Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-03-04 / 78. szám
HÍRLAP, 1993. április 3-4., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Közszemlén a piacrendelet A közgyűlési döntés alapján tizenöt napos közszemlére tették a piacok és vásárok rendjéről szóló rendeletet. A testület egy nyolc évvel ezelőtt hozott tanácsrendeletet helyez hatályon kívül, és szabályozza a piaci árusítás általános szabályait Eger területén. A rendelet célja az is, hogy elősegítse a termelők közvetlen értékesítő tevékenységét annak érdekében, hogy a jelenleginél kedvezőbb árakon lehessen a városban zöldséghez, gyümölcshöz jutni. Szénaláz az MMK-ban A darab műfajához illő időpontban, április 1-jén is játszotta az Egri Színműhely Noel Coward: „Szénaláz című” vígjátékát. A bolondos család házi kalandjait többek között Jordán Mária, Ungvári Tamás, Kármán Krisztina, Gere Zoltán és Bódi Zsolt jeleníti meg Szabó János rendezésében. A „Szénaláz” ma este 7 órától is megtekinthető a Megyei Művelődési Központ színháztermében. Húsvéti játszóház Nyakunkon a húsvét, nemsokára lehet locsolkodni, festett tojással várni a fiúkat. Az ünnep rekvizítumainak elkészítéséhez nyújt segítséget a kisdiákoknak a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont, ahol húsvéti játszóházba várják a gyerekeket szombaton délelőtt tíz órától. Lehet majd viaszos, rátétes és pingált tojást, különféle díszeket és húsvéti kosárkákat készíteni. Túra a Hór-völgybe Huszonhárom kilométeres gyalogtúrát szervez vasárnapra a Bükki VM SE természetjárószakosztálya. A túrázók a novaji kunyhó és Bükkzsérc érintésével a Hór-völgybe mennek, majd Felsőtárkányba térnek vissza. Találkozó vasárnap reggel az egri autóbusz-pályaudvaron. Jól szórakozott a közönség Kerecsendi asszonyok, népviseletben Az idő hűvös volt, de az MMK-ba érkező vendégek, nyugdíjas szereplők, hozzátartozók, a rendezőség izgalommal és forró szívvel jöttek. A Heves Megyei Nyugdíjas Érdekvédelmi Szövetség az MMK támogatásával fesztivált rendezett. A megnyitót a ház gazdája, Sebestyén János igazgató mondotta, s méltatta a nyugdíjas korosztály érdemeit, lelkesedését. A verpelétiek a hagyományőrIdősek fesztiválja ’93 ző népdalokat nagyon szépen énekelték, a markaziak „A fonóban szól a nóta”című műsorban felelevenítették a régi szokásokat. Nagyon hangulatos és eredeti volt a „hatvani lakodalmas” jelenet. Szinte művészi teljesítményt nyújtott a füzesabonyi férfikórus klasszikus dalokkal. Igen szépen énekeltek a novaji népviseletes asszonyok. Kalmár Gyula zongaművész-tanár kiváló kísérete mellett énekelt olasz dalokat Tavaszy József. Egerfar- mos asszonyai cigánydalokkal szórakoztatták a közönséget. Veres Imréné „Férjet keresek” monológja derűt fakasztott. A kerecsendi, átányi, recski, egri asszonyok is szép sikert mondhatnak magukénak. Kerecsen- den Juhászné Katika fiatal klubvezető törődik az idős emberekkel, ő készítette fel őket a városi és a megyei fesztiválra is. A poroszlói asszonyklub Tisza-parti dalokkal szerzett örömet a nézőknek. A sok szép dal mellett volt versmondás is. Békési Gyuláné, Erdélyi Pálné (Kerecsend), Suszter Imréné, Popovits Zoltán- néés Gál József (Köm\ő), aki saját versét mondta. A fesztivál színfoltja volt a kézimunka-kiállítás is. Köszönet minden szereplőnek, a vendégfogadó egri asszonyoknak, a rendezésben oroszlánrészt vállaló Bessenyei Illés- nének. Ez így együtt volt kedves és maradandó élmény. A hagyomány folytatódott Az Egri Közgazdasági Szak- középiskola tanulói az idén is szép sikereket könyvelhettek el a tanév matematikaversenyein. A 3-4. évfolyam OKTV és az elsőmásodik évfolyam Arany Dáni- el-versenyének fordulói az év során folyamatosan zajlottak. Az áprilisi országos döntő megmérettetésére készül Bánn Richárd I. osztályos tanuló, de az országos szakmai tanulmányi verseny második fordulójába jutott Tóth Julianna és Kádár Péter eredménye is dicséretes. Nemrég rendezték meg a Kertész Andor-matematikaver- senyt, ahol a diákok a megye szakközépiskolái közül a legeredményesebben szerepeltek, és elhozták a pálmát az első, második és negyedik évfolyam versenyén Tajti Imre, Bánn Richárd és Tóth Julianna jóvoltából. Az iskola további két harmadik helyezéssel is büszkélkedhetett, ezeket Friedrich Zita (III. évf.) és Nagy Szilvia (I. évf.) érte el. Az ifjú matematikusok csapata Csak semmi politika... Egyesült lokálpatrióták Új egyesülettel gyarapodott a városi társaságok köre, nemrégiben alapították meg az Egri Lokálpatrióta Egyletet. Az elfogadott alapszabály szerint az alapító tagok célul tűzték ki Eger és polgárainak felemelkedését, a haladó hagyományok őrzését, a várost szerető erők összefogását és képviseletét, az egészséges lokálpatriotizmus ápolását. — Eger tipikus kisváros, ahol az emberek erősen lokálpatrióta érzelműek, nehezen fogadják be az idegeneket, sokszor kirekesz- tőek a „nem egriekkel” szemben. Ez nem biztos, hogy mindig jó, de mi arra gondoltunk, hogy ezeket az erőket és érzelmeket a város érdekében kellene összefogni — fejtegeti további céljaikat az egyesület elnöke, Várko- nyi György. — A képviselő-testületen belül tavaly megalakult a lokálpatrióta frakció. Ez az egyesület azonos lenne a városházi képviselőcsoporttal? — Szó sincs róla. Ez egy politikamentes egyesülés, amelyből később is száműzzük a politikát. Az emberek már megutálták a csatározásokat, viszont sokan szívesen tennének valamit a városért, de nem tudják, hogyan, milyen formában lehetséges ez. A közgyűlésre nem járnak el, más fórum pedig nincs, ahol kifejthetnék véleményüket, előadhatnák elképzeléseiket. Rengetegjó szándékú, de szétszórt próbálkozás van sportban, kultúrában, a vállalkozások terén, amelyeket érdemes lenne összefogni. A különböző rétegekre szeretnénk támaszkodni, egy olyan fórumot akarunk létrehozni, ahol mindenki előadhatná gondját- baját, ötleteit a város életével, fejlesztésével kapcsolatban. — Milyen formában működik az egyesület? — Az érdeklődő lokálpatriótákat bizottságokra osztanánk, s lehetne ötletekkel bombázni a tagokat a fejlesztések, a szociális kérdések, az idegenforgalom és a kultúra területén egyaránt. — Céljaik között kiemelték a város és polgárainak felemelkedését. Ezt hogyan képzelték el? — Ez a város páratlan adottságokkal rendelkezik, de ezeket a mai napig nem sikerült kiaknázni. Kevés hely van a világon, ahol ennyire együtt van minden, amire az embereknek szükségük van a pihenéshez, a szórakozáshoz és a kulturálódáshoz: a történelmi múlt, a bor, a gyógyvizek, a barokk értékek és a hangulat. Ausztriának feleekkora vonzA város, amelyért érdemes összefogni (Fotó: Gál Gábor) ereje sincs, mégis virágzó idegen forgalmat tudott teremteni. Nekünk is ezt kellene elérnünk, s ennek talaján fejlődhetne tovább a város. — Milyen fórumokat, programokat szervez az egyesület, ahol a helybeli polgárok megjelenhetnek, és ahol meg is hallgatják az ötleteiket? — Először április 7-én délután 4 órakor a művelődési házba hívunk mindenkit, aki meg akarja ismerni céljainkat, és csatlakozni akar hozzánk. Ekkor ismertetjük részletesen az egyesület alapszabályát, és a tervezett programjainkat is. — sárközi — Kolumbusz tojása? Kodály jutott eszünkbe Az esemény röviden ennyi: az Egri Állami Zeneiskola tanárai minket is meghívtak a vidéki zenetanfolyamok első hangversenyére. A talányos invitálás mögött az áll, hogy az egri zenetanárok — részben szerény jövedelmük feljavítására, de helyi igény szerint is — az Eger környéki községekben vállalják az érdeklődő gyerekek zenei képzését, az iskolai oktatás keretein kívül. Évek óta folyik ez a munka Szilvásváradtól Kálig-Kompoltig, Mátraderecskétől, Recsktől Fel- sőtárkányig, le egészen Novajig, de hát Bekölcét, Bélapátfalvát, Egercsehit és Mikófalvát se ............................ál. Far' ' h agyjuk ki a sorból. Farkas István, Molnár Zsuzsa Felsőtár- kányban igyekszik inkább a pen- getosökkel eredményt elérni, Kalmár Gyula Kálban időzik már hosszabb ideje, Miklovitz László a bükki bolyban, Beköl- cén, Mikófalván, Égercsehiben, a csellós Birtha Béla Szilvásváradon szorgoskodik azon, hogy a zenei létravonalak között a kislányok és a kisfiúk jól eligazodjanak. A megszólaltatott hangszerek között az első helyre tornászta fel magát a furulya, a társadalmi igény és lehetőség ide irányította a gyerekek és a szülők figyelmét. A zongora következik a furulyák után még úgy is, hogy Balatonban egy nemes lelkű adakozó segített a hangszerhiányon. Szóval a gyerekek hol szólóban, hol páronként, néha trióba, kvartettbe felsorakozva közölték a közönséggel, mit tudnak. A káli-kom- polti „kis-banda” hetes létszámmal képesztette el a hallgatóságot. Milyen művek is érdekesek ilyenkor? Népszerű, középszerű és nagyszerű zenei írások, fel egészen Mozartig, Bachig, Haydn-ig, Schubertig, Bartókig, Kodályig. A kis zenészek gálában léptek fel, ízlésesen-ünnepien, tudták, hogy szerepelnek. Hogy nekik fontos ez az óra. Hogy közönség előtt vannak, és nem a falujukban, az iskolájukban, ahol bizonyára ők az iijúság sztárjai, mert felléphetnek az iskolai ünnepségeken, no meg otthon, ismerősöknél, ha a családban vigasság támad. Igaz ugyan, hogy izgalmukban meghajolni is majdnem elfelejtettek a kezdő és végző pilA bélapátfalvai fúvósok, a Kari testvérek (Fotó: Gál Gábor) lanatokban, sőt közben is akadtak olykor nehezebb fordulók, amikor a fül és a szerszám hegyesszögben álltak egymással, de hát Istenem, minden kezdet nehéz, kinek nincs fellépési izgalma, az a bizonyos lámpaláza, na a színpadon túl, ott, a sötétben túl sokan figyelnek. Igen, igen, túl sokan. A rendező tanárokat is meglepte, hány önkormányzat, hány szülő, hány pedagóguskolléga tisztelte meg ezt a kezdeményezést jelenlétével. És tapsával. Itt, a szónak a művészetet is magában foglaló értelmében csak azért lehet hangversenyről beszélni, mert a gyerekek játszottak, a maguk szintjén, a pöttömségek — hat és tíz között — már ismerték a hangszert, kellő útmutatás mellett „beirányozták” magukat a rövid, pár hangnyi távocskára. A többiek, no meg akik már a városból, azaz Egerből is hazajárnak, már más fokozaton közlekedtek. így kerekedett ki a közönséggel megtoldott élmény. Ez a délután seregszemlének tűnt, igencsak hasznos kezdeményezésnek. Négy órára a HE- MO-ban megtelt a ház, csattant a taps, mert valaminek lettek részesei és tanúi a szülők és az érdeklődők. Jólesik leírni: közösség született muzikális gyerekekből, szüléikből és azokból, akik hisznek a fiatalság romolhatat- lan erejében — tehetségében. Tizenegy község elitjét toborozta össze ezúttal a tanari ötlet — azt mondják, Farkas Istváné —, hogy tudomást szerezzenek egymásról, lássák-érzékeljék, mit csinálnak itt jobban, mint ott, hol búvik a készség, mit és hogyan kell előcsalogatni. Mintha az első, az ilyen lépésekre gondolt volna Kodály is, amikor az ének- lő-zenélő népre célzott. Nem tagadjuk, belelkesedtünk a kitűnő kezdeményezéstől. Felmérve az apukák-anyukák izgalmát (sok apát is láttunk!!), ajánlanánk Szepesi Györgynek és kollégáinak, tegyék rendszeressé ezt a találkozót. Nemcsak Egerből indulhatnak el zenei karrierek, zongoristák, vonósok, fúvósok... Hitünk szerint a készmindenütt arra vár, hogy fog- sinalt Kose lalkozzanak vele. Mit csinál lumbusz a tojással? Feltörte. Ilyen egyszerű... Egy megjegyzés azért kikívánkozik: a hegedű iránt abszolúte hiányzik az érdeklődés a tájon, ahol a Fónagy ok, Göbölyök meg a Borosok nevei hangzanak fel? A „nyirettyűt” nem szeretné ez a palóc fajta? Utána kellene nézni, már itt, a jó kezdés órájában. (farkas) A pénzbírság 10 ezer forint A parkolás ára Egerben Az egri közgyűlés legutóbbi ülésén döntött a fizetőparkolóhelyek kijelöléséről és a parkolási dijakról. A rendelet a következő utcákra és területekre terjed ki: használtcikk-piac, Kossuth, Bajcsy, Klapka, Egészségház, Hadnagy, Sas út, a Belvárosi ABC, a Centrum Áruház, a Do- mus, a Szépasszony-völgy, a Katona és a Petőfi tér. A parkolási díj mértéke a kiemelt helyeken — Bajcsy út, a Centrum Áruház, a Belvárosi ABC— óránként 40, fél órára 20 forint. A többi — fentebb felsorolt — utcákban egy órára 30, fél órára 15 forint. Az autóbuszok a Szépasszony-völgyben és a Sas úton egy óráig 60 forintért tartózkodhatnak. A dijak beszedéséről a polgár- mesteri hivatal gondoskodik, amelynek jogát szerződéssel átruházhatja. A fizetőparkolók üzemeltetésének idejét az urbanisztikai bizottság határozza meg, mint ahogyan azt is, hogy az ónkormányzat tulajdonában lévő területek közül ideiglenesen melyeket lehet fizetőparkolóvá kijelölni. Amennyiben a parkolót nem rendeltetésének megfelelően használják — építőanyagot tárolnak, árusítanak rajta —, az után használati dijat kell fizetni, melynek mértéke a mindenkor érvényes, a közterületek rendjéről szóló önkormányzati rendeletben megállapított, létesítményhez szükséges várakozó- hely közterület-használati dijának időarányos része. Aki a rendeletben foglaltakat megszegi, és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható, ami tízezer forintig terjedhet.
