Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-21 / 92. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. április 21., szerda Clinton is nehéz helyzetbe kerülhet? 86 szektatag tűzhalála a rendorostrom után Attali figyelmeztetése Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) el­nöke arra figyelmeztette a nyu­gat-európai államokat, hogy óvakodjanak a „ki-ki törődjön saját magával” önző felfogástól, mert az efféle magatartás azzal járhat, hogy a Jugoszláviában keletkezett háborús felfordulás egész Kelet-Európára és a volt Szovjetunióra is kiterjedhet. Az EBRD elnöke szerint valószínű­nek tűnik, hogy a Jugoszláviában bekövetkeztt háború a kelet-eu­rópai országokban is hasonló robbanást idéz elő, a Nyugat pe­dig egyre kevésbé tud majd segí­teni a Keletnek, tekintettel saját gazdasági gondjaira és a recesszi­óra, amelyet átél. Magyar — ukrán tárgyalások A kétoldalú együttműködés megújításáról folytak tárgyalá­sok Kievben a magyar — ukrán kereskedelmi-gazdasági és mű­szaki-tudományos kormányközi bizottság első ülésén. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezette, de rajta kívül jelen volt több magyar vállalko­zói szervezet vezetője is. A ma­gyar minisztert kievi tartózkodá­Miután a rendőrség hétfőn megtámadta egy texasi szekta te­lepét, a szektatagok — idegbeteg vezérük parancsára — tömeges öngyilkosságot követtek el: fel­gyújtották a faépületeket. A 95 ember közül 86, köztük sok gye­rek vesztette életét a tomboló tűzben, miközben az amerikai tv-társaságok helyszíni közvetí­tést adtak a szörnyű drámáról. Törvényhozók vizsgálatot kér­tek az ügyben, amely várhatóan nem csekély belpolitikai gondo­kat okoz majd Bili Clinton el­nöknek. A texasi Wacóban évtizedek óta áll a magát davidistának ne­vezőfanatikus szekta telepe: tag­jai túlnyomórészt csalódott, ku­darcot vallott emberek a világ minden részéről, a hitük szerint közelgő világvégére készülnek. E közégben könnyen érvénye­sült vezérük, a 33 éves David Koresh: az idegbeteg férfi vonzó egyéniségével nagy hatással volt környezetére, különösen a nők­re: a szektában számos „felesé­ge” volt — főleg tizenévesekből —, és 17 gyereke született már. Koresh híveivel lőszert, robba­nószert is halmozott fel, és ami­kor nem engedték be ellenőrzés­re a rendőröket, azok március elején megrohamozták a telepet. Váratlanul fegyverrel fogadták őket, a harcban négy rendőr és hat szektatag vesztette életét. A rendőrség ezután szöges­dróttal, páncélosokkal vette kö­rül a telepet, és tárgyalásokat kezdett. Koresh ismételten meg­ígérte, hogy megadják magukat, de miután ígéreteit sorra meg­szegte, a hatóságok türelme elfo­gyott, és hétfőn akcióba léptek: harckocsik kidöntötték az épüle­tek falát, és könnygázbombákkal próbálták kifüstölni az embere­ket. Senki nem jött — de hama­rosan két végén lángba borult a régi faházakból álló telep, majd az erős szél révén keletkezett tomboló tűzvészben a házak, amelyeket hír szerint már előre átitattak benzinnel, egy óra alatt, mire a tűzoltók megérkeztek, porig égtek. Mindössze kilenc ember menekült meg, négyen se­besülten — a sok gyerek és serdü­lő mind meghalt, akárcsak Ko­resh. Janet Reno, a nemrég kineve­zett igazságügy-miniszter a sajtó előtt kijelentette: nem volt alap­juk feltételezni a tömeges öngyil­kosságot, sőt azért támadtak, mert értesüléseik szerint Koresh és emberei bántalmazták a kis­gyerekeket — és reménytelennek látszott, hogy a fanatikusok vala­ha is feladják. Egy, a tévében megszólaltatott szakértő tudós szerint súlyos hiba volt a könnye gázas támadás, hiszen tudhatták, hogy Koresh kiszámíthatatlan pszichopata, aki mindenre képes — ki kellett volna várni, amíg a szekta kifárad. Clinton elnök este részvétét fejezte ki az áldozatok családjá­nak, és óvatosan fogalmazott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az akciót a rendőri szervek ajánlották, ő arról csak tájékoz­tatást kapott. Reno asszony, az alig egy hónapja hivatalába lé­pett igazságügy-miniszter (aki­nek alárendeltségébe az FBI is tartozik) teljes felelősséget vál­lalt a történtekért, közvetve véd­ve az elnököt a várható támadá­soktól. Kérdőjelek Érik a narancs? Különleges helyzetű párt tanácskozása volt a Fidesz V. kong­resszusa. Olyan parté, amely a népszerűségi toplistán hosszú ide­je utcahosszal vezet riválisai előtt, ám az erőfelmérésnek tekint­hető időközi választásokon rendre a vert mezőnyben végzett. A kongresszusnak tehát lényegében arra kellett választ találnia, hogy a rokonszenv papírpénzé miként váltható át szavazatok ne­mes valutájává. Változatlan „cégtábla”, változatlan politika? Elmaradt az új­rakeresztelő, a Fidesz megtartotta az önmagához való hűséget is jelképező elnevezését. A kongresszusi megnyilatkozások és do­kumentumok azonban arra utalnak, hogy a „cégtábla” változat­lansága nem jelentpolitikai helybenjárast. A korhatár feloldása, a szervezeti, pártepítési, vezetési módszerek megváltoztatása egyértelműen a régi ruhát kinőtt, új szerepre készülő Fidesz ké­pét vetíti előre. E látszólag külsődleges jegyeknél fontosabb az a politikai vonalvezetés, amelynek iránytűjével nekivágnak a vá­lasztási kampánynak a fiatal demokraták. Ideologizálás helyett gyakorlatias program ? A kongresszus ál­lásfoglalásai, a Fidesz vezetőinek megnyilatkozásai azt mutat­ják: a liberális jelleg, a nemzeti arculat vállalása mellett a hang­súlyt nem az ideológiai, hanem a pragmatikus kérdésekre, ezek között is elsősorban a gazdaságpolitikára helyezik. A konszen­zusra törekvés igénye sem az ideológiai váltók átállítását, hanem a gyakorlatias politizálás szándékát jelzi. Erik a narancs? Néppárttá kíván válni az immár az idősebb generációk előtt is kaput nyitó Fidesz. Tudatosságra, érettségre es jó értelmű profizmusra vall, hogy szélsőségektől mentes, szé­les körű polgári összefogásra kész, az ország szociális, gazdasági bajainak gyógyítására összpontosító programmal indul neki a jö­vő évi választásoknak. Komoly kihívás ez a többi politikai erő­nek, mert a kormányzásra szisztematikusan készülő Fidesz kongresszusa azt mutatta: érik a fiatal demokraták jelképgyü­mölcse, a narancs... (FEB) sa alatt fogadta Leonyid Krav- csuk ukrán elnök is. Leszállított kamatlábak Egy héten belül másodszor szállította le a leszámítolási ka­matlábakat a francia bank, az or­szág központi bankja. A rövid le­járatú, néhány napos kölcsönök kamatja, amelyet a a minap 12 százalékról 10-re csökkentették, mostantól már csak 9,75 száza­lék. A hosszabb lejáratú kölcsö­nök kamata a jelenlegi 9,10 he­lyett 8,75 százalék lesz. A múlt heti leszállítás nyomán ugyan a bankok is csökkentették a kama­tokat, de — közgazdászok sze­rint — ez egyelőre még nem ele­gendő a gazdasági élet kívánt élénkítéséhez. Újra González a szocialisták miniszterelnök-jelöltje A Spanyol Szocialista Párt szövetségi bizottsága, a párt ve­zető testületé ismét Felipe Gon- zálezt jelölte miniszterelnöknek arra az esetre, ha a párt győzel­met arat az előrehozott választá­sokon. A párt vezető testületé­nek ülésén a különböző frakciók képviselői egyetértettek abban, hogy belső vitáik megszüntetésé­vel minden erőt együttesen a vá­lasztási hadjáratra összpontosí­tanak. González és a köré felso­rakozott reformszárny és a párt második embere, Alfonso Guer­ra által vezetett „konzervatívok” belső harca volt az egyik oka an­nak, hogy a párt befolyása az utóbbi időben csökkent, és a kormányfő azért döntött az ere­detileg csak októberben esedé­kes választások előrehozása mel­lett, hogy megállítsa a további romlást. A szocialisták választási taktikája a spanyol lapok csak­nem egyöntetű véleménye sze­rint az lesz, hogy González és a legnagyobb ellenzéki párt, a Néppárt vezetője, Jósé Maria Aznar „személyes párharcává” tegyék a hadjáratot. González a növekvő bírálatok ellenére a fel­mérések szerint továbbra is a leg­népszerűbb politikus az ország­ban' (MTI) J X, megjött ^ A TAVASZ, eM jön a nyár, a KERTI BÚTOR ÖNRE VÁR! A gyöngyösi EAST-WEST DISZKONTÁRUHÁZ Karácsondi út 2. sz. AJÁNLATA „iúLAZR” kerti bútorok nagy választéka 4-6-8 személyes asztalok különböző formájú székek, fotelok, pihenőágyak ülőpámak, hűtőtáskák napernyők színes választéka. ALKÓ fiinyírógépek 10%Z 3^ kaphatók ROBI 56. sz. kerti gép 37.200,- Ft 202. sz. típusú 40.300,- Ft A PALÓC úti ÉLELMISZER DISZKONT ÁRUHÁZUNK tartós élelmiszerek üdítők száraztészták — moso­és tisztószerek teljes választékával ■\ VÁRJA KEDVES VÁSÁRLÓIT! S A Le Monde a Fidesz kongresszusáról Tényleges politikai párttá alakultak A Fidesz tényleges politikai párttá alakult — állapítja meg a Le Monde tegnapi számában Yves-Michel Riols, a lap tudósí­tója. A szövetség kongresszusá­ról szóló beszámolójában meg­említi, hogy a párt elnöke Orbán Viktor lett, aki „már 1990 óta az egyik favorit az 1994-es válasz­tások utáni kormány elnökségé­re”. — Megválasztása az elnöki posztra szakítás az úttörő kor­szak örökségével: eltűnik a kol­lektív vezető testület, a tagság 35 éves korhatára — emeli ki a tu­dósítás. Riols azt úja, hogy a kongresszuson „marginalizáló­dott” a párt Hegedűs István által vezetett kisebbségi „radikális” szárnya. — A Fidesz a jelenlegi felmé­rések szerint a szavazatok 25 százalékára számíthat, s kétség­kívül nagy iránta a rokonszenv, olyan kép alakult ki róla, hogy hatékony. Ez a népszerűség azonban törékenynek bizonyul­hat — úja a lap, utalva arra, hogy a párt aktivistáinak száma ala­csony, s az időközi választásokon nem sikerült mandátumhoz jut­nia. A Nemzetközi PEN-ről A Nemzetközi PEN (a név be­tűszó: a Poets, Essayists, Nove­lists — Költők, Esszéisták, Re­gényírók szavak kezdőbetűiből származik) Clubot 1921-ben alapították Londonban Catheri­ne Amy Dawson Scott angol író­nő kezdeményezésére. A cél az volt, hogy tömörítsék azokat az írókat, költőket, fordítókat, esz- széistákat, kiadókat és általában az irodalommal foglalkozó em­bereket, akik a béke és a szabad­ság eszméjét vallják magukénak, politikailag függetlenek, az ideo­lógiai és az emberi szabadság el­kötelezettjei. A szervezet székhelye a meg­alapítás óta London, ide hívtak össze az első világkonferenciát 1922-ben. Azóta a PEN évente más-más országban tartja kong­resszusait. A hivatalos nyelv a francia, az angol és a német. A nemzetközi írószervezetnek több mint száz tagországa és tag- szervezete, klubja működik. A tagszervezetek nem feltétlenül országonként, hanem nyelvi ala­Í on szerveződnek, így például ugoszláviában kulön-külön PEN-központjuk volt a szerbek­nek, a horvátoknak, a szlové­noknak és a macedónoknak. Külön központot alakítottak az emigráns írók, eleinte antifasisz­ta éllel, ám a későbbiekben a tag­ság összetétele, és ezáltal a tag- szervezet jellege is jelentősen megváltozott. 1972-ben alakult meg a „Bebörtönzött írók Bi­zottsága”. A PEN Club munkáját a Vég­rehajtó Bizottság irányúja. A szervezet élén az elnök áll, az ő tevékenységét alelnök és főtitkár segíti. A PEN első elnöke John Galsworthy volt, aki 1933-ig töl­tötte be ezt a tisztet. Az elnökök között olyan neveket találunk, mint H. G. Wells, Jules Romains, Benedetto Croce, Alberto Mo­ravia, Arthur Miller, Heinrich Boll vagy Mario Vargas Llosa. Az elnököket általában három­éves időtartamra választják. Az 1990. május 8-án a portu­f áliai Madeira szigetén tartott onferenciáján Konrád György lett a PEN új elnöke. A PEN — mint nemzetközi kulturális szervezet — az UNES­CO támogatását élvezi, de bevé­teleit a tagdíjakból és adomá­nyokból is gyarapítja. Rendsze­res kiadványa az évente kétszer megjelenő PEN International angol és francia nyeU%n, a PEN Broadsheet, amelynek évi mel­léklete a New Poetry and New Story. Ezeken kívül minden év­ben megjelenik a világkongresz- szusi jelentés. A PEN Club, bár politikailag függetlennek nyilvánította ma­gát, élénk figyelemmel kíséri a világ eseményeit. Az 1989-ben tartott kanadai világkonferenci­án állásfoglalást fogadtak el Sal­man Rushdie, az indiai szárma­zású, brit állampolgárságú, Irán­ban halálra ítélt író ügyében. 1991 folyamán több ízben is til­takoztak az erőszak ellen, és tet­tek kísérletet a jugoszláviai há­ború befejezése, a megbékélés érdekében. Az 1991. novemberi bécsi világkongresszuson iroda­lom és politika kölcsönhatásáról, az írók és apolitikusok közös fe­lelősségéről volt szó, újabb PEN-központok létesítéséről született megállapodás; a klubok száma 110-re emelkedett. Az 1992. november végi, Rio de Ja- neiróban rendezett kongresszu­son ismét a bebörtönzött vagy meggyilkolt írók növekvő szá­máról, Jugoszláviáról és az élese­dő nacionalizmusokról esett szó. Konrád György támogatást kért egy nemzetközi demokratikus charta megalkotásához, ennek elkészítésére pedig egy nemzet­közi jogászokból álló bizottság fölállításához. 1993 áprilisára Dubrovnikba tervezték a PEN 60., jubileumi kongresszusát. A helyszín kivá­lasztásával emlékeztetni kíván­tak az ötven évvel korábban, 1933-ban ugyancsak Dubrov- nikban rendezett PEN-kongresz- szusra, amely az éledő fasizmus, a könyvégetések ellen tiltako­zott, és ahol kizárták a PEN-ből a fasiszta írókat. Erre az évfordu­lóra született a három német PEN-klub közös határozati ja­vaslata, amely a németországi náci jelenségekkel szemben ha­tározott feliepést sürget. De a ta­nácskozást biztonsági okok miatt csak jelképesen rendezik Dub- rovnifcban, hiszen a város nem­rég még polgárháborús célpont volt. A resztvevők Velencéből a tényleges színhelyre, Hvar szige­tére utaznak, és egy nap — ön­kéntes alapon — mennek át Dubrovnikba, ahol békefát ül­tetnek. A helyszín ellen így is több ország élt fenntartásokkal, mert szerintük Horvátországban sorozatosan és súlyosan megsér­tik a sajtószabadságot. Többen javasolták, hogy halásszák el a Kongresszust, de ennek a horvá- tok nem tudtak eleget tenni. Kompromisszumként az ese­ményt csak irodalmi tanácsko­zásnak minősítették, amelyet nem kísér a küldöttgyűlés érte­kezlete, amit egy későbbi idő­pontban, Spanyolországban ren­deznek. A résztvevők névsora így is erősen foghíjas lesz: nem lesznek ott a szerb írók, tiltakozásul nem utazik el az Egyesült Államok és a nyugatnémet PEN Club (a né­met egyesülés után a két német szervezet megtartotta önállósá­gát) küldöttsége, és személyes okokból ugyan, de Konrád György sem. A magyar PEN Clubot Csicseri Rónai István képviseli majd. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom