Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-26 / 71. szám

HÍRLAP, 1993. március 26., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. Viszneki járdaépítés Járdaépítéssel folytatódnak az útmunkák Viszneken. A tervek szerint áprilisban kezdődő épí­téssel az Új Világ utca kap kor­szerű gyalogjárót, mintegy 800 méteres hosszúságban. Herédi közművesítés Központi céltámogatásra pá­lyázva, Heréd község önkor­mányzata 13 kilométeres szenny­vízhálózatot és tisztítótelepet kí­ván építtetni a községben. Négy tervező is ajánlkozott megyénk­ből a szükséges dokumentumok elkészítésére, s elképzeléseikről csütörtökön tárgyalnak az egri Agrobernél. Ha létrejön a meg­állapodás, a tervek megvalósítá­sához talán már jövőre, de legké­sőbb 1995-ben hozzákezdhet­nek Heréden. Olasz befektetők megyénkben A jövő hétfőtől háromnapos látogatásra olasz befektetők egy csoportját várják megyénkben a Modenái Ipari Kamarától. Az üzletemberek — mint értesül­tünk — könnyűipari, ruházati együttműködési lehetőségeket keresnek, de mezőgazdasági kis­gépek gyártásáról is érdeklőd­nek, elsősorban Gyöngyös és Heves térségében. Zenés irodalmi est A Ratkó József Közművelő­dési Egyesület és a Bugát Pál TIT Egyesület ma este hat órától „Gyere, lásd meg Moldovát!” címmel zenés irodalmi estet ren­dez Hatvanban, az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Házban. A műsort Sziki Károly egri színművész szerkesztette, mellette még Szabó Viola (ének) és Fajcsák Attila (népi hangsze­rek) lép majd fel. Líceumi összejövetel Az egri Károli Gáspár Egye­sület ma délután öt órától tartja meg soron következő összejöve­telét, melynek a Líceum ad ott­hont. A rendezvény előadója Várkonyi György önkormány­zati képviselő lesz, a városi Lo­kálpatrióta Egylet elnöke. Falugyűlés Ecséden Az ilyenkor szokásos évi falu­gyűlést ezúttal március 27-én, szombaton rendezik meg Ecsé­den. Acz esemény délután öt óra­kor kezdődik, a helyszín az Egyetértés termelőszövetkezet kultúrterme lesz. Idősek megyei fesztiválja Az Egri Nyugdíjasok Érdek- védelmi Szervezete a Megyei Művelődési Központban márci­us 27-én, szombaton délelőtt tíz órától Egerben megrendezi az idősek megyei fesztiválját. Ezen a napon a vers, próza, szólóének, hangszeres játék és népzene ka­tegóriákban lépnek fel az elő­adók és csoportok. SZDSZ-közgyűlés az egri pinceklubban A Szabad Demokraták Szö­vetségének egri szervezete ma este hat órától Egerben, a város­háza pinceklubjában tartja meg soron következő közgyűlését. Az összejövetelen beszámolnak az egri szabad demokrata önkor­mányzati képviselők, s tisztáz­zák, hogy milyen szempontok alapján keressen parlamenti képviselőjelöltet a városi párt- szervezet. Díjnyertes pályázat A gyöngyösi II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskola a közel­múltban kétszázhúszezer forin­tot nyert a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium által létreho­zott Közoktatás-fejlesztési Alaphoz benyújtott pályázatá­val. A pályázat címe „Fejlesztési törekvések a matematika és a számítástechnika oktatásában ”, készítői Bernát Árpádné, Fenyő István és Forrai Jánosné mate­matika szakos nevelők. Az el­nyert összeget a fejlesztési prog­ram megvalósításához szükséges eszközök vásárlására fordítják majd. Nettó egymillió Mai színházi bemutató: Oz, a nagy varázsló Ki ne ismerné olvasóink közül a kansasi kislány, Dorka kaland­jait, melyeket a Bádogember, a Madárijesztő, a Gyáva Oroszlán és Totó kutya társaságában élt át Óz, a nagy varázsló birodalmá­ban? Immár nemzedékek nőttek fel az amerikai Frank L. Baum könyvén, illetve a belőle készült filmen és szúiielőadásokon. A meseirodalom klasszikusá­nak számító művet most Eger­ben is színpadra állították, s a mesejátékhoz Aldobolyi Nagy György szerzett zenét, és ő írta a dalszövegeket is. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szánt produkcióval mától kezdve rendszeresen találkozhatnak a nézők a Gárdonyi Géza Színház színpadán. Dorkát Dimanopulu Afrodité alakítja, a Madárijesztőt Blaskó Balázs, a Bádogembert Kelemen Csaba, a Gyáva Oroszlánt Vókó János formálja meg. A jó boszor­kányt Saárossy Kinga, a Gonoszt pedig Simon Mari kelti életre. Dorka kutyáját, Totót Csonka Anikó, a nagy Ózt pedig Réti Árpád személyesíti meg. Az „iz­gő-mozgó” díszlet Székely Lász­ló, a színes, csillogó-villogó jel­mezek Jánoskuti Márta munkái. A jó boszorkány (Saárossy Kinga) hívei között Az előadást Éry-Kovács András rendezte, partnere a koreográfi­ák megalkotásában Szekeres Jó­zsef volt. A darab betétdalait élő zenekar játssza minden alkalom­mal, melyet a szerző, Aldobolyi Nagy György vezényel. Dorka és társai ma délután négy órakor várják a nézőket a színházba. A bemutató előtt, délután három órakor nyílik az előcsarnokban az a kiállítás, me­lyen az egri gyermekeknek a me­séről készített legjobb rajzait mutatják be. (-ez) Hírül adtuk már, hogy Fortu­na a minap Verpelétre látogatott el: a Szerencsejáték Rt. húszfo­rintos borítékos sorsjegyével két helybéli egymillió forintot nyert. Farkas Endréné és Molnár Ist­ván Csaba tegnap az egri 184-es Totó-Lottó Kirendeltségen ve­hették át nyereményüket. Ők ketten régebben munkatársak voltak, most Farkasné a községi vegyesboltban, Molnár István Csaba pedig a VOSZK Verpelét Kereskedelmi Rt.-nél dolgozik, ám a barátság megmaradt, s a já­tékszenvedély is. Régóta játsza­nak együtt, nem nagy tételek­ben, hiszen rendszerint csupán kettőt vásárolnak az említett sorsjegyből, nyertek is már más­A Heves Megyei Vízmű Vál­lalat Gyöngyösi Üzemegységé­nek dolgozoi tudatosan készül­nek a hamarosan elkövetkező választásokra. Az elmúlt évben háromféle szakszervezeti cso­{ )ort működött náluk: a Függet- en Demokratikus Szakszervezet a LIGA tagjaként, a Vízügyi és Közlekedési Dolgozók Szak- szervezete az autonóm tömörü­léshez csatlakozva, és a Vízter­melés Dolgozóinak Demokrati­kus Szakszervezete. Nemrégiben a három szakszervezeti csoport megegyezett, hogy nem kezde­nek kampányt egymás ellen, és „szimpátia-szavazást” rendeztek az üzemegységen belül. Az ered­mény egyértelmű LIGA-siker lett, a dolgozók 89,9 százaléka mellette tette le a voksát. Ennek nyomán tartották meg a dolgo­zók tagértekezletüket, ahol elfo­kor kisebb összegeket, a legje­lentősebb egy alkalommal ötszáz forint volt. Ehhez képest, na meg önma­gában is, szép summa az a nettó egymillió, amit tegnap a lottózó­ban kézhez kaptak — kétszáz da­rab ötezres, tessék belegondolni —, mindazonáltal úgy tűnik, megvan már a pénz helye. Far­kasné félje előre beosztotta, egy nagy teljesítményű traktort sze­retne venni a földműveléshez. Molnár István Csaba — mivel­hogy fiatalember — megpróbálja megalapozni a jövőt: befizet egy lakásra, a fennmaradó összeget pedig beteszi az OTP-be. És per­sze játszanak tovább. Mi is csak ezt tudjuk tanácsolni. (rm) gadták a jövőben érdekeiket képviselő LIGA alapszabályát, és megválasztották a helyi cso­port vezetőségét. — Komoly feladatok előtt ál­lunk — hangsúlyozta Hegedűs Gyula, a szakszervezet válasz­tott elnöke. — Ott kell lennünk a vízmű vállalat privatizációjánál, folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a dolgozók bérszínvo­nalát, és meg kell próbálnunk az új Munka Törvénykönyv lehető­ségeit maximálisan kihasználni az érdekvédelem terén. A rendezvény vendége volt Őry Csaba, a Éüggetlen Szak- szervezetek Demokratikus Ligá­jának elnöke is, aki a közelgő tár­sadalombiztosítási, üzemi taná­csi és politikai választások fon­tosságára hívta fel az egybegyűl­tek figyelmét. (mgk) V ízmuves-voks a LIGA mellett Szombattól ismét sugároznak Március 26-tól, szombattól kezdve egy héten keresztül ismét sugározza is műsorát a Rádió Eger, s így nemcsak a megszo­kott módon, azaz a városi kábel- rendszeren, de az éterből is fog­ható lesz az adás. A 101,3 mHz-es hullámhosz- szon hallgathatják majd a zenés kereskedelmi programot mind­azok, akik a kiskertekben dol­goznak, autóval közlekednek, vagy a város olyan részén laknak, ahová a kábelek még nem értek el. A délután kettőtől este hétig tartó adásidőben a könnyűzene (s annak millió ága) lesz a domi­náns, emellett híreket, közleke­dési információkat, aktuális ri­portokat és tudósításokat sugá­roznak, valamint minden órában lesz egy-egy telefonos játék is, különféle nyereményekkel. Április 3-tól az adás ismét csak kábelen lesz fogható, de re­mélhetően már nem sokáig: a Rádió Eger munkatársai leg­alábbis nagyon várják, hogy frek­venciaengedélyhez jussanak, és megkezdhessék a folyamatos su­gárzást. Kevés a föld Maratoni földárverés Besenyőtelken Március 23-ra, keddre volt ki­tűzve a földárverés Besenyőtel­ken, de még másnap is folytató­dott, és csak szerdán este nyolc­kor fejeződött be. Mintegy 17.000 aranykorona értékű föld­terület került kalapács alá. A lici­tálásban — nagy meglepetésre — 186 földvásárlo vett részt, mint­egy 14 millió forint értékű kár­pótlási jeggyel. Egy aranykorona értéke 500-tól 1200 forintig ter­jedt. Lassította a munkát az is, hogy egyazon területre többen is pályáznak. Ebben az esetben a licitet mindaddig meg kellett is­mételni, amíg el nem kelt a terü­let. Kérdéses volt a község két le­gelőjének a sorsa, mivel a licitá­lásba a szántóföld hiánya miatt ezt is bevonták. Megnyugtatóan rendeződött végül is a tulajdon­lás, mi vei az állattartó gazdák ösz- szefogtak, és a 280 aranykorona értékű két legelőt 190 ezer forint értékű kárpótlási jeggyel megvá­sárolták. így az állattartók legel­tetési lehetősége hosszú tavra megoldódott Besenyőtelken. Reklám a buszon Lehet egy esztendeje, hogy egyik, egykor országos szakmai tekin­télynek örvendő pedagógusismerősöm, mint lapszerkesztő tűnt fel a Magyar Televízióban. Riportot készítettek vele. A beszélgetés témája az illető hölgy újszerű vállalkozása volt. Féléves kényszerű munka- nélküliség után gondolt egyet, s minden előzetes tapasztalat nélkül, de jó érzékkel olyan lapot szerkesztett, melyet az alvóvárosból a főváros­ba ingázók szabad perceire alapozott. A buszon, trolin térj esztett heti­lapot egyszerűen a kapaszkodók mellé akasztották, így a naponta egy­másfélórát utazók azt szívesen olvasták, hiszen egyebet úgyse tehet­tek. Nem tudom, hogy él-e még az újság, s főként, hogy alapítója meg­él-e belőle, vagy ez is a gyorsan felfutó, aztán ilyen-olyan okokból megrekedő vállalkozások sorsára jutott. Egerben is alkalmazta valaki az ötletet, csakhogy másként. A mi­nap az egyébként is ritkán érkező helyi járaton rádiós reklámot hall­gathattak az utazók. A zenés —- egyébként ötletes —- bejátszások egyik vagy másik üzletbe csalogatták a zsúfolt buszon mord arccal szoron­gó, épp a lengyelpiacról hazaigyekvő utazóközönséget. Az adás — hangminősége és a jármű magas zajszintje folytán — csak alig-alig ju­tott el a fülekhez, fokozta az amúgy is nyomasztó káoszt. Tipikus bu­meráng-effektus. Érzékeny a határ: reklám vagy agresszió? Ki-ki hangulata, közérzete szerint vélekedhet erről. Csakhogy míg a médiáknál dönthetek: nézem vagy nem nézem, hallgatom vagy nem, olvasom vagy nem, itt a kérdés másként hangzik. Ez pedig több mint kellemetlen. 00 Diáknapok az „mg”-ben Nagytakarítás Egerben Egerben megkezdődött a ta­vaszi nagytakarítás, megtisztít­ják az utcákat, elsősorban a tö­megközlekedési útvonalakon, köztereken, a közparkok sétá­nyain. Ezeket a munkákat a pol­gármesteri hivatal — az időjárás függvényében — április végé­ig szeretné befejezni. Kérik az egri polgárokat, az intézménye­ket, üzleteket, hogy csatlakozza­nak az akcióhoz saját lakókör­nyezetük rendbetételével. A munkát segíti a tavaszi lom­talanítási program is, amely már­cius 29-en kezdődik, és április 6-ig tart. Idén a megszokott akci­ót ki kívánják egészíteni azzal, hogy összegyűjtik a háztartási új­rahasznosítható papírhulladé­kot: ezt összekötve, a felesleges lomoktól elkülönítve, közterü­letről jól látható helyre helyezhe­tik ki az egriek, a megjelölt idő­pontok reggelén hat óráig. A 3. T-sek tarthatatlannak ítélték az állapotot, ezért úgy döntöttek, változtatnak rajta. Á Mezőgazdasági Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Intézet talán az egyetlen középfokú is­kola Egerben, ahol nem szoktak diáknapokat rendezni. Ennek vannak előzményei, ugyanis a néhány évvel ezelőtt megrende­zett diákbuli botrányokkal vég­ződött, ezért az igazgató és a ta­nári kar akkor úgy döntött, ne le­gyen több hasonló rendezvény az iskola falain belül. Most viszont a harmadikos technikusok kitalálták és vállal­ták: megszervezik az idei diák­napokat, sőt arra is ígéretet tet­tek, vigyáznak, hogy incidens nélkül teljen el az a két nap, ami­kor a diákság veszi át az uralmat. Tegnap délután kezdődött az eseménysorozatot, bemelegítés­ként egy diák-tanár focimeccsel. A meccs végeztével a Kobra kommandóscsoport lepte el az iskola udvarát, ahol — természe­tesen a diákság aktív közremű­ködésével — bemutatták akciói­kat, közben pedig lovas rend­őrök kóricáltak a nézelődők kö­zött. Ezután következett a férfi lábszépségverseny. Az első na­pot este diszkó zárta. Ma már hajnali 8 órakor foly­tatódnak az események. Először a bolondvásáron lehet mejd lici­tálni zoknira, protézisre és egyéb hasznos holmira. Lesz Rockafé, ahol az iskola saját Kinky Bunny nevű zenekara lép fel. Émellett salátabemutató, sturmix és videó- vetítések színesítik a progra­mot. S hogy senki se feledje az is­kola profilját, a napot traktor­versennyel fejezik be. (sj) Tavaszi rajt a száraz földeken (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan teleltek az ősziek? — A gazdálkodók ezekben a napokban járják újra végig a bú­zatáblákat, és minősítik azokat. A hivatalunk által szerzett előze­tes tapasztalatok szerint a szeszé­lyes és száraz hideggel mögöt­tünk levő tél hatására a gabonák 6-8 százaléka fagykárt szenve­dett. Ez nem súlyosabb, mint a sokévi átlag. A búza vetések 30 százalékát jónak, 40 százalékát közepesnek, 30 százalékát pedig gyengének minősíthetjük. Egyébként örvendetes, hogy az elmúlt év őszén 1991-hez képest 10 ezer hektárral nagyobb terü­leten vetettek búzát. Émellett az őszi árpával és a rozzsal együtt az összterület megközelíti az 50 ezer hektárt. Amennyiben ezt szakszerűen ápolják, műtrágyá­val táplálják és a károsítóktól megvédik, akkor minden esély megvan arra, hogy jó termést ta­karíthassanak be. Megyénk két történelmi borvidékén még ja­nuárban megkezdték a metszést, ám Eger határában, valamint Gyöngyös környékén a kárpót­lási földárverések elhúzódása, az ültetvények tulajdoni és haszná­lati viszonyainak rendezése mi­att sok a bizonytalanság. A terü­letek egy részén ezért késik a metszés. Erőfeszítéseket kíván, hogy az érintett ültetvényeket is megműveljék, ha kell, filléres bérleti szerződések biztosítva. — Tapasztalataink szerint ag­gódnak a szőlősgazdák. Mivel magyarázható ez? — A metszési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jelentős téli fagykárt nem szenvedtek a sző­lők. Ennek ellenére sokan azért aggódnak, mert a tavalyi óriási aszály után a téli hetekben sem kapták meg az ültetvények a csa­padék-utánpótlást. így hiányzik a földekből a víztartalék. Várha­tó, hogy a tavaszi fakadás idején tőkeelhalással kell számolni az ültetvényeken. — Milyen támogatást nyújt a kormányzata tavaszi munkák el­végzéséhez? — A februárban napvilágot látott rendelet alapján folytató­dik a már az elmúlt év őszén is működött támogatási rendszer a tavaszi vetésű gabonafélékre: az árpára, a zabra és a kukoricára. A kormányzat hektáronként 1500 forint támogatást biztosít az elvetett területekre, amennyi­ben azokat a Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal igazol­ja. Ezt vetőmag, műtrágya, nö­vényvédő szer, gázolaj és szolgál­tatási számlák alapján az APEH Heves Megyei Igazgatósága fize­ti ki a vetés befejezése után. Ez a kormányrendelet lehetővé teszi azt is, hogy a tavaszi vetéshez kedvezményes hitelt vehessenek igénybe a gazdálkodók. Kukori­cánál például 10 ezer forintot je­lent és tízszázalékos kamatked­vezményt. Ez utóbbit egyébként más szántóföldi és kertészeti nö­vények termeléséhez is kérhetik. — A mezőgazdaság átalakítá­sát követően hogyan alakult a gazdálkodók köre megyénkben? — Napjainkra több mint 60 magántulajdonon alapuló mező- gazdasági, illetve kereskedelmi szövetkezet, 32 korlátolt felelős­ségű társaság és több ezer ma­gántermelő dolgozik. Becslé­sünk szerint a mezőgazdasági termelésből legalább százezren veszik ki a részüket kisebb-na- gyobb mértékben szűkebb ha­zánkban. Pillanatnyilag 12 szö­vetkezet csődhelyzetben van, és ezek közül 6 felszámolás alatt áll. Ugyancsak ez utóbbi helyzet ala­kult ki a Hevesi és a Csányi Álla­mi Gazdaságban is. A Füzes­abonyi és a Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaságban viszont megvalósítják a privatizációs programot. Várható, hogy ez év végére a hagyományos állami gazdasági szervezetek megszűn­nek megyénkben. Most, a tava­szi rajt után a gazdák abban biza­kodnak, hogy az időjárás is ke­gyeibe fogadja őket, és talán a május meghozza majd a várva várt csapadékot. Az évszázad aszályának hatásával minden­esetre ebben az évben is számolni kell. Mentusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom