” A szociálislakás-piac „bedugult”, a garzonházból nem jutnak ki az ott lakók a győztes A Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenyen 236 tanintézmény 4200 diákja indult. A döntőt március 13-án tartották meg, de az eredmény csak a napokban érkezett meg. Ali György, a Ne­umann János Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépis­kola II/B osztályos tanulója első és második osztályosok kategó­riájában első lett! Ugyancsak döntős lett Krotos LászlóII/B-s, aki a 29. helyen végzett, s a dön­tőbe jutott Nagy Péter IV/B osz­tályos, aki a 3-5-öd évesek me­zőnyében az előkelő 13. helyen végzett. Mindhárom diák Király Sándor tanítványa. Relaxációs tanfolyam Az egri egészségügyi alapellá­tás mentálhigiénés csoportja újabb relaxációs tanfolyamot in­dít, melyen megtanulható a testi­lelki önellazítás, önszabályozás. Az érdeklődőket április 15-én, csütörtökön 17 órakor várják az Arany János utca 20/A alatt, a módszertani bölcsőde épületé­ben. További információkat Rát- kai Sándornéad a 311 -65 2-es te­lefonszámon. Kiállítási naptár a Forrásban Már csak egy hétig — április 14-ig — láthatják az érdeklődők a Forrás Gyermek-Szabadidő­központban a novaji általános is­kola rajzpedagógusainak, Gálné Paróczai Évának és Noszticzius Adriennek a munkáit. Április 16-tól május 5-ig a Föld napja címmel tematikus tárlat lesz lát­ható. Májusban a recski általá­nosiskolások Gáspár /s/m/veze­tésével mutatják be alkotásaikat, majd május 28-tól június köze­péig a noszvaji rajzosoké a para­ván. Szüret és művészet Eger ebben az esztendőben is készül a szüreti napokra. Új kez­deményezés, hogy Szüret és mű­vészet címmel pályázatot ír ki a város önkormányzata közösen a BAZ, Heves és Nógrád megyei önkormányzatokkal. A pályá­zatra hagyományos festészet, grafika, kisplasztika, kerámia, textil, üveg, faszobrászat kategó­riákban lehet nevezni, egyénen­ként és műfajonként legfeljebb 3-3 műtárggyal. A művek beér­kezési határideje: 1993. augusz­tus 16-tól 19-ig. A zsűrizés au­gusztus 24-én lesz. A kiállítást a Megyei Művelődési Központ­ban rendezik szeptemberben. További információkat az MMK-ban kérhetnek az érdek­lődők. Cím: Eger, Knézich Ká­roly u. 8. Telefon: 36/310-356/ 18, Tőzsér Ferenc. (Folytatás az T oldalról) — Ez utóbbi valóban egy fon­tos szempont lehet. De milyen el­vek alapján és módszerekkel tá­mogatják a családokat? — Úgy tapasztaltuk, hogy a szétesett családok tagjait több­szörösen nehéz segíteni, ezért is fontosnak tartjuk ezt a célt. Mondjuk, ha három kereső együtt marad, könnyebben bol­dogulnak, s nem szorulnak se­gélyre. Egyenként már sokkal nehezebb: külön lakásra vagy al­bérletre van szükség, drágább a megélhetés, nem is szólva a többi veszélyforrásról, amit a válás je­lent. — Milyen eszközök állnak a rendelkezésükre? — Nagyon kevés. Szerencsére elindult az egyházi karitatív tevé­kenység is, de minden ilyen céllal szerveződő csoportot be aka­runk vonni, ha valóban segíteni akarnak. Nagy veszteség szá­munkra Ács püspök úr halála, mert sokat jelentett támogatása. A város költségvetésében jelen­tős ez a tétel, de egyértelmű szá­mokat nehéz mondani, mert 40 milliót jelent például az alsófokú intézmények diákétkeztetésének támogatása. Erről sok szó esett az utóbbi időben, a szülőknek jö­vedelmük arányában vállalni kell — szerintem —, hogy kifize­tik a térítési dijat. Nemcsak szo­ciális rászorultság kérdése, hogy a gyereknek kell a meleg étel az iskolában. Többféle támogatási forma létezik, ilyen a lakásfenn­tartási, az ápolási díj, az átmeneti segély, a temetési, a közgyógyel- látási igazolvány, a személyes gondoskodás. Mindezeket — a mondottak szerint — családokra vetítve igyekszünk majd nyilván­tartani, hogy pontos adataink le­gyenek. — Nagyon nehéz gond Eger­Miután az Evat Rt. lezárta 1992. évi számadásait, dr. Koncz Sándorné kimutatásaiból hiteles képet nyerhetünk az önkor­mányzat birtokában lévő laká­sok és helyiségek bérlőinek tar­tozásáról, azaz a lak- és helyiség- bér-kintlévőségekről. Hogy mi­nél reálisabb képet kaphassunk, összehasonlítjuk az 1992. év hát­ralékait az előző, az 1991. esz­tendő adataival. A lakosságnál a következő volt 1992-ben a helyzet. Bérleti díj: 13.045.437 forint, távfűtési díj: 15.461.084 forint, és köz­ponti fűtési díj: 59.582 forint. Tehát 28.566.103 forinttal adó­sak az EVAT Rt.-neki Még be­szédesebbek ezek az összegek, ha összehasonlítjuk az 1991. esz­tendőben kimutatott kinnlévő- ségekkel: a bérleti díj 17,4, a táv­fűtési díj 16,5, s végül a központi fűtési díj 38,9 százalékkal maga­sabb. Amíg 1991 végén „csak” ben a lakás. Van-e valamilyen el­képzelésük arról, hogy juthassa­nak hajlékhoz a rászorulók? — Dolgozunk egy tervezeten, hogy ne licitálással adja el a város a lakásait. Mit érünk azzal, ha most kell a pénz, s elkél négyzet- métere 23 ezerért, s majd később esetleg 50 ezerért kell megépíte­ni? Lényegesnek látjuk, hogy a garzonházból elmozdulhassanak az ott élők. Szeretnénk elérni azt is, hogy támogatással a magán- forgalomban is hozzájuthassa­nak hajlékhoz. Pillanatnyilag ez a mozgás teljesen „bedugult”. Tájékozódásaink során különös ellentmondásokra is bukkan­tam: a nyugdijasházban például három rosszhiszemű, jogcím nél­küli lakó van, s akad, aki több éve el sem foglalta helyét. Ha ott ezen változtatunk, mar négy la­kással gazdálkodunk. Azon is töijük a fejünket, hogy a bervai munkásszállót szociális otthon­ná alakítsuk át. — Már az eddigiek alapján is 16.832.449forint volt a lakosság tartozásainak végösszege, addig ez a summa 1992. év végére 16,9 százalékkal megszaporodott. De rendkívül tanulságos a kö­zületi tartozások 1992. évi ala­kulásának a képe is. Bérleti díj: 11.249.722 forint, távfűtési díj: 2.910.522 forint, és kp. fűtési díj 445.547 forint A közületek tehát 14.605.791 forinttal maradtak adósok az Evat Rt.-nek, ami az 1991. évhez viszonyítva 29,9 százalékos emelkedést jelent. Amíg tehát az Evat Rt.-nek az 1991. esztendőben a lakosság és a közületek összességében 21.710.385 forinttal tartoztak, addig ez a kinnlévőség 1993-ra 43.171.894 forintra emelkedett, ami 19,88 százalékkal magasabb adósságot jelent! Ezek a hatalmas tartozások minden kétséget kizáróan úgy a lakosság, mint a közületek fize­tőképességének igen figyelemre­látszik, hogy sok olyan ellent­mondásra bukkant, amely az ut­ca emberét is foglalkoztatja. Ho­gyan próbálják megoldani azt, hogy a segélyezettek valóban ar­ra fordítsák a támogatást, amire a város adja? — Előtérbe szeretnénk he­lyezni a természetbeni segélyt. A lakbértámogatást például névre szóló utalványon nyújtanánk át, s többször adnánk ruházati utal­ványt, élelmiszercsomagot, kifi­zetnénk a közüzemi dijat, vagy támogatnánk a gyerek étkezését az iskolában. Úgy érzem, való­ban jobban kellene erre a kérdés­re figyelni. Pénzeszközeink kor­látozottak. S azzal nem sokra megyünk, ami egy iskolában elő­fordult : a tanévkezdési támoga­tás összegét egyszerűen elosztot­ták a létszámmal, s fejenként ki­osztottak 160 forintot a tanulók­nak. így az igyekezetünknek nem sok látszatja lesz... méltó csökkenését regisztrálják. De amíg eddig csak a lakossági tartozásokról volt szó úgy a saj­tóban, mint a televízióban, nem kevésbé a képviselő-testületi üléseken, addig a közületek egy­re duzzadó tartozásairól nem hallottunk. Ez annál is figyelem­reméltóbb, hiszen 1991-ről 1992-re alig valamicskéiéi keve­sebb, mint 30 százalékkal ugrott meg a közületi tartozások össze­ge, ami már igazán jelentős. Nem vagyunk sem közgazdá­szok, sem pedig jósok, de mivel napjainkban a lakosság fizetőké­pességének javulásáról semmi­képpen sem beszélhetünk, meg­lehetősen borúlátók vagyunk az 1993. esztendő adósságának ala­kulását illetően. Bár szeretnénk, ha másként alakulna a helyzet, s amikor majd 1994-ben számot adunk az Evat Rt. kinnlévősége- iről, meg kellene cáfolnunk mai gyanúnkat! Sugárlstván Gábor László A Trió Stendhal fellépése Három kiváló dzsessz-zenész — név szerint Dés László, Snetberger Ferenc és Horváth Kornél — 1987-ben alapította meg azt a zenekart, amely Ma­gyarország egyik legigényesebbjeként vonul be az instrumentális zene történetébe. Muzsikájuk improvizációkra épül, ám hangzás- világuk meghatározható: a latin, az afro és az indiai ritmusokból tevődik össze egyrészt, másrészt euró­pai és cigány harmóniákból, s a szaxofon hol erőtel­jes, hol lírai dallamaiból. A Trió Stendhal április 8-án, csütörtökön este hét órától lép fel Egerben, az Ifjúsági Ház nagyter­mében. Óriási tartozások Az Evat Rt. növekvő kinnlévőségei Németországba készülnek, szponzorokat várnak... Két népzenész, de lehet, hogy több? Legutóbb a március 15-i váro­si ünnepségen arattak nagy si­kert, a közelmúltban pedig a Ta­vaszi Fesztiválon a Budapest Sportcsarnok-beli táncháztalál­kozón léptek fel. Szabó Viola és Fajcsák Attila népzenei kettőse már nemcsak Egerben, hanem a megyében, s a megyehatáron túl is ismertté vált. — A március 28-i XII. Ma­gyarországi Táncháztalálkozón valójában egy élő lemezbemuta­tót tartottunk — mondja Fajcsák Attila, az együttes tagja. — Dz.su- pin Pállal, a noszvaji könyvtár vezetőjével — aki szintén népze­nész — együtt szereplünk egy most kiadott népzenei lemezen. — Úgy tudom, a kettősüknek külföldi meghívásai is vannak. — Ez igaz, de ezek még a tá­volabbi tervek. Most április 10- én, nagyszombaton Magyarpo- lányban lépünk fel, ahol a Köllő Miklós rendezte passiójátékhoz szolgáltatjuk a zenét. Valóban, két németországi meghívásunk is van, május végén Limburgban egy nemzetközi népzenei feszti­válon való fellépésre kértek fel bennünket, egyelőre azonban még nem tudjuk, miből fedezzük a költségeket. Most lázasan ke­ressük a szponzorokat. Nem sze­retnénk lemaradni erről a tekin­télyes rendezvényről, amelyet már két éve szerveznek, s mint­egy 40 országból jönnek a talál­kozóra muzsikusok. A másik meghívás Ostenberg-Lisbergbe szól, június elejére. Reméljük, si­kerül eljutnunk oda is. — Korábban többféle együt­tesnek volt tagja vagy vezetője. Ezúttal tervezik-e „kibővíteni” a kettőst? — Találtunk zenésztársakat, s már meg is alakítottuk az új együttest. Dzsupin Pál, Gonda Anita és Barta János csatlakozik hozzánk. Egyelőre még nem si­került eldöntenünk, hogy milyen nevet válasszunk, én a Rubató-1 javasoltam. Ez a szó többjelenté­sű, utal a zenei elképzeléseinkre. Vannak más ötletek is, tehát ez még nem biztos. Az viszont bizo­nyos, hogy hamarosan megis­merkedhet velünk az egri közön­ség! (jámbor) Óvodából iskolába... Sok szülőben vetődött fel a kérdés, hogy hatéves kislánya, kisfia szeptembertől iskolába járjon, vagy maradjon még egy évet óvodában. Fontos, a gyer­mek életét jelentősen befolyáso­ló döntés ez. — A szülők jó döntést szeret­nének hozni. Ki segít nekik eb­ben? — kérdeztük Szikszay Csa- bánét, az Egri Nevelési Tanács­adó vezetőjét. — Az óvodában az óvó nénik jól ismerik a gyermeket, hiszen látják, hogyan fejlődött, tudják, honnan indult és hol tart most. Az óvodák januárban megbeszé­lik a szülőkkel, hogy véleményük szerint szeptembertől iskolába járjon, vagy óvodás maradion-e a gyermek, vagy esetleg szüksége van-e valamilyen speciális szak- vizsgálatra. A szülőkkel történt egyeztetés után az óvoda minden gyermekről — aki megkezdheti tanulmányait — írásbeli szakvé­leményt ad, melyet az iskolába beiratkozáskor elkérnek. Elő­fordul olyan eset is, hogy az óvo­da és a szülő különböző vélemé­nyen van az iskolakezdést illető­en, vagy a gyermek nem járt óvo­dába. Ilyenkor a nevelési tanács­adó segít javaslataival megta­lálni a gyermek számára a lehető legjobb megoldást. — Hogyan, milyen tényezőket figyelembe véve alkot véleményt a tanácsadó? — Azt kell eldönteni: a gyer­mek testi és szellemi fejlettsége lehetővé teszi-e, hogy károsodás nélkül csoportban tanuljon, is­mereteket szerezzen. Iskolára érett az a gyermek, aki testileg elég fejlett, érzelmi-akarati életé­ben kiegyensúlyozott, a szabá­lyokhoz képes alkalmazkodni, tud és akar eredményeket elérni, gondolkodása differenciált. — Milyen vizsgálatokat vé­geznek a tanácsadó szakembe­rei? — A 2-3 órás vizsgálat négy részből tevődik össze. Először az anyukával, az apukával beszél­getünk a gyermekről, fejlődésé­ről. Ezután egy csoportos vizsgá­lat során megnézzük, milyen tel­jesítményre képes, ha 3-5 társá­val együtt kell dolgoznia, hogy viszonyul hozzájuk, mennyire fogadja el a felnőtt irányítását, tud-e alkalmazkodni a közös fel­adatmegoldás szabályaihoz. A rajzos feladatok megoldásában nem a rajz „szépséget” értékel­jük, hanem azt, mennyire képes a látásának és kézmozgásának „összerendezésére”. A rajzok alapján ugyanis következtetni le­het érzelmi állapotára és értelmi képességeire egyaránt. Akkor mondjuk, hogy tud a gyermek számolni, ha nemcsak felsorolja a számokat 10-ig, hanem ha tud­ja, mit jelent például az 5 és a 3, tudja, melyik több vagy keve­sebb, tud belőlük elvenni és hoz­záadni. Az egyéni vizsgálat al­kalmával az első megfigyelé­sünk, hogy milyen a gyermek testi megjelenése (testsúly, ma­gasság, testalkat). Tapasztalata­ink szerint a testi fejletlenség még jó értelmi és szociális képesség mellett is hátrányt jelent az isko­lai terhelés elviselésében. Játékos feladatok sorozatán keresztül vizsgáljuk meg a gyermek képes­ségeit, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek az iskolai tanul­mányok sikeres elkezdéséhez. A vizsgálat után a tapasztalatainkat azonnal megbeszéljük a szülők­kel, tanácsokat adunk, miként foglalkozhat otthon gyermeké­vel. Az óvodának három pél­dányban írásos szakvéleményt küldünk, ők továbbítják ezt az is­kolának és a szülőknek. Lehetsé­ges, hogy kis páciensünknek olyan problémái vannak, melyek valamilyen szakvizsgálatot is igé­nyelnek, ebben az esetben j avas­latot teszünk a további kivizsgá­lására. Szükség esetén felajánl­juk a nevelési tanácsadó speciális fejlesztő foglalkozásait, melye­ket ingyenesen vehetnek igénybe a gyerekek. A szakvéleményein­ket április 15-ig készítjük el, hogy beiratkozáskor minden szülő kezében lehessen. — Miért jó, ha a szülő szakem - berrel is beszélget arról, hogyan kezdje, egyáltalán kezdje-e meg gyermeke a tanulmányait az is­kolában ? — Megtudhatja, milyen ké­pességei, készségei alakultak már ki a gyermekének, miben jó, és miben vannak hiányosságai. Ötleteket, javaslatokat kap a szak­embertől arra, hogyan foglalkoz­zon otthon a kislányával, kisfiá­val, hiszen fél év egy hatéves éle­tében nagy idő, céltudatos, okos szülői segítséggel rengeteget fej­lődhet a gyermek. Meggyőződ­het arról, hogy pusztán a még egy év óvodában maradás sem min­dig jó megoldás, hiszen lehet olyan probléma is, amit az óvoda nem oldhat meg önmagában, és ilyenkor a gyermek egy évvel öregebb lesz ugyan, de okosabb nem. — Hogyan juthat el egy szülő a nevelési tanácsadóba? — Az óvoda javaslata alapján, vagy önként megkeres minket. Előzetes egyeztetés után megál­lapodunk a vizsgálati időpont­ban. Az Egri Nevelési Tanács­adóban a 310-334-es telefonon, a Szarvas Gábor u. 2. alatt pszi­chológus, pedagógus, gyógype­dagógus kollégák állnak a szü­lők, gyermekek rendelkezésére. A megye városai közül még Gyöngyösön, Hatvanban és He­vesen várják a tanácsadók azo­kat, akik nem tudják eldönteni, hogy iskolába menjen, vagy óvo­dában maradjon a gyermekük. (koncz) Megmérgezték az őrt... Ezer veszély leselkedik az éjszakai portásokra, telepőrökre. Ez al­kalommal azonban nem gazdasági bűncselekménynek esett áldoza­tául a felvigyázó, hanem a gondatlanul elhelyezett patkányméreg okozta tragédiáját egy négylábúnak. Mint a gazdája, Reiner József, az Autókomplex Kft. dolgozója elmondta, kutya nélkül ők is védtelen­né, kiszolgáltatottá válnak. Nem használhatnak önvédelmi pisztolyt, de még gazspray-t sem. Egyedüli „fegyverük” a maguk nevelte, szo­katlan neszre fülét hegyező, a betolakodót vicsorgó fogakkal fogadó eb. A történet azzal kezdődött, hogy a polgármesteri nivatal megbízá­sából, rágcsálóirtási célzattal mérget helyeztek ki a Rotox Kft. embe­rei. Panaszosunk állítása szerint azonban a legalapvetőbb óvintézke­dést sem tették meg. így aztán amikor ő gyanútlanul, a veszéllyel nem számolva, sötétedés után szabadjára engedte a kutyát, az belekóstol­hatott a szerbe. Reiner úr reggel vette észre, hogy a szerencsétlen jó­szág szemei kifordultak, s rettenetes állapotban feküdt az udvaron. Azonnal értesítette az állatorvost. Dr. Kovács Mihály sietett segítségére. A gyors, szakszerű beavat­kozásnak köszönhető, hogy tálán életben marad az éjszakai portás „munkatársa”. Nem ez az első eset, mellyel a doktor úr találkozott. Elmondta, hogy a forgalomban kapható patkánymérgek a véralvadást késlelte­tik. (Ha azonnal hatnának, az intelligens rágcsálók gyanút fognának, s talán csak egyikőjük pusztulását okozná a kihelyezett szer.) Épp ezért rendkívül veszélyes a háziállatokra, hiszen sok esetben csak ak­kor tapasztalható a baj, amikor már nemigen lehet segíteni. Az Autókomplex Kft. portása, Reiner József nemcsak neheztel a Rotox cégre — gondatlanságukkal majdhogynem tragédiát okoztak —, hanem felteszi a kérdést: vajon a gyógykezelés költségeit vállalják-e? A Rotox Kft. képviselői — Blazsekovits Ede és Pirityi Péter hitet­lenkedve fogadták a sztorit. Véleményük szerint képtelenség, hogy az őáltaluk kihelyezett szertől (mérgezett búzából, árpából, tepertő­ből kevert elegy) betegedett volna meg a szerencsétlen pára. Egy­részt, mert ez idáig nemigen találkoztak olyan kutyával, amely takar­mányra éhes, másrészt az állatnak a testsúlya fele mennyiségét kell el­fogyasztania a szerből ahhoz, hogy hasson. Ez jelen esetben közel húsz kiló patkányirtó felfalását feltételezné. Ennek pedig a töredékét sem tették ki a telepre. Rotoxék inkább arra gyanakszanak, hogy az Autókomplex „eszközül” használja fel a négylábú őr megbetegedé­sét. Régóta ágálnak a patkányirtási díj — évi Í5 ezer forint — fizetése ellen. Szerintük ezzel a „támadással” akarják felbontani a két cég kö­zött fennálló, öt esztendőre szóló szerződést. Mivel erre nincs lehető­ség — az 1972-ben kiadott rendelet kötelezi a vállalkozókat a rágcsá­lóirtás költségeinek részarányos fedezésére —, ezért magát a Rotoxot szeretnék „alkalmatlanná” nyilváníttatni. Blazsekovits úr szerint ha ez sikerülne, s ők nem végezhetnék munkájukat, úgy két év múlva any- nyi patkány lenne Egerben, mint ahány lakosa van a városnak. A feltételezéseken alapuló vádaskodások hallatán igazságot tenni aligha lehet. Csak egy biztos — ami végtelenül szomorú —, az esik ál­dozatul, „aki” a dolgát végzi, s a „felsőbbrendűek” csatározásába még bele sem szólhat... Négyessy Zita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom