Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-26 / 96. szám

6. SPORT HÍRLAP, 1993. április 26., hétfő A Csúcs tekergés során a biciklisták bejárhatták megyénk dimbes-dombos tájait. (Fotó: Gál Gábor) Másfélszázan nyomták a pedált Csúcs ez a tekergés Eképp vélekedett mindenki, akit megszólítottam szombaton reggel az egri Hotel Minaret előtti placcon gyülekező kerekesek kö­zül. Nem csoda, hogy ezen az ál­lásponton voltak, hiszen kívánni sem lehetett szebb időt, a nap he­tedmagával sütött, minden csil­logott, ragyogott, mintha kiglan­colták volna. A bringások közt volt, aki egészen menő szerelés­ben feszített, pihekönnyű gép gu­rult alatta, a fején cseppalakú si­sak, ami hátul csúcsban végző­dött. Mások — kénytelen-kellet­len, vagy önszántukból — a kissé régimódibb divatnak hódoltak, nehézkesebb mozgású, dinamós túrakerékpárjaikkal. Ez azon­ban csak a külső szemlélőnek szúrt szemet, egyébként a külön­bözőségek bölcs tudomásulvéte­le volt jellemző a társaságra. Természetesen ismerős arcok is felbukkantak. A Szupernagyi, vagyis Zbiskó Lászlóné elújsá- golta, hogy meghívást kapott a Szombathelyen sorra kerülő se­nior triatlon Európa bajnokság­ra, és ezzel a Csúcs tekergéssel meg is kezdte a felkészülést. Lá­zár János né‘d középtávot, vagyis a száz kilométert választotta. Amikor az edzései iránt érdek­lődtünk, így válaszolt: „Én a vi­lágon mindenhová biciklin já­rok...” Lendvai Péter férfiasán bevalotta, hogy ő bizony nem edzette túl magát, ezért is válasz­totta a legrövidebb, a hetven ki­lométeres távot. A szép idő, no meg Réka lánya unszolásának engedett, amikor nyeregbe szállt. A Csúcs tekergés mezőnyé­nek legnagyobb része kilenckor „oldott kereket”, Vígh Lajos fő­szervező buzdítása mellett: „Hajrá tekergők!” Nap közben sos-sok izzadtságcsepp legördült az arcokon, a nyárias melegben nem volt gyerekjáték a kaptatok leküzdése. A legjobban a salgó­tarjáni Rácz Szabolcs nyomta a pedált, aki megelőzve a tavalyi győztes ózdi Bánfai Attilát el­nyerte a Tekergő vándorkupát. Harmadikként az egri Kovács László ért célba. A száz kilomé­teres távon a következő sorrend alakult ki: 1. Bánfalvi László (Ózd), 2. Pelyhe László (Béla­pátfalva), 3. Szabó Nándor (Eger). A legrövidebb, hetven kilométeres távon az egri Simon Attila volt a leggyorsabb. Utána a kompolti Sáfrány Tamás és az egri Bak László érkezett. A kö­zel másfélszáz induló közül az egri Zbiskó Lászlóné született a legrégebben, a legifjabb kereke­ző pedig az ugyancsak egri Pász­tor Ferenc volt, aki még tizedik életévét sem töltötte be. A Hegycsúcs Hotel által fel­ajánlott üdülést Rácz Szabolcs nyerte, míg a péterkei Kakas fo­gadóban Pelyhe László tölthet el egy hetet családjával. (buttinger) ■ l A P A MABKAKEBISKíPŐK PEST MEGYE: MOGÜRT Rt. Ált. Kér. Üzletág 1061 Budapest, Paulay Ede u. 29. Üzletközpont ©142-0355 Fehér és Társa Gépjárműszervfz Kér. és Szóig. Kft 1097 Budapest, Kén u. 1. ©127-1651 PRIMAUT Gépjárműjavító V. 1021. Budapest,Klapka u. 4. ©140-3303 Vízivárosi Autójavító V. 1024 Budapest, Lövőház u. 5. ©115-4473 UNIVERSUM Autó Rt. 1142 Budapest Miskolci u. 157. Postacím: 1141 Bp. Pf. 71 ©163-6085 MAGYAR AUTÓKLUB Bp-i Szent. II. sz. Műszaki Állomás 1039 Budapest Királyok útja 178/C ©160-6818 TOP-AUTÓ 1139 Budapest Röppentyű u. 27-29. ©129-4277 SPIRÁL Autó Vállalat 9. sz. Üzem 1134 Budapest Dózsa Gy. út 63. ©270-2699/243 4WD Safari Center Kereskedelmi és Szóig. Ktl. 1068 Budapest Városligeti fasor 46-48. ©122-1226 AUTÓ-DISZKONT Kft. 1214 Budapest Védgát u. 5-7. ©277-7902 Ceglédi Autójavító Váll. 2700 Cegléd, Kosárhegyi u. 2. ©53/10-022 Bertinus Akkumulátortorg. Kér. és Szóig. Kft. 2083 Solymár, Külsőbécsi út 23. ©188-6536 GARANCIA Autójavító Kft. 2600 Vác, Híradó u. 2. Postacím: 2601 Vác Pf. 26 ©27/17-882 • JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE : ALFA Autójavító Vállalat 5000 Szolnok, Százados u. 1. ©56/341-655 • HEVES MEGYE Autókomplex Kft. 3300 Eger, Külső sor út 12. Postacím: 3301 Pf. 207 ©36/324-739 Hatvani Autójavító 3000 Hatvan, Bercsényi u. 76. ©38/41-044 • HAJDÚ-BIHAR MEGYE: AUTÓMECHANIKA Rt. 4200 Hajdúszoboszló. Debreceni út 10. ©52/61-598 • BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE Magyar Posta Vállalat Gépjármű Szállítási özem 3526 Miskolc, Blaskovics u. 3.®46/346-636 Sárospataki Autójavító Kisv. 3950 Sárospatak, Árpád u. 9-11. ©41/23-821 Szerencsi Autó Müsz. Kér. Szóig. Kft. 3900 Szerencs, Gyár út 11. ©41/61-490 • NÓGRÁD MEGYE: Salgótarjáni Autójavító Kft. Pásztói részleg 3061 Pásztó, Fő u. 149. ©32/60-845 LADA-21043 5 5 1500 + _________ 460.000.­L ADA-21053 5 4 1500 420.000.­LADA-2107 5 4 1500 + ♦ 499.000.­SAMARA-2108 5 3 1300 530.000.­SAMARA-21083 5 3 1500 ♦ 550.000.­SAMARA-2109 5 5 1300 580.000.­SAMARA-21093 5 5 1500 ♦ 609.000.­SAMARA-21099 5 4 1300 + 659.000.­SAMARA-21099 5 4 1500 ♦ 679.000.­SAMARA-21099 L 5 4 1500 ■f ♦ 699.000.­LADA-NIVA-2121 5 3 1600 + 695.000.­MINDEN TÍPUS KATALIZÁTOROS! ■ A GÉPKOCSIK FOGYASZTÓI ÁRA TARTALMAZZA A VIZSGÁZTATÁS /rendszám, keret, vizsgadíj, forgalmi engedély/ TELJES KÖLTSÉGÉT IS. !H HungaroLADA HungaroLADA Kft. Budapest Vili., Könyv«» Kálmán krt. 76. <0269-9048 JELLEI UZO ADATOK TÍPUS seb.váltó fokozat ajtók loket­terl. icnii ALAPSZERELTSEG szovet­betetes ajtokarpit FOGYASZTÓI ALAPÁR / Ft / Nemzetközi rock and roll verseny Egerben Aranyos Kenguruk Fergeteges házibulival ért végett az egri Körcsar­nokban a II. Nemzetközi Akrobatikus Rock and Roll verseny. A hajnalig tartó vigasságon — ahol a talpalávalót a Brilíantin együttes szolgáltatta — a maratoni verseny résztvevői végre felszabadultan rophatták a táncot. Az egrieknek különösen emlé­kezetes marad a szombat esti nemzetközi megmé­rettetés, hiszen több kategóriában is a dobogó leg­magasabb fokára állhatták Szarvas Ferenc tanítvá­nyai. A junior I. kiválóságai, Dohai Ádám és Fehér Annamária az erős mezőnyben is fölényesen dia­dalmaskodtak, mint ahogyan a „C” kategóriában sem akadt a Kenguruknak legyőzője: a legszebben fénylő érmet a Józsa László-Kalló Ágnes páros ve­hette át. A Boogie-Woogie Hobby csoportban az egri Járdány Zsuzsanna és Magyar Péterötietekben gazdag, szellemesen koreografált produkcióját a közönség vastapssal, a zsűri arany éremmel jutal­mazta. (Az eseményről bővebben szerdán, az egri oldalunkon számolunk be.) A „C” kategória győztesei: Józsa László és Kalló Ágnes (Fotó: Gál Gábor) Előtérben az utánpótlásnevelés A vártnál mérsékeltebb ér­deklődés mellett, nyűt, őszinte légkörben tartotta vezetőségvá­lasztó közgyűlését a Heves Me­gyei Labdarúgó Szövetség. Az elnökségben foglalt helyet töb­bek között Czékus Lajos, az MLSZ főtitkár helyettese, vala­mint Kovács János, a megyei Testnevelési és Sporthivatal igazgatója is. A közgyűlést megfelelően előkészítve, írásos anyagokat kaptak a küldöttek, amelyekből kitűnt, hogy a Helasz elnöksége, valamint a különböző bizottsá­gok milyen körültekintő és ala­pos munkát végeztek az elmúlt négy esztendőben. Öevendetes módón sokat foglalkozott az utánpótlásneveléssel az elnöksé­f i beszámoló, amelynek szóbeli iegészítőjében dr. Vass Géza, a Helasz elnöke ismételten hang­súlyozta: sokat és nem ered- menytelenül munkálkodtak a labdarúgó piramis alapjainak új­bóli lerakásáért. Eredménynek tartja az elnök azt is, hogy a me­gyei II. osztályú bajnokság létre­hozásával nem sértették meg a körzeti bajnokságok érdeke­it, noha ezen a téren még nem te­kinthető befejezettnek a munka. Nyilvánosságot kapott az a tény, hogy a megyei szövetség jó kap­csolatba került a diák sportszer­vezetekkel, iskolai sportvezetők­kel. A gondok közt említette az elnök, hogy a serdülő csapatok számának növekedése mellett csökkent a színvonal, és ez érvé­nyes az ifjúsájgiak mezőnyére is. Sajnálatos módón a megyei válo­gatottak nem szerepelnek kielé­gítően a hagyományos tornákon, ami a nevelő egyesületeket mi­nősíti. A hozzászólók közül Czékus Lajos hírül adta, hogy rövidesen döntenek a megyei szövetségek támogatásáról, amelynek fede­zete a totó bevételeiből szárma­zik. Kovács János problémaként vetette fel, hogy számos fiatal labdarúgót elvisznek a megyé­ből, vagyis az itteni klubok nem tudják okét megtartani. Bóta Fe­renc Szilvásváradról szakmai se­gítséget kért a kezdő edzők ré­szére. Viczián Zoltán elmondása szerint 192 iskolai együttes ját­szik rendszeresen a megyében, a téli teremtornákon pedig 135 diákcsapat focizott. Dr. Ördög István Gyöngyös­halászról alapvető szemléletvál­tozást sürgetett majd nyomaté­kosan kijelentette: még mindig van pénz a labdarúgásban, csak rosszul osztják el. A közgyűlés további részében az alapszabályt módosították a küldöttel, élénk vita kíséretében. Ezután sor került jutalmazások­ra is. Szabó Béla a megyei ifjúsá­gi válogatott, Lőrincz János a megyei serdülő válogatott edző­jeként vehetett át elismerést. A leköszönt elnökségi tagok em­lékplakettet kaptak Heves me­gye önkormányzatától. A tanácskozás utolsó szaka­szában a Helasz elnökségének megválasztása következett. Ki­rály Béla, ajelölő bizottság elnö­ke számos javaslatot tévesztett be, a közgyűlés résztvevői titkos választással döntöttek az új elnökség ösz- szetételéről, amelyben tízen kaptak helyet. A Helasz elnöke ismét dr. Vass Géza lett, a főtit­kár posztjára újabb négy évre Várkonyi Ferenc került. A köz­gyűlés társelnöknek választotta Puhl Sándort, mint a játékvezető bizottság elnökét. Az elnökség tagjai: dr. Dobos József, Szepesi László, Csuhái, József, Trombi­tás István, dr. Ördög István, Oc- zella László, Deme Zsolt. A számvizsgáló bizottság elnöké­nek újból Barta Lászlót válasz­tották. A közgyűlés javasolta, hogy az MLSZ júniusi közgyűlésén Puhl Sándort válasszák az elnökség tagjának. Dr Vass Géza zársza­vában bejelentette, hogy az újon­nan megválasztott megyei el­nökség májusban tartja első ülé­sét. Fesztbaum Béla Mecénásra talált a parádi foci Az bizony egy vaskos tévedés, hogy pénzre csak a foci csúcsain van szükség. A labdarúgó pira­mis legalján, a körzeti bajnoksá­gokban is utazni kell a mérkőzé­sekre, labdát, szerelést nekik is muszáj vásárolni — mégha nem is flancolnak különösképpen. Mindezt jól példázza a parádi csapat kálváriája is, amelyet ta­valy ősszel a kiesés és a felbomlás veszélye fenyegetett. Azóta vi­szont egyre biztatóbb hírek ér­keznek a mátrai fiúkról. Találtak maguknak támogatót egy vállal­kozó, Hegedűs László személyé­ben, és az önkormányzat is mel­lettük áll. A biztosabb háttér azonnal jelentkezett az eredmé­nyességben is, hiszen az Eger körzeti I. osztályban a parádiak már a második helyen állnak, közvetlenül az éllovas Istenme­zeje mögött. Az előzmények ismeretében érthető, hogy érdekelt: kik azok az emberek, akik többre vágynak annál, ami van, akiknek feltett szándékuk, hogy jó, szórakozta­tó focit honosítanak meg a kö­zségben. A beszélgetést Hege­dűs László otthonában folytat­tuk le, s a szponzor már az elején büszkén mutatta a csapat legú­jabb szerelését, egy divatos lila- fehér mezt a rajta díszelgő fel­irattal: Mátra Szipka Párád. Ön­ként adódott az első kérdés. — Mondja, őszintén hisz ab­ban, hogy ennek afeliratnak van valami reklámérteke a labdarú­gásnak ezen a szintjén, vagy csu­pán azért tették a mezre, mert a „ nagyoknál ” is így szokott ez len - ni? — A szipkagyártásba nemrég fogtam bele, mert a dohányzó is­merőseim folyton arról faggat­tak, hogy tudom-e hol kapható szipka? Égyelőre még inkább vi­szi a pénzt, mint hozza, de meg­próbálok minden lehetőséget megragadni, hogy népszerűsít­sem ezt az új terméket. — Hogyan szánja rá magát valaki, hogy egy lényegében ne- vesincs együttes mellé odaálljon, és a ezenközben a pénzét se saj­nálja? — A végső érv az volt, hogy „itt focizik a te fiad is”. Meg az­tán elgondolkoztam, hogy mit jelent ennek a községnek a foci. Két- háromszázan kijárnak a meccsekre, főleg amióta a megy a fiúknak. Ha megszűnt volna Párádon a labdarúgás — márpe­dig nagyon közel került ehhez —, akkor vajon hová járnának ezek az emberek? Egyébként, százez­ret kértek, de mélyebben nyúl­tam a zsebembe, és hármat adok a csapatnak ebben az éveben. — Egyetlen egyszer sem tá­madt önben kétely aziránt, hogy jó helyre teszi-e a pénzét. Egyál­talán miért pont a focit választot­ta? — Bár jómagam ökölvívó vol­tam, nagyon szeretem a focit. Amikor Békéscsabán laktunk, mindig megnéztem az Előre meccseit, vagyis vonzódom eh­hez a manapság nem túl sikeres sportághoz. Nem mondom, elő­fordult, hogy kifakadtam, mert a lagymatag dolgokat nem szíve­lem. Olyan is volt, hogy azt mondtam egy-egy rossz játék után: „Ehhez a produkcióhoz én nem adom sem a nevem, sem a pénzem.” Aztán mindig lehig­gadtam, és úgy döntöttem, hogy inkább megpróbálom a magam maximalizmusát átültetni a játé­kosokba. Az eredmények azt mutatják, nem is hiábavaló ez a kísérletezés. Magyar István, a parádiak edzője Recskről került a szom­szédos faluba, és a kapuból „te­lepült át” a kispadra. Őt arról kérdeztük, hogyan sikerült meg­menekülni tavaly a kieséstől. — Az elmúlt év őszén már csapat sem volt, elnökség sem volt. A tavasszal recski focisták­kal erősítettünk, másképp nem kerülhettük volna el a sorsunkat. Ide igazolt hozzánk Bódi, Ele­ment, Maruzs és Bencsok, velük már komoly erőt képviselt a Pá­rád a körzetben. — A rossz nyelvek azt mond­ják, hogy a kizárólag a recski fo­cistáknak köszönhető a Párád menetelése... — Ugyanannyi parádi focizik Recsken, mint fordítva. Az két­ségtelen, hogy Nagylaki nagy nyereséget jelentett, de nem aka­runk a más tollaival ékeskedni, megpróbálunk a saját erőnkre támaszkodni. Pável József test­nevelő irányításával egy jó kis serdülő gárdánk alakult ki az idők során. A Sebes Gusztáv emléktomán másodikok lettek, és a legjobb játékosnak a parádi Szabó Szilvesztert választották. — Meddig szeretnének eljutni a csapattal? — A megyei bajnokságba akarunk felkerülni, s ez benne is van a társaságban. A tavaszi eredményink önmagukért be­szélnek: Noszvaj-Parád 1-7, Pa- rád-Egerszólát 4-1, Egerbocs — Párád 1-3, Párád — Balaton 4-1. — Várhatóan mely mérkőzé­seken dől el, hogy sikerül-e fel­jutni a Párádnak? — A jelenlegi állás szerint minden bizonnyal a május 30-i istenmezejei összecsapás ered­ménye esik döntő súllyal a latba. Buttinger László

Next

/
Oldalképek
Tartalom