Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-01 / 76. szám
12. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. április 1., csütörtök Nem mindennapi eseménynek számít egy tudományos, szakmai folyóirat életében, amikor a századik évfolyamát indítja útjára. így történt ez nemrég a Magyar Tudománnyal, amikor fennállása óta az említett jubileumi számát vehette kezébe az érdeklődő olvasó. A történészek szerint egy évszázad nem nagy idő — ez az évforduló —, mégis méltán megérdemli, hogy röviden felidézzük ennek a folyóiratnak a történetét. Egy lap múltja és jelene Nyomtatott krónika a „Magyar Tudomány”-ról Elődje a Magyar Akadémiai Értesítő volt, amelynek első száma 1840 november-decemberében jelent meg. Ennek bevezetőjében a szerkesztők a következőkkel bocsátották útjára a folyóiratot: „E lapok időről időre az aca- demiai gyűlésekben előforduló, s közzétételre alkalmas tárgyakat, valamint az intézetet illető fontosabb hivatalos jelentéseket köz- lik...” A Magyar Tudós Társas ág így akarta szolgálni a tájékoztatást annak érdekében, hogy megismertesse a nyilvánosságot munkájával, a hazai tudományos eredményekkel. Az értesítő régi számait fellapozva kitűnik, hogy 1890-ig jegyzőkönyvi kivonatokat is közölt az Akadémia üléseiről, amelyek röviden összefoglalták a tárgyalt tudományos témákat is. Ezt követően csaknem fél évszázadon át — egészen 1951-ig — a folyóirat a fontosabb előadásokat vagy teljes terjedelmükben, vagy rövidítve közölte. A jegyző- könyvi kivonatok az egyes számok végére kerültek. Ezt a változtatást azzal indokolták, hogy szükség van a részletesebb tájékoztatásra azokról a kérdésekről, amelyeket a tudományos üléseken felvetettek. 1951 a változások éveként került be a lap történetébe. A korábbi értesítőből tudományos folyóirat lett, amely vállalta, hogy az akadémiai tevékenységről külön híranyagban tájékoztat. Fő célja a tanulmányok, cikkek, ismertetők közlése, a kutatásokról szóló információk továbbítása lett. Fél évtizeddel később — 1956-ban — a folyóirat felvette a Magyar Tudomány nevet, és első számában a szerkesztők azt ígérték, hogy részletesen beszámolnak az akadémiai intézetekben és a kutatócsoportokban folytatott munkákról, a hazai tudomány nemzetközi kapcsolatairól. Mindezzel segíteni kívánják a különböző tudományokat művelő kutatókat. Azt is vállalták, hogy „szemlét” adnak a magyar és az egyetemes tudomány eredményeiről. El kívánták érni, hogy a tudományok „közös” módszertani és filozófiai problémáit előtérbe állítsák, illetve az addig hiányzott kritikai szellemet erősítsék. Sőt ennél még többet is, az „országos közvéleményt” formálni a tudományosság szükségessége mellett. Bizonyítva ezzel, hogy „gyakorlati szükségleteket” is képesek kielégíteni. Ez a rövid — vázlatos — történeti áttekintés is bizonyítja, hogy a folyóirat kiadói és szerzői igyekeztek alkalmazkodni azokhoz a társadalmi, gazdasági változásokhoz, amelyek nagy hatással voltak az elmúlt több mint másfél száz év tudományos eredményeire. Bár — mint az egyes kötetekből kitűnik — minden kor rajta hagyta eszmei, politikai jegyeit a lapon, mégis sok mindent teljesített azok közül a célkitűzések közül, amelyeket vállalt a konkrét és tényleges informálásban. Az 1990-es esztendő újabb fontos dátumot jelentett a folyóirat életében. Mint a jelenlegi fő- szerkesztő Köpeczi Béla akadémikus írta a századik számban: „A Magyar Tudomány még inkább tudományos folyóirattá kívánt válni. Ennek érdekében különválasztottuk az Akadémia tevékenységéről szóló hivatalos tájékoztatást, amelyet az Akadémiai Értesítő végez el, és a szélesebb tudományos közvéleményt is érdeklő akadémiai állásfoglalásokat, vitákat, híreket... Ez utóbbiak bemutatását ugyanis továbbra is feladatunknak tartottuk. Nem pusztán azért, mert a Magyar Tudomány a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, hanem azért is, mert az Akadémián belül olyan kérdések merülnek fel, amelyek foglalkoztatják az egész magyar tudományosságot. Ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a hazai tudomány nem akadémiai műhelyeinek munkáját is bemutassuk, így mindenekelőtt az egyetemekét... A változtatás fő célja azonban az volt, hogy a kutatási eredményeket és problémákat állítsuk előtérbe. A magyar kutatás mellett igyekeztünk beszámolni a külföldi irányzatokról és vitákról, tudománypolitikai szempontból is. A társadalom és a tudomány új problémái indítottak arra, hogy előtérbe állítsuk a fogalmak, eszmék, értékek különböző meghatározásait a természet- és a társadalomtudományokban. .. ” Az új szerkesztési elveknek megfelelően új rovatokat indítottak a folyóiratban, és összeállításokat jelentetnek meg a társadalmilag és tudományosan fontosnak tartott témákról. Ezzel is igyekeznek felhívni a különböző szakterületeket művelők figyelmét az egymást érdeklő és érintő, közös megoldást váró problémákra. Arra is törekednek, hogy a személyes tapasztalatot előtérbe helyezzék, így mindenekelőtt interjúk formájában tájékoztatnak arról, hogy mi történik a hazai tudományban itthon, továbbá a szomszédos országok és általában a külföldi magyarság körében. Természetesen beszámolnak arról is, hogy mi történik az egyetemes tudományban. így méltó az a megállapítás, hogy az elmúlt három év tapasztalatai alapján a Magyar Tudomány ma sokkal frissebb tájékoztatást és szélesebb körű kitekintést nyújt, vitatkozóbb szellemű, mint bármelyik elője volt. Köpeczi Béla arra is felhívja a figyelmet: „Folyóiratunk és elődjeinek története arra kötelez, hogy ne elsősorban a múltba, hanem a jelenbe és főleg a jövőbe nézzünk. A múltból kötelez bennünket a tudomány szolgálata, amely minden korban értékeket hozott, és az újabb feladatok megoldására ösztönzött. így érdemes általában is évfordulóra emlékezni...” Ezek után lássunk néhány példát az elmúlt száz évfolyam köteteit fellapozva, mi mindent őriztek meg a lapok. Tudománytörténetileg is különlegességnek számít a Magyar Akadémiai Értesítő első száma, amely 1840 november-decemberében jelent meg. Első oldalán beszámolt arról, hogy Gróf Teleki József elnökletével ülésezett az Akadémia. Alatta néhány sorral lejjebb az olvasható, hogy Horváth Mihály rendes tag székfoglalóját ismertette Az 1514-iki magyar pórhad című tanulmányában, amelyben a Dózsa-féle parasztA folyóirat idei első jubileumi — századik — számában Marx György fizikus megemlékezett a január elején Amerikában elhunyt akadémikusról, Bay Zoltánról. Többek között felidézte azt a nagy pillanatot, amikor 1946 elején Újpestről radarjelet küldött a Holdra, és felfogta a Hold-visszhangot. Ezt — a néháború körülményeire vonatkozó kutatási eredményeit vázolta. Beszámolt arról is, hogy 1854. december 11-én Hunfalvy Pál nyelvész felolvasást tartott az Akadémián A török, magyar és Í inn szavak egybehasonlításáról. Lrdekes székfoglalót tartott 1862. január 27-én Xantus János levelező tag — a már akkor neves természettudós —, Adatok a tenger természettani földiratához címmel. Ebben az évfolyamban tették közzé Rosti Pál levelező tag — utazó, geográfus — értekezését Amerika őslakosairól. Megtudhatjuk, hogy Kubinyi Ferenc 1856. január 7-én olvasta fel az Akadémián Őslénytani adatok Magyarországról című dolgozatát. Ugyanebben az évben teijesztette elő Kiss Károly Hunyadi János utolsó hadjáratát elemző munkáját, amely a nándorfehérvári diadal négyszázadik évfordulójának napján hangzott el. 1863. április 20-án terjesztette elő az Akadémián Preys Mór kémikus, levelező tag a Balaton vizének vegyelemzését. Egy évvel később tartotta székfoglaló értekezését Hollósy Jusztinian, aki a távcsövek történelmének vázlatát adta, Hazs- linszky Frigyes levelező tag pedig a zuzmók új rendszerét mutatta be. Egy új szerkezetű mikroszkópot publikált 1891-ben Lendl Adolf zoológus. hány héttel korábbi amerikai kísérlettel együtt — az űrkutatás első lépéseként tartja számon a nemzetközi tudomány. Bay Zoltán az angolszászoktól és a németektől függetlenül kifejlesztette a radart, és megszervezte a Budapesti Műszaki Egyetemen az első atomfizikai tanszéket. 1899. május 29-én számolt be König Gyula matematikus, rendes tag Bolyai Farkas és Gauss Frigyes Károly levelezéséről, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkesztett és jegyzetekkel látott el Schmidt Ferenc és Steckel Pál. 1898-ban Jónás Károly, az MTA gondnoka — mint az értesítő beszámol róla — jegyzékbe szedte Arany János levelezését. Petőfi Sándortól Arany Jánosnak 34, Aranyhoz, illetve Aranytól 1223, továbbá az Aranyhoz intézett német, angol, francia és olasz leveleket, illetve vegyes feljegyzéseket közölt. Ami pedig a folyóirat újabb- kori számait illeti, erre is álljon itt két példa. A folyóirat 1989. október-novemberi számában Ve- kerdi László tudománytörténész írt tanulmányt a természettudomány és a modernség kapcsolatáról. Ugyanazon év decemberében érdekes megemlékezést közölt Birtalan Győző a két kiváló orvosprofesszorról, Korányi Frigyesről és Sándorról. Ez a felsorolás természetesen csak ízelítő az egészből. Akinek ideje és energiája engedi, annak érdemes a könyvtárakban fellelhető többi számokat is átlapozni, mert érdekes olvasmányok, és nemzeti nagyjainkra emlékeztetnek. (mentusz) Küldöttség Munkácsy temetésén Az Akadémiai Értesítő 1900- ban megjelent 14. kötetében többek között olvashatjuk, hogy május 7-én ülésezett a testület. Erről annak idején a következőket rögzítették: „Az osztályelnök fájdalmas szívvel jelentette a magyar művészet veszteségét, Munkácsy Mihály halálát, akinek temetése folyó hó 9-én fog megtörténni. A szépműtan és a műtörténet az I. osztály körébe tartozván, ez leginkább van hivatva arra, hogy indítványozza az Akadémiának a temetésen való megjelenését... Az indítványt elfogadván, Joan- novics György tiszteletbeli tag, Gyulai Pál rendes és Hegedűs István levelező tagok kéretnek fel az Akadémiának Munkácsy Mihály temetésén való képviseletére...” Galileo és a pisai torony A Magyar Tudomány 1991. januári számában közölte Michael Segrénnek, a müncheni Deutsches Museum munkatársának cikkét, amelyben a tudománytörténet egyik leghíresebb anekdotáját idézte fel, a pisai ferde toronnyal kapcsolatos históriát. Ebből megtudhatjuk: „ valamikor 1590 körül Galileo Galilei felmászott a torony tetejére, és onnan két különböző súlyú tárgyat dobott le, azzal a céllal, hogy megcáfolja Arisztotelész törvényét, amely szerint a lehulló testek sebessége arányos a súlyukkal. Galileo a tárgyakat egyszerre ejtette le azáltal, hogy megmutatta: egyszerre érnek földet, így a történet bebizonyította a torony körül összegyűlt professzoroknak és hallgatóknak, hogy a görög tudós tévedett..." Az űrkutatás első lépése volt / Ilyen még nem volt! \ NÁLUNK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉT 100 levásárolhatja! PHILIPS MŰSZAKI ÜZLET Eger, Malomárok 48. (a Csebokszáriban) Tel.: 320-727 J Megérkezett TAVASZI HASZNÁLTRUHA VÁLASZTÉKUNK! RUTI - BUTIK NAGYKERESKEDÉS RUTITEX Rt. Bp. X., Vasgyár u.10. T127-1032,127-1040 Árusítás: hétfőtől péntekig7-14 óráig HOLUND IMPORT ARUK 25 kg-os átlátszó kiszerelésben NÓI-FÉRFI GYERMEK RUHANEMŰK FAJTÁRA VÁLOGATVA IS! 130,- Ft/kg-390,-Ft/kg+ ÁFA 100 kg vásárlás esetén 10,-Ft/kg szállítási kedvezményt adunk. ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNY! Bútorok már féláron! Konyhai sarokülők, tálalószekrények, kiegészítők, stb. Amíg a készlet tart. Gyöngyös, Iskola u. 3. Tel.: 37/11-430 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fiam, testvérem, sógorom NAGY FERENC 41 éves korában 1993. március 31-én tragikus hirtelenséggel meghalt. Temetése 1993. április 2-án 15.30 órakor lesz az egerszóláti régi temetőben. A gyászoló család MOST ES KÉSŐBB IS Befektetési ajánlataink: PIT I ÉR befektetési jegy ÉDÁSZ Rt. • DÉMÁSZ Rt. ♦ ZALAKERÁMIA Rt. részvények AKCIÓ A DÁK RAKTÁRÁRUHÁZBAN GYÖNGYÖSÖN Karácsondi u. 2. sz. alatt PERSIL, PERLUX, IDEÁL, WEIßER RIESE, MINNA ES TOMI MOSÓPOROK ENGEDMÉNYES VÁSÁRA április 3-ig Tomi Kristály 3 kg 386,- helyett 347,Tomi Kristály 600 g 81,-helyett 73,Tomi Sztár 3 kg 423,- helyett 381,Tomi Sztár 600 g 87,- helyett 78,Tomi Brill 3 kg 433,- helyett 390,Tomi Super 3 kg 395,- helyett 356,Tomi Mat 3 kg 423,- helyett 381,Tomi Mat 600 g 87,- helyett 78,Tomi Gála 3 kg 521,- helyett 470,Tomi Forrás 700 g 111,- helyett 101,Perlux 3 kg 548,- helyett 493,Perlux 600 g 112,- helyett 101,Ideál 3 kg 471,- helyett 424,Ideál 600 g 95,- helyett 86,Persil 3 kg 699,- helyett 629,Persil foszfátm. 2 kg 493,- helyett 444,Weiser Riese 3 kg 605,- helyett 544,Minna 600 g 111,- helyett 100,Minna 3 kg 540,- helyett 486,Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-17 óráig szombaton: 8-13 óráig Telefon/fax: 37/12-165 V - ...... ^ / IMPER Kínálatunkból: ZLR 162 hűtőszekrény ZLK 300 kombinált hűtő ZLF 125 fagyasztószekrény ZLCF 300 fagyasztóláda tlHEI Szenzációs hűtővásár! 20:500 helyett 17.100 45.600 helyett 39.800 26.800 helyett 22.700 36.700 helyett 33.C00- ... ahol az árak megrázóan jók. J
