Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-20 / 91. szám
HÍRLAP, 1993. április 20., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5. Miénk a tér Az egri és Eger környéki általános iskolák művészeti csoportjainak bemutatóit az idén is megrendezik. Április 24-én, szombaton délelőtt a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban Miénk a tér ’93 címmel tartják meg az egész napos művészeti fesztivált. Reggel 8-tól este 7 óráig néptánc, népi játék, hangszeres zene, énekkar, modern tánc és dramatikus játék kategóriákban „versenyeznek” egymással a kisdiákok. Az egri püspökök két és fél évszázada Április 24-én, délelőtt 11 órakor az Érseki palota C épületében nyitják meg a Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből című állandó kiállítást. A képeken, posztereken és tárlókban bemutatott anyag az érsekség nagyjainak történetét 1699-től 1943-ig öleli fel. Énekel a bazilika liturgikus kórusa, bevezetőt mond dr. Seregély István érsek, a püspöki kar elnöke, valamint dr. Bodó Sándort Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. Csecsemőgondozási verseny A Magyar Vöröskereszt Heves megyei vezetősége szervezésében április hónapban tartják az általános és középiskolások csecsemőgondozási területi versenyeit. Egerben április 20-án, szerdán, délután 14 órakor a Kossuth Zsuzsa Szociális és Egészségügyi Szakközép- és Szakiskolában. A Föld napja Ásványok, csigák, kagylók legszebb darabjait állították ki Egerben a Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban. A gyermekgyűjtemények legszebb darabjaiból válogatott anyagot Daczi Péter természetfotói egészítik ki. A kiállítást 1993. május 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Felvételi matematika tagozatra A 4-es Számú Gyakorló Iskola az 1993/94-es tanévre felvételt hirdet matematika tagozatra a jelenlegi negyedik osztályosok számára. A jelentkezéseket kérvény formájában április 25-ig kell benyűjtani az iskola igazgatójához. Ma ülésezik az önkormányzat A piacok rendjéről és a bérlakásokról Ma délelőtt 11 órakor tartja soron következő közgyűlését Eger város önkormányzata. A napirendek élén az 199z. évi zárszámadás és a központi költség- vetési támogatások elszámolásáról szóló rendelet áll. Szó lesz még a múlt évi pénzmaradványokról is. Második fordulóban foglalkoznak a képviselők az ön- kormányzati tulajdonban lévő bérlakások privatizációjának szabályairól. Ugyancsak a második fordulóban tárgyalják azt a rendelettervezetet, amely a piacok és vásárok rendjét szabályozza Egerben. Mondák Attila, a szociális bizottság vezetője terjeszti a közgyűlés elé a helyi szociális támogatásokról szóló rendelettervezetet. Ezt még most vitatják meg először a városatyák. Szó lesz még az önkormányzat többségi tulajdonában lévő két gazdasági társaság: az ÉVÁT Rt. és a Varosgondozási Kft. műit évi működéséről, továbbá az Angolkisasszonyok rendháza és kápolnája kertjének városi védelem alá helyezéséről. Áz önkormányzati ülésen most is — mint minden alkalommal — részt vehetnek az állampolgárok, s előzőleg igényelt felszólalási jeggyel elmondhatják véleményüket a napirenden levő témákkal kapcsolatosan. Országos bajnokság, ezüstéremmel Társastánc-sikerek Húsvét vasárnapján Nyíregyházán az országos társastánc bajnokság D osztályában kétszáz páros közül az előkelő második helyen végzett az egri Váradi Alexandra-Farkas Gábor kettős. Az Agria társastánc klub ezüstérmes junior párosa mellett a többiek is jól szerepeltek, a 8., 9., és 10. helyen végeztek. Mint Bolond Bélától, a klub vezetőjétől megtudtuk, a közeljövőben sem tétlenkednek az egri táncosok. Az elműlt hétvégen Szentesen a C osztályban versenyeztek, legközelebb pedig április 24-én a Szeged melletti Zákányszéken a B osztályban három páros képviseli a várost. Tervezik, hogy Egerben az idén is megrendezik a hazai és nemzetközi táncversenyt, valószínűleg június 5-én. Az egri ciszterci gimnázium és más vallásií diákjai Napjainkban szerte az országban gyakorta személyeskedésig fajuló viták, pro és kontra felharsanó indulatok dúlnak az újból beinduló egyházi iskolák körül. A sajtó és a televízió, nemkülönben a rádió arról adnak hírt, hogy szülők, pedagógusok és iskolafenntartók vitáznak, egyezkednek, arról: mi is történjek az egyházi iskolákban a másvallású, vagy, ha úgy tetszik, semminemű valláshoz nem tartozó diákgyermekekkel. Napjaink ezen aktuális kérdése kapcsán merült fel bennem a gondolat, hogy megvizsgálom: miként is volt ez az egri ciszterci gimnázium esetében a múltban, amikor a megye- székhelyen csak ez az egy gimnázium működött. Közelebbről nézve ezt a kérdést: Eger zsidó vallású polgárainak értelmiségi pályára Készülő gyermekei be- jutnattak-e a jeles szerzetesi gimnáziumba, s na igen, milyen mértékben kaptak helyet ebben az egyházi középiskolában. A gimnázium első zsidó diákja az 1845-ös iskolai évben volt a ciszterci atyák tanítványa. A zsidó tanulók száma egyre szaporodott 1854-ben már 12,1858-ban 16, 1859-ben 17, 1863-ban 37 gyermek koptatta a cisztercigim- názium padjait. Az 1860-as évektől kezdve egyre több és több egri zsidó polgár íratta be gyermekét e patinásán jó hírű gimnáziumba. 1863-ban a zsidó tanulók száma már elérte a 37 főt, ami a tanulók 8,05 százalékát jelentette. 1865 és 1869 között negyvenen felüli zsidó vallású tanulója volt az egri cisztercieknek, ami a tanulók 9,61 százalékát jelentette. 1870-ban már 50 zsidó gyermek tanult e híméEGÉSZ ÉVBEN GÁZKÉSZÜLÉK-VÁSÁR a LAKÁSFELSZERELÉ ÉS VASÁRUBOLTBAN Eger, Rákóczi u. 92. Tel.: (36) 325-959 Áraink: A Gáz-fűtőkészülékek: Gázkonvektorok: C-12 34.610.GF-25 F 17.600.C-18 42.500.GF-25 P 15.800.C-24 49.980.GF-35 F 18.800.C-30 57.500.GF-35P 17.000.C-40 61.580.GF-30F 20.300.K-18 80.250.GF-30P 18.500.ZC-18 43.300.GF-40 F 23.500.V-4 19.550.GF-40P 21.700.ZV-4 30.900.F.8-50 F 21.200.F.8-50 P 19.500.F-25 falifűtő 7.300.V Áraink az ÁFA-t tartalmazzák. Nyitva tartás: H-P 8-16 óráig, Szó. 8-12 óráig. vés szerzetesi középiskolában, elérve ezzel a 11 százalékot. A legtöbb zsidó vallású gyermeke a ciszterci tanároknak 1877-ben volt, amikor 90 ilyen diák sajátította el a korszak magas szintjén az előírt tananyagot. Ezek a diákok ekkor egyébként a gimnázium tanulóinak 17,75 százalékát jelentették. 1881-től — amikor 75 ilyen diákja volt ezen iskolának —, fokozatosan csökkent a számuk, de még 1891-ben is 46 zsidó vallású gyermeket tanítottak a fehér reverendás és fekete skapulárés tanárok Egerben. Áz egri középiskolák történetében jelentős lépés volt az, amikor az 1890-91. tanévben a Dobó István községi alreáliskola kezdte meg működését, majd pedig 1891-92-ben állami főreáliskolá- vá alakult át. 1897-98-ban pedig már nyolc évfolyamos gimnáziummá fejlesztették. Ezekben az években meg volt tehát a város zsidó polgárainak a lehetősége arra, hogy elforduljanak a ciszterciektől, de sokan kitartottak a szerzetesi középiskola mellett. Az 1899-1900. tanévtől az 1903- 1904 tanévig még mindig húsznál több zsidó vallású diákja volt a ciszterci gimnáziumnak. Az első világháború kitöréséig általában 16, 18 és 19 ilyen diák készült az életre az ősi szerzetesi gimnázium falai között. Úgy hiszem, hogy érdemes volt átböngészni a Szent Bemát nevét viselő egri ciszterci gimnázium régi anyakönyveit, értesítőit. A felderített számok maguk helyett beszélnek. Egyszó, mint száz, félreérthetetlenül arról tanúskodnak, hogy a szerzetesi középiskola szellemi és erkölcsi miliőjébe minden fenntartás nélkül befogadták a ciszterci atyák a zsidó vallású diákokat is. Ezek az ifjak nem voltak másodrendű tanulói a gimnáziumnak azért, mert hittanórára a rabbihoz jártak. Sugár István Az elmúlt évben a város sokat fordított felújításokra is Milliárdos az álmok listája (Folytatás az 1. oldalról) — Ha megvizsgáljuk a felújításokra szánt összeget, az is 200 millió feletti. Azt is hozzá kell tennem, hogy intézményeket vettünk át, hogy enyhítsük a városban fellépő feszültségeket. S ha már itt tartunk, azt is el kell mondanom, hogy az intézményeinkben 32 millió forintot fordítottunk tavaly a bérszínvonal növelésére. Emellett a pedagógusok újabb 20 milliós összeget kaptak a központi keretekből ilyen célra. Mindez a múlt évről áthúzódott, az idei költségvetésünket terheli. A szociális kiadásokkal kapcsolatban éppen ezen a héten kaptuk meg a számvevő- szék jelentését. Kilencvenben 43.5, két éve 54.5, tavaly 73 milliót költöttünk e célra. A város ilyen jellegű pénzügyi tevékenységét igen pozitívan értékelték. Ha mindezt együtt vizsgáljuk, azt kell mondjam: panaszra 1992- vel kapcsolatban nem lehet okunk. Hogy ez milyen feszültségek mellett, milyen kockázat- vállalással járt, az egy másik történet, azt mi éltük át. — A választások után nem sokkal a lapunkban egy nagyon súlyos pénzügyi tévedést kellett feltárnunk a város költségvetésében. Akkor megállapítottuk, hogy nagyon kezdő csapattal vágott neki a település az önálló gazdálkodásnak. Hogyan alakult azóta a helyzet, biztonságos- e a tervezés? — Azóta kialakult a költség- vetés készítésének mechanizmusa. Az évek alatt egyre rutinosabbá válunk. Minden iroda — az illetékes bizottsággal egyeztetve — bead egy költségvetési igényt. Én az „álmok sorának” neveztem ezt. Ugyanis egymilliárdos különbség volt a kívánságok és a lehetőségek között. Aztán egy olyan „oszlopot” állítottunk össze, amelyre a gazdasági szakemberek mondták, hogy ezeket az igényeket ki kell elégíteni. Csak még mindig volt egy 180 milliós lyuk. S ekkor robbant a bomba. Áz történt, amit egy pillanatig sem gondoltunk komolyan: a személyi jövedelem- adóból csak 30 százalékot kapunk vissza, s nincs ÁFA-visszatérítés. Ez újabb százmillió forinttal lökött bennünket az „ellehetetlenülés” felé. Az iroda a problémát a költségvetési bizottság elé vitte, s a pénzügyi ellenőrző bizottsággal együtt arra jutottunk, hogy tovább kell folytatnunk az egyeztetést. A további alkuban magam is résztvettem, sokszor este 10 órakor is ott ültem a hivatalban, az alpolgármesterekkel és az irodavezetőkkel győzködtük egymást. így jutottunk el addig, hogy 140 milliós hitelfelvételt kellett beterveznünk. De ha a már említett vagyoni bevételeink — amelyek idén már kisebb tételt jelenthetnek — befutnak, ha lesz pénz a kasszánkban, akkor lehet, hogy mégsem kell hitel. — Ha jól értem, a pillanatnyi állás szerint valamennyi iroda, gyakorlatilag a város életének valamennyi területe beadja a „ kívánságlistáját”, s a pénzügyi szakemberek, s a költségvetési és gazdálkodási bizottság valamiféle cerberusként őrzi a város kasszáját. Nem lehetne-e eleve közgazdasági szemléletre késztetni őket, s már a reális összegeknél kezdeni az alkut? — Ez a kérdés teljesen jogos. Valamit azért haladtunk ebbe az irányba. Azért ma is igaz az, hogy a különböző területek képviselői — a mi szemünkkel nézve — „szakszervezeti bizottságként” lépnek fel, szeretnének minél többet elérni. — Tehát úgy is fogalmazhatnánk, hogy most érkeztünk el a gazdasági rendszerváltás következő szakaszáig a város életében. Az első az önállósodás volt, s az előttünk álló pedig az, hogy mindenki a gazda szemével is vizsgálja a folyamatokat, bármely területen is dolgozzon... — Ilyen szempontból leginkább a műszaki vonal az, ahol megértést tanúsítanak. Bár nem is tudunk másfelé nyúlni. A ’93- as költségvetésre például a már említett béijellegű kiadásnövekedések hatása áthúzódott A ’92-es esztendőben a felét még állami támogatásból kaptuk, idén már az egészet nekünk kell állni a központilag megkurtított költségvetésünkből. Senkinek sem mondhatom, hogy neki csak ’92-ben volt ennyi a fizetése, az idén már kevesebb. Ezt el kell viselni, nincs mozgásterünk. A szociális vonal is törvényileg behatárolt, jogosan igényel pénzeket. Most is hárommilliót kell előteremtenünk. Számunkra előnytelen jelenség az, hogy törvényeket és rendeleteket hoznak, amelyekben meghatározzák, hova tegyük a pénzünket. Most az egészségügy van előtérben, de majd következik az oktatás is. Előfordul, hogy így jól működő területeket kell átszervezni. — Ez a bizonyos mozgástér ahhoz kellene, hogy az önkormányzat hozzájárulhasson a város arculatának kialakításához. Sikerül-e túllátni a napi gondokon? — A város az utóbbi időben sokat szépült. A különböző területek gazdáival kezdünk közeledni egymáshoz, s meglátni a problémákat. Bár mostanában a pénzmaradvány elosztása miatt újra elindult a harc, hogy lecsípni rögtön abból egy részt, ami tartalékként rendelkezésre állhatna. — Van-e olyan cél, amelyet személy szerint nélkülözhetetlennek ítél meg, bár nincs is meg rá a keret? — Az uszoda. Ebben a városban erről nyilatkozni borzasztóan nehéz Mindenkinek a szíve csücske ez A finanszírozását úgy tudom elképzelni, hogy most megvan egy százmillió forintos összeg a már említett privatizációs bevételekből. Úgy 3-400 milliós összeget pályázatok útján, különböző állami támogatásokból össze lehet szedni. Az ehhez még szükséges nem kevés pénzt — úgy 2-300 millió forintot — a ’94-95-ös költségvetésbe lehet beépíteni, s akkor ’95-re elkészülhetne. — Nem sokára befejeződik a ciklus. Milyen esetben lenne elégedett a szakasz zárásakor a költségvetési bizottság elnöke? — Ha a pénzügyi biztonságot megőrizzük, s ebben az esztendőben a város üzemeltetését, s a felújításokat legalább olyan szinten tartjuk, mint tavaly. Ha a következő évi költségvetést úgy el tudjuk készítem, hogy a megkezdett folyamatokat tovább lehet vinni. Szeretnénk a városi gazdálkodás szabályait kikristályosítani. Igen lényeges, hogy a vállalkozásokat elősegítsük, beruházókat szerezzünk, hogy pezs- dülést hozzanak a város életébe. Gábor László Egriek a wellsi vásáron Még az elmúlt esztendő végén vették fel a kapcsolatot az egri idegenforgalmi szakemberek a wellsi vásár igazgatójával, Oberdörfer úrral. Az ausztriai kisváros minden esztendőben ősszel és tavasszal nemzetközi vásárt rendez. A tavaszi az idegenforgalomé, az őszi inkább az ipar és kereskedelem bemutatkozására szolgál. Annak idején hírt adtunk a wellsiek fogadókészségéről. Most, április 17-től 25-ig az egri idegenforgalom képviselői is részt vesznek a wellsi rendezvényen, egyelőre „csak” egy információs standon. — Jelenleg az a célunk — nyilatkozta elindulás előtt Barócsi Tibor, a polgármesteri hivatal idegenforgalmi és kereskedelmi irodájának vezetője —, hogy bemutassuk és népszerűsítsük Eger nevezetességeit az osztrákok előtt. Szeretnénk, ha megismernék mindazt a vonzerőt, amelyet városunk kulturális és gazdasági téren is nyújtani tud az ideérkező osztrák turisták számára. Szerencsére az elmúlt esztendőben gazdag propagandaanyag készült a városról. Ezeket magunkkal visszük. Videokazettát, a Szelényi Károly féle fotóalbumot a barokk Egerről, angol-, német nyelvű műsorfüzet és az Eger Guide néven ismert hívo- gatót. — Korábban szó volt arról is, hogy Eger vállalkozói is megjelenhetnek a wellsi expón. — Nem tettünk le erről a tervről, addig is az egri standon a hotelek, panziók és éttermek propagandaanyagait ajánljuk a látogatók figyelmébe. Szerencsére ilyennel ma már a frissen létrejött magánszállodák is rendelkeznek, és mi szívesen menedzseljük őket, képviseljük az érdeküket. Nemcsak Eger szószólói leszünk, hanem a térségi gondolkodásnak megfelelően a környék nevezetességeiről a Tisza- tó, a Gyöngyös, Mátra és Bükk kínálatáról is tájékoztatást adunk. — Kik mennek a vásárra? Rutinos idegenvezetők a Tourinform és az Ibusz három szakembere. Egyebek mellett kvíz-játékot is szervezünk a standon több alkalommal Ki tud többet Egerről? címmel. A kérdéseket megválaszoló osztrák vendégeket jutalomban részesítjük. A nyertes egy hét végét tölthet az egri Senátor-házban. A wellsi vásáron való részvételnek reményeink szerint lesz folytatása, hiszen a nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától ösztönzést kaptunk az egri idegenforgalom és gazdaság külföldi népszerűsítésére. Nürnberg után reméljük Wells lesz az, ahol rendszeresen megjelenhet a város és a megye idegenforgalma, kereskedelme és ipara. (ji)
