Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-17-18 / 89. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. április 17—18., szombat—vasárnap Kertész leszek Az öntözővíz A gyümölcsként jól ismert ananász is a savanyú talajt kedveli A növények egészséges fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő minőségű öntözővíz. A minőséget meghatározó paraméterek (tisztaság, hőmérséklet, kémhatás) közül a legnagyobb gondot a savanyú kémhatás biztosítása jelenti. Az orchideákon, broméliákon kívül számos olyan dísznövény került hazánkba, aminek tartásáról nem szeretnénk lemondani különlegességük, szépségük miatt. Minden növény számára a legalkalmasabb öntözővíz a tiszta esővíz. Az esővíz „menet közben” a levegőből széndioxidot vesz fel, ezért savanyú, 5 pH körüli kémhatású lesz. Az esővíz gyűjtése technikai és kémiai szempontból is körülményes lehet. Aki lakás- körülményeiből adódóan meg tudja oldani az esővíz felfogását, ügyeljen arra, hogy csak fél óra múlva kezdjen hozzá, amikor az esőzuhatag a tetőket, a légkört megtisztította a szennyező anyagoktól. Még ezután is tanácsos megszűrni, hogy korom, kátrány és egyéb vegyi szennyeződés ne kerüljön bele, mert ez még ártalmasabb lehet, mint a víz keménysége. A városi embernek nem marad más lehetősége, mint a vezetékes víz használata. Ezt a vizet kell lágyítani, illetve valamilyen módon használhatóvá tenni. A víz keménységét német fokban mérik, ami a benne lévő kalcium és magnéziumeső meny- nyiségét jelzi. A lágy vízkemény- ségi foka 8 alatt van. A vezetékes vizek többségükben 12-14 fokosak. Az egri vezetékes víz legfrissebb információim szerint 20 fokos, tehát a savanyú vizet kedvelő növényeknek csaknem méreg. A levelekről elpárolgó víz maga után hagyja a kalcium és magnézium sókat, ami lemoshatatlan foltokkal csúfítja el a növényeket, eltömíti, mérgezővé teszi a virágcserép földjét. Ezt a káros hatást csak fokozza a fertőtlenítési céllal vízbe adagolt klór. A lúgos, klórozott, kemény vízvezetéki víz javításának legegyszerűbb módja a forralás. Ez kiűzi a klórt, a sók nagy része kicsapódik, leülepszik az edény aljára. A módszer legnagyobb hátránya, hogy a forraláshoz szükséges energia egyre drágább, és csak kisebb mennyiségű víz előállítására alkalmas. Ehhez hasonló, de olcsóbb megoldás az „állott víz” készítése. Nagyobb űrtartalmú tartályban (edényben) pár napig állni hagyjuk a vizet. Állás közben a klór eltávozik, bizonyos mértékben lágyul, amit fokozhatunk, ha a vízbe tőzeget, iszapot, felaprított fakérget teszünk. Ezek kötik meg leggyorsabban a klórt, mészsókat. Időnként fürdessük meg növényeinket a természetes esőben. Tegyük ki őket olyankor, amikor tartós, csendes, meleg esőre számíthatunk. A cserépben összegyűlt, fel nem használt műtrágya, káros anyagok kimosódnak, a levelek megtisztulnak. Az oxigéndús víztől a növények valósággal felüdülnek. Lágyíthatunk kemény vizet kémiailag is, savakkal (pl. 10 1 vízhez 10 ml 10 százalékos kénsavat adva), de ezek használata csak a kémiában járatos növénykedvelőnek való. A desztillált víz öntözésre csak akkor alkalmas (drága!), ha megfelelő mennyiségben tápsókat adunk hozzá. A víz kémhatását indikátor (papírcsíkkal) ellenőrizni tudjuk. A papír elszíneződése és az összehasonlító színskála alapján a pH értéket leolvashatjuk. Ha ez 5,5- 6,5 között van, a savanyú kémhatást kedvelő növényeknek megfelelő. Ha valaki elfoglaltsága miatt csak a csapvizet használja, fektessen nagyobb hangsúlyt a megfelelő ültető-közegre (földre), mert ez a káros víz hatását hosszú ideig ellensúlyozni tudja. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk ÜWBB A deákizáló humorizalas nyelvhasználatunk tükrében Közleményünk címében nem véletlenül kapott szerepet a deá- kizáló humorizálás nyelvi forma. Arra is utalunk vele, hogy mai nyelvhasználatunkban sok latin eredetű képző is jelentkezik egyrészt mint főnévképző: -izmus, -ista, -ia; másrészt melléknévképző: -ikus, -ista, s a leggyakrabban igeképző: -izál, -fikái, stb. Ezek a képzők külön- külön és együttesen is szerepelnek szóban és írásban egyaránt. A makronikus jellegű, a magyar és a latin szórészek összekeverésével megalkotott nyelvi formák •egészen sajátos stílusértéket is érzékeltetni képesek. Egyet külön is kiemelünk: a tréfás, humoros beszédhelyzetek, a kedélyes kapcsolatteremtési lehetőségek, a játékos, a nyelvi leleményeket és ötleteket is tartalmazó szövegrészietek hatástényezőinek felerősítésében kulcsszerepet vállalnak. A magyar-latin vegyes képződmények ilyen szerepvállalásaival a sajtó hasábjain, a rádió adásaiban, a televízió képernyőjén találkozunk: kategórice, privatice, tar- talmice. Humoristáink szóhasználatában sem véletlenül hallhatjuk és olvashatjuk még ezeket a szokatlanabb és merészebb nyelvi ötleteket: világice, udvari- ce, családice, politice. A játékos humorizálás bujkál azokban a felemás, magyar és latin makaronikus szóalakokban, amelyekkel tevékenységüket megnevezik, minősítik: bolon- déria (önkritikusan) bohócéria. A televíziós riportokban hallhattuk rokon értelmű megfelelőit: csufondéria, pikantéria, huncu- téria, pojácéria, stb. Ha a deáki- záló nyelvi műveltség és gyakorlat lecsapódásainak tekinthető rutinéria (jártasság), rafinéria (furfang), pedantéria (szőrszál- hasogatás), formákat összevetjük magyar megfelelőikkel, kitűnik, hogy éppen deákizáló alakúkban a humoros, a kedélyes hangulatváltások érzékeltetésére alkalmasabbak, mint rokon értelmű magyar megfelelőik. Ne az öncélú latinoskodás jelenségét lássuk tehát dorgatóri- um, pipatórium, rokonológia, kitaláció, dicsériáda (Mikszáth), Palócia, Versifikátor (Arany) felemás magyar és latin szóalakok jelentkezésében, hanem inkább a zamatosabb, az ízesebb, a humorosabb nyelvi formálás eszközeit érzékeljük bennük és általuk. Ahogyan Arany János e versrészlete is tanúsítja: „Szegény poéta/ vagy tán csak versifikátor'’ (Arany: Bolond Istók). A politikai nyelvhasználatban olykor jelentkező memorandum (emlékirat, beadvány, előterjesztés) ebben a ritkán hallott szólásszerű szókapcsolatban játszott kulcsszerepet: per sundam bundám memorandum, s a kollégiumi deákok ezzel minősítették a titkos megbeszéléseken elhatározott tennivalókat. Ha valaki egyszer megpróbálja összeállítani a deákos, a deákizáló tréfaszótárba sorolható nyelvi formákat, az eminens kalkulust is bele sorolhatja. Az idősebb nemzedék szóhasználatában a jeles, a kitűnő osztályzatot nevezte meg, de a mai fiatalok gúnyos kedélyességgel az elégtelent titulálják meg vele, s ezzek deák elődeik követői lettek. Egy-egy latin szóval, s annak rosszalló használati értékével nevezték meg a nekik nem tetsző dolgokat, történéseket. Sajátos deáklatinizmusukkal „tisztelték” meg a minden reggel kapott rántottlevest: a szemper (mindig) minősítették. A vagabund tréfálkozó jókedv és deákhumor a töltött káposztát, a túrós csuszát a nunquam (sohasem) és az abszurdum (képtelenség) latin szókkal emlegették. Valóba ritkán kerül a deákmenzák asztalára ez a két eledel. A latin nyelvi fomákban benne rejlő s humoros áthallásokkal átszínezett jelentésárnyalatok is a nem éppen udvarias beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben is szerepet kaptak. Az öregedő, zsémbes feleséget, nőszemélyt a patientia (eltűrés, türelem, elviselés) szóval emlegették. A szó jelentésárnyalatai bizonykodnak róla, hogy miért. A jámbor, az engedékeny, a szelíd asszonyt rosszalló áthallásokkal telített raritas (ritkaság) névvel minősítették. A jóízű emberi humor érzékeltetésére a deákizáló szólásforma: Jobb, a magyar konyha a deákkonyhánál, a patikánál, még ma is feltűnik. S végül a deákos világból örökölt és kedélyes áthallásokkal színezett szólásváltozatokból válogatjuk a még ma is hallható és olvasható legjellemzőbbeket: er- gó-vigyorgó. A fontoskodó emberre mondják, aki sokat ergó- zik, tehátozik, tulaj donképpene- zik. A diktum-faktum latin szó- kapcsolat úgy tett, ahogyan magyar megfelelőjeként ma is feltűnik. Ugyanúgy a tótumfaktum (amolyan mindenes), a rájött a bona óra (a jó óra: azaz ideges, veszekedik). Úgy illik, hogy befejezésként ne a satöbbivel zárjuk mondanivalónkat, hanem a deákizáló etcetera (és a többi) nyelvi formával, illetőleg a deákszájon átformálódott ecetet rá népetimológi- ás tréfás nyelvi alakulattal. Dr. Bakos József Fiatalító csodakrém helyett nevetés Terefere az orokitju Zentai Annával-i (ív1 - - * -V * ; ; ÚÚ | |l# ty/ í >s < '• 'Ú Divatos frizura, diszkét smink — virágmintás blézer, banánzöld blúz, barna szoknya, magassarkú fehér cipő. Az előcsarnokban várakozók összesúgnak: a Zentai... semmit nem változott. Az „örök Anna” régen nyugdíjas, de ma is üde, vonzó mini-primadonna. (Egyik kritikus azt írta róla, hogy „a legkisebb kolora- turszoprán”.) — Csakugyan, ha nem veszi zokon: milyen magas? — Nem pontos a kérdés... 152 centi alacsony vagyok—neveti el magát. Mi tagadás, a termetem okozott is gondot számomra, s eleinte 10-12 centis cipősarkokkal próbáltam nyúlánkabbá tenni magam. Aztán persze leszálltam a „fellegekből”, mert úgy éreztem: elfogad a közönség olyannak, amilyen vagyok. Arra egyébként mindig vigyáztam, hogy ne okozzak csalódást — se az alakításommal, se a külsőmmel. — Úgy véli, az Ön pályáján elsődleges a külcsín? — Az ápoltság feltétlenül. Bár szerintem egyetlen nő sem engedheti meg magának, hogy elhanyagolt, gondozatlan legyen. S ha színésznő, még kevésbé. Zentai Anna (67) több mint egy évtizedes szünet után most ismét az operettszínházban szerepel. Viharos taps fogadja, amikor színpadra lép, az öltözője valóságos virágerdő. — Amikor betöltöttem az 55- öt, úgy gondoltam, végleg abbahagyom. Szerettem volna végre több időt tölteni a családdal, utazgatni a férjemmel. S végre is mindent eljátszottam, amit az én alkatommal, hangommal eljátszhat az ember. Az arca sima, derűs, szája örök nevetésre áll, a korából 10- 15 évet nyugodtan letagadhatna. — Nem a kor számít. Édesanyám 94 éves, s talán még nálam is vidámabb. Tudja, hogy szeretet veszi körül, azt hiszem, egyszerűen boldog ember. S valahol itt lehet a belső fiatalság nagy titka. A család, a kiegyensúlyozott magánélet szerintem fontosabb, mint a legdrágább fiatalító csodakrém. Ha hiszi, ha nem, sosem jártam kozmetikushoz, nem teszek pakolást az arcomra... — Szépség? Istenem, hányszor hallottam vissza, hogy olyan vagyok, mint egy töltött galamb. Kislányként még ácsorogtam a tükör előtt, s mit nem adtam volna, ha egy karcsú, nyúlánk leányzó néz vissza rém. De hamar rájöttem, hogy a harmóniához az is hozzátartozik: az ember olyan legyen, amilyen, s ne legyenek elérhetetlen vágyai. — Most, közelebb a 70-hez, mint a 60-hoz, még azt is hozzáteszem: kedves kortársaim, vállaljuk bátran az évek számát. Higgyék el, mindig kedvesebb egy fiatalos kedélyű hamisítatlan nagymama, mint egy önmagát fiatalnak „hamisító” öreglány... (FEB) Prédikátor rendőr Barbara Williams II. 34 éves detektívnő hétköznap Bro- oklynban teljesít szolgálatot. Vasárnap papi ruhát ölt, és Krisztus szeretetéről prédikál. 1976-ban-nyert diplomát teológiából. Brooklyni kollégiumban kezdett dolgozni. Éneket tanított. Járt tanítani a nyilvános iskolába is. Az ott látottak után határozta el, hogy elvégzi a rendőrakadémiát is. (FEB_fotó) Mit mondott még az orvos? A tengerpari üdülőhely orvosát felkeresi egy férfi. A doktor lelkiismeretesen megvizsgálja, majd kijelenti: — Önnek teljes nyugalomra van szüksége. Kerüljön minden izgalmat, megerőltetést! Folytatását lásd a vízszintes 1., 21., valamint függ. 21. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az orvos újabb szavainak első része (zárt betűk: M, A, T) 14. A küldeményt a címzettnek kikézbesítették 15. Egykor az uralkodók levelezését végezte 16. ...Stewart (külföldi popsztár) 17. Bunda páros hangzói 19. Luxemburg és Magyarország gk-jele 20. Három — oroszul 21. Az orvos szavainak harmadik, befejező része 26. Ráskai... (kódexmásoló volt) 27. Annál lejjebb 28. A tetejére 29. Régi római aranypénz 30. Textilből készült tárolóeszköz 32. Névelővel: az egyik szülő becézve 34. Női név 36. Művészzet — latinul 37. Forma 38. Akadályok között cikk- cakkban történő haladás 40. Kiejtett mássalhangzó 41. Arra a helyre tették 43. A szobába 44. Hosszú lábú vadászkutyák 46. Kézben fog 47. A munka egyik egysége 48. Délceg termetű. 49. Ritka női név 51. Forma 53. Az ón vegyjele 54. Kettős mássalhangzó 56. Ilona becézve 57. Indoklásként adott magyarázat 58. A szülői ház felkeresése 62. Idegen női név 64. Puskacső űrmérete 65. A mélybe 66. Kevert sár! 67. Nem valódi elnevezések 70. Géppisztolyból lőszert eltávolít FÜGGŐLEGES: 1. Lépked 2. Elemi részecske 3. Szilajabbá, féktelenebbé válás 4. Ajándékozik 5. Második világ- háborús német bombázó 6. Szilárd anyagú göngyöleg 7. Motívum, indíték 8. Szólít — régiesen 9. Párizs repülőtere 10. Hosszúkás bogyójú korai szőlő 11. Nagydob része! 12. Balkezes 13. Csuk 18. Lakásajtó biztosítása függőzárral 21. A vízsz. 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: S, Á, T, E) 22. Részeshatározó rag 23. Gyorsan, rövid időn belül 24. íme 25. A tetejére helyez 29. Né- velős mérges kígyó 31. Ferdén, átlósan 32. Formai 33. Sic itur ad ...(így jutunk a csillagokig) 35. Létezik 37. ... Kok (holland úszónő) 39. Jó a szeme 41. Csecsemőtápszer 42. Rácsos madárlak 45. Rangjelző szócska 47. Kommunista párttag megszólítása volt 50. Ezernegyvenkilenc — római számmal 51. Menyasz- szony 52. Pénztár 55. A hálót készítette (régiesen) 57. Tűzbe tartja 58. János Berlinben 59. De, azonban — németül (ABER) 60. Olajzöld színű 61. Terméket értékkel lát el 63. A személyét megelőző helyre 68. Klasszikus kötőszó 69. Részben rakja! 70. Kalauz nélküli, röv. 71. Kerti munkát végez Báthory Attila
