Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

2. HÍRLAP, 1993. március 16., kedd Kossuth- és Széchenyi-dijasaink A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára a KOSSUTH-díjat adományozta Antal Károly Munkácsy Mihály- dijas szobrászművésznek, művészi életművéért, Bartha László Munkácsy Mihály­it íj as festőművész, kiváló művész­nek, életművéért, amely a XX. szá­zadi magyar (kortárs) művészet ki­emelkedő teljesítménye, Básti Julinak, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színmű­vészének, színpadi és filmszerepei­nek kimagasló megformálásáért, Cserny József ipari formaterve­ző, érdemes művésznek, az ipari formatervezés magas szintű iskola­teremtő műveléséért, nemzetközi méretű szervező tevékenységéért, Deim Pál festő- és grafikusmű­vésznek, kiváló művésznek, a szen­tendrei hagyományokat folytató magas szintű életművéért, Jurcsik Károly állami díjas épí­tésznek, címzetes egyetemi tanár­nak, a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Tervező Kft. ügyvezető főépí­tészének, művészi teljesítmény­ként, nemzetközileg is elismert, pél­daértékű építészeti életművéért, Kányádi Sándor romániai ma­gyar írónak, költőnek, műfordító­nak, az egész magyar nyelvterü­leten ismert nagyszabású életmű­véért, Novák Ferenc koreográfusnak, a Honvéd Együttes művészeti veze­tőjének, érdemes művésznek, több évtizedes táncművészi, néptánc­gyűjtői tevékenységéért, és a hazai néptáncmozgalom szervezésében, irányításában kifejtett kiemelkedő munkásságáért, Onczay Csaba csellóművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanárának, érdemes művész­nek, hazai és külföldi sikereiért, kü­lönösen Bach és Kodály szólószo­nátáinak megszólaltatásáért, Páskándi Géza József Attila-dí- jas írónak, költőnek, kivételesen magas színvonalé, példaértékű, nemzetközileg is elismert munkás­ságáért, Reisenbüchler Sándor kiváló művésznek, a Pannónia Filmválla­lat animációs filmrendezőjének, a magyar rajzfilmművészetet megújí­tó alkotásaiért, Ruszt József rendezőnek, a Füg­getlen Színpad művészeti vezetőjé­nek, kiváló művésznek, egyéni han­gú, stílusteremtő színházrendezői munkásságáért, Sándor Judit operaénekesnek, érdemes művésznek, a dal- és ope­i ' ‘ rén kifejtett művészi zoológusnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagjának, nyugalmazott egyetemi tanárnak, életművéért, nemzetközileg is ki­emelkedő produkció-biológiai munkásságáért, tudományos nép­szerűsítő tevékenységéért. Dr. Bogárdi János vízépítő mér­nöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes taagjának, nyu­galmazott tanszékvezető egyetemi tanárnak, a folyami hidraulika és a vízmérnöki tudományok terén ki­fejtett életművéért, ezen belül a hordalékmozgás törvényszerűsége­inek felismeréséért, Dr. Borzsák Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­jának, az Eötvös Loránd Tudomá­nyegyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanárá­nak, tudományos tanácsadónak, ki­emelkedő jelentőségű kultúrtörté­neti munkásságáért, a nemzetközi ókortudomány — ezen belül a ró­mai irodalom, történetírás és költé­szet — terén kifejtett több évtizedes tudományos tevékenységéért, élet­művéért, Dr. Frank Józsefnek, a mezőgaz­dasági tudomány doktorának, a Gabonatermesztési Kutatóintézet főigazgatójának eredményes, nagy értékű napraforgóhibridek nemesí­téséért, hazai és külföldi elterjeszté­séért, Gombos Gyula írónak irodalmi munkásságáért, különösen Szabó Dezsőről írt monográfiájáért, Dr. Gyulai József tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjá­nak, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Fizikai Kutatóintézet Kí­sérleti Fizikai Tanszék vezetőjének, a KFKI Anyagtudományi Kutató- intézet igazgatójának, a mikroelekt­ronikában alkalmazott anyagtudo­mányi módszerek kifejlesztéséért és az ezekkel elért hazai és nemzetközi eredményeiért. Dr. Hofer Tamás entográfusnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójá­nak az egész Kárpát-medencére ki­terjedő települési, gazdasági, társa­dalmi és kulturális tárgykörben vég­zett alapos és kiterjedt néprajzi, ku­tatói és feldolgozói nemzetközi szinten is elismert működéséért, Dr. Horler Miklós Ybl Miklós- dtjas építészmérnöknek, a művé­szettörténet tudomány doktorának, az Országos Műemlékvédelmi Hi­vatal általános elnökhelyettesének, a műemlékvédelem területén kifej­tett nemzetközileg is elismert elmé­leti és tervezői munkásságáért, Dr. Horvát Adolf Olivérnek, a biológiai tudomány doktorának, címzetes egyetemi tanárnak, a Me­csek növényvilágának feltárásában végzett nemzetközileg is elismert kutatásaiért, Jagamas János romániai magyar népzenekutatónak, a romániai ma­gyar népzenekutatás terén több év­tizeden át kifejtett kimagasló mun­kájáért, Dr. Keszthelyi Lajos fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatójának, a magfizikai módszerek és mérőbe­rendezések fejlesztése területén, va­lamint ezek interdiszciplináris problémáinak megoldására történő alkalmazásában, különösen a bioló­giai molekulák aszimmetriájának az eredetére vonatkozó hipotézis vizs­gálatával kapcsolatban elért nem­zetközileg is elismert eredményei­ért, Dr. Lévai András Kossuth-dijas gépészmérnöknek, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem nyu­galmazott egyetemi tanárának, az energetikai gépgyártás területén ki­fejtett nemzetközileg is kiemelkedő tevékenységéért, valamint oktatói, nevelői munkásságáért, Rába György József Attila-dijas költőnek, műfordítónak, költői és műfordítói munkásságáért, különö­sen Babits Mihály életművéről írott monográfiájáért, Dr. Solymosi Frigyesnek, a Ma- „gyar Tudományos Akadémia ren­des tagjának, a József Attila Tudo­mányegyetem tanszékvezető egye­temi tanárának. A felületi reakciók kémiájában és a katalízis kutatásá­ban elért, nemzetközileg is kiemel­kedő eredményeiért, melyek jelen­tősen hozzájárultak számos, ipari szempontból is fontos eljárás tudo­mányos alapjainak megteremtésé­hez. Dr. Szabó Árpádnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­jának, a Janus Pannonius Tudomá­nyegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, a klasszika-filológia nemzetközi szinten is elismert mű­veléséért, oktatói és ismeretterjesz­tő munkásságáért, valamint úttörő matematikatörténeti eredményei­ért. Dr. Székyné Fux Vilma geológus­nak, a földtudomány doktorának, nyugalmazott egyetemi tanárnak, a földtani tudományos, valamint a nyersanyagkutatásban, a kőzetek és ércek kapcsolatának vizsgálatában kifejtett nemzetközileg is elismert kimagasló munkásságáért, valamint oktatói tevékenységéért, Dr. Vayer Lajos művészettörté­nésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, nyugal­mazott tanszékvezető egyetemi ta­nárnak, az egyetemes művészettör­ténetben elért eredményeiért, hazai és nemzetközi jelentőségű szervező és oktató munkásságáért, Dr. Vízi E. Szilveszternek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ren­des tagjának, az Orvostovábbképző Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az MTA Kísérleti Or­vostudományi Kutatóintézet fő­igazgatójának, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos teljesít­ményéért, a magyar tudományos élet európai képviseletéért, Dr. Woynarovich Elek biológus­nak, a biológiai tudomány doktorá­nak, a Szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézet nyugalmazott tudomá­nyos szaktanácsadójának, az édes­vízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is kimagasló eredményeiért, valamint azok kül­földi alkalmazásáért. A Széchenyi-dijat megosztva adományozza Dr. Kékedy Pál okleveles mér­nöknek, hídtervezőnek, a műszaki tudomány doktorának, az Út-Vas- úttervező Vállalat nyugalmazott fő­munkatársának és Szánthó Pál okleveles mérnök­nek, az Út-Vasú ttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársának, az Erzsébet-híd fő tartószerkezeteinek megtervezéséért, valamint számos nagyjelentőségű, műszakilag előre­mutató mérnöki szerkezet tervezé­séért. Dr. Bakonyi Péter Eötvös Lo- ránd-dijas villamosmérnöknek, a műszaki tudomány kandidátusá­nak, a Hungária Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatójának és dr. Csaba László fizikusnak, a műszaki tudomány kandidátusá­nak, a Hungária Számítástechnikai Kft. Számítóközpont igazgatójá­nak, a tudományos kutatás, a mű­szaki fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények országos infor­mációs infrastruktúrájának fejlesz­tése és alkalmazása terén elért ered­ményeikért. A koszorúzást ünnepség egyik pillanata az egri Petőfi-szobornál (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1■ oldalról) Egerben soha ennyien még nem ünnepeltek Eger ünepelt — és ünnepelni akart — ezen a március 15-én. A rendszerváltás óta talán még so­ha nem jöttek el ennyien: a Gár­donyi Géza Színház színükig megtelt. Az ünnepi megemléke­zés előtt dr. Ringelhann György polgármester átadta az erre az al­kalomra meghirdetett irodalmi pályázat dijait: a negyedéves fő­iskolás Bocs Aurél egy harmadik dijat vehetett át. (Az első és má­sodik helyezést nem osztották ki.) A középiskolások mezőnyé­ben a második dijat Faragó Juli­anna kapta, az egyik harmadik díjazott Nagy Éva lett (mindket­ten a Szilágyi Erzsébet Gimnázi­um tanulói), s ugyancsak harma­dik díjban részesült Taani Öakl (Káló Krisztina) dobós diák. Az irodalmi díj általános iskolás ju- talmazottja Varga Detre, a 4. sz. iskola kisdiákja lett. Az ünnepség szónoka, dr. Ba­lás István idézettel kezdte mon­dandóját: „Ma született a ma­gyar szabadság, mert most hul­lott le a sajtóról a bilincs”. Petőfi szavaival a szólás- és gondolat­szabadság jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Március 15. mér­földkő, mely nem megállásra, hanem továbbhaladásra ösztö­nöz” — szögezte le. A legújabb történelemszemléletre tánmasz- kodva elemezte azokat a ténye­ket, melyek a polgári átalakulás felé vitték 1848 nemzedékét. Nem volt nehéz nyomon követni azokat a párhuzamokat, melyek a ma emberének szólnak: így méltatta azt a nemzeti összefo­gást, amely elődeinket jellemezte. — Óvjuk szabadságunkat, fiatal demokráciánkat! — mond­ta végezetül a dr. Balás István. A színház művészeinek, to­vábbá Marik Erzsébetnek, a Mo- vendó Kórusnak, Fajcsák Attila és Szabó Viola zenészeknek a közreműködésével „A tüzet ne hagyjátok kihalni címmel” ugyancsak a mai politikai törté­nésekre reagáló ünnepi műsor következett. A közönség — melynek soraiban jónéhány dísz­magyarba, díszes cserkészruhá­ba öltözött ünneplő is feltűnt — figyelemmel, néha lelkes közbe- tapsolással követte Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Vörösmarty, Ady, Kölcsey, vagy épp Bibó Ist­ván, Esterházy Péter gondolata­it. A műsor a Himnusszalkezdő- dött, s hivatalosan a Szózattalért véget, ám egy „előénekes” el­kezdte a Ki tudja merre... kezde­tű dalt is. Délre járt az idő, amikor a Pe­tőfi szobornál kezdetét vette a koszorúzás: a városi és a Heves megyei önkormányzat, a KMB- hivatal, majd a különböző pár­tok és szervezetek, egyesületek koszorúit helyezték el. Az egri ünneplés délután filmvetítéssel, kiállításmegnyitóval folytató­dott, s fáklyás felvonulással ért véget. Koszorúzás és emlékműsor Gyöngyösön Kissé párás reggelre ébredt tegnap Gyöngyös, de a Mátra Múzeumban lezajlott koszorú­zás idejére már ki-kisütött a nap. Az 145. évforduló városi ese­ménysorozata azon a történelmi helyen kezdődött, ahol egykoron Görgey tábornok vezetésével ülésezett a haditanács. Ezt em­léktábla jelzi, s immár szép ha­gyomány, hogy március idusán itt virágot helyeznek el az ünnep­lők, ezúttal elsőként — Bodó At­tila önkormányzati képviselő köszöntője után — Keresztes György koszorúzott, majd itt is a különböző pártok, szervezetek, egyesületek, illetve a helybeliek hajtottak fejet a talapzatnál. Az ünnepségsorozat ezután a Mátra Művelődési Központban folytatódott, ahol elsőként az eg­ri Gárdonyi Géza Színház mnű- vészeinek előadásában mutatták be Vargha László: „1848 Kos­suth vagy Széchenyi?” című drá­máját. Az alkalomhoz illő szín­házi előadás után kezdődött az ünnepi műsor, amelynek szóno­ka Nagy Gyula önkormányzati képviselő volt. Beszéde kapcso­lódott a bemutatott irodalmi mű­höz. — Újra van valami varázslat ebben a napban — kezdte a szó­nok, majd aláhúzta: mindenkor minden nemzedék minden tör­ténelmi pillanat számára tud és tudott példát mutatni. Az első magyar kormány tevékenységét, majd a kor neves személyiségeit idézte ezután történelmi példa­ként, s arról szólt: úgy ápolhat­juk ma ’48 szellemét, hogy olvas­sunk mind többet a reformkor nagyjainak műveiből, mert csak tanulhatunk tőlük. Nem a szokásos módon ünne­peltek az idén Gyöngyöshalá­szon. A polgármesteri hivatal hétfő estére hirdette meg az ese­dékes falufórumot, s az önkor­mányzati-lakossági párbeszédet kapcsolta össze a köszöntéssel. A kultúrházi megemlékezést ál­talános iskolások kedves műsora színesítette. Lőrinciben: a hagyományőrzés jegyében A Hatvanban rendezett ese­mények a tanulóifj úság hagyo­mányos váltófutásával kezdőd­tek : a győztesek köszöntése, s a dijak — a vándorserleg és az ér­mek — átadását követően a Damjanich szakiskola tanulói adtak ünnepi műsort a városháza mellvédjéről „ Vannak napok, melyek nem szállnak el, de az idők végéig megmaradnak”cím­mel. A szomorkás, ködös idő el­lenére mintegy négy-ötszáz hat­vani polgár vett ezen. A további­akban az önkormányzat és a kü­lönböző társadalmi szervezetek képviselői koszorúkat, többen pedig kis virágcsokrokat helyez­ték el a Kossuth téren lévő hősi emlékműnél. Lőrinciben — mintegy nyi­tányként — péntek este a helybé­li zeneiskola növendékei adtak hangversenyt a Közösségi Ház­ban. Tegnap a Petőfi téren tartott megemlékezésen Varga Antal polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Az általános iskola irodalmi műsorát követően Fó­nagy László jegyző idézte fel az egykori eseményeket. Beszédé­ben történelmünk legtisztább, legdicsőbb korszakának nevezte az eltelt másfél esztendőt. A to­vábbiakban koszorúzások sora következett, ezután az iskolások, óvodások virágozták fel az em­lékművet. A Közösségi Házban került sor a Hagyományőrző Társaság és a képviselő-testület tanácsno­kai által kiírt hagyományőrző pályázat díjkiosztására. Harminc pályamű érkezett be: a bíráló bi­zottság oly színvonalasnak ítélte meg ezeket, hogy helyezéseket nem határozott meg, hanem a felnőttek pénz-, a diákok könyv- jutalomban részesültek. Petőfibányán már évek óta hagyomány, — s így történt ez tegnap is —, hogy a Bányász Fú­vószenekar térzenével köszönti a település lakóit március 15-én. A Petőfi szobornál az általános is­kolások adtak irodalmi műsort, majd Papp István polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Díszelőadás Hevesen Vasárnap este rendezték meg Hevesen az 1848-as megemléke­zést. A Móricz Zsigmond Műve­lődési Központban először dr. Hegedűs György polgármester mondott köszöntőt. Beszédét egy kérdéssel kezdte: ”...ma- radt-e tanulsága, öröksége ennek Március 15-én az egri hittudo­mányi főiskola Foglár utcai épületének falán lévő — s a He­ves Megyei Hírlap Szerkesztő­sége által korábban elhelyezett — Petőfi-dombormű előtt fejet hajtottak lapunk munkatársai is. Képünkön Koós József szer­kesztőségi titkár és dr. Gábor László szerkesztő koszorúz. az ünnepnek a mai nemzedék számára?” Majd így folytatta: felemelő és fájdalmas valóság is, hogy 1848-49 teljes szellemi, po­litikai, gazdasági, társadalmi öröksége kapcsolódik mai lé­tünkhöz, aktualitása ma is érvé­nyes. Ez felemelő is, mert arról van szó, hogy mi a történelmi folytonosságot kívánjuk helyre­állítani a magyar fejlődésben. Van erőnk, képességünk a jobb­ra, a többre. A polgármester hangsúlyozta továbbá: nem sza­bad, hogy a mai nehéz helyzet le­targiába, pesszimizmusba haj­szoljon bennünket, hiszen a ma élő generáció közelebb áll ezen vágyak beteljesítéséhez. Beszé­dét így zárta: „...ilyen megköze­lítésben tekinthetjük március 15- ét az átalakulás világító csillagá­nak, ilyen szempontból március 15-e annak a hitnek a legben­sőbb lényege, hogy az átalakulás létező valóság. Az ezután következő műsor­ban mutatták be Vargha László: „1848. Kossuth vagy Széche­nyi?” című drámáját Sziki Ká­roly rendezésében. Négy község együtt — Tarnaleleszen Nagy tömeget vonzó esemény zajlott Tarnaleleszen is, ahol együtt ünnepelt a környező négy község lakossága. A művelődési ház nézőtere zsúfolásig megtelt: az ünnepi beszédet Huszár Ernő iskolaigazgató mondta, majd színvonalas hangversenyt adott az iskola fúvószenekara, a diá­kok énekkara helyi gyűjtésű népdalokat adott elő, a „Vadró­zsa” citerazenekar pedig 48-as népdalcsokorral kedveskedett a közönségnek. \ EGERBEN KLASSZ KILÓSRUHA-VÁSÁR az ESZTERHÁZY TÉR 1. sz. alatt és a TECHNIKA HÁZÁBAN KLAPKA u. 1. sz. alatt március 16—17-én kedden és szerdán 8.00-18.00 óráig. EXTRA BÁLÁK v ÉRKEZTEK! iKIOSZj [teher: EGER 1 t-20t-ig vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, I fa-, raklapos áruk stb.' szállítását! / Bélyegző- ^ készítés REKLÁMÁRON! Eger, Szvorényi u. 39. sz. Telefon: 36/321-097 & ömissa ________________/ L eporelló változatlan áron! Ingyen házhoz szállítjuk! 36/321-097 Eger, Szvorényi u. 39. sz. ) Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik ÖZV. GYŐRI IMRÉNÉ temetésén részt vettek, megjelenésükkel, virágaikkal gyászunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család ^ Fájó szívvel tudatjuk, ^ hogy szeretett leányunk OZSVÁR MÁRIA meghalt. Temetése a borsodnádasdi Lemezgyári temetőben 1993. március 17-én 15 órakor lesz. Gyászoló család Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy BALOGH MÁTYÁS 64 éves korában, hosszú szenvedés után, 1993. március 3-án Budapesten elhunyt. Temetése 1993. március 19-én 15 órakor lesz az egri Gröber temetőben. A gyászoló család 3300 EGER. TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36-15097 Haladásra ösztönző mérföldkő a SZÉCHENYI-díjat adományozta n'- Roi™t. János Kossuth-dnas energetika, energiarendszer és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom