Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-05 / 30. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. február 5., péntek Kérdőjelek Szakad a „plutónium-sorompó”? Amitől tartott a világ, most bekövetkezhet: az ex-Szovjetunió két legnagyobb utódállama, Oroszország és Ukrajna fegyvervitája január közepén már visszatartotta a kijevi vezetést a FÁK alapszerződésének elfogadásától. Most pedig — logikus következő lépésként — az ukránok bejelentették: fontolóra veszik a területükön tárolt nukleáris robbanófejek plutóniumkészletének világpiaci értékesítését, ha nem sikerül dűlőre jutniok az oroszokkal a Bush és Gorbacsov által még 1991-ben aláírt START-1 leszerelési megállapodás végrehajtásának feltételeiről. Magyarán: Ukrajna inkább eladja a plutóniumot, mert nem érzi magát kellő biztonságban, ha — szerinte — túl sok rakéta marad orosz kézben. Érthető érdek- és nézetkülönbség? Mindenesetre 1993 egyik realitása. Nyomás a Kremlre? Nyomás másokra is a volt szovjet partner- országokban, sőt azokon kívül? Például Amerikára, amikor Clinton, az új elnök Jelcin orosz államfővel tárgyal?Tény, az ukrán bejelentés joggal válthat ki nyugtalan érzéseket világszerte, hiszen ez azt jelentheti, hogy átszakadhat az 1968-ban megkötött, s mintegy száz ország által elfogadott atomsorompó-egyez- mény által felépített akadály a nukleáris fegyverek gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elteijedése előtt. Mi ebben a plutónium szerepe? A 94-es rendszámú, mesterségesen előállítható radioaktív elemet nukleáris tüzelőanyagként használják atomreaktorokban vagy másutt. Az emberiség számára az a veszély, ha nem békés célokra alkalmazzák. S ki tudja — ha eladják —, merre visz az ukrán plutónium útja? 176 hadászati rakéta nukleáris robbanófejeinek plutóniumkészlete ellenőrizhetetlen kezekben aligha növeli Ukrajna (és a világ) biztonságérzetét. Marad tehát a megegyezés. Moszkvának és Kijev- nek értenie kell, nincs más megoldás. (FEB) Kommunizmus nélkül nincs EK — USA barátság? Brit kormánykörökben igen örülnek a február 24-i Major- Clinton találkozó hírének: a brit kormányfő — a kanadai miniszterelnök és a mexikói elnök után — mindenki mást megelőzve az első külföldi vezető lesz Észak-Amerikán kívül, akit az Egyesült Államok új elnöke fogad. Ez arra vall, hogy még nincs minden veszve a különleges brit-amerikai kapcsolatokból. Ez lesz az első magas szintű lehetőség az Egyesült Államok és a Közös Piac általában romló viszonyának áttekintésére is. Brit elemzők szerint könnyű lenne a bonyodalmakat pusztán a Clinton-csapat tapasztalatlanságával magyarázni. De nagyobb a baj: a nyugat-európai fővárosokban most kezdik megérteni a Jugoszláviával és a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos transzatlanti ellentétek igazi hátterét, azt, hogy a közös ellenség, a kommunizmus összeomlása után és a hidegháború elmúlásával Washingtonban gyökeresen átértékelik az Európához fűződő kapcsolatokat — írta például a The Times. Régi aggodalom az, hogy az Egyesült Államokban vezető politikai erők csökkenteni akarják az európai elkötelezettséget, ám most komolyra fordul a dolog. Minden brit lap idézi Mickey Kantort, az amerikai elnök új kereskedelmi képviselőjét, aki szerint elmúltak azok az idők, amikor az amerikai gazdasági érdekeket alárendelték politikai vagy védelmi megfontolásoknak. Londonban és Párizsban külön visszatetszést keltett, hogy az amerikai kormány szerint felül kellene vizsgálni e két ország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A Clinton-kormány új kereskedelmi intézkedései közül a büntető acélvámot viszonylag érthetőnek tartják az EK Bizottságában, a másikat, az EK-cé- gek kitiltását az amerikai közületi megrendelésekből azonban szíven ütőnek tartják. Igaz, hogy az amerikai döntés válasz egy hasonló, az egységes belső piaccal együtt január 1-jén életbe lépett EK-döntésre. Az EK rendelkezése szerint távközlési és elektromos közületi versenytárgyalásokon vissza kell utasítani olyan szállítók ajánlatát, akik 50 százaléknál nagyobb, nem EK-tartal- mú berendezést kínálnak. Ám az EK ezt épp engedékenysége jelének tartja, amennyiben becslések szerint az EK GDP 15 százalékát kitevő közületi piac 7-10 százaléka ezáltal megnyílik a szabad verseny előtt — a régi rendelkezések ennél is szigorúbbak voltak. Az EK Brüsszeli Bizottságának külgazdasági kapcsolatokért felelős brit tagja, Sir Leon Brittan kardcsörtetésnek nevezte az amerikai lépéseket, és azt mondta, hogy Európát nem lehet ijesztgetni. Az EK-ban főként azért aggódnak, mert az amerikai intézkedések borús jövőt jósolnak az amúgy is kátyúban lévő sokkal nagyobb ügynek, a GATT-tárgyalásoknak. Európában nem látják jelét amerikai szándéknak a GATT-vita megoldására. Mészáros György „Tanúja voltam a bűntetteknek” Goran Milic levele a szerb fasizmusról Minden gránát, amely Szarajevóra hullott, az utolsó illúzióimat is lerombolta, s eltávolított a „fenyegetett szerbség” és a „tehetetlen menekülés” filozófiájától — írta a Vreme című független belgrádi lapban megjelent levelében Goran Milic. A neves televíziós személyiség — aki korábban még saját apja érvelését is elutasította a nagyszerb ideológia veszélyeivel kapcsolatban — utóbb megbánta magatartását, s előbb Szarajevóban, majd Zágrábban telepedett le, és keserű írásban számolt le jugoszláv álmaival. „Mindig horvátnak vallottam magam, de semmiképp sem gyűlöltem Jugoszláviát. Belgrádiról nézve lehetségesnek tűnt mindez, mivel úgy gondoltam, hogy az emberek egyénenként érvényesülnek, nem nemzeti alapon. Most azonban már vége mindennek, a szerb-montenegrói pogrompolitika, amelynek több cselekvő részese van, mintsem első pillanatban látszik, végleg eltávolított a közös államról es életről szóló gondolatoktól, mivel én tanúja voltam a bűntetteknek” — írta Goran Milic, aki különösen kiábrándítónak tartja, hogy belgrádi ismerősei olyan kérdéseket tesznek fel neki, hogy végtére is ki lövi Szarajevót. Amikor Milic például a Vase Miskin utcában lejátszódott vérfürdőről beszélt, hangoztatva, hogy a szerbek gránáttal gyilkoltak a muzulmánokat, horvátokat és szerbeket is, akik kenyérért álltak sorba, azt kapta válaszként, hogy Momcilo Krajisnik (a boszniai szerb parlament elnöke) világosan megmondta: mindezt a muzulmánok tették. Goran Milic felháborodva kérdezett visz- sza, hogy miért lőnének sajátjaikra a muzulmánok, s erre is adódott válasz: azért, hogy Alija Izetbegovic elnyelje a világ ro- konszenvét. Goran Milic azzal vágott vissza, hogy akkor miért nem bombázza Seselj a Terazijét Belgrádban, ha ez ilyen jó módszer a rokonszenv megszerzésére. A belgrádi reagálás azonban csak annyi volt: „Nem tudom barátom, minden olyan komplikált, mindannyian felre vagyunk tájékoztatva”. Goran Milic felrója, hogy a szarajevói nyilvánosság előtt ósz- szesen csak két belgrádi volt hajlandó nyilvánosan elítélni Kara- dzicboszniai szerb elnök és Mladic szerb tábornok bűntetteit, az egyik tisztességesen és határozottan, a másik rezignáltan. Na- gyon-nagyon kévés belgrádi „demokrata” foglalt úgy állást, hogy a boszniai háború saját népi« imperializmusa — mutatott rá. Goran Milic felhívta a figyelmet arra, hogy Boszniában és Horvátországban leromboltak vagy megszálltak 30 muzulmán, illetve horvát többségű várost, miközben egyetlen szerb többségű város sem szenvedett kárt. Lehetséges — szögezte le Goran Milic —, hogy a szerb fasizmus szókapcsolat nagyon fáj, de mi más fejezhetné ki jobban ezt a jelenséget. Van nacionalizmus, van szocializmus, vannak hódító tervek, tehát mindez nemzeti szocializmus. Vannak koncentrációs táborok, van népirtás, a szomszédos népeket másodrendűként kezelik, van nemzetközi összeesküvés, s még führer is van, tehát a fasizmus minden eleme adott — hangsúlyozta, és hozzáfűzte, hogy sehol a látóhatáron egyetlen Willy Brandt sem látható. B. Walkó György Miniszteri konferencia Az illegális migrációról Budapest lesz a házigazdája február 15-16-án az illegális migrációval foglalkozó II. miniszteri konferenciának. A találkozón — amely az Országházban zajlik majd — 35 európai ország és 6 szervezet képviselteti magát. Az első hasonló jellegű összejövetelt 1991 októberében Berlinben tartották. A konferencia összehívása azért vált szükségessé, mert a kelet-európai kommunista rezsimek 1989-90-es összeomlása után — gazdasági és etnikai okok miatt — kivándorlók áradata indult meg a Nyugat felé. A találkozón résztvevő miniszterek akkor megállapodtak abban, hogy az illegális kelet-nyugati vándorlás megfékezésének érdekében közös erőfeszítéseket tesznek az embercsempész-hálózatok és maffiák felszámolására, és szigorítják a határok ellenőrzését. Az intézkedések végrehajtásának felügyeletére munkacsoportot hoztak létre Ausztria, Magyarország és Olaszország képviselőinek vezetésével. (MTI) Magyar — lengyel kapcsolatok Javítandó az együttműködés „Nem lehetünk elégedettek a magyar-lengyel együttműködés színvonalával, különösen a gazdasági, a kulturális és a lakossági kapcsolatok szálai lazultak meg az utóbbi időben” — mondta Göncz Árpád azon a csütörtök délelőtti találkozón, amelyen a Parlament épületében fogadta August Chelkowskit, a lengyel szenátus elnökét. A köztársasági elnök szólt arról, hogy a rövidesen életbe lépő szabadkereskedelmi megállapodással sikerül leépíteni az árucsere-forgalom útjában álló akadályokat, így a magyar, valamint lengyel vállalatok közötti kapcsolatok rövid időn belül magasabb szintre emelkednek. A két ország politikai együttműködését jónak minősítette a köztársaság elnöke, utalva arra, hogy a visegrádi csoport keretében ez a kapcsolat még tovább fejlődhet. A visegrádi együttműködés hozzájárulhat ahhoz, hogy a résztvevő országok Európához integrálódjanak. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy ezeknek az országoknak esélyük van arra, hogy néhány éven belül csatlakozzanak az Európai Közösséghez. Utalt arra, hogy a visegrádi csoportnak nincs szüksége titkárságra vagy hivatalra, de a résztvevő országoknak változatlanul hasznos, hogy ha konzultálnak a tervezett lépésekről, amelyeket az európai integrálódás érdekében megtesznek. August Chelkowski szólt arról, hogy a két ország céljai, törekvései nagymértékben egybeesnek, ezen belül is prioritást élvez az Európához való közeledés, a biztonság kérdése, és a gazdasági lemaradás behozása. Az Európai Közösséghez való csatlakozás időpontja — a lengyel politikus megállapítása szerint — a visegrádi csoport országainak felkészültségén és az Európai Közösség jóindulatán múlik. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a térség országait a közösség ne szegény rokonként, hanem egyenrangú partnerként fogadja be. (MT]) Izraeli támogatás a magyar orvosoknak Húszezer darab gyorstesztelésre való kapszula szállításáról kötött szerződést az izraeli Eldan cég és az Olymptechnik Kft. A bakteriális, illetve vírusos fertőzések azonnali kiszűrésére alkalmas eszközök először jelennek meg a magyar piacon, fél éven belül azonban magyarországi gyártását is megkezdik izraeli know-how alapján. Az MTI kérdésére a diagnosz- tikumokat kidolgozó kutatócsoport vezetője, Michael Inbar elmondta: a tesztek orvosi jelentősége abban áll, hogy általuk gyorsan, nagy biztonsággal lehet megállapítani a vizeletben lévő kórokozók alapján a fertőzések fajtáját. Ezzel elkerülhető, hogy az orvos feleslegesen antibiotikumokat adjon a betegnek, vagyis racionálisabbá válhat a gyógyszerfogyasztás. Ä tesztek ugyanakkor csökkentik a diagnosztizálás költségeit is. A kapszulák segítségével 70 százalékkal kevesebb laboratóriumi vizsgálatra lehet szükség. Stop a fegyvereknek Általános fegyverbeszerzési, -megrendelési stopot rendelt el Volker Rühe német védelmi miniszter, arra hivatkozva, hogy a tárcának az idén még további 860 millió márkát kell megtakarítania. A hadügyi tárca költség- vetése a német költségvetés durván egynyolcadát teszi ki, a több mint 400 milliárdos kiadási tételben — csökkenő tendencia mellett — körülbelül 50 milliárd márkát. A tilalom az infrastruktúra kiépítésére is vonatkozik, a Bundeswehr fejlesztési tervét teljesen átdolgozzák. Az orosz népszavazás előkészületei Az orosz elnök szerdán Vlagyimir Sumejko miniszterelnökhelyettest nevezte ki az április 11-re kitűzött oroszországi népszavazás előkészítésére és lebonyolítására alakított kormánybizottság élére. Borisz Jelcin a testületet megbízta azzal, hogy a referendum lebonyolításának anyagi és szervezési feladatain túlmenően egyeztesse a parlamenttel és a politikai pártokkal az alkotmány szavazócédulára kerülő alapelveinek megfogalmazását. Az elnöki rendelkezés nem tett említést arról, hogy a népszavazáson döntsenek az 1994 tavaszára előrehozott parlamenti és elnökválasztások kiírásáról. Botrány kenőpénzek körül Olaszországban a pártkasz- szákba vándorolt kenőpénzek botránya elérte a fővárost is: szerdán lemorídott Franco Car- raro, Róma szocialista párti polgármestere, miután előző nap letartóztatták az általa vezetett városi tanács városrendezési felelősét. Carmelo Molinari kereszténydemokrata városi tanácsost a főváros nagy értékű ingatlanainak eladása körüli szabálytalanságok miatt vette őrizetbe a rendőrség. A római ügyészség nyomozást folytat ezenkívül az ANAS állami útépítő és fenntartó igazgatóság, valamint a római vízművek megrendeléseinek visz- szaélései ügyében is. Ez utóbbi egyik vádlottja egy Bethlen Miklós nevű magyar származású 50 éves üzletember, aki egy elektromos szolgáltató vállalat élén állt letartóztatásáig. Valutaválság a Közös Piacon Újabb csapást mért a közös piaci valutaválság közeli megoldásának reményére John Major brit kormányfő legfrissebb kijelentésével: az angol fontot belátható időn belül nem viszik vissza az EK átváltási mechanizmusába, de legalábbis az év végéig semmiképp sem. A valutapiacok gyorsan reagáltak: a font árfolyama a német márkával szemben 2,373 márkán zárt kedden, ez minden idők negatív fontrekordja, a dollárral szemben pedig 1,444 dollár volt az ára kedd este, hat éve a legalacsonyabb. Az IMF elégedett Hiteltörlesztés kötvénykibocsátással Az MNB a külföldi piacokon stabil és elfogadott kötvénykibocsátóvá vált. A múlt esztendőben mintegy 1,5 milliárd dollár értékű kötvényt hozott forgalomba. Ez azt jelenti, hogy az évente lejáró mintegy kétmilliárd dollár értékű hitel törlesztése alapvetően kötvénykibocsátással megoldható. A tartalékok az elmúlt három év során megtöbbszöröződtek, míg 1990-ben 700- 800 millió dollar körül alakultak, jelenleg elérik az ötmilliárd dollárt. Arról is szó volt, hogy mi várható az 1996-os esztendőben, amikor a külföldi adósságok terén törlesztési csúcs alakul ki, egy esztendő alatt 3,5 milliárd dollár értékű hitel jár le. Ezzel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes kifejtette, hogy olyan ütemben nő a magyar gazdaság devizaszerző képessége, amely lehetővé teszi az 1996-os törlesztési feladatok teljesítését. Az elmúlt esztendőben az ország exportja meghaladta a 10 milliárd dollárt. Az egyéb bevételek — a turizmusból és a szolgáltatásokból származók — 2,5 milliárd dollár körül alakultak. A pénzben beérkező működőtőke pontosan 1,47 milliárd dollárt tett ki, meghaladta az előző évit, mégpedig 20 millió dollárral. A vállalatok, élve a lehetőségekkel, mintegy 700 millió dollár értékű hitelt vettek fel külföldi bankoktól. Mindezt összeadva, egy év alatt összesen 15 milliárd dollár értékű devizabevételhez jutott az ország akkor, amikor a GDP — a visszaesés következtében — nem éri el a 40 milliárd dollárt. Hárshegyi Frigyes- szerint mindez azt is jelzi, hogy amennyiben a növekedés egyéb feltételei megteremtődnek, úgy nincs akadálya a nagyobb mennyiségű import finanszírozásának. A megbeszéléseken a Nemzetközi Valutaalap képviselői alapvetően egyetértettek az MNB által eddig folytatott árfolyam-politikával, a devizapiac fejlesztésével. Az IMF-fel folytatott megbeszélések során most már elsősorban a költségvetés helyzete a téma. Nem elsősorban az ez évi költségvetésről van szó, azzal alapvetően egyetértenek az IMF-szakértők, hanem a következő években várható deficitről. Arra kíváncsiak a Nemzetközi Valutaalap szakértői, milyen elképzelése van a magyar kormánynak a költségvetési hiány GDP-hez mért nagyságának csökkentéséről. (MTI) ^^Köszönete^nondunl^y mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak, ismerősöknek, akik VARGA SÁNDORNÉ Jeszenszky Klára temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
