Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
HÍRLAP, 1993. március 10., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5, Kletz László kiállítása Holnap, március 11-én, délután 4 órakor a füzesabonyi művelődési központban megnyitják Kletz László miskolci festő kiállítását „Konstruktív álmok” címmel. 24 festményt mutat be az alkotó, amelyek különböző geometriai formákat dolgoznak fel. A tárlat március 30-ig tekinthető meg. A kiállítást Eperjesi László, a Remenyik Zsigmond Gimnázium és Postaforgalmi Szakképző igazgatója, a városi önkormányzat tagja nyitja meg. Novaji licit Március első napjaiban tartották Novajon a második licitálást. A község határában 42 hektár szőlőt, 265 hektár szántót, 60 hektár erdőt és 741 hektár rétet jelöltek ki. Míg az első alkalommal egyetlen vevő jelentkezett, a másodikon már bátrabbak voltak a novajiak: a kijelölt földekből összesen 80 hektár talált gazdára. Diákolimpia Március 13-án, szombaton délelőtt 9 órától a füzesabonyi művelődési központban rendezik a sakk megyei diákolimpiáját. Az érdekelt versenyzők a helyszínen nevezhetnek. Balogh András előadásai Csütörtökön, március 11-én 15 órakor Besenyőtelken, az általános művelődési központban Petőfi, vagy „Sors, nyiss nekem tért...” címmel Balogh András színművész előadására kerül sor, majd ugyanezen a napon ezt az előadását 17 órai kezdettel Füzesabonyban, a városi könyvtárban is megismétli az Egri Gárdonyi Géza Színház művésze. Lelkes környezetvédők Nagyon aktív tevékenységet fejt ki Poroszlón az általános iskola környezetvédő szakköre. Megvizsgálták például legutóbb a községben a Vásártéren a levegő szennyezettségét, de gondoltak a madarakra is, etetőket készítettek és raktak ki. Diszkó — lézertechnikával Pénteken, március 12-én este 9 órától éjjel 1 óráig diszkó lesz a füzesabonyi művelődési központban. Káló István lemezlovas most mutatkozik be először korszerű lézertechnikával. Havonta 52 ezer Egyre többen szorulnak Eger- farmoson is az önkormányzat által biztosított jövedelempótló járandóságra. Havonta eddig 52 ezer forintot osztottak szét a rászorulók között. Ez az összeg márciusban tovább fog növekedni, mert a minap újabb 5 ilyen kérelem érkezett be a községházára. Hogyan látja a képviselő? Hasznos játék A gépeknél a 7/b osztály tanulói (Fotó: Perl Márton) A Füzesabonyi Városi Könyvtár „Vélemények, viták” című sorozatának legutóbbi vendége Elek István országgyűlési képviselő volt. Lapunk kérdéseire az előadás után válaszolt. — Képviselő Úr! Önnek az MDF politikájában betöltött szerepe vitathatatlan. Azonban — talán emiatt is — a választókör- zetbeni tevékenysége mintha háttérbe szorult volna. Kíván-e az arányokon változtatni? — A különféle parlamenti teendőim — bizottsági alelnöki poszt, frakcióvezetőségi tagság — miatt valóban kevesebbszer volt alkalmam találkozni a Füzesabony választókörzetében élőkkel, mint szerettem volna. Bár fogadóórákat, előadásokat tartottam, és személyes problémáikkal sokan megkerestek levélben és a lakásomon is, úgy vélem, hogy a közeljövőben több lehetőségem lesz a személyes kapcsolattartásra. Egyfelől azért, mert a közelmúltban megkaptam végre önálló képviselői irodámat, másfelől pedig: most már tudom valamelyest mérsékelni bizottsági munkámat. — A Füzesabony választó— Sokan úgy tartják, hogy a vadászat úri sport. Ez nem így van. A mi társaságunk csupa egyszerű emberből áll. Termé- szetszeretőek, és a kemény munkát is szívesen vállalók a tagok. Nemcsak vadászunk, sok más feladatot is ellátunk. Évente a vadászok hét nap társadalmi munkát is végeznek. Ebbe tartozik az etetőépítés, fácánnevelés idején éjszakai őrség. A fácánokat vadászati célra neveljük, évente 5-6 ezer darabot. Erre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elégíti ki az igényeket. Apróvadas társaság vagyunk. Igaz, területünkön jó kiállású őzeié is előfordulnak, de ezeket a külföldiek veszik puskavégre. Ez pénzt hoz a társaságnak. — Mekkora területen működnek? — Tízezer hektáron, a káli, kompolti, tarnazsadányi, nagy- fügedi határon. Itt a vadászat mellett vadvédelmi feladatokat is ellátunk. Rendszeres bejárással küzdünk az orvvadászok ellen is. Mi kíméljük, óvjuk is a vadat. Vadászatainkon sem a versengés jellemző. Számunkra ez sport, mely sok, hosszú, erőt próbáló gyaloglást jelent tiszta környezetben. Egyébként központi előírások szabályozzák, hogy mikor mennyi vadat ejthetünk el. — Mindig együtt vadászik a csapat? — Október 30-tól január 30- ig. Az év többi részében vadnekörzetében levő önkormányzatokkal milyen a viszonya? — Úgy érzem, hogy jó. Az eddig eltelt időszakban megpróbáltam egyfajta közvetítői szerepet felvállalni az önkormányzatok és az országos hatáskörű szervek között — amikor ezt az önkormányzatok igényelték. így például próbáltam segíteni a Füzesabonyban épült egészségügyi központ finanszírozásában. Különösen fontosnak éreztem, hogy szemmel tartsam a hátrányos helyzetű települések céltámogatásra beadott pályázatait. Hiszen jelentős részben ezek sikerétől függ, hogy felgyorsul-e a falvak fejlődése. — Napirenden van a tejipari privatizáció, amely igencsak érinti a Heves megyeieket. Hallhatnánk az elképzelésekről? — Az Egri Tejüzem privatizációja kapcsán kezdődött el néhány hónapja a közös gondolkodás, termelők és dolgozók képviselőinek részvételével. A kárpótlási jegyek felhasználásával kívánunk a termelőknek lehetőséget teremteni, hogy részt vegyenek a tulajdonlásban. Elkészült végre a kormány és a vagyonveléssel és -védelemmel foglalkozunk. Dúvad-kilövésre egyénileg is van lehetőség. Ez a nemes vadak védelmét szolgálja. Tavaly két vaddisznónk volt ösz- szesen. — Mennyi az évente elejtett vadak száma? — Körülbelül kétszáz mezei nyulat, 800-1000 darab fácánt lövünk. Emellett külföldiekkel lövetünk 4-500 fácánt, 250 nyulat és 10 őzbakot. — Mi lesz a zsákmány sorsa? — Ötvenöt tagú társaságunkban minden vadásznak 1-1 nyúl, illetve 1-2 fácán jut. Nem irtjuk a vadat, csak addig vadászunk, míg a fejenkénti darabszámot elérjük. — Miből tartják fenn magukat? — Bérvadásztatás útján szerzünk pénzt. Fácánra, nyúlra általában olaszok vadásznak, őzbakra pedig főleg németek és osztrákok. A minőségi vadat eladjuk. A befolyó pénzből két hivatásos vadászt is alkalmazunk, és ebből fizetjük a területbérletet. Élő vadat is eladunk időnként. Főleg a franciák veszik. — Mibe kerül ma vadásznak lenni? — A tagsági díj évente 3000 forint. Ehhez jön a fegyver és a lőszer ára, valamint az évi rendszeres társadalmi munka. A hazavitt vadhús értéke ennél kevesebb. Többet ér a kellemes környezetben, jó levegőn való mozgás. N. Z. ügynökség koncepciója az állami tejipar privatizációjáról. Tehát jöhetnek a tettek. Az elképzelés, hogy a termelők, a tejüzem dolgozói, a forgalmazók közös érdekszövetségbe kerüljenek. — Egy kikerülhetetlen kérdés: a munkanélküliség területünkön is nő. Ön hogyan vélekedik erről az állapotról? — A Heves Megyei Munkaügyi Központtól rendszeresen kérek tájékoztatást. Ismertek Magyarország hátrányos térségei, így megállapítható, hogy Heves megye munkanélküliségi rátája nem a legrosszabb. Ahhoz, hogy több munkahely születhessen, több tőkére, több új vállalkozásra lenne szükség. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele az infrastruktúra-fejlesztés. A telefon területén már sokat javult a helyzet, az M3-as építése a reményeimhez képest késik. Készül azonban a kormány új foglalkoztatáspolitikai programja, ami a munkanélküliség leküzdésében remélhetőleg lehetővé teszi majd az egységesebb és aktívabb kormányzati szerepvállalást. Ostorosi közgyűlés A minap tartotta az ostorosi Egyetértés Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szövetkezet a tavalyi évet záró közgyűlését. Szu- csik István elnök és Soltész Gábor közgazdasági igazgató tárta a tagság elé a-valóságot, ami a tavalyi évben 10 millió forint veszteséget jelentett. 1991-ben 28 millió nyereséget termelt a szövetkezet, így most a tagság értetlenül állt az eredmény előtt. A vezetőség a fő okot az aszályban látja, amely tavaly a földet és a szőlőket sújtotta. De nem hallgatták el azt sem, hogy a kormány által hozott adminisztratív intézkedések is segítettek abban, hogy ’92-ben nem gyarapodott a tagság, és bizony, „az emberi tényezőkben” is keresendő a hiba. A beszámolót kérdések követték, mindenki a tetemes hiány okát tudakolta. Galó Ferenc például arra volt kíváncsi: amikor látta a vezetőség, hogy baj van, miért nem tett időben ellene. S egyben megjegyezte: befelé fordulást lát a vazetőség részéről, lassan olyanok lesznek, mint a régi téeszesek: az egyszerű tag sohasem tudja, mi történik az íróasztaloknál. Legyen kontaktus a vezetés és a tagság között, s a gondok ne a közgyűlésen derüljenek ki — szólt a kritika. Egy nyugdíjas tag azt sérelmezte, hogy ő megmunkálva, bevetve adta be a földjét a közösbe, s ha most kivenné, csak az adósság lenne rajta. Mindezek ellenére megvolt a tagok között az egyetértés, mert a beszámolót szinte egyhangúlag elfogadták. A jövőben mindenképpen igyekeznek kikerülni a veszteséges gazdálkodást, mondta Soltész úr, ezért átszervezték a szövetkezetét. Öt üzemet alakítottak ki: szőlőtermesztési, borászati, szántóföldi, kereskedelmi és műszaki részlegre bomlott az egykori téesz. Mindegyik egység élén felelős vezető áll, aki önállóan gazdálkodik, és egy dolgot várnak el tőle: a nyereséges gazdálkodást. (sj) Bármily nehéz is manapság az iskolák anyagi helyzete, mégis meg kell ragadniuk minden lehetőséget arra, hogy az oktatás nívóját fokozatosan a kor követelményeinek színvonalára emeljék. Különösen fontos ez a falusi általános iskolák esetében, ahol tanuló, szülő bizony úgy érzi, hogy hátrányban van a városi gyerekekkel szemben. A poroszlói általános iskolában erre is gondoltak, amikor a tantestület úgy döntött, vásároljanak korszerű számítógépeket... — Nyolc darab IBM típusú számítógépet, hét színes monitort, egy fekete-fehér monitort, egy-egy matrix és úgynevezett „buborék” nyomtatót vettünk — mondja Kovács Mária kémiamatematika szakos pedagógus. — Jómagam is nagyon örültem, hiszen a régi Commodore típusú gépeken már nem sok minden érdekeset tudunk a gyerekeknek megmutatni. Nem sok okuk van mostanában a polgármestereknek a vidámságra. Szorítja, szomorúja őket a pénzhiány, meg néhány törvény, amelyeknek végrehajtására pillanatnyilag nincs, vagy alig van fedezetük. — Mi már rég elkészítettük és el is fogadtuk idei költségvetésünket, amikor életbe lépett a szociális törvény — mondja az okokat sorolva Farkas József, Szihalom polgármestere. — Egy ilyen kis örkormányzat, mint a miénk is, ha nincs megtakarítása, az idén nem tud előrelépni. Pénzt alig tud szerezni. Itt vannak például az építési telkek. Árusítanánk, ha volna rá vevő. Nincs az embereknek pénzük az építkezésekre. Nő a munkanélküliek száma is. A téeszből 50 embert küldtek el a közeli napokban. Ezek valóban nagy gondok, és ráadásul vállukra vették a gázprogram megvalósítását is. — Legfontosabb feladatunknak tartjuk. Ez a legnagyobb „falat” — folytatja tovább. — A terv március 10-ig elkészül, ezután döntünk a kivitelezőt illetően. Várjuk a minisztériumi engedélyt, meg a Tigázzal is meg kell kötni a szerződést. Az első lépcsőben Szihalom, Mezőszemere, Egerfarmos és Mezőtárkány kap gázt. Nekünk 15 millió forinttal kell „beszállnunk”, a lakosoknak Jelenleg a hetedikesek fakultáció keretében ismerkednek a gépekkel, a jövő tanévben pedig már az ötödikesek és hatodikosok órakeretben tanulják a számítástechnikát. Hetedik-nyolcadik osztályban csak azok, akik fakultáció keretében szeretnének többet tudni a számítógépekről. — A cél az volna, hogy a tanulók felhasználási szinten tudják alkalmazni a programokat, ami feltételezi a gép működtetésének ismeretét is — fejti ki gondolatait a tanárnő. — A programnyelvekkel is szeretnénk megismertetni a tanulókat. Legalább az alapvető tudnivalókkal legyenek tisztában. Ne a középiskolában hallják először, mi az a Pascal-, Asamb- ley-nyelv. A poroszlói hetedikesek egyelőre a gépek beindítását, működtetését tanulják. Igaz, játékra is adnak ezek a masinák alkalmat. Hasznos játékra! — rada — meg fejenként 50 ezerrel. Áprilisban meg kell alakítanunk az építőközösségeket, s aztán jöhetnek a gépek, s a munkások. Némi gondolkodás után teszi az előbbiekhez: — Meghosszabbítják a kerékpárutat Zsórifürdőig. így 3,5 kilométeren biztosítjuk a baleset- mentes közlekedést. Ezenkívül némi belső mozgást hajtunk végre a faluban. Létrehozzuk az öregek napközijét, az óvodát pedig áthelyezzük kétszer olyan alapterületre, mint a jelenlegi. Hetven négyzetméteren 80 gyerek szorul össze, muszáj cselekedni. Az étkezési díj felét is az önkormányzatunk fedezi. Sok pénzbe kerül, nem támogat bennünket senki, mindent a saját zsebünkből kell kifizetni. Ráadásul a fogorvosi rendelőt is áthelyezzük, meg létrehozzuk a gyermekorvosi körzetet a három szomszédos községgel. Érdekes módon olyan cégek is beleszólnak, „betartanak” a munkánkba, akiknek ehhez kevés közük van. Már megkezdődött a hatalmi harc. Mi lesz itt később? Megadóan széttárja a karját. Nem mondja, de érezni, hogy befejezte a felsorolást. Az idei költségvetésből ennyire futja majd Szihalmon. (fazekas) Szajlai Csaba Tízezer hektár gazdái Vadászati szezont _____zártak_____ A szezon végeztével a vadásztársaságok is megtartották báljaikat. A kompolti Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vacsorával és mulatsággal ünnepelte ezt a jeles eseményt. Hogy kiknek is a sportja a vadászat, arról eltérő vélemények alakultak ki. Farkas László, a társaság elnöke készségesen beszélt tevékenységükről, rendszeres feladataikról. Nagyobb lesz az óvoda Szihalmi gondok Különösen az éjszakai szolgálat nehéz Mentőállomás Kompokon Apropó Március 18-án a füzesabonyi művelődési központban délután 5 órától a város szülötte, Fábián Noémi mutatkozik be az Apropó műsorsorozat keretében. Az Iparművészeti Főiskola végzős hallgatóját Nagy Attila, az Egri Városi Televízió felelős szerkesztője „kapja mikrofonvégre”. A beszélgetés során közreműködik Seiner Gergely asztrológus is. Fél éve üzemel új mentőállomás a Tárná mente körzetének szolgálatában, segítve a falvak betegellátást. A kompolti, illetve a káli polgármesteri hivatal möf ötti tűzoltószertár épületében apott helyet az állomás. A szolgálati helyiség mellett éjszakai pihenő, teakonyha áll a személyzet rendelkezésére. A garázsban két mentőautó kapott helyet. — Tízfős személyzet, öt gépkocsivezető és öt ápoló teljesít szolgálatot 24 órás, illetve nappalos műszakban — mondja Horhauzer András főápoló, az állomás vezetője. — A gépkocsik 24 és 10 órás üzemeltetéssel futnak. Nappali műszakban a járművek teljesen kihasználtak. Bár a kötelező munkaórák száma csökkent — és ezzel a kocsifutás is —, működésünk hatékonyságát ez nem befolyásolja. Ha szükséges, Heves és Éger is besegít. Esetenként mi is végzünk kisegítő feladatokat Flevesnek, Egernek vagy Gyöngyösnek. Az általunk ellátott körzet egyébként Eperhez és a füzesabonyi rendelőintézethez tartozik. — Milyen ellátást biztosítanak a mentőautók a kórházba érkezésig? — Gyógyszerkészítményekkel iól felszerelt járműveink elsősorban alapellátást biztosítanak: elsősegélyt, törésrögzítést. Infúzió bekötésére is lehetőség van, amit orvos végezhet el. — Gyakran hívják önöket balesethez? — Körzetünkben — sajnos — sok baleset fordul elő, főként Gyöngyös környékén, de a füzesabonyi elágazó is rendkívül veszélyes. A hármas főút túlzsúfolt, sok a közlekedési baleset. — Nem lehet könnyű a mentősök munkája. Mennyire veszi igénybe a csapatot a szolgálat? — Megterhelő a munkánk fizikailag es idegileg is. Különösen az éjszakai szolgalat nehéz. Az utakon mi is ki vagyunk téve az állandó balesetveszélynek. Sajnos, kevesen adnak elsőbbséget járműveinknek a megkülönböztető jelzés ellenére is. A lakosságtól is kevesebb segítséget kapunk, mint régebben. Kevés az olyan laikus, aki például bekötöz egy sérültet. — Előfordul-e, hogy indokolatlan a mentő hívása ? — Ez nem jellemző. A lakosság tájékoztatására figyelemfelhívó közleményeket helyeztünk el az orvosi rendelőkben a mentőhívás módjáról. — Milyen ma a mentősök helyzete az egészségügyben? — Az egészségügyben a mentőszolgálatra sajnos kevesebb figyelmet fordítanak. Anyagi megbecsülésünk sem igazán jo. Az adminisztráció — úgy, mint országosan — nálunk is elég sok.
